Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 597
6 034
113
Oké, de ez akkor sem magyarázat arra mièrt nincs tesztpad ahol teljes idejű throttle tesztet lehetne vègezni. Mièrt nem lehet a Booster meg a hajót külön tesztelni.

Ezt nem tudom mire alapozod, mert ebből az égvilágon semmi nem látszik, sőt strukturálisan úgy túnik inkább túl van tervezve.

Azzal a karral én is szkeptikus vagyok, de amíg nem.kerül èrdemben tesztelre, addig nem derül ki mire is lesz képes.

Bizony a csempék ezen a teszten még mintha rosszabbúl szerepeltek volna mint az elsőn! Vagy 80-at számoltam a fenti képen.

Speciel ez a raketa technológia túlmisztifkiálása, ès a kétkezi technikusi melós alábecsülése. A repülőgép/rakéta ipar-gyártás èrdemben abban különbözik a mosógép gyártástól, hogy mivel szélsőségesebb tartományra tervezik az eszközt alkalmasint egzotikusabban anyagokat használnak, kisebb toleranciával, nagyobb minőség biztosítással/ellenőrzéssel.
Ráadásul az olyan anyagok használata mint a lemez acèl már nagyon jól ismert megmunkálása, tulajdonsága, mint mondjuk egy szenszálas anyag. +Még jobban is ellenőrizhető.
A SpaceX is hegesztő robotot használ a fő szegmensek illesztèsénél.
Egyébként az Acél ötvozeteknek rendkívül jó az anyag tulajdonsága, és jól javítható is.

Ja, megsúgom a Szaturn rakétát is hegesztettèk, és kapaszkodj meg, az egyik legjobb hegesztő mérnök nő volt!

Lám hasonló szegmensekböl állították azt is össze;
Polish-20231121-190257106.jpg

A gyűrűket ott is robotokkal hegesztettèk állandó emberi felügyelet mellett, de a komplexebb ívű részeket mint pl a hajtómű egyes eleme kézzel hegesztettèk, ès Igen flexeltèk.
csweld3-1.jpg


Polish-20231121-190810159.png

csweld2.jpg

Csak ugye ezek nincsenek benne a kollektív tudatban.
A lényeg, nem ezzel van a gond, illetve szerintem a koncepció is jó.
nagyobb probléma lehet, hogy Musknak aligha van aki ellent tud mondani, illetve a munka terhelés és morál is elég durva ahogy hallani. És szerintem lehet fejlesztési lépcső amit nem éri meg átugrani-kihagyni.
.
.
.
Erről itt látszik, hogy ez egy gyár, rendes munkaállványokkal, tiszta munkakörnyezet, nem jómunkások szerencsétlenkednek daruskocsik emelőkosaraiban.
 
  • Vicces
Reactions: pöcshuszár

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 148
113
Oké, de ez akkor sem magyarázat arra mièrt nincs tesztpad ahol teljes idejű throttle tesztet lehetne vègezni. Mièrt nem lehet a Booster meg a hajót külön tesztelni.
Ha tényleg az történt (fluid-shock) amire gyanakodnak, akkor azt például hogyan tudnád tesztelni egy indító padon?
Bizony a csempék ezen a teszten még mintha rosszabbúl szerepeltek volna mint az elsőn! Vagy 80-at számoltam a fenti képen.
Ez pontosan ugyan így tesztelhetetlen másképp, mint valódi repülésekkor. A felvételeket gondolom alaposan kielemzik, és megnézik, hogy az egyes elvált csempéknek a rögzítése tervezési hibás, vagy hibásan került legyártásra.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero and gergo55

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 597
6 034
113
.
.
Szokasos elonmusk igeret.... :) Persze ha nagyon biztosak benne, hogy egy trivialis ok volt a kudarc oka most, amit gyorsan korrigalnak fejlesztes-tesztelesek nelkul, akkor csinalja, de csak azert inditani kapkodva, hogy meg 39 Raptort eldurrantson elörehozott ujevi tuzijatekkent, azert kar lenne.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Ha tényleg az történt (fluid-shock) amire gyanakodnak, akkor azt például hogyan tudnád tesztelni egy indító padon?

