Belenyúltak,mi? Tik-Tokon keresztül a gonosz moszkoviták delejezték a románokat.
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
Ha jól emlékszem a románoknál ennek következményei lesznek, mint minden valamennyire funkcionáló demokráciában.
Ez amúgy miben is válasz a kérdésemre? Mert az állításomat a te állításod nem cáfolja meg, de még cdak köze sincs hozzá. Ha azt állítom, hogy 2+2=4 ara nem válasz az, hogy 3×3=9.
A németekről is nyilatkoznál?
Will Germany's far-right AfD party be banned? – DW – 05/02/2025
Several lawmakers from across the political spectrum have been working to get enough support for a ban of the AfD party. The domestic intelligence agency's move to classify the AfD as extremist may add new momentum.
www.dw.com
Amerikában meg verik a négereket!!!A németekről is nyilatkoznál?
Will Germany's far-right AfD party be banned? – DW – 05/02/2025
Several lawmakers from across the political spectrum have been working to get enough support for a ban of the AfD party. The domestic intelligence agency's move to classify the AfD as extremist may add new momentum.
Belarusz,és Oroszország autokrácia egyeseknek. Mivel nem írtam sehol olyat,hogy ők a demokrácia bajnokai,de te bőszen kardoskodsz,és arcátlanul elsiklasz olyan dolgok felett,mint a német színjáték,de említhetem Van der Bellen gerinctelenségét is Ausztria esetében. Ilyenkor Mi a helyzet a Dudi féle demokrácia felfogással?
Az orosz olaj stabilan olcsóbb mint a Brent.
Szerintem mindig is olcsóbb volt.Az orosz olaj stabilan olcsóbb mint a Brent.
azémerszarabb
Tipikus selejt angol érvelés.
Oroszországról és Feheroroszországról van szó. Az oda nem illő tényekkel való ervelés a demagógia egyik formája. Jah és Németország demokrácia ha tetszik ha nem.
Persze,szerinted. Azért még mindig várom az elitélő nyilatkozatot,az osztrák,és a német ügyben. Természetesen erre nem lesz reakció.
Nem szerintem, hanem ez az igazság. Az meg külön érdekes, hogy amint számodra nemtetsző tények kerülnek elő, azonnal elkezdesz másra mutogatni. Senki nem.mondta még, hogy nagyon maradj a témánál? Tudod "te is" érvelési hiba...
Figyelj már egy kicsit jobban arra,amit ír valaki. Autokráciát írtam. Milyen demokrácia az,ahol a parlamenti pártok indokot keresnek arra,hogy betiltsanak egy másik pártot? Ez jellemtelen terelés,úgy hogy érdemi választ még mindig képtelen voltál adni. Na,valami apró reakció a német,és az osztrák dologra? Bár teljesen mindegy,mert ezt hívják takony gerincnek.
COST OF POTATOES, COST OF BLOOD – WHEN INFLATION IS LETHAL
by John Helmer, Moscow @bears_with No government can survive when it fails to control the cost in blood on the battlefield and the cost of p
johnhelmer.net
"Az elnök egyelőre megúszta a nyilvános felelősségre vonást az élelmiszerárak 2024-ben bekövetkező inflációs hulláma miatt. Egy jelentés szerint a cékla 71%-kal, a burgonya 65,4%-kal, a tojás 48,5%-kal, a fokhagyma 41%-kal, a só 27%-kal, a növényi olaj 24%-kal, a vaj 22%-kal drágult. Az AB Centre számításai szerint a burgonya ára 65,2%-kal, az olívaolaj 35,5%-kal, a vaj 35,2%-kal, a fokhagyma 24,7%-kal, a cékla 22,7%-kal drágult.
Az állami statisztikai hivatal, a Rosstat állítása szerint az ország általános, hivatalos inflációs rátája 2024-re 8,6%, míg a kiskereskedelmi élelmiszerár-infláció a Rosstat szerint 9,5%. A fogyasztói felmérések és szakértői elemzések szerint ezt senki sem hiszi el. A fogyasztói várakozások és a szakértői előrejelzések szerint az élelmiszerárak emelkedése idén is folytatódik, az élelmiszeráraktól függően 50% és 100% közötti mértékben.
Szergej Glazjev, ismert közgazdász, 2004-es elnökjelölt, az Eurázsiai Gazdasági Bizottság vezető tisztviselője egyenesen támad. "Az áremelkedés mindenki zsebét sújtja, és mindenkit szegényebbé tesz. Mind a polgárokat, mind a vállalkozásokat. Csak a bankok duzzadnak a pénztől.
"Az Orosz Nemzeti Bank politikája stagflációs csapdába sodorja a gazdaságot, amelyben a csökkenő termelés, a rubel leértékelődése és a növekvő infláció kölcsönösen erősítik egymást: az irányadó kamatláb [21%] emelése összenyomja a termelési hitelezést, ami alacsonyabb volumenekhez és magasabb termelési költségekhez vezet, a technikai színvonal és a termelés hatékonysága csökken, a gazdaság versenyképessége csökken, amit a rubel leértékelődése ellensúlyoz. Ez aztán újabb inflációs hullámot okoz, amit az orosz jegybank az irányadó kamatláb újabb emelésével próbál kiegyenlíteni. Tíz év eredménytelen inflációs célkövetés után egyértelmű, hogy ennek az őrült politikának a folytatása kilátástalan." https://t.me/glazieview/6705.
Mihail Deljagin, az Állami Duma gazdaságpolitikai bizottságának elnökhelyettese ugyanilyen élesen fogalmaz. Szerinte a 2024-es hivatalos inflációs ráta nem 8,5%, ahogy a kormány állítja, hanem inkább 19%-os; figyelmeztet, hogy idén elérheti a 29%-ot. A 21%-os jegybanki kamatláb a hibás: "ez véleményem szerint pusztítóbb, mint a taktikai atomfegyverek bevetése. De van néhány jó hír is. Ha hirtelen taktikai atomfegyvereket vetnek be ellenünk, az bizonyára súlyos sokk lesz, és sok ember fog meghalni, de a gazdaság egésze számára nem lesz nagyobb sokk, mint Elvira Sakhipzadovna Nabiullina politikája. És [a pénzügyminiszter] Anton Germanovics Sziluanov, akiről szintén nem szabad megfeledkezni".
