Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

Ezt hogy kell érteni? 400 km/h =1,1 Mach?

Igen, annyi kitétellel, hogy fontos, hogy itt műszer szerinti sebességről beszélünk, és 18700 méterről.

Szerintem a kolléga egy kicsit mellé lőtt, mert én 295m/s sebességet találtam az adott magasságra, amitől elég messze van a 400km/h.

A mellélövés nem nálam van ;)
Ha tudnád, hogy az a kifejezés, hogy műszer szerinti sebesség az mit jelent, akkor máris értenéd, hogy miről van szó. ;)

A műszer szerinti sebesség (röviden és egyszerűsítve), a repülőgépet érő dinamikus nyomással arányos. (A műszer tulajdonképpen a dinamikus nyomást mutatja.)
A légerők ezzel a sebességgel arányosan változnak, úgy is mondhatnánk, hogy a repülőgép a műszer szerinti sebességtől repül. (ill, ha nincs elég, nem repül...)
Tengerszinten, 15 fokban a műszer szerinti sebesség megegyezik a repülőgép tényleges, levegőhöz képesti haladási sebességével. De ahogy egyre feljebb emelkedik a repülőgép, a környező levegő sűrűsége egyre kisebb, így ha változatlan levegőhöz képesti tényleges sebességgel emelkedne a repülőgép, akkor egyre kisebb dinamikus nyomás hatna rá, egyre kevesebb felhajtóerőt termelne a szárny egy adott állásszögön.
Másképpen fogalmazva, ha a műszer szerinti sebességet állandó értéken tartja a pilóta emelkedés közben, akkor a tényleges sebessége egyre nőni fog, a gépre ható légerők, ill. a szárny állásszöge viszont változatlan marad. (és pl nem fog átesni)

18700 méteren IAS400km/h az bizony 1.1Mach
(és 1176km/h TAS, ha kint -56 fok van)

akit esetleg bővebben érdekel a wikipédián bővebben ki van fejtve
 
Igen, annyi kitétellel, hogy fontos, hogy itt műszer szerinti sebességről beszélünk, és 18700 méterről.



A mellélövés nem nálam van ;)
Ha tudnád, hogy az a kifejezés, hogy műszer szerinti sebesség az mit jelent, akkor máris értenéd, hogy miről van szó. ;)

A műszer szerinti sebesség (röviden és egyszerűsítve), a repülőgépet érő dinamikus nyomással arányos. (A műszer tulajdonképpen a dinamikus nyomást mutatja.)
A légerők ezzel a sebességgel arányosan változnak, úgy is mondhatnánk, hogy a repülőgép a műszer szerinti sebességtől repül. (ill, ha nincs elég, nem repül...)
Tengerszinten, 15 fokban a műszer szerinti sebesség megegyezik a repülőgép tényleges, levegőhöz képesti haladási sebességével. De ahogy egyre feljebb emelkedik a repülőgép, a környező levegő sűrűsége egyre kisebb, így ha változatlan levegőhöz képesti tényleges sebességgel emelkedne a repülőgép, akkor egyre kisebb dinamikus nyomás hatna rá, egyre kevesebb felhajtóerőt termelne a szárny egy adott állásszögön.
Másképpen fogalmazva, ha a műszer szerinti sebességet állandó értéken tartja a pilóta emelkedés közben, akkor a tényleges sebessége egyre nőni fog, a gépre ható légerők, ill. a szárny állásszöge viszont változatlan marad. (és pl nem fog átesni)

18700 méteren IAS400km/h az bizony 1.1Mach
(és 1176km/h TAS, ha kint -56 fok van)

akit esetleg bővebben érdekel a wikipédián bővebben ki van fejtve

Jogos, AO hozzászólásában átsiklottam a "műszer szerinti" felett.
 
Érdekes, hogy miközben az orosz légierő négyesével kapja az újabb és újabb Szu-35Sz gépeket, a Szu-30SzM program megállt.
De nemcsak az új gépek beszerzése, hanem az átadott példányok modernizálása is lekerült a napirendről.
Még a háború előtt kiderült, hogy az ambíciózus SzMD, vagy SzM1 upgrade, ami a 35-ösök szinjére hozta volna fel a típust (azonos radar, hajtómű, szenzorfúzió és a MAWS átvétele, integrálása), el se kezdődött.
Mindössze annyi történt, hogy néhány gépen oroszra cserélték a francia eredetű avionikai elemeket, illetve kiválasztottak két gépet, hogy legyenek a modernizációs program tesztalanyai.
A szíriai bevetésen odaveszett egy példány, ami madárrajjal ütközött, majd az oroszoknál odalett egy másik, amit egy Szu-35-ös lőtt le gépágyúval, figyelmetlenségből, illetve egy gépet az ukrán légvédelem lőtt le.
Viszont számos példány semmisült meg a Voronyezs elleni Tocska-U és a Szaki elleni szabotázsakciók során.
Ha rosszul tudom, majd kijavítotok.