Ez pontosan ugyan így tesztelhetetlen másképp, mint valódi repülésekkor. A felvételeket gondolom alaposan kielemzik, és megnézik, hogy az egyes elvált csempéknek a rögzítése tervezési hibás, vagy hibásan került legyártásra.
Azért nehogy már ne tudja szimulálni egy >20 éves múltra visszatekintő "űrhajós céh" egy rakéta és a bene lütybölődő nafta mozgását a mai számítástechnikai kapacitás mellett. A csempék rögzítését meg a NASA sem tudta jól, gyorsan és olcsón megoldani, pedig volt rá néhány évtizede.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Mellékesen kis történelem:
2016 ITS első bejelentés
2017 reálisabb tervek
2018 starhopper
2018-2020 "tartályrobbantások"
2020 SN5-SN15
2023 IFT1-IFT2 Superheavy-k csak ekkor repültek.
A "raktáron lévő" Starship prototípusokat több mint 1 éve kezdték építeni. Van rengeteg legyártott és mire repülhetnek elavult hajtóművük.
Ha most kiderül, hogy szerkezeti módosítás szükséges, akkor a prototípusok mehetnek a "levesbe". Sosem értettem, hogy ez így miért olcsóbb és hatékonyabb. De látványosnak látványos. A Falcon9nél (és Falcon1nél) ezt másképp csinálták.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 148
113
Azért nehogy már ne tudja szimulálni egy >20 éves múltra visszatekintő "űrhajós céh" egy rakéta és a bene lütybölődő nafta mozgását a mai számítástechnikai kapacitás mellett. A csempék rögzítését meg a NASA sem tudta jól, gyorsan és olcsón megoldani, pedig volt rá néhány évtizede.
Túl bonyolult. Nem a "lötybölődést" kell csak szimulálni, hanem mondjuk a hajtóművek belső sérüléseit is.
Mert ha megfigyelted, nem az összessel volt gond.
Akkor miért pont azokkal?
A csempék esetén meg a valós terhelési adatokkal lefuttatni a szimulációt, és megnézni, hogy tényleg onnan váltak-e le a csempék, ahol a peak felületi terhelés érte őket, vagy ezek csak random váltak le.
Mellékesen kis történelem:
2016 ITS első bejelentés
2017 reálisabb tervek
2018 starhopper
2018-2020 "tartályrobbantások"
2020 SN5-SN15
2023 IFT1-IFT2 Superheavy-k csak ekkor repültek.
A "raktáron lévő" Starship prototípusokat több mint 1 éve kezdték építeni. Van rengeteg legyártott és mire repülhetnek elavult hajtóművük.
Ha most kiderül, hogy szerkezeti módosítás szükséges, akkor a prototípusok mehetnek a "levesbe". Sosem értettem, hogy ez így miért olcsóbb és hatékonyabb. De látványosnak látványos. A Falcon9nél (és Falcon1nél) ezt másképp csinálták.
A jelek szerint a masodik fokozatnak nem struktúrális hibája volt, hanem kommunikációs zavar volt, ami miatt működésbe lépett az önmegsemmisítés.
Még nagyon sok tesztelni való van, amire el lehet pukkantani a több legyártott prototípust.
Pl. most nem sikerült tesztelni a második fokozat visszatérési manőverét, pedig ez egy kulcs fontosságú mérföldkő.
Az első fokozat szempontjából nagyon fontos tanuláson vannak túl. De így sem teljes a siker, azaz a legyártott modulok további adatokat biztosíthatnak.
A Raptorok felálfozása pedig azért nagyon fontos, mert később sokkal egyszerűbben fogják megkapni az emberes licence-et, mivel a sok hajtóműből rengeteg adat fog rendelkezésre állni a kiértékeleshez.
Mint a töréstteszteknél.
Ez különben az AI fejlesztés/tanításhoz is hasonlatos fejlesztési eljárás.
Minél több nominális teljesítményű indítás van annál többet tudnak az FAA és a Nasa orra előtt lobogtatni.
Szerintem az első fokozat felrobbanásánál sokkal aggasztóbb, hogy mi történt a másodikkal.
Mert a SpaceX nem nyeretlen kétéves a központ-jármű kommunikációban.
Ez vagy valami piti dolog lehet, vagy valami egészen komoly.
Azt mondanám, hogy eddig a SpaceX csapata példás fejlesztési, hibajavítási rátával dolgozik. Ha azonosítanak egy hibát, akkor azt általában a következő indításra jó hatékonysággal küszöbölik ki.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Szerintem az első fokozat felrobbanásánál sokkal aggasztóbb, hogy mi történt a másodikkal.
Mert a SpaceX nem nyeretlen kétéves a központ-jármű kommunikációban.
Ez vagy valami piti dolog lehet, vagy valami egészen komoly.
Azt mondanám, hogy eddig a SpaceX csapata példás fejlesztési, hibajavítási rátával dolgozik. Ha azonosítanak egy hibát, akkor azt általában a következő indításra jó hatékonysággal küszöbölik ki.
Valamiért a Ship felrobbanása előtt eléggé szerkezeti hibákat mutatott jelentős üzemanyagszivárgásra utalóan. Másrész nem biztos, hogy a booster problémáit egyszerűen és gyorsan meg lehet oldani. És az sem, hogy a Ship nem a szétváláskor sérült meg. Másrész ha 300 féle hiba van, akkor ezek jó része még ki se derül egy ilyen tesztnél. De mindez egy laikus véleménye, ami nem igazán mérvadó, csak segíti a hozzáértőbbeket, hogy fel tudják világosítani a homályt...
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Túl bonyolult. Nem a "lötybölődést" kell csak szimulálni, hanem mondjuk a hajtóművek belső sérüléseit is.
Mert ha megfigyelted, nem az összessel volt gond.
0. milyen gyorsulások hatnak a boosterre
1. mit ver szét a lötybölődő nafta
2. hogy és mennyire kerültek "levegőre" az üzemyanyag-csövek
Ennyi már elég lett volna sok mindenre. Nem is kell a hajtóanyag-vezetékekben létrejövő hidrauliku ütést belevenni, hogy kijöjjenek súlyos hibák.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 148
113
0. milyen gyorsulások hatnak a boosterre
1. mit ver szét a lötybölődő nafta
2. hogy és mennyire kerültek "levegőre" az üzemyanyag-csövek
Ennyi már elég lett volna sok mindenre. Nem is kell a hajtóanyag-vezetékekben létrejövő hidrauliku ütést belevenni, hogy kijöjjenek súlyos hibák.
Tudod, hogy mi a modern F1 legnagyobb problémája?
A csapatok legtöbbet azzal küzdenek, hogy nem korrelál a CFD szimuláció, a szélcsatornás szimuláció, és a pályán mutatott teljesítmény.
Egy szimuláció során általában 1-2 paramétert tudnak csak figyelembe venni. A valós indításkor, viszont az összes paraméter együttesen hat a szerkezetre.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 148
113
Valamiért a Ship felrobbanása előtt eléggé szerkezeti hibákat mutatott jelentős üzemanyagszivárgásra utalóan. Másrész nem biztos, hogy a booster problémáit egyszerűen és gyorsan meg lehet oldani. És az sem, hogy a Ship nem a szétváláskor sérült meg.
Ha a szétválásnál történt valami, akkor azt egy egyszerű szekvencia optimalizálással is meg lehet oldani. pont erre tökéletes a próbálásos adatgyűjtés.

