A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Tud esetleg valaki valamit arrol, hogy IFV-k eseteben mi a taviranyitott tornyos vagy szemelyzettel ellatottat preferalnank? Marmint most a kezeloszemelyzet velemenyere gondolok fokepp. Vagy ez annyira nem lenyeges szempont, csak az ar es a technikai bonyolultsagban ternek legfokepp el? Ugy tippelnem, hogy a trend manapsag a taviranyitottak fele mozdul el nem?
 
Tud esetleg valaki valamit arrol, hogy IFV-k eseteben mi a taviranyitott tornyos vagy szemelyzettel ellatottat preferalnank? Marmint most a kezeloszemelyzet velemenyere gondolok fokepp. Vagy ez annyira nem lenyeges szempont, csak az ar es a technikai bonyolultsagban ternek legfokepp el? Ugy tippelnem, hogy a trend manapsag a taviranyitottak fele mozdul el nem?

lol, iylen kérdést. Miylen IFV???

Amúgy szerintem IFV: kezelőszemélyzetes torony, APC - távirányításos.
 
lol, iylen kérdést. Miylen IFV???

Amúgy szerintem IFV: kezelőszemélyzetes torony, APC - távirányításos.

Nagyon nem, az APC/IFV besorolást egyezmény szabályozza vagy szabályozta, még ha (szeritem) hülyén is. Idézet a készülő műből, mert bele kellett venni ezt is, kék keretes írás.

Páncélozott szállító harcjármű (PSZH) és a lövészpáncélos (gyalogsági harcjármű) közötti eltérést a hidegháború végén a CFE fegyverzetkorlátozási egyezmény határozta meg jogi értelemben. Ha a jármű 20 mm vagy a feletti löveggel rendelkezett, akkor az gyalogsági harcjárműnek minősült.

Az előbbire példa pl. az amerikai M113 általánosan elterjedt változata, ami csak M2 Brownig géppuskával rendelkezett az utóbbira pl. a szovjet BMP és egyes BTR jármű változatok. (Az ilyen járművek jellemzően kétéltűek, de a páncélzat és tömegnövekedéssel ez a képesség nem mindig adott.)

Ez a besorolás sajnos harcérték szempontjából szerintem gyakorlatilag használhatatlan a következő dolgok miatt.

A gyalogsági harcjármű első klasszikus képviselője talán a BMP-1 volt a Szovjetunióban. Ennek páncélzata alapvetően elégtelen volt még sokszor a nehéz géppuska elleni védelem szempontjából, cserébe viszont kétéltű volt. Minden hiányossága ellenére feladatát betöltötte a nagyvilágban mai napig használják, lényegében a Szovjetunió, a Varsói Szerződés és szovjetbarát államok fegyveres erőinek gerincét alkották a BMP-1 különféle változatai.

A BMP-1 egy alacsony nyomású 73 mm-es rövid csövű löveggel és irányított páncéltörő rakétákkal is bír. A későbbi BMP-2-be már 30 mm-es gyorstüzelő löveg került és szinten képes volt páncéltörő rakéta használatára. Ez eddig tiszta sor. Egyértelmű, hogy a csak 7,62 mm űrméretű géppuskás BTR-60P vagy akár a BTR-60PB 14.5 mm-es nehéz géppuskával felszerelt járművel összemérve tűzerőben egészen más kategóriát képvisel egy BMP-1. Csakhogy a későbbi BTR-80A, ami már 30 mm-es gépágyúval bír a CFE szerint azonos besorolásba esik a Konkursz páncéltörő rakéta alkalmazására képes BMP-vel.

Egy ilyen Konkursz rakétás BMP-1 a ’70-es évek közepén bőven képes volt minden potenciális NATO harckocsi megsemmisítésére még a legerősebb frontpáncél védelmét nézve is. Ehhez képest a BTR-80A gyakorlatilag nem rendelkezik páncél elhárítási képességgel. Kis távolságból oldalról vagy hátulról képes csak átütni egy harckocsi páncélzatát, de ember legyen a talpán, aki összehoz ilyen helyzeteket és nem járna iszonyatos mészárlással a BTR-ek között. Tehát két teljesen eltérő képességű járművet sorolnak azonos osztályba...

Az IFV klasszikus amerikai képviselője az amerikai M2 Bradley később jelent meg, a BMP-1-nél komolyabb tűzerővel és páncélzattal bírt, ellenben nem kétéltű. A „klasszikus” APC kategóriába a már korábban említett M113 és különféle változatai tartoztak, de itt megint kisiklik a fenti jogi besorolás. Ugyanis az M113-nek is volt olyan változata, ami rendelkezett irányított páncéltörő rakétával
(M47 Dragon), azonban a csöves tűzfegyvere továbbra is csak egy géppuska volt.

