A lánctalpak nyoma nagyon árulkodó, maga a gép lassú de cserébe ebben a feladatkörben nem is védettebb, mint egy könnyen páncélozott terepjáró.
Egy UAV team-et szállító járműnek be kell férni mindenhova, ahova egy nagyobb civil autó befér: garázsok, pincék, házak közötti rések, konténerek. Az antennákat ilyenkor amúgy is el kell távolítani a géptől.
Ezek adják a túlélési esélyt, nem a páncélzat.
Már ha jól értelek, és Hero hordozóként gondolod, hogy igaz rá.
Csak ez egy sokadik önálló alkatrészbázist feltételez, valószínűleg akkor már nem lenne drágább ezzel együtt visszavásárolni Irakból vagy Afrikából a T-72-eseinket sem.
Néhány éve én is agyalok ezen az északi záráson, de arra jutottam, hogy ezt nehéz technikával megoldani nem lehet vagy nem hatékony. Egyrészt a terep nem kedvező, a (fenyvesek kivágása után megmaradt) lombhullató (mostanra szintén hiányos) erdők az álcázást sem segítik perdöntő mértékben a modern szenzorok ellen. Az erdészeti utak megcsúsznának alattuk. A fegyverek emelési szöge miatt sok helyzetben nem lennének képesek magukat sem megvédeni. Erős légvédelem nélkül a levegőből ugyanúgy észlelnék és aprítanák őket.
Ami ehhez kell az légvédelem légvédelem hátán (SAM-től a C-UAS tornyokig tömegével) és könnyű lövészek sok, helyben decentralizáltan rejtett tartalék ellátmánnyal, kiegészítő tecnhikai eszközökkel (diszkrét áramforrások, telepített szenzorok, figyelt aknák, stb.) .... valamint rengeteg leásott hálózati kábel keresztbe-kasul
Abból kell kiindulni, hogy az ellenség csak a föld alá nem lát be, de vannak radarok amivel részlegesen akár oda is be fognak,
ha nem tudod már leverni a gépeiket.
Harckocsit ilyen specializált feladatra és olyan megkötésekkel mint amivel a 103-as rendelkezik semmiképp nem vennék, legfeljebb ha nagyon olcsón adják átépíteni jó lehet. De akkor az már nem hk., és főleg az iparon múlik aminek lenne fontosabb dolga.