"Ugyanakkor, mint tudjuk, a december 20-i [2024-es] ülésen a jegybank nem emelte ismét 23 százalékra az irányadó kamatlábat, ahogy azt sokan, köztük én is vártam. Ez valószínűleg jó jel, mert azáltal, hogy az orosz jegybank a pénzhiányos körülmények között emeli az irányadó kamatlábat, ezzel felgyorsítja az inflációt. Elvira Sakhipzadovna eddig elutasította az infláció további gyorsítását, de semmi sem garantálja, hogy a jövő év elején nem tér vissza ehhez a gyakorlathoz."
Nabiullina jegybankelnöknek olyannyira nem sikerült megállítania az inflációt, és olyannyira elterjedt a közvélemény gyanakvása az ő kompetenciájával és szándékaival szemben, hogy január 13-án a jegybank nyilvános közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy Nabiullina az orosz magánszemélyek megtakarításainak befagyasztását tervezi a bankszámlákról történő kifizetések blokkolásával. "Teljesen nyilvánvaló, hogy bármely piacgazdaságban, amelynek szerves részét képezi a banki hitelezés, egy ilyen lépés elképzelhetetlen" - közölte a jegybank a Telegramban. "Először is, azonnal aláássa a bankrendszerbe vetett bizalmat, és véget vet a gazdaságnak nyújtott hitelezésnek. Másodszor, a betétek befagyasztása nem fog segíteni az infláció csökkentésében. Az emberek nem betétekbe, hanem árukba és ingatlanokba fogják rohanni a pénzt befektetni, az árak emelkedésének megfelelő szomorú következményeivel".
A vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos közvélemény-kutatások országos felmérései soha nem azonosították pozitívan Nabiullinát. A választók bizalmát kérdező nyílt végű kérdésekben Nabiullina neve nem merült fel. Ehelyett a tizenötödik helyen szerepel a bizalmatlan tisztviselők és politikusok országos listáján - a Kreml szóvivőjével, Dmitrij Peszkovval, Vjacseszlav Volodinnal, az Állami Duma elnökével és Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesterrel azonos helyen áll.
A hazai inflációs és jegybanki politika egyetlen kritikusa sem említi Putyin elnököt. Őt azonban úgy értelmezik, hogy ő Nabiullina védelmezője a belföldi kritikusokkal szemben. Az elmúlt hónapban azonban sürgetik, hogy ezt minősítse.
December 19-i sajtótájékoztatóján, egy nappal azelőtt, hogy a központi bank összeült, hogy döntsön a kamatláb 23%-ra történő emeléséről, Putyin azt mondta: "Csak tegnap, a mai eseményre készülve beszéltem a jegybankelnökkel, és Elvira Nabiullina elmondta, hogy az inflációs ráta már most is körülbelül 9,2-9,3 százalékos az elmúlt évben. Ez azt jelenti, hogy a fizetések 9 százalékkal nőttek, és én reálértéken, az inflációval csökkentett növekedésről beszélek. Emellett a rendelkezésre álló jövedelmek is nőttek. Tehát az általános helyzet stabil és, hadd ismételjem meg, szilárd".
A Kreml nyilvántartása szerint 2019 szeptembere óta nem volt hivatalos találkozó Putyin és Nabiullina között.
Decemberi sajtótájékoztatóján Putyin elismerte, hogy "vannak bizonyos kihívások az inflációval és a gazdaság felmelegedésével kapcsolatban. Ezért a kormány és a központi bank arra törekszik, hogy biztosítsa a puha leszállást". Egy riporter kérdésére, hogy mi lesz a kamatdöntés, Putyin hozzátette: "nem mondja meg, hogy mi lesz a kamatláb. Talán azért nem tudja még, mert ezt a vezetőségi ülésen, a komszomol sejtjükben vitatják meg, és a megbeszélés során hozzák meg a végső döntést. Remélem, hogy kiegyensúlyozott lesz, és megfelel a mai követelményeknek".
A "kiegyensúlyozottság" Putyin kifejezése arra, hogy az oligarchák, a katonák és a választók minden egyes választói csoportját kielégítse, miközben ezek ellentmondanak egymásnak és szemben állnak egymással.
Az orosz inflációs adatok pontos elemzéssel történő időben történő közzétételéért kövesse a Sovereign Economy Telegram platformot:
https://t.me/suverenka/12754
https://t.me/suverenka/12974
A felső ábra az elszabadult élelmiszerár-inflációt mutatja, amelyet a Központi Bank nem tudott megfékezni. Az alsó ábra a Központi Bank irányadó kamatlábának hatását mutatja, amely az autóhitelek kivételével minden hitelkategóriában nyomást gyakorol az új hitelekre.
A kormány inflációs célja és az év végi eredmény közötti szakadék nyilvánvaló. Ugyanígy nyilvánvaló a különbség a Központi Bank 21%-os kamatlábának hatása és az élelmiszerár-infláció között is, amely nem reagál a hitelfelvételek ellenőrzésére. Az élénk hazai vita arról, hogy mi és ki a hibás, és mit kell tenni, nem maradt el.
Donald Trump elnök ezt próbálta kihasználni azzal, hogy a héten bejelentette: "Oroszország valahogy nagy bajban van. Nézzük csak meg a gazdaságukat, nézzük csak meg az oroszországi inflációt. Remekül kijöttem [Putyinnal], remélem, hogy alkut akar kötni".
Nabiullina (jobbra) az orosz jövedelmek emelkedését okolta azért, hogy gyorsabban élénkíti a keresletet, mint ahogy a termelők képesek ellátni termékeiket. Kritikusai, köztük olyan liberális piaci agytrösztök, mint a Gaidar Intézet, rámutatnak, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű növekedése felelős az infláció mintegy 40%-áért. Ezért a gaidariak elismerik, hogy a fogyasztói infláció legalább 40%-ban áthatolhatatlan a központi bank intézkedései számára, mivel ez utóbbiak célja a hitelből táplálkozó kereslet csökkentése, amikor az élelmiszereket fizetésből, nem pedig banki hitelből vásárolják.