Másrész ha 300 féle hiba van, akkor ezek jó része még ki se derül egy ilyen tesztnél. De mindez egy laikus véleménye, ami nem igazán mérvadó, csak segíti a hozzáértőbbeket, hogy fel tudják világosítani a homályt...
Erről szólnak ezek a látszólag pazarlásos indítások. Minél több hiba jön elő 1 indításnál, annál hatékonyabb ez a módszer. Emiatt volt hasznos ez a mostani indítás, mivel sikerült a különválás, és a 2 részt onnantól külön külön is tudták vizsgálni.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Ha a szétválásnál történt valami, akkor azt egy egyszerű szekvencia optimalizálással is meg lehet oldani. pont erre tökéletes a próbálásos adatgyűjtés.


Erről szólnak ezek a látszólag pazarlásos indítások. Minél több hiba jön elő 1 indításnál, annál hatékonyabb ez a módszer. Emiatt volt hasznos ez a mostani indítás, mivel sikerült a különválás, és a 2 részt onnantól külön külön is tudták vizsgálni.
Na pont ez a bonyolult rendszer kiszámíthatatlansága a korlátja egy ilyen bonyolult tesztnek is. Töredék adatot ad a lehetőségekhez képest, azok is egymást zavarják. Viszont a szimuláció olcsó, a részleges teszt pontosabb részadatokat ad. Egy IFT-t úgy kéne kezdeni, hogy "papíron" már minden nagyon jól működik. Nem 1000 hiba fog előjönni, hanem néhány. De pl. itt azt nem is lehetett vizsgálni, hogy hogy tud irányítottan leszállni a booster vagy légkörbe belépni a ship.

