Oresnyik / Oreshnik MRBM (Oroszország)

Állítólag:
Oresnyik-3.jpg

 
Az RSzD-10 Pionyer hatótávolsága alapjáraton 5700 km volt, idővel a 7500 km-re fekvő célpontok támadása is lehetséges lett, Mi van olyan távol ?

Ki lehet deríteni, hogy hol állomásoztattak RSzD-10 Pionyereket még Pósaházán kívül ?
Az RSzD-10 Pionyer (SS-20) rakéta alapvetően egy állatorvosi ló volt, jó értelemben. ICBM-nek kicsi, MRBM-nek nagy volt. Nagyon ütős eszköz volt, nem véletlenül prüszkölt a NATO ellene. A Pershing-2 rakéta telepítésére volt válasz, kifejezetten Európában a NATO célpontok ellen. Inkább belementek, hogy kivonják a Persing-2 rakétákat, csak tűnjön el a szovjet fegyver arzenálból. Az RSz-26 Rubezs fejlesztésénél valószínűleg alapul vették, a kornak megfelelő technikai jellemzőkkel. Az RSz-26 Rubezs fejlesztését 2018-ban leállították, de úgy látszik, hogy megint elővették és új formában korszerűbben megjelent. A nyakamat teszem rá, hogy most gőzerővel fut a projekt, lesz még itt "mogyorózás". Mindenki a NET-en összevissza írogat, találgat, olyan mint egy felbolydult méhkas. A Topol-M képeit veszik elő, pedig az RSz-24 Jarsz-t kellene inkább, mivel annak a leváltására tervezték, de szerintem kibővül a feladatköre. Viszont nekem még mindig nem kerek, hogy állítólag 800km-ről indították, de a minimális hatótávolságát 1.000km-ben adták meg. Nekem még mindig gyanús az 1.000km hatótávolságú Iszkander. Lehet, hogy egyszerre tesztelték őket?
 
Alacsony felhőalap, kérdéses a sebesség
Becsapódásnál - főleg ha kemény tárgy - a lökéshullámok lesznek az érdekesek.

Ugyanez igaz a talajra. A lökéshullámok nagyot tudnak dobni a rombolás hatásán. Nem kell feltétlen átütni egy bunkert, elég, ha szellőző és közlekedőjáratokat összeroppantja a lökéshullám...

Nehéz lesz gyorsan kiásni.

A beesési szög meredek, a beérkező tárgy ízzik - nem tegnap barkácsolták össze, de működött elsőre...

Sok itt a kérdőjel
 
Ha ezek acélrudak voltak,akkor ez kifejezetten bunkerek,földalatti célok ellen vannak,a felszínen nem sok hatása lehet,hiszen mire szétesik az acélrúd,már mélyen a talajba van ,szò se róla ott biztos csinál rektális örömöt,ez 2-3m vasbetonon úgy mehet át,mint kés a vajon,s mire átér,szét is hullik, izzó/folyékony acél darabokká,elképzelni sem lehet milyen pusztítást okozhat 6x6 ilyen acélrúd a föld alatt.
Érdekes lehet a 6 acélrúd helyet valami hagyományos,6x1 tonna körüli fejjel,ami a felszínen robban,egy repteret,laktanyát kipipál egyből az Oroszoknak.
 
Alacsony felhőalap, kérdéses a sebesség
Becsapódásnál - főleg ha kemény tárgy - a lökéshullámok lesznek az érdekesek.

Ugyanez igaz a talajra. A lökéshullámok nagyot tudnak dobni a rombolás hatásán. Nem kell feltétlen átütni egy bunkert, elég, ha szellőző és közlekedőjáratokat összeroppantja a lökéshullám...

Nehéz lesz gyorsan kiásni.

A beesési szög meredek, a beérkező tárgy ízzik - nem tegnap barkácsolták össze, de működött elsőre...

Sok itt a kérdőjel
Jò hogy jöttél!
Kérdezném:
  • A videòn kötegekben beérkező tàrgyak, "simàn" csak izzottak a légkör miatt, vagy plazmaként érkeztek a célba?
  • Ha "csak" izzottak.... elképzelhető -e, hogy nincs izzò szilànkbòl àllò, làthatò kiszoròdàs?
  • Ha plazma érkezett be....nincs làthatò "splash"?