A RANEPA, a kormány gazdaságpolitikai agytrösztje által közölt adatok szerint "miután júliusban 9,9%-kal indexálták a közüzemi díjakat, azok hozzájárulása az éves inflációhoz kezdte meghaladni a nem élelmiszeripari termékek hozzájárulását. Bár ha a 2024-es helyzetet egészében tekintjük, a nem élelmiszeripari termékek súlya a fogyasztói kosárban még mindig nagyobb (34%), mint a szolgáltatásoké, mintegy 28%. De mindkettő elmarad az evéstől."
Nabiullina kezdettől fogva ellenezte a különleges katonai műveletet (SVO). Állítólag 2022 márciusában tiltakozásul megpróbált lemondani, amikor közeledett a nyugdíjba vonulásának vagy újbóli kinevezésének határideje. Putyin ekkor "ellensúlyozta" a harmadik ciklusra történő újbóli kinevezését a vezérkar ukrajnai műveleteinek korlátozásával.
2022 óta Nabiullina és támogatói a háborút okolják az árak keresleti nyomása miatt. Ez az inflációról szóló belpolitikai vitát a védelmi kiadásokról és a háború célkitűzéseiről szóló harccá változtatta. Ebben a harcban a washingtoni amerikai hadviselők úgy tekintenek Nabiullinára, mint a Trump által Putyinnak javasolt háború befejezési feltételek hasznos szószólójára - ő az egyik oka annak, hogy Washington bízik Trump sikerében.
Forrás: https://www.chathamhouse.org/
A Chatham House brit hadügyi szervezet január 10-én közzétett tanulmánya azt tanácsolja Trumpnak, hogy használja ki a Nabiullina-lehetőséget. "Az ilyen magas kamatlábak következménye, hogy a gazdaság lassulni fog, talán nagyon is élesen. Putyin ezért akut dilemma előtt áll: támogassa a központi bank azon törekvését, hogy recesszió veszélye mellett alacsonyan tartsa az inflációt; vagy tartsa tűzben a gazdaságot, és hagyja, hogy az infláció elszabaduljon. Ez a dilemma az, ami befolyást ad a leendő Trump-kormányzatnak. Azzal, hogy fellép Oroszország devizához való hozzáférésének korlátozására, az USA még nagyobb nyomást gyakorolhat a rubelre, és még fájdalmasabbá teheti Putyin választását."
Az Állami Dumában Nabiullina vonalát, miszerint a háború az infláció oka, Deljagin visszautasítja. "A 150-200 ezer rubeles jövedelemmel rendelkező lakosok aránya csak 1,1%-kal nőtt, a 200 ezer rubel feletti jövedelemmel rendelkezőké pedig legfeljebb 0,5%-kal. Ugyanakkor ezzel szemben 1,8%-kal csökkent annak a csoportnak a száma, amelyik havi 100.000-Rb150.000 rb-ot kap. Ugyanakkor honfitársaink többsége - 66%-uk - legfeljebb havi 40 000 rubelt keres".
"Általánosságban elmondható, hogy a különleges katonai műveletben részt vevő emberek, mint mondták, havonta több mint 150 000 rubelt kapnak. Egy kis kikötéssel. Ezt a pénzt arra használják, hogy megvásárolják maguknak a szükséges felszerelést - mondjuk politikailag korrekt módon. Bizonyos esetekben legalábbis... Vagyis sokan közülük jelentősen megnövelték a kiadásaikat. Ezért a jólét növekedése az ő esetükben nem biztos, hogy annyira észrevehető. Ezeket a szavakat sok katona megerősíti, akik ma a kapcsolattartási vonalban vannak: "Főleg generátorokat, benzint, szerszámokat, építőanyagokat, egyenruhát vásárolunk (nem mindig) előfordul - kiégtünk a helyünkön, szó szerint és átvitt értelemben is; több élelmiszert, cigarettát veszünk; havonta kedvezményt adunk az akkumulátor szükségletekre. A fronton nincsenek kantinok, konzerveket kapunk, és minden szakasz magának főz... Valószínűleg szép dolgokat mesélnek a tévében, de itt nem sok szép van" - mondja az egyik harcparancsnok".
Deljagin elemzése szerint "általában véve az ország lakosságának legalább kétharmada nem rendelkezik jelentős megtakarításokkal, ezért teljesen védtelenek minden negatív fejlemény ellen. És természetesen egyre többen lesznek a katonai műveletek körülményei között. Az oroszok 5%-a szegény: még élelmiszerre sincs elég pénzük... 16%-uknak elég az élelmiszer... még a ruhavásárlás is gondot okoz. 40%-nak van pénze élelmiszerre és ruhára, de nehézségekbe ütközik a tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor. Mindkét kategória szegénységben él: ennek mértéke 56%. Ezek az adatok két évvel ezelőttről származnak. És úgy tűnik, hogy valószínűleg még mindig aktuálisak. Már ha a helyzet nem romlott."
Egy hónappal ezelőtt Deljagin fokozta Nabiullina elleni támadását. "A gázra lépve nem lehet lelassítani az autót. Hasonlóképpen lehetetlen megállítani az inflációt olyan intézkedésekkel, amelyek csak felgyorsítják azt. Nabiullina maga is elismeri, hogy az inflációt nem monetáris okok okozzák, amelyeknek semmi közük az irányadó kamatlábhoz. Az irányadó kamatláb emelése az infláció elleni küzdelem érdekében pedig ma olyan, mintha az egyik embernek tablettát adnánk, hogy a másiknak elmúljon a fejfájása. Ő maga is elismeri politikájának abszurditását."
"Az egyik kormányzati ügynökség arról számolt be, hogy az infláció [a Központi Bank által kitűzött] 4%-ra való csökkentése 52%-os irányadó kamatlábbal lehetséges. De aztán persze mindezt letagadták. De ez teljes mértékben jellemzi a Központi Bank politikáját... egyértelműen a gazdaság lassításáról van szó, nem az inflációról. Tény, hogy a kamatláb emelése pénzhiányos körülmények között felgyorsítja az inflációt, nem pedig lassítja. Amikor a kamatláb emelkedik, az infláció felgyorsul, ami statisztikailag jól igazolt. Nagyon nehéz úgy lelassítani az autót, hogy közben gyorsítjuk is".