Mellékesen ha a szétválásnál kapott hősokkot valami szelep, tömítés vagy cső akkor azt nem olyan egyszerű kivédeni.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Tudod, hogy mi a modern F1 legnagyobb problémája?
A csapatok legtöbbet azzal küzdenek, hogy nem korrelál a CFD szimuláció, a szélcsatornás szimuláció, és a pályán mutatott teljesítmény.
Egy szimuláció során általában 1-2 paramétert tudnak csak figyelembe venni. A valós indításkor, viszont az összes paraméter együttesen hat a szerkezetre.
Szerintem korrelál. Csak olyan, mint az időjárás. Túl sok mindent kéne vizsgálni. De az, hogy az autó 1 másodperccel lassabb, mint a mások, abból nem fogják kitalálni, mi a hiba. Magyarán a "full stack" tesztelés (=F1 nagydíj) nem fogja megmondani, mi volt rossz és mi a jó kombináció.
 

ms07

Well-Known Member
2012. október 19.
3 686
5 512
113
Valamiért a Ship felrobbanása előtt eléggé szerkezeti hibákat mutatott jelentős üzemanyagszivárgásra utalóan. Másrész nem biztos, hogy a booster problémáit egyszerűen és gyorsan meg lehet oldani. És az sem, hogy a Ship nem a szétváláskor sérült meg. Másrész ha 300 féle hiba van, akkor ezek jó része még ki se derül egy ilyen tesztnél. De mindez egy laikus véleménye, ami nem igazán mérvadó, csak segíti a hozzáértőbbeket, hogy fel tudják világosítani a homályt...

Van felvétel a Ship felrobbanásáról is? A Booster durr-t mutatták az élő közvetítésben (spacejunkie), a Shipről csak az volt a képernyőn kiírva, hogy jelre várnak, aztán jött kicsit később a hanganyag valam spacex-es manustól, hogy önmegsemmisült. (Hajtómű még ment, feljutott 148 kmre, aztán valamiért beindult az önmegsemmisítő)
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Van felvétel a Ship felrobbanásáról is? A Booster durr-t mutatták az élő közvetítésben (spacejunkie), a Shipről csak az volt a képernyőn kiírva, hogy jelre várnak, aztán jött kicsit később a hanganyag valam spacex-es manustól, hogy önmegsemmisült. (Hajtómű még ment, feljutott 148 kmre, aztán valamiért beindult az önmegsemmisítő)
Van, de nagyon rossz minőségű, már majdnem a horizont alatt volt. Benne volt az élő közvetítésben is.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and ms07

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Van felvétel a Ship felrobbanásáról is? A Booster durr-t mutatták az élő közvetítésben (spacejunkie), a Shipről csak az volt a képernyőn kiírva, hogy jelre várnak, aztán jött kicsit később a hanganyag valam spacex-es manustól, hogy önmegsemmisült. (Hajtómű még ment, feljutott 148 kmre, aztán valamiért beindult az önmegsemmisítő)
Fedélzeti kamera képet meg nem publikálták sehol.
 
  • Tetszik
Reactions: ms07

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Ha a szétválásnál történt valami, akkor azt egy egyszerű szekvencia optimalizálással is meg lehet oldani. pont erre tökéletes a próbálásos adatgyűjtés.