Előre is köszönöm.
 
Az RSzD-10 Pionyer (SS-20) rakéta alapvetően egy állatorvosi ló volt, jó értelemben. ICBM-nek kicsi, MRBM-nek nagy volt. Nagyon ütős eszköz volt, nem véletlenül prüszkölt a NATO ellene. A Pershing-2 rakéta telepítésére volt válasz, kifejezetten Európában a NATO célpontok ellen. Inkább belementek, hogy kivonják a Persing-2 rakétákat, csak tűnjön el a szovjet fegyver arzenálból. Az RSz-26 Rubezs fejlesztésénél valószínűleg alapul vették, a kornak megfelelő technikai jellemzőkkel. Az RSz-26 Rubezs fejlesztését 2018-ban leállították, de úgy látszik, hogy megint elővették és új formában korszerűbben megjelent. A nyakamat teszem rá, hogy most gőzerővel fut a projekt, lesz még itt "mogyorózás". Mindenki a NET-en összevissza írogat, találgat, olyan mint egy felbolydult méhkas. A Topol-M képeit veszik elő, pedig az RSz-24 Jarsz-t kellene inkább, mivel annak a leváltására tervezték, de szerintem kibővül a feladatköre. Viszont nekem még mindig nem kerek, hogy állítólag 800km-ről indították, de a minimális hatótávolságát 1.000km-ben adták meg. Nekem még mindig gyanús az 1.000km hatótávolságú Iszkander. Lehet, hogy egyszerre tesztelték őket?
Aznap Dnyi....akarom mondani Dnyepropetrovszkba, bevallottan érkeztek más rakéták is, Iskander is...de ez maradt meg csak az emlékezetben...
 
Simán lehet acélból. Kap egy ablációs védő réteget, és mehet is. Nem kell ide egzotikus ötvözet.

Az acél nem optimális, mivel nem elég sűrű, így nagyot tud lassulni a légkörben.
E mellet csak a lökéshulláma pusztít behatoláskor, alacsony a másodlagos hatása.
A WHA ötvözet drága, és puha.

Ha én nekem kellene ilyet gyártani akkor WC (wolfram karbid) hegyet kapna, vékony acél köpenyt, belül pedig szegényített urán magot. Utóbbi nagyon olcsó, nagyon sűrű és nagyon szemét másodlagos hatásai vannak.

És, hogy milyen teljesítményre képes?
Egy elképzelt 900x60mm-s, 18200 kg/köbméter sűrűségű szegényített urán rúd, 3 km/s becsapódási sebességgel képes áthatolni 0 fokos (merőleges) becsapódási szögben 1200 mm vastag 300 HB-s páncél acélon.
Ezzel szerintem több 10 méternyi vasbetont is átlősz. Ahogyan 100+ méternyi földet is, vagy ezek kombinációját.

Ha ugyan ezt egy 500 HB-s acélrúdra számítod ki akkor 900 mm-s behatolást kapsz. Az se kevés....
 
Az acél nem optimális, mivel nem elég sűrű, így nagyot tud lassulni a légkörben.
E mellet csak a lökéshulláma pusztít behatoláskor, alacsony a másodlagos hatása.
A WHA ötvözet drága, és puha.

Ha én nekem kellene ilyet gyártani akkor WC (wolfram karbid) hegyet kapna, vékony acél köpenyt, belül pedig szegényített urán magot. Utóbbi nagyon olcsó, nagyon sűrű és nagyon szemét másodlagos hatásai vannak.

És, hogy milyen teljesítményre képes?
Egy elképzelt 900x60mm-s, 18200 kg/köbméter sűrűségű szegényített urán rúd, 3 km/s becsapódási sebességgel képes áthatolni 0 fokos (merőleges) becsapódási szögben 1200 mm vastag 300 HB-s páncél acélon.
Ezzel szerintem több 10 méternyi vasbetont is átlősz. Ahogyan 100+ méternyi földet is, vagy ezek kombinációját.

Ha ugyan ezt egy 500 HB-s acélrúdra számítod ki akkor 900 mm-s behatolást kapsz. Az se kevés....
Bocsánat, de szerintem vmit elszámoltál. Szerintem többet üt át.
 