Minden esetre nekem úgy tűnik, az oroszok inkább rendszeresítenek további 35-ösöket, semmint a Szu-30SzM flottával vesződjenek, melyek így egyre jobban tartanak a másodvonalas, majd a kiképző alakulatok felé.
De ez nem lep meg, ismerve a 2012-es beszerzés és rendszeresítés körülményeit.
Már akkor is volt olyan hang, hogy jobb lett volna inkább a Szu-35Sz architektúrájára alapozva kifejleszteni egy Szu-35SzU-t, Vagy UB-t, vagy akármit, mégpedig a Szu-35Sz kiegészítő típusaként.
A KnAAZ kifejleszti, az Irkut meg legyártja.
De ilyen kooperációról akkoriban szó se lehetett.
.
.
Az india Su-30MKI korszerusitesi programokba már nem viszik be az oroszokat? Ez is befulladt? Tavaly meg a AL-41F-1S hajtomuvet ajanlgattak az oroszok Indiának.
 
Alapváltozatú Szu-30-asok (Szu-27PU) és Viggenek nagy találkozása Szavaszlejkán:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
.
.
a 90-es evek közepén a svedek vételi szándékkal teszteltek orosz technikát, pl Mi-28-at is!
 
Igen, annyi kitétellel, hogy fontos, hogy itt műszer szerinti sebességről beszélünk, és 18700 méterről.
Műszer szerinti az IAS, ami viszont ilyen sebességnél számit az a TAS (True Air Speed), a levegőhöz viszonyított sebesség. EAS a ebben a tartományban elhanyagolható. Tekintve, hogy ilyen magasságon a margin olyannyire beszűkül, hogy életveszélyes a gázkart pisztergálni (lásd Coffin Corner). Ezt vizsgálták valszeg, hogy a gép lebillen-e ezen a magasságon...
A mellélövés nem nálam van ;)
Ha tudnád, hogy az a kifejezés, hogy műszer szerinti sebesség az mit jelent, akkor máris értenéd, hogy miről van szó. ;)

A műszer szerinti sebesség (röviden és egyszerűsítve), a repülőgépet érő dinamikus nyomással arányos. (A műszer tulajdonképpen a dinamikus nyomást mutatja.)
A légerők ezzel a sebességgel arányosan változnak, úgy is mondhatnánk, hogy a repülőgép a műszer szerinti sebességtől repül. (ill, ha nincs elég, nem repül...)
Kiegészíteném, hogy az IAS a CAS (Calibrated Air Speed) folyamánya - korrigálva van a statikus port megfúvási/vákuum adta hibáiból. Ma már az ADC adja ki a digitálisra.
Tengerszinten, 15 fokban a műszer szerinti sebesség megegyezik a repülőgép tényleges, levegőhöz képesti haladási sebességével. De ahogy egyre feljebb emelkedik a repülőgép, a környező levegő sűrűsége egyre kisebb, így ha változatlan levegőhöz képesti tényleges sebességgel emelkedne a repülőgép, akkor egyre kisebb dinamikus nyomás hatna rá, egyre kevesebb felhajtóerőt termelne a szárny egy adott állásszögön.
Másképpen fogalmazva, ha a műszer szerinti sebességet állandó értéken tartja a pilóta emelkedés közben, akkor a tényleges sebessége egyre nőni fog, a gépre ható légerők, ill. a szárny állásszöge viszont változatlan marad. (és pl nem fog átesni)

18700 méteren IAS400km/h az bizony 1.1Mach
(és 1176km/h TAS, ha kint -56 fok van)

akit esetleg bővebben érdekel a wikipédián bővebben ki van fejtve
Hangsebesség esetén a döntő tényező a hőmérséklet. Nagy magasságban Mach 2 IAS esetén is ezért mentenek meg a katapultülések - mert a TAS még értékhatáron belül van.
 
Műszer szerinti az IAS, ami viszont ilyen sebességnél számit az a TAS (True Air Speed), a levegőhöz viszonyított sebesség. EAS a ebben a tartományban elhanyagolható.
Anno én ezt még War Thunderben tanultam ki, hogy akkor melyik az IAS meg melyik a TAS. Mint ahogy Tarasz a Bradley-vel a T-90 weak spotokat :D

És még azt mondják a videójátékok nem hasznosak :D
 
Tekintve, hogy ilyen magasságon a margin olyannyire beszűkül, hogy életveszélyes a gázkart pisztergálni
Bármit is jelentsen a pisztergálás, azt is érdemes tudni, hogy ekkora magasságon, ekkora sebességnél amúgy is a szabélyzott légi alapjárati fordulatszám és a hajtómű maximál fordulatszáma már közel egybe esik.
 