Erről szólnak ezek a látszólag pazarlásos indítások. Minél több hiba jön elő 1 indításnál, annál hatékonyabb ez a módszer. Emiatt volt hasznos ez a mostani indítás, mivel sikerült a különválás, és a 2 részt onnantól külön külön is tudták vizsgálni.
Mellékesen mi volt a Falcon1-nél?
1. indítás kudarc, összeszerelési hiba miatt
2. indítás kudarc, a 2. fokozatban az üzemanyag "lütybölődése" miatti instabilitás miatt
3. indítás kudarc, az első fokozat Merlin hajtóműve még csuklott egyet és "ráfutott" a fokozat a 2. fokozat hajtóművére.
Ez összesen 3 hiba. A két IFT-ben mennyi is jött elő?
Vagy a Falcon9:
1. indításkor nem kívánt módon forgásba jött a 2. fokozat, de a pályára állás sikerült.
Ennyi. Aztán persze volt még 2 hiba eddig, amiből 1 volt rejtett, a másik hibás gyártás és elégtelen minőségellenőrzésből származott. Már ha jól tudom.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 148
113
Szerintem korrelál. Csak olyan, mint az időjárás. Túl sok mindent kéne vizsgálni. De az, hogy az autó 1 másodperccel lassabb, mint a mások, abból nem fogják kitalálni, mi a hiba. Magyarán a "full stack" tesztelés (=F1 nagydíj) nem fogja megmondani, mi volt rossz és mi a jó kombináció.
Ha maradunk az F1-nél, akkor jelenlegi Starship az F1 téli tesztidőszaknak megfelelő fázisban van. Emlékszel, amikor a Merci utolsó domináns évében 2 teljesen eltérő variánst fejlesztettek, mert nem tudták, hogy melyik válik be. Dupla költség, szimpla élvezet
Ráadásul ott is 1-1 meghatározó alkatrészből 3-4-5 db is felkerül az autóra.
Aztán meg megy a vad flowviz-ezés, hogy rájöjjenek, hogy a valódi körülmények között a kanyarokkal megtűzdelt, kerékvetős, huplis pályán hogyan módosulnak a CFD-ben, meg a szélcsatornában mért adatok.
Mire egy F1-es autóba belekerül egy új fejlesztésű motor, akkor már túl van több 1000 óra próbapados tesztelésen. Mindent leszimulálnak, aztán kigurul az autó a téli teszt első napjára, és kiderül, hogy a 4 kör végére mindent elönt az olaj.
Vagy amikor megjelent az új design, és mindenki számított a delfinezésre, aztán mindenki kapkodta a fejét, hogy rosszul lesznek a versenyzők a fülkében.
A szimulációk jelezték a bajt, de a probléma nagyságát nem.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Ha maradunk az F1-nél, akkor jelenlegi Starship az F1 téli tesztidőszaknak megfelelő fázisban van. Emlékszel, amikor a Merci utolsó domináns évében 2 teljesen eltérő variánst fejlesztettek, mert nem tudták, hogy melyik válik be. Dupla költség, szimpla élvezet
Ráadásul ott is 1-1 meghatározó alkatrészből 3-4-5 db is felkerül az autóra.
Aztán meg megy a vad flowviz-ezés, hogy rájöjjenek, hogy a valódi körülmények között a kanyarokkal megtűzdelt, kerékvetős, huplis pályán hogyan módosulnak a CFD-ben, meg a szélcsatornában mért adatok.
Mire egy F1-es autóba belekerül egy új fejlesztésű motor, akkor már túl van több 1000 óra próbapados tesztelésen. Mindent leszimulálnak, aztán kigurul az autó a téli teszt első napjára, és kiderül, hogy a 4 kör végére mindent elönt az olaj.
Vagy amikor megjelent az új design, és mindenki számított a delfinezésre, aztán mindenki kapkodta a fejét, hogy rosszul lesznek a versenyzők a fülkében.
A szimulációk jelezték a bajt, de a probléma nagyságát nem.
Hát igen, az első tesztelésen a boxutcát is renoválni kellett, az autó meg egy másodpercig sem működött jól és az első kanyarban leégett, a másodiknál már eljutott a pálya közel feléhez a leégés előtt. :) Valamiért nekem ez a rakéta kicsit alultervezettnek és erősen (praeflight) alulteszteltnek tűnik. Gonosz vagyok, de ilyen kezdetlegesen ezt az 5000t-ás bombát nem engedném repülni.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 808
113
Ha tényleg az történt (fluid-shock) amire gyanakodnak, akkor azt például hogyan tudnád tesztelni egy indító padon?

Ez pontosan ugyan így tesztelhetetlen másképp, mint valódi repülésekkor. A felvételeket gondolom alaposan kielemzik, és megnézik, hogy az egyes elvált csempéknek a rögzítése tervezési hibás, vagy hibásan került legyártásra.
Nyilván van hiba ami csak a repüléskor jelentkezhet. De egy repülőgép èpitesekor se rögtön kontinentalis repüléssel kezdenek, hanem vannak gurulások, rövid repülések felszállás, stb. stb.

Ha beigazolódik a Hidraulikus sokk teória, akkor az a rossz repülési profil, es Staging tervezést jelent. Ez nem valami ami véletlen előfordulhat. Ilyennek nem szabadna megtörténni. A csempék rögzítésének tesztelése pont végezhető kicsiben rázópadon, illetve ha lenne normális tesztpad, ott teljes idős full trottle tesztken. Amik végén lehetne újravizsgálni az összes alrendszert hajtóművet, de inkább eldobálják, így potenciálisan kisebb akár később jelentkező hibák feltárására sincs esély.