Bocsánat, de szerintem vmit elszámoltál. Szerintem többet üt át.
Akkor hajrá, számolj: :)
perf_eq.jpg


Én is kalkulátort használok :cool:
Az áthatolás azért nem nagyobb, mert az áthatolás közben elfogy az áthatoló anyag.
Hosszabb de kisebb átmérőjű rúddal jobb eredményt kapsz.
Pl. a súlyra hasonló, 1200X50mm-s rúd már 1.4 méternyi acélt átvisz.
Az 1500X40mm-s rúd meg 1.7 métert.
Ebből is látszik, hogy az áthatoló anyag fogy el, nem a mozgási energia....
De a valóságban nem lehet irreálisan nagy L/D arányod.
Lásd. harckocsi pct. nyilak.
 
Az acél nem optimális, mivel nem elég sűrű, így nagyot tud lassulni a légkörben.
E mellet csak a lökéshulláma pusztít behatoláskor, alacsony a másodlagos hatása.
A WHA ötvözet drága, és puha.

Ha én nekem kellene ilyet gyártani akkor WC (wolfram karbid) hegyet kapna, vékony acél köpenyt, belül pedig szegényített urán magot. Utóbbi nagyon olcsó, nagyon sűrű és nagyon szemét másodlagos hatásai vannak.

És, hogy milyen teljesítményre képes?
Egy elképzelt 900x60mm-s, 18200 kg/köbméter sűrűségű szegényített urán rúd, 3 km/s becsapódási sebességgel képes áthatolni 0 fokos (merőleges) becsapódási szögben 1200 mm vastag 300 HB-s páncél acélon.
Ezzel szerintem több 10 méternyi vasbetont is átlősz. Ahogyan 100+ méternyi földet is, vagy ezek kombinációját.

Ha ugyan ezt egy 500 HB-s acélrúdra számítod ki akkor 900 mm-s behatolást kapsz. Az se kevés....
Nem is mondtam, hogy optimális..

Szóval nem vitatkozva az általad leírtakkal, ugyanakkor felhívnám figyelned, hogy ez egy 6x6 kazettás submunition szerelt harci rész, és mint olyan nem precíziós. Pont az a lényege, hogy nagyobb felületen okoz csapást. Persze lehet számolgatni átūtési képességet, de ez nem harckocsik vagy komoly bunkerek ellen van kitalálva szerintem. Abban az esetben lenne értelme a nagy átūtős egzotikusabb lövedék nyílnak.
 
Nem is mondtam, hogy optimális..

Szóval nem vitatkozva az általad leírtakkal, ugyanakkor felhívnám figyelned, hogy ez egy 6x6 kazettás submunition szerelt harci rész, és mint olyan nem precíziós. Pont az a lényege, hogy nagyobb felületen okoz csapást. Persze lehet számolgatni átūtési képességet, de ez nem harckocsik vagy komoly bunkerek ellen van kitalálva szerintem. Abban az esetben lenne értelme a nagy átūtős egzotikusabb lövedék nyílnak.

Szerintem egy ilyen lövedéknek, pont, hogy földalatti célok ellen van értelme.
Kiterjedt bunkerek ellen ideális.
Felszíni célokat szerintem értelmetlen ilyen fegyverrel lőni.
 
Szerintem egy ilyen lövedéknek, pont, hogy földalatti célok ellen van értelme.
Kiterjedt bunkerek ellen ideális.
Felszíni célokat szerintem értelmetlen ilyen fegyverrel lőni.
Ezt se vitatom, de ha komoly bunker átütest akarsz akkor nem fogod a harci részt 36felé felosztani, hanem egy max három fejet csinálsz és azt precízen célzod. Nyilvan beásott védelmi vonalnál, kis mélységű alagutaknál a több nyíl=nagyobb lefedettség jól jön de oda megint nem kell szuper drága nyíl lövedék.
 
Ezt se vitatom, de ha komoly bunker átütest akarsz akkor nem fogod a harci részt 36felé felosztani, hanem egy max három fejet csinálsz és azt precízen célzod. Nyilvan beásott védelmi vonalnál, kis mélységű alagutaknál a több nyíl=nagyobb lefedettség jól jön de oda megint nem kell szuper drága nyíl lövedék.

Nem hiszem, hogy ez futó árkok ellen készült. Szerintem ez több 10 méter mélyen lévő parancsnoki központok ellen készült. A több nyíl meg több áthatolási pont, nagyobb károkozás.