"Ahhoz, hogy valóban korlátozni lehessen az infláció növekedését, biztosítani kell az üzleti tevékenység növekedését, hogy az árukat Oroszországban, és ne Kínában állítsák elő. Ehhez a hitelek rendelkezésre bocsátásával csökkenteni kell a kamatlábat, valamint korlátozni kell a pénzügyi spekulációt" - tette hozzá.
Glazyev, aki 2022 márciusában vezette és elvesztette a harcot Nabiullina leváltásáért a Központi Bank élén, megtartotta posztját az Eurázsiai Gazdasági Bizottság integrációért és makronómiáért felelős miniszteri szintű biztosaként. Ez is Putyin kinevezése; Glazyev így nem vesz részt közvetlenül az orosz gazdaságpolitikában.
Ettől függetlenül Glazyev továbbra is beszédekben, újságokban és a közösségi médiában való megjelenésekben célba veszi Nabiullinát, és kihasználja Putyin aggodalmát a választói ellenségesség növekedése miatt. Glazyev szerint az állami szabályozás többszörösen is kudarcot vallott, és nem csak a Központi Banknál. Ennek megfelelően sokkal több állami fellépést szorgalmaz, mint amennyit Putyin szerinte hajlandó elfogadni. Valójában a hadigazdaság teljes mozgósítását.
"Az infláció fő tényezői" - írta Glazyev - "hozzájárulásuk szerint rangsorolva a következők:
1. A közlekedési és energiaárak gyorsabb növekedése miatti költséginfláció (az Orosz Föderáció Szövetségi Antimonopol Szolgálatának felelősségi területe) a fogyasztói árindex (CPI) növekedésének legalább 60%-át teszi ki. Így az áruszállítás költségeinek növekedése 2022-2024-ben évente több mint 20%, az üzemanyag és a villamos energia árának növekedése meghaladja az évi 12%-ot.
2. A rubel leértékelődése 2024-ben a CPI növekedésének 30%-áért felelős, mivel a technológiai és fogyasztói import a forgalom akár 40%-át is kiteszi. Becslések szerint a dollárhoz viszonyított 10 rubeles leértékelődés 2%-os inflációnövekedést eredményez.
3. Az Orosz Föderáció Központi Bankja irányadó kamatlábának 1%-os emelése a költséginfláció (kényszerű ár- és tarifaemelések) 0,24%-os növekedéséhez vezet, a keresleti oldali inflációt pedig csak 0,2%-kal csökkenti, vagyis az irányadó kamatláb további emelésének nettó hatása negatív. A kulcs 7,5%-ról 21%-ra történő emelése legalább 0,6%-os további áremelkedést eredményezett.
A konszolidált költségvetési hiány hozzájárulása, amely az általánosan elfogadott normán belül van, sokkal kisebb, mint ez a három tényező."
Forrás: https://tradingeconomics.com/russia/interest-rate
Glazyev a rubel leértékelődésének okairól szóló elemzésében azzal vádolja Nabiullinát, hogy bátorítja a devizaspekulációt és az orosz tőke offshore-ba történő elszívását. "A leértékelődés fő tényezői (hozzájárulás szerinti sorrendben):
1. Az Orosz Föderáció Központi Bankjának elutasítása a rubel stabilitásának védelmére, amelyet az Orosz Föderáció alkotmányának 75. cikke ír elő. Az Orosz Központi Bank a rubel árfolyamát a spekulánsok kezébe adta, mind a mi bankjaink, mind a nyugati szereplők (Forex piac) kezébe. A kereskedés manipulatív jellegét bizonyítja a Forex és a bankközi piaci árfolyamok közötti különbség, amely 2024. november 27-én elérte a 6 rubelt (5%).
Ennek a tényezőnek a hozzájárulása 60%.
2. A magántőke exportja (a valutaellenőrzés hiánya), elsősorban a külső vállalati adósság csökkentése (200 milliárd dollárral három év alatt). A devizahiteles jövedelmek kötelező értékesítésére vonatkozó szabvány csökkentése. A tényező hozzájárulása 30%.
3. A vállalkozások és a lakosság megtakarításainak értékelése. A tényező hozzájárulása 10%."
2022 óta Nabiullina és támogatói a háborút okolják az árak keresleti nyomása miatt. Ez az inflációról szóló belpolitikai vitát a védelmi kiadásokról és a háború célkitűzéseiről szóló harccá változtatta. Ebben a harcban a washingtoni amerikai hadviselők úgy tekintenek Nabiullinára, mint a Trump által Putyinnak javasolt háború befejezési feltételek hasznos szószólójára - ő az egyik oka annak, hogy Washington bízik Trump sikerében.
Forrás: https://www.chathamhouse.org/
A Chatham House brit hadügyi szervezet január 10-én közzétett tanulmánya azt tanácsolja Trumpnak, hogy használja ki a Nabiullina-lehetőséget. "Az ilyen magas kamatlábak következménye, hogy a gazdaság lassulni fog, talán nagyon is élesen. Putyin ezért akut dilemma előtt áll: támogassa a központi bank azon törekvését, hogy recesszió veszélye mellett alacsonyan tartsa az inflációt; vagy tartsa tűzben a gazdaságot, és hagyja, hogy az infláció elszabaduljon. Ez a dilemma az, ami befolyást ad a leendő Trump-kormányzatnak. Azzal, hogy fellép Oroszország devizához való hozzáférésének korlátozására, az USA még nagyobb nyomást gyakorolhat a rubelre, és még fájdalmasabbá teheti Putyin választását."
Az Állami Dumában Nabiullina vonalát, miszerint a háború az infláció oka, Deljagin visszautasítja. "A 150-200 ezer rubeles jövedelemmel rendelkező lakosok aránya csak 1,1%-kal nőtt, a 200 ezer rubel feletti jövedelemmel rendelkezőké pedig legfeljebb 0,5%-kal. Ugyanakkor ezzel szemben 1,8%-kal csökkent annak a csoportnak a száma, amelyik havi 100.000-Rb150.000 rb-ot kap. Ugyanakkor honfitársaink többsége - 66%-uk - legfeljebb havi 40 000 rubelt keres".
"Általánosságban elmondható, hogy a különleges katonai műveletben részt vevő emberek, mint mondták, havonta több mint 150 000 rubelt kapnak. Egy kis kikötéssel. Ezt a pénzt arra használják, hogy megvásárolják maguknak a szükséges felszerelést - mondjuk politikailag korrekt módon. Bizonyos esetekben legalábbis... Vagyis sokan közülük jelentősen megnövelték a kiadásaikat. Ezért a jólét növekedése az ő esetükben nem biztos, hogy annyira észrevehető. Ezeket a szavakat sok katona megerősíti, akik ma a kapcsolattartási vonalban vannak: "Főleg generátorokat, benzint, szerszámokat, építőanyagokat, egyenruhát vásárolunk (nem mindig) előfordul - kiégtünk a helyünkön, szó szerint és átvitt értelemben is; több élelmiszert, cigarettát veszünk; havonta kedvezményt adunk az akkumulátor szükségletekre. A fronton nincsenek kantinok, konzerveket kapunk, és minden szakasz magának főz... Valószínűleg szép dolgokat mesélnek a tévében, de itt nem sok szép van" - mondja az egyik harcparancsnok".
Deljagin elemzése szerint "általában véve az ország lakosságának legalább kétharmada nem rendelkezik jelentős megtakarításokkal, ezért teljesen védtelenek minden negatív fejlemény ellen. És természetesen egyre többen lesznek a katonai műveletek körülményei között. Az oroszok 5%-a szegény: még élelmiszerre sincs elég pénzük... 16%-uknak elég az élelmiszer... még a ruhavásárlás is gondot okoz. 40%-nak van pénze élelmiszerre és ruhára, de nehézségekbe ütközik a tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor. Mindkét kategória szegénységben él: ennek mértéke 56%. Ezek az adatok két évvel ezelőttről származnak. És úgy tűnik, hogy valószínűleg még mindig aktuálisak. Már ha a helyzet nem romlott."
Egy hónappal ezelőtt Deljagin fokozta Nabiullina elleni támadását. "A gázra lépve nem lehet lelassítani az autót. Hasonlóképpen lehetetlen megállítani az inflációt olyan intézkedésekkel, amelyek csak felgyorsítják azt. Nabiullina maga is elismeri, hogy az inflációt nem monetáris okok okozzák, amelyeknek semmi közük az irányadó kamatlábhoz. Az irányadó kamatláb emelése az infláció elleni küzdelem érdekében pedig ma olyan, mintha az egyik embernek tablettát adnánk, hogy a másiknak elmúljon a fejfájása. Ő maga is elismeri politikájának abszurditását."
"Az egyik kormányzati ügynökség arról számolt be, hogy az infláció [a Központi Bank által kitűzött] 4%-ra való csökkentése 52%-os irányadó kamatlábbal lehetséges. De aztán persze mindezt letagadták. De ez teljes mértékben jellemzi a Központi Bank politikáját... egyértelműen a gazdaság lassításáról van szó, nem az inflációról. Tény, hogy a kamatláb emelése pénzhiányos körülmények között felgyorsítja az inflációt, nem pedig lassítja. Amikor a kamatláb emelkedik, az infláció felgyorsul, ami statisztikailag jól igazolt. Nagyon nehéz úgy lelassítani az autót, hogy közben gyorsítjuk is".
"Ahhoz, hogy valóban korlátozni lehessen az infláció növekedését, biztosítani kell az üzleti tevékenység növekedését, hogy az árukat Oroszországban, és ne Kínában állítsák elő. Ehhez a hitelek rendelkezésre bocsátásával csökkenteni kell a kamatlábat, valamint korlátozni kell a pénzügyi spekulációt" - tette hozzá.
Glazyev, aki 2022 márciusában vezette és elvesztette a harcot Nabiullina leváltásáért a Központi Bank élén, megtartotta posztját az Eurázsiai Gazdasági Bizottság integrációért és makronómiáért felelős miniszteri szintű biztosaként. Ez is Putyin kinevezése; Glazyev így nem vesz részt közvetlenül az orosz gazdaságpolitikában.
Ettől függetlenül Glazyev továbbra is beszédekben, újságokban és a közösségi médiában való megjelenésekben célba veszi Nabiullinát, és kihasználja Putyin aggodalmát a választói ellenségesség növekedése miatt. Glazyev szerint az állami szabályozás többszörösen is kudarcot vallott, és nem csak a Központi Banknál. Ennek megfelelően sokkal több állami fellépést szorgalmaz, mint amennyit Putyin szerinte hajlandó elfogadni. Valójában a hadigazdaság teljes mozgósítását.
"Az infláció fő tényezői" - írta Glazyev - "hozzájárulásuk szerint rangsorolva a következők:
1. A közlekedési és energiaárak gyorsabb növekedése miatti költséginfláció (az Orosz Föderáció Szövetségi Antimonopol Szolgálatának felelősségi területe) a fogyasztói árindex (CPI) növekedésének legalább 60%-át teszi ki. Így az áruszállítás költségeinek növekedése 2022-2024-ben évente több mint 20%, az üzemanyag és a villamos energia árának növekedése meghaladja az évi 12%-ot.
2. A rubel leértékelődése 2024-ben a CPI növekedésének 30%-áért felelős, mivel a technológiai és fogyasztói import a forgalom akár 40%-át is kiteszi. Becslések szerint a dollárhoz viszonyított 10 rubeles leértékelődés 2%-os inflációnövekedést eredményez.
3. Az Orosz Föderáció Központi Bankja irányadó kamatlábának 1%-os emelése a költséginfláció (kényszerű ár- és tarifaemelések) 0,24%-os növekedéséhez vezet, a keresleti oldali inflációt pedig csak 0,2%-kal csökkenti, vagyis az irányadó kamatláb további emelésének nettó hatása negatív. A kulcs 7,5%-ról 21%-ra történő emelése legalább 0,6%-os további áremelkedést eredményezett.
A konszolidált költségvetési hiány hozzájárulása, amely az általánosan elfogadott normán belül van, sokkal kisebb, mint ez a három tényező."
