Én inkább azt látom, hogy a felszállási úthossz ugyan szerencsére már ugyanolyan rövid, mint Kínában volt (az Aero India airshow-n viszont elég meleg volt, így ott nem), kb a fele a MAKSz bemutatós startoknak, de utána az emelkedési szakasz sokkal laposabban indul.
Ennek oka talán az, hogy az 509-es jóval nehezebb, mint a 054-es. Fegyvermakettek, dupla hajtómű borítás, avionikai eltérések...
Ami azt a bizonyos manővert illeti, nos az nem újdonság, már 2021-ben az 511-essel is megvolt:
Igazából új elem nem nagyon van.
A gép felszállási dinamizmusát így szemre egy F-22-es, vagy akár egy helyi UAE F-16E block 60-as is meghaladja.
Bár ez optikai csalódás is lehet, szóval ezen vitatkozhatunk, illetve talán az F-15QA 2023-ból nézett ki hasonlóan:
De a kameraszög nagyon csalóka lehet:
https://youtu.be/HKjok4b9kMQ?si=aqrW9DWMj717lqHd
Amit ilyenkor látni kell az az, hogy a starthossz csak egy közvetett, sokkal inkább virtuális "ráutaló magatartás" mert pl a szuperrövid starthosszú 9.12-es MiG-29-es Kvocsurral, 1988 Farnborough ersón az is kb 75% töltéssel, RPT-vel, nagyon jó pilótával és nagyon rövid, de annál intenzívebb repülési programmal volt csak lehetséges.
Köze nem volt a valós harcászati képességekhez.
Illetve függ még a dolog az időjárástól, helyi hőmérséklettől és attól, hogy a pilóta hova akar megérkezni, milyen magasan, milyen sebességgel és abból milyen manőverbe akar belekezdeni.
Ami biztos, a Szu-57 egy dinamikus madár, de igazán kirívó majd csak a 30-as hajtóművel lesz.
Addig meg marad a Raptor, ami most a legdurvább a felszállások terén.