Persze a fentieken kívül számtalan ilyen kategóriájú jármű létezik, de ez a kettő tekinthető talán a hidegháborús korszak két ikonikus járműjének Persze nem csak az USA és a Szovjetunió rendelkezett ilyenekkel, ilyen volt például a nyugatnémet Marder lövészpáncélos vagy a francia AMX-10P.
 
lol, iylen kérdést. Miylen IFV???

Amúgy szerintem IFV: kezelőszemélyzetes torony, APC - távirányításos.

1. :oops:
2. En ugy lattam a videokon, hogy a taviranyitasosak sokszor magasabbak, az APC-k meg kerekes jarmuvek. Nekem nem tunik elonyosnek kerekesre egy magasabb felepitmenyt tenni, de gondolom sulyban visozny konnyebb lehet, mert nem kell pancelozni a hianyzo szemelyzet miatt, szoval gondolom ilyesmi miatt az a preferenciad amit irtal. Ha nem, nyugodtan ird meg, csak tippelgetek.
 
Az IFV klasszikus amerikai képviselője az amerikai M2 Bradley később jelent meg, a BMP-1-nél komolyabb tűzerővel és páncélzattal bírt, ellenben nem kétéltű. A „klasszikus” APC kategóriába a már korábban említett M113 és különféle változatai tartoztak, de itt megint kisiklik a fenti jogi besorolás. Ugyanis az M113-nek is volt olyan változata, ami rendelkezett irányított páncéltörő rakétával

Sőt Vietnámban gyalogsági harcjáműként használták, ez volt az M113 ACAV (Armored Cavalery Assault Vehicle).
 
Tud esetleg valaki valamit arrol, hogy IFV-k eseteben mi a taviranyitott tornyos vagy szemelyzettel ellatottat preferalnank? Marmint most a kezeloszemelyzet velemenyere gondolok fokepp. Vagy ez annyira nem lenyeges szempont, csak az ar es a technikai bonyolultsagban ternek legfokepp el? Ugy tippelnem, hogy a trend manapsag a taviranyitottak fele mozdul el nem?

Ugye te se gondolod komolyan, hogy a HM-ben már felmerült ez a kérdés, h milyen torony kellene IFVre?... :D
 
A gondolat felmerült, de a gondolati fázison nem jutott tovább....
Mert igény lenne rá, még a katonai felső vezetés felől is.

Értem, akkor csak elakadt a történet, mint oly sok minden. Mondjuk nálam a nap meglepetése volt, amikor megláttam a 12 harci heli felújításáról szóló hírt.
 
Meg a maradék 5 mi-17, ami egy egész decens helikopterflotta, csak kár hogy 70-es évek beli technikával. Bár a Mi-17 még azért egy kis modernizálás után jó szállítóhelikopter.
 
Nagyon nem, az APC/IFV besorolást egyezmény szabályozza vagy szabályozta, még ha (szeritem) hülyén is. Idézet a készülő műből, mert bele kellett venni ezt is, kék keretes írás.

Páncélozott szállító harcjármű (PSZH) és a lövészpáncélos (gyalogsági harcjármű) közötti eltérést a hidegháború végén a CFE fegyverzetkorlátozási egyezmény határozta meg jogi értelemben. Ha a jármű 20 mm vagy a feletti löveggel rendelkezett, akkor az gyalogsági harcjárműnek minősült.

Az előbbire példa pl. az amerikai M113 általánosan elterjedt változata, ami csak M2 Brownig géppuskával rendelkezett az utóbbira pl. a szovjet BMP és egyes BTR jármű változatok. (Az ilyen járművek jellemzően kétéltűek, de a páncélzat és tömegnövekedéssel ez a képesség nem mindig adott.)

Ez a besorolás sajnos harcérték szempontjából szerintem gyakorlatilag használhatatlan a következő dolgok miatt.

A gyalogsági harcjármű első klasszikus képviselője talán a BMP-1 volt a Szovjetunióban. Ennek páncélzata alapvetően elégtelen volt még sokszor a nehéz géppuska elleni védelem szempontjából, cserébe viszont kétéltű volt. Minden hiányossága ellenére feladatát betöltötte a nagyvilágban mai napig használják, lényegében a Szovjetunió, a Varsói Szerződés és szovjetbarát államok fegyveres erőinek gerincét alkották a BMP-1 különféle változatