Elmeletben hulyeseg ez a hadmuveleti radiusz a gyakorlatban meg valosag volt.
Hulyeseg mert ahogy te is irtad attelenek Nandorfejervaron vagy Budan problema nelkul aztan tavasszal indulnak tovabb. Ez az elmelet. A gyakorlat pedig az hogy a kozponti seregnek es vele a Szaphiknak is vissza kelett terni a birodalom kozpontjaba ugyanis ha a fosereg a birodalom egyik szelen tartozodott akkor a lazadas azonnal felutotte a fejet. Igy volt ez 1526 ban is meg szinte mindig.
Az az nem tehettek meg azt amit elmeletben megtehettek volna.
Igen is,nem is.Mert később,mikor már a zsoldos,szegbán csapatok váltották le a szpáhikat,valóban átteleltek Nándorfehérvárott.A XVII.század végefelé....De ekkorra megváltozott a török sereg összetétele.
De nem az egész sereg.Még az Oszmán Birodalom sem volt képes ellátni egész éven át egy nagy sereget.
Az akciórádiuszt Perjés Géza vezette be,és a Mo-i hadjáratokon szépen ki is mutatható.
Más frontokon átlépték a Mo-i akciórádiuszt,de vagy kisebb sereggel,vagy a tengeri szállitásra támaszkodva.Kevéssé ismert nálunk,de az oszmánok hadat viseltek az Indiai óceánon a portugálokkal.Kelet Afrikába,és Indiába is küldtek tengeri uton expediciós haderőt.Megtámadták Etiópiát.De csak a sereg kis része volt birodalmi had,a döntő többsége helyi szövetségesekből állt (és vesztettek is,nem tudták ellátni a seregeket).
Kazany és Asztrahany oroszok általi elfoglalása után megpróbálták visszafoglalni őket.Itt is csak kis rész volt a portai katonaság,a tömeget a Krimi Kánság adta (ami viszont szultáni hűbéres volt).De megintcsak nem birták megoldani az utánpótlást.
Mindkét esetben nekiáltak megoldani a kérdést,de nem fejezték be.Szueznél és a Don-Volga közé is elkezdtek csatornát épiteni,de egyiket se fejezték be.
Az akciórádiusz meg egy ma is létező dolog.A logisztikai képesség dönti el,hogy ki és mekkora sereget tud,milyen távolságra harcba vinni.