Forrás: https://tradingeconomics.com/russia/interest-rate
Glazyev a rubel leértékelődésének okairól szóló elemzésében azzal vádolja Nabiullinát, hogy bátorítja a devizaspekulációt és az orosz tőke offshore-ba történő elszívását. "A leértékelődés fő tényezői (hozzájárulás szerinti sorrendben):
1. Az Orosz Föderáció Központi Bankjának elutasítása a rubel stabilitásának védelmére, amelyet az Orosz Föderáció alkotmányának 75. cikke ír elő. Az Orosz Központi Bank a rubel árfolyamát a spekulánsok kezébe adta, mind a mi bankjaink, mind a nyugati szereplők (Forex piac) kezébe. A kereskedés manipulatív jellegét bizonyítja a Forex és a bankközi piaci árfolyamok közötti különbség, amely 2024. november 27-én elérte a 6 rubelt (5%).
Ennek a tényezőnek a hozzájárulása 60%.
2. A magántőke exportja (a valutaellenőrzés hiánya), elsősorban a külső vállalati adósság csökkentése (200 milliárd dollárral három év alatt). A devizahiteles jövedelmek kötelező értékesítésére vonatkozó szabvány csökkentése. A tényező hozzájárulása 30%.
3. A vállalkozások és a lakosság megtakarításainak értékelése. A tényező hozzájárulása 10%."
Forrás: https://tradingeconomics.com/russia/currency
Glazyev és Delyagin egyaránt a kereskedelmi banki tevékenység állami átvételét szorgalmazza egy új szabályozási rendszer és állami banki működés révén: "A stagflációs csapdából való kilábaláshoz stabilizálni kell a rubel árfolyamát és célzott hitelezési csatornákat kell bevetni a feldolgozóipar számára, valamint az infláció nem monetáris okait a következő intézkedések azonnali meghozatalával kell visszaszorítani:
1. A kereskedelmi bankok devizapozíciójának rögzítése a rubel elleni spekulatív játékuk megakadályozásával.
2. Állítsa vissza a kötelező szabályt, amely szerint az exportőröknek 80%-ban el kell adniuk a devizahozamokat.
3. A devizabetétek betétbiztosítási ügynökség általi biztosításának megszüntetése, a lakosság devizakeresletéről annak értékesítésére való áttérés.
4. A dollár és az euró jegyzésének leállítása az Orosz Bank és a moszkvai tőzsde által, államosítása, a spekulációs hype és a rubel árfolyamának manipulálása elleni kemény fellépés.
5. A rubel közvetlen jegyzésének bevezetése a jüanhoz és más jelentős partnerek valutáihoz, valamint a rubel árfolyam-ingadozásának határainak meghatározása a Központi Bank döntésével. Osztott devizatartalék létrehozása a jegyzett devizákban.
6. Az orosz és a kínai központi bankok közötti deviza- és hitelcsere folytatása, és megegyezés Indiával.
7. Fejezze be a külkereskedelemben a nemzeti valutákra való átállást.
8. Vegyen fel egy speciális eszközt a bankok refinanszírozására, hogy exporthiteleket nyújthassanak legfeljebb 5%-os kamatláb mellett.
9. Zárják le a tőkekiáramlás csatornáit a nem kereskedelmi műveletekhez, beleértve a nem rezidensek érdekében történő tőkekivonást a barátságtalan országokból, az orosz elnöknek az ország pénzügyi rendszerének védelméről szóló rendeleteivel összhangban.
10. Az NWF [Nemzeti Vagyonalap] feltöltése arannyal és más inflációálló eszközökkel."
"A feldolgozóipari ágazat refinanszírozási mechanizmusának elindításához szükség van:
1. Speciális banki refinanszírozási eszközök bevetése hitelezési célokra: nemzeti projektek és állami programok által előírt beruházások; a vállalkozásoknál a kormányzati megrendelések teljesítése érdekében felmerülő kiadások; az orosz kormányzat kiadásai a hazai termelésű áruk állami tartalékban történő megvásárlására; a vállalkozások működőtőkéje hazai berendezések megvásárlására; a hazai termelésű gépek és berendezések lízingje; jelzáloghitelek és lakásépítés; importhelyettesítő iparágak létrehozásába történő beruházások; a nyersanyagok feldolgozásának elmélyítésébe történő beruházások; az infrastruktúra fejlesztésébe történő beruházások;
az SPIC és más, állami részvétellel kötött beruházási megállapodások szerinti beruházások;
innovatív projektek; beruházások új technológiai iparágak létrehozásába; állami fejlesztési intézmények".
"A végső hitelfelvevőkre vonatkozó kamatláb ezekre a refinanszírozási eszközökre nem haladhatja meg a 2%-ot, a bankok esetében pedig - 0,5% és 1,5% között - a bankok általi adminisztrációnak a hitelek rendeltetésszerű felhasználását kell alkalmaznia. A részt vevő bankoknak teljes mértékben felelősséget kell vállalniuk a kiutalt hitelek célzott felhasználásáért, és figyelemmel kell kísérniük a hitelfelvevők általi felhasználásukat.
2. A digitális rubel bevezetése a külkereskedelmi és hitelügyletekre, beleértve a fent említett speciális refinanszírozási eszközökön keresztül végrehajtott tranzakciókat is, a hitelek célzott felhasználásának automatikus nyomon követése érdekében.
3. A Központi Bank betéti műveleteinek és kötvénykibocsátásának megszüntetése, amelyek kiszívják a pénzt a gazdaságból, és elvágják a banki hiteleket a feldolgozóipartól."
A Kommunista Párt (KPRF), amely jelenleg a legtöbb ellenzéki helyet (57) birtokolja az Állami Dumában, Deljaginnál és Glazyevnél vonakodóbb volt Nabiullina közvetlen támadásában, és kevésbé volt képes arra is, hogy a választók számára egy alternatív, a gazdaság egészére kiterjedő állami cselekvési tervet készítsen. A nem kommunista ellenzékhez képest a KPRF félénkebb mint államosító és állami tervező. Novemberben például Szergej Obuhov állami árszabályozásra szólított fel "az alapvető termékek, mint a kenyér, a tej, a cukor és a bébiétel" esetében.
Balra, forrás: https://kprf.ru/activity/prices/230255.html ;
jobbra, a KPRF képviselője, Dr. Szergej Obuhov. Az Állami Duma civil társadalom fejlesztésével foglalkozó bizottságának elnökhelyettese és a KPRF Központi Bizottságának titkára.