Akkor most gyártani fognak maguknak új gépeket?
Kénytelenek lesznek, mert 4000 óra (legutolsó infóm szerint) egy Szuhoj élettartama és a háborúban nagyon kopik. A kérdés az, hogy képesek-e nagyobb ütemben vagy legalább azonos ütemben gyártani mint ahogy elfogynak a gépek. De nem is a Szuhojoknál nagy baj ez, hisz azt gyártják, a MIG-31-nél kritikus ez a dolog, hisz azt már nagyon rég nem gyártják.
 
Kénytelenek lesznek, mert 4000 óra (legutolsó infóm szerint) egy Szuhoj élettartama és a háborúban nagyon kopik. A kérdés az, hogy képesek-e nagyobb ütemben vagy legalább azonos ütemben gyártani mint ahogy elfogynak a gépek. De nem is a Szuhojoknál nagy baj ez, hisz azt gyártják, a MIG-31-nél kritikus ez a dolog, hisz azt már nagyon rég nem gyártják.



Bízok bennük, hogy megoldják.
 
Úgy néz ki, hogy a vártnál jobban eszi a háború a rep. időt.
Mi volt a várt? Tudtommal több száz viszonylag új harci gépük van, eddig szinte alig repültek vele és most sem hinném, hogy "acélból van az égbolt is Ukrajna felett", szerintem messze még az, amikor ezen aggódni kellene. Szíriában sem százszámra repültek minden nap, most sem ez történik, ráadásul az új irányított FAB bombákkal töredék bevetésből több eredményt hoznak. Ha tévedek, kérném korrigálni, köszönöm.
 
Mi volt a várt? Tudtommal több száz viszonylag új harci gépük van, eddig szinte alig repültek vele és most sem hinném, hogy "acélból van az égbolt is Ukrajna felett", szerintem messze még az, amikor ezen aggódni kellene. Szíriában sem százszámra repültek minden nap, most sem ez történik, ráadásul az új irányított FAB bombákkal töredék bevetésből több eredményt hoznak. Ha tévedek, kérném korrigálni, köszönöm.
2008-tól napjainkig nagyjábó 600-700db 4. generációs harcászati repülőt adtak át az orosz haderőnek. Viszont Ukrajna felett döntően SZU-35Sz-ek és SZU-34-esek repülnek. Persze van más típus is, de az új gyártású gépek közül ez a két típus a legtöbbet használt. SZU-35Sz-ből van nekik nagyjából 150db, SZU-34-ből pedig nagyjából 170db.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Az, hogy harci terheléssel repülnek, az általában egy erős mínusz a repidőben.
A különfél bombaoldási profilok, főleg a zavaró manőverek, ugrások, éles kifordulások szintén.
De a 4000 óra pl a Szu-35-ösöknél már inkább 6000, másrészről nem kőbe vésett érték, mert egy komolyabb, ipari háttért megkövetelő átvizsgálást követően ez még hosszabbítható.

De amolyan zsinórmértéknek talán a US Navy tapasztalatai használhatóak. Ők a Super Hornetjeik esetében az elmúlt húsz évben - szemben az USAF gépeivel - kénytelenek voltak a békeidőssel megegyező hajófedélzeti rezsimre alapozni a harci feladatokat és igen, a 8000 órás sárkány sok esetben csak emiatt már 6000 körül "elkopott".
Az USAF többet tud a szárazföldi üzemmel könnyíteni, eleve nagyobb a flotta, több a rotáció és sokoldalúbb a rendelkezésre álló infrastruktúra is. Továbbá a fel- és leszállásoknál van mód spórolni a terheléssel.
A hajófedélzeti üzemnél, pláne visszahozott fegyverzetnél a terhelés sokkal intenzívebb.

Namost miért a Navy-hez és nem az USAF-hoz hasonlítom az Ukrajnában bevetésre kerülő orosz gépeket?
Nos, a szűkösebb géplétszám és szerényebb üzemeltető alakulati infrastrukturális háttér miatt inkább ehhez hasonló.

Mindazonáltal azt is látni kell, hogy - különösen a Szu-35Sz és a Szu-34-es - borzasztóan erős sárkányok, a túlméretezésük kb mint egy hajófedélzeti gépé, míg a hivatalosan jóváhagyott elsőkörös élettartam "oroszosan óvatos", azaz szàndékosan alulméretezett érték.
Míg vele szemben a már emlegetett Super Hornet, a hagyományos Hornethez hasonlóan sajnos rendelkezik egy "genetikai betegséggel", vagyis a törzshátsórész repedési hajlammal.

Szóval a kérdés tekintetében e két, egymással ellentmondásos tényező határozza meg a választ.
Kevésbé tudományoskodó mód kifejezve dudinak vagy igaza van, vagy nem...
:)