by John Helmer, Moscow @bears_with No government can survive when it fails to control the cost in blood on the battlefield and the cost of p
johnhelmer.net
"Az elnök egyelőre megúszta a nyilvános felelősségre vonást az élelmiszerárak 2024-ben bekövetkező inflációs hulláma miatt. Egy jelentés szerint a cékla 71%-kal, a burgonya 65,4%-kal, a tojás 48,5%-kal, a fokhagyma 41%-kal, a só 27%-kal, a növényi olaj 24%-kal, a vaj 22%-kal drágult. Az AB Centre számításai szerint a burgonya ára 65,2%-kal, az olívaolaj 35,5%-kal, a vaj 35,2%-kal, a fokhagyma 24,7%-kal, a cékla 22,7%-kal drágult.
Az állami statisztikai hivatal, a Rosstat állítása szerint az ország általános, hivatalos inflációs rátája 2024-re 8,6%, míg a kiskereskedelmi élelmiszerár-infláció a Rosstat szerint 9,5%. A fogyasztói felmérések és szakértői elemzések szerint ezt senki sem hiszi el. A fogyasztói várakozások és a szakértői előrejelzések szerint az élelmiszerárak emelkedése idén is folytatódik, az élelmiszeráraktól függően 50% és 100% közötti mértékben.
Szergej Glazjev, ismert közgazdász, 2004-es elnökjelölt, az Eurázsiai Gazdasági Bizottság vezető tisztviselője egyenesen támad. "Az áremelkedés mindenki zsebét sújtja, és mindenkit szegényebbé tesz. Mind a polgárokat, mind a vállalkozásokat. Csak a bankok duzzadnak a pénztől.
"Az Orosz Nemzeti Bank politikája stagflációs csapdába sodorja a gazdaságot, amelyben a csökkenő termelés, a rubel leértékelődése és a növekvő infláció kölcsönösen erősítik egymást: az irányadó kamatláb [21%] emelése összenyomja a termelési hitelezést, ami alacsonyabb volumenekhez és magasabb termelési költségekhez vezet, a technikai színvonal és a termelés hatékonysága csökken, a gazdaság versenyképessége csökken, amit a rubel leértékelődése ellensúlyoz. Ez aztán újabb inflációs hullámot okoz, amit az orosz jegybank az irányadó kamatláb újabb emelésével próbál kiegyenlíteni. Tíz év eredménytelen inflációs célkövetés után egyértelmű, hogy ennek az őrült politikának a folytatása kilátástalan."
https://t.me/glazieview/6705.
Mihail Deljagin, az Állami Duma gazdaságpolitikai bizottságának elnökhelyettese ugyanilyen élesen fogalmaz. Szerinte a 2024-es hivatalos inflációs ráta nem 8,5%, ahogy a kormány állítja, hanem inkább 19%-os; figyelmeztet, hogy idén elérheti a 29%-ot. A 21%-os jegybanki kamatláb a hibás: "ez véleményem szerint pusztítóbb, mint a taktikai atomfegyverek bevetése. De van néhány jó hír is. Ha hirtelen taktikai atomfegyvereket vetnek be ellenünk, az bizonyára súlyos sokk lesz, és sok ember fog meghalni, de a gazdaság egésze számára nem lesz nagyobb sokk, mint Elvira Sakhipzadovna Nabiullina politikája. És [a pénzügyminiszter] Anton Germanovics Sziluanov, akiről szintén nem szabad megfeledkezni".
"Ugyanakkor, mint tudjuk, a december 20-i [2024-es] ülésen a jegybank nem emelte ismét 23 százalékra az irányadó kamatlábat, ahogy azt sokan, köztük én is vártam. Ez valószínűleg jó jel, mert azáltal, hogy az orosz jegybank a pénzhiányos körülmények között emeli az irányadó kamatlábat, ezzel felgyorsítja az inflációt. Elvira Sakhipzadovna eddig elutasította az infláció további gyorsítását, de semmi sem garantálja, hogy a jövő év elején nem tér vissza ehhez a gyakorlathoz."
Nabiullina jegybankelnöknek olyannyira nem sikerült megállítania az inflációt, és olyannyira elterjedt a közvélemény gyanakvása az ő kompetenciájával és szándékaival szemben, hogy január 13-án a jegybank nyilvános közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy Nabiullina az orosz magánszemélyek megtakarításainak befagyasztását tervezi a bankszámlákról történő kifizetések blokkolásával. "Teljesen nyilvánvaló, hogy bármely piacgazdaságban, amelynek szerves részét képezi a banki hitelezés, egy ilyen lépés elképzelhetetlen" - közölte a jegybank a Telegramban. "Először is, azonnal aláássa a bankrendszerbe vetett bizalmat, és véget vet a gazdaságnak nyújtott hitelezésnek. Másodszor, a betétek befagyasztása nem fog segíteni az infláció csökkentésében. Az emberek nem betétekbe, hanem árukba és ingatlanokba fogják rohanni a pénzt befektetni, az árak emelkedésének megfelelő szomorú következményeivel".
A vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos közvélemény-kutatások országos felmérései soha nem azonosították pozitívan Nabiullinát. A választók bizalmát kérdező nyílt végű kérdésekben Nabiullina neve nem merült fel. Ehelyett a tizenötödik helyen szerepel a bizalmatlan tisztviselők és politikusok országos listáján - a Kreml szóvivőjével, Dmitrij Peszkovval, Vjacseszlav Volodinnal, az Állami Duma elnökével és Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesterrel azonos helyen áll.
A hazai inflációs és jegybanki politika egyetlen kritikusa sem említi Putyin elnököt. Őt azonban úgy értelmezik, hogy ő Nabiullina védelmezője a belföldi kritikusokkal szemben. Az elmúlt hónapban azonban sürgetik, hogy ezt minősítse.
December 19-i sajtótájékoztatóján, egy nappal azelőtt, hogy a központi bank összeült, hogy döntsön a kamatláb 23%-ra történő emeléséről, Putyin azt mondta: "Csak tegnap, a mai eseményre készülve beszéltem a jegybankelnökkel, és Elvira Nabiullina elmondta, hogy az inflációs ráta már most is körülbelül 9,2-9,3 százalékos az elmúlt évben. Ez azt jelenti, hogy a fizetések 9 százalékkal nőttek, és én reálértéken, az inflációval csökkentett növekedésről beszélek. Emellett a rendelkezésre álló jövedelmek is nőttek. Tehát az általános helyzet stabil és, hadd ismételjem meg, szilárd".
A Kreml nyilvántartása szerint 2019 szeptembere óta nem volt hivatalos találkozó Putyin és Nabiullina között.
Decemberi sajtótájékoztatóján Putyin elismerte, hogy "vannak bizonyos kihívások az inflációval és a gazdaság felmelegedésével kapcsolatban. Ezért a kormány és a központi bank arra törekszik, hogy biztosítsa a puha leszállást". Egy riporter kérdésére, hogy mi lesz a kamatdöntés, Putyin hozzátette: "nem mondja meg, hogy mi lesz a kamatláb. Talán azért nem tudja még, mert ezt a vezetőségi ülésen, a komszomol sejtjükben vitatják meg, és a megbeszélés során hozzák meg a végső döntést. Remélem, hogy kiegyensúlyozott lesz, és megfelel a mai követelményeknek".
A "kiegyensúlyozottság" Putyin kifejezése arra, hogy az oligarchák, a katonák és a választók minden egyes választói csoportját kielégítse, miközben ezek ellentmondanak egymásnak és szemben állnak egymással.
Az orosz inflációs adatok pontos elemzéssel történő időben történő közzétételéért kövesse a Sovereign Economy Telegram platformot:
https://t.me/suverenka/12754
https://t.me/suverenka/12974
A felső ábra az elszabadult élelmiszerár-inflációt mutatja, amelyet a Központi Bank nem tudott megfékezni. Az alsó ábra a Központi Bank irányadó kamatlábának hatását mutatja, amely az autóhitelek kivételével minden hitelkategóriában nyomást gyakorol az új hitelekre.
A kormány inflációs célja és az év végi eredmény közötti szakadék nyilvánvaló. Ugyanígy nyilvánvaló a különbség a Központi Bank 21%-os kamatlábának hatása és az élelmiszerár-infláció között is, amely nem reagál a hitelfelvételek ellenőrzésére. Az élénk hazai vita arról, hogy mi és ki a hibás, és mit kell tenni, nem maradt el.
Donald Trump elnök ezt próbálta kihasználni azzal, hogy a héten bejelentette: "Oroszország valahogy nagy bajban van. Nézzük csak meg a gazdaságukat, nézzük csak meg az oroszországi inflációt. Remekül kijöttem [Putyinnal], remélem, hogy alkut akar kötni".
Nabiullina (jobbra) az orosz jövedelmek emelkedését okolta azért, hogy gyorsabban élénkíti a keresletet, mint ahogy a termelők képesek ellátni termékeiket. Kritikusai, köztük olyan liberális piaci agytrösztök, mint a Gaidar Intézet, rámutatnak, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű növekedése felelős az infláció mintegy 40%-áért. Ezért a gaidariak elismerik, hogy a fogyasztói infláció legalább 40%-ban áthatolhatatlan a központi bank intézkedései számára, mivel ez utóbbiak célja a hitelből táplálkozó kereslet csökkentése, amikor az élelmiszereket fizetésből, nem pedig banki hitelből vásárolják.
A RANEPA, a kormány gazdaságpolitikai agytrösztje által közölt adatok szerint "miután júliusban 9,9%-kal indexálták a közüzemi díjakat, azok hozzájárulása az éves inflációhoz kezdte meghaladni a nem élelmiszeripari termékek hozzájárulását. Bár ha a 2024-es helyzetet egészében tekintjük, a nem élelmiszeripari termékek súlya a fogyasztói kosárban még mindig nagyobb (34%), mint a szolgáltatásoké, mintegy 28%. De mindkettő elmarad az evéstől."