Obuhov Deljaginhoz és Glazjevhez hasonlóan támadta az élelmiszerek kiskereskedelmi árainak monopolisztikus manipulációját, de jogorvoslataival arra szólította fel a kormányt, hogy fokozza a Szövetségi Monopolellenes Szolgálat (FAS) erőfeszítéseit a kartellárképzés elleni küzdelemben.
"A kiskereskedelmi láncok vezetőivel úri megállapodást kötöttek arról, hogy nem emelik túlságosan a kenyér kiskereskedelmi árát. Úgy tűnik, hogy a probléma megoldódott? Sajnos nem... Ugyanebből a válaszból szó szerint az következik, hogy "... az élelmiszer-kiskereskedelmi piacok általában versenypiacok, nagyszámú résztvevővel. Más szóval, hogy a kemény versenyben ne szenvedjenek vereséget, az ilyen "gentlemen's agreementeket" kötött vállalatok bármikor felbonthatják azokat. Ez a makrogazdasági helyzet jelenleg. Ebben többé-kevésbé minden rendben van, kivéve az inflációt, amely katasztrofális helyzetet jelent".
"Érthető, hogy az elnök miért tekinti prioritásnak az infláció elleni küzdelmet, és miért adott teljes felhatalmazást a szabályozó hatóságnak" - mondja Obukhov. "Nem akarjuk úgy végezni, mint Törökországban. Emlékezzünk vissza, hogy az alacsony kamatlábakkal és magas inflációval folytatott sikertelen kísérlet után közel egy éve tartják 50%-on a kamatlábat, és eddig csak az inflációt sikerült éves szinten 70%-ról 50%-ra csökkenteniük. Törökországra tehát még hosszú, rendkívül kemény PrEP-időszak vár".
"Azt is helyénvaló felidézni, hogy milyen árat kellett fizetni az infláció megállításáért az Egyesült Államokban az 1980-as évek elején. Az ottani infláció szintjét tekintve a miénkhez volt hasonló, de tovább tartott, így a magas inflációs várakozásoknak sikerült megvetniük a lábukat (ez nálunk még nem történt meg, de hamarosan meg fog történni, ha nem sikerül hamarosan megállítani az inflációt)... Világos, hogy semmiképpen sem kell az 1970-es évekbeli USA vagy a modern Törökország állapotába hoznunk az inflációnkat: nem akarunk évekig 50%-os rátát vagy 10%-os munkanélküliséggel járó recessziót. Minél tovább késik az infláció elleni határozott küzdelem, annál költségesebb lesz. De nem csak erről van szó. Jelenleg az elnöknek más okai is vannak az infláció elleni határozott küzdelemre, többek között politikai okai is."
"Végül is a közeljövőben - 2026 őszén - választások lesznek az Állami Dumában, és ilyen infláció mellett nagyon problematikus lesz a kormánypárt számára, hogy sikeresen részt vegyen ezeken a választásokon. Az emberek a hűtőszekrényükben érzik az inflációt, és a gazdasági növekedési adatok, még ha nagyon látványosak is, még mindig a tévéből jönnek. A gazdasági növekedés lassulása vagy akár egy recesszió sem aggasztja a lakosságot, ha nem jár együtt tömeges munkanélküliséggel, de ez belátható időn belül biztosan nem fenyeget bennünket. Tehát a hatóságok akár magas kulcskamattal és alacsony gazdasági növekedési rátával is elmehetnek a választásokig, de nem olyan inflációval, mint amilyen most van. Végül is a közvélemény alakításában a hűtőszekrény végül mindig győz a tévé felett".
Glazyev és Delyagin egyaránt a kereskedelmi banki tevékenység állami átvételét szorgalmazza egy új szabályozási rendszer és állami banki működés révén: "A stagflációs csapdából való kilábaláshoz stabilizálni kell a rubel árfolyamát és célzott hitelezési csatornákat kell bevetni a feldolgozóipar számára, valamint az infláció nem monetáris okait a következő intézkedések azonnali meghozatalával kell visszaszorítani:
1. A kereskedelmi bankok devizapozíciójának rögzítése a rubel elleni spekulatív játékuk megakadályozásával.
2. Állítsa vissza a kötelező szabályt, amely szerint az exportőröknek 80%-ban el kell adniuk a devizahozamokat.
3. A devizabetétek betétbiztosítási ügynökség általi biztosításának megszüntetése, a lakosság devizakeresletéről annak értékesítésére való áttérés.
4. A dollár és az euró jegyzésének leállítása az Orosz Bank és a moszkvai tőzsde által, államosítása, a spekulációs hype és a rubel árfolyamának manipulálása elleni kemény fellépés.
5. A rubel közvetlen jegyzésének bevezetése a jüanhoz és más jelentős partnerek valutáihoz, valamint a rubel árfolyam-ingadozásának határainak meghatározása a Központi Bank döntésével. Osztott devizatartalék létrehozása a jegyzett devizákban.
6. Az orosz és a kínai központi bankok közötti deviza- és hitelcsere folytatása, és megegyezés Indiával.
7. Fejezze be a külkereskedelemben a nemzeti valutákra való átállást.
8. Vegyen fel egy speciális eszközt a bankok refinanszírozására, hogy exporthiteleket nyújthassanak legfeljebb 5%-os kamatláb mellett.
9. Zárják le a tőkekiáramlás csatornáit a nem kereskedelmi műveletekhez, beleértve a nem rezidensek érdekében történő tőkekivonást a barátságtalan országokból, az orosz elnöknek az ország pénzügyi rendszerének védelméről szóló rendeleteivel összhangban.
10. Az NWF [Nemzeti Vagyonalap] feltöltése arannyal és más inflációálló eszközökkel."
"A feldolgozóipari ágazat refinanszírozási mechanizmusának elindításához szükség van:
1. Speciális banki refinanszírozási eszközök bevetése hitelezési célokra: nemzeti projektek és állami programok által előírt beruházások; a vállalkozásoknál a kormányzati megrendelések teljesítése érdekében felmerülő kiadások; az orosz kormányzat kiadásai a hazai termelésű áruk állami tartalékban történő megvásárlására; a vállalkozások működőtőkéje hazai berendezések megvásárlására; a hazai termelésű gépek és berendezések lízingje; jelzáloghitelek és lakásépítés; importhelyettesítő iparágak létrehozásába történő beruházások; a nyersanyagok feldolgozásának elmélyítésébe történő beruházások; az infrastruktúra fejlesztésébe történő beruházások;
az SPIC és más, állami részvétellel kötött beruházási megállapodások szerinti beruházások;
innovatív projektek; beruházások új technológiai iparágak létrehozásába; állami fejlesztési intézmények".
"A végső hitelfelvevőkre vonatkozó kamatláb ezekre a refinanszírozási eszközökre nem haladhatja meg a 2%-ot, a bankok esetében pedig - 0,5% és 1,5% között - a bankok általi adminisztrációnak a hitelek rendeltetésszerű felhasználását kell alkalmaznia. A részt vevő bankoknak teljes mértékben felelősséget kell vállalniuk a kiutalt hitelek célzott felhasználásáért, és figyelemmel kell kísérniük a hitelfelvevők általi felhasználásukat.
2. A digitális rubel bevezetése a külkereskedelmi és hitelügyletekre, beleértve a fent említett speciális refinanszírozási eszközökön keresztül végrehajtott tranzakciókat is, a hitelek célzott felhasználásának automatikus nyomon követése érdekében.
3. A Központi Bank betéti műveleteinek és kötvénykibocsátásának megszüntetése, amelyek kiszívják a pénzt a gazdaságból, és elvágják a banki hiteleket a feldolgozóipartól."
A Kommunista Párt (KPRF), amely jelenleg a legtöbb ellenzéki helyet (57) birtokolja az Állami Dumában, Deljaginnál és Glazyevnél vonakodóbb volt Nabiullina közvetlen támadásában, és kevésbé volt képes arra is, hogy a választók számára egy alternatív, a gazdaság egészére kiterjedő állami cselekvési tervet készítsen. A nem kommunista ellenzékhez képest a KPRF félénkebb mint államosító és állami tervező. Novemberben például Szergej Obuhov állami árszabályozásra szólított fel "az alapvető termékek, mint a kenyér, a tej, a cukor és a bébiétel" esetében.
Balra, forrás: https://kprf.ru/activity/prices/230255.html ;
jobbra, a KPRF képviselője, Dr. Szergej Obuhov. Az Állami Duma civil társadalom fejlesztésével foglalkozó bizottságának elnökhelyettese és a KPRF Központi Bizottságának titkára.
Obuhov Deljaginhoz és Glazjevhez hasonlóan támadta az élelmiszerek kiskereskedelmi árainak monopolisztikus manipulációját, de jogorvoslataival arra szólította fel a kormányt, hogy fokozza a Szövetségi Monopolellenes Szolgálat (FAS) erőfeszítéseit a kartellárképzés elleni küzdelemben.
"A kiskereskedelmi láncok vezetőivel úri megállapodást kötöttek arról, hogy nem emelik túlságosan a kenyér kiskereskedelmi árát. Úgy tűnik, hogy a probléma megoldódott? Sajnos nem... Ugyanebből a válaszból szó szerint az következik, hogy "... az élelmiszer-kiskereskedelmi piacok általában versenypiacok, nagyszámú résztvevővel. Más szóval, hogy a kemény versenyben ne szenvedjenek vereséget, az ilyen "gentlemen's agreementeket" kötött vállalatok bármikor felbonthatják azokat. Ez a makrogazdasági helyzet jelenleg. Ebben többé-kevésbé minden rendben van, kivéve az inflációt, amely katasztrofális helyzetet jelent".
"Érthető, hogy az elnök miért tekinti prioritásnak az infláció elleni küzdelmet, és miért adott teljes felhatalmazást a szabályozó hatóságnak" - mondja Obukhov. "Nem akarjuk úgy végezni, mint Törökországban. Emlékezzünk vissza, hogy az alacsony kamatlábakkal és magas inflációval folytatott sikertelen kísérlet után közel egy éve tartják 50%-on a kamatlábat, és eddig csak az inflációt sikerült éves szinten 70%-ról 50%-ra csökkenteniük. Törökországra tehát még hosszú, rendkívül kemény PrEP-időszak vár".
"Azt is helyénvaló felidézni, hogy milyen árat kellett fizetni az infláció megállításáért az Egyesült Államokban az 1980-as évek elején. Az ottani infláció szintjét tekintve a miénkhez volt hasonló, de tovább tartott, így a magas inflációs várakozásoknak sikerült megvetniük a lábukat (ez nálunk még nem történt meg, de hamarosan meg fog történni, ha nem sikerül hamarosan megállítani az inflációt)... Világos, hogy semmiképpen sem kell az 1970-es évekbeli USA vagy a modern Törökország állapotába hoznunk az inflációnkat: nem akarunk évekig 50%-os rátát vagy 10%-os munkanélküliséggel járó recessziót. Minél tovább késik az infláció elleni határozott küzdelem, annál költségesebb lesz. De nem csak erről van szó. Jelenleg az elnöknek más okai is vannak az infláció elleni határozott küzdelemre, többek között politikai okai is."
"Végül is a közeljövőben - 2026 őszén - választások lesznek az Állami Dumában, és ilyen infláció mellett nagyon problematikus lesz a kormánypárt számára, hogy sikeresen részt vegyen ezeken a választásokon. Az emberek a hűtőszekrényükben érzik az inflációt, és a gazdasági növekedési adatok, még ha nagyon látványosak is, még mindig a tévéből jönnek. A gazdasági növekedés lassulása vagy akár egy recesszió sem aggasztja a lakosságot, ha nem jár együtt tömeges munkanélküliséggel, de ez belátható időn belül biztosan nem fenyeget bennünket. Tehát a hatóságok akár magas kulcskamattal és alacsony gazdasági növekedési rátával is elmehetnek a választásokig, de nem olyan inflációval, mint amilyen most van. Végül is a közvélemény alakításában a hűtőszekrény végül mindig győz a tévé felett".
Ez egy hivatalos hír volt. A szám lényegtelen,mindenki tudja, hogy mi a helyzet. Hogy miért pont 87,6%? Aki megmondja a helyes választ meghívom egy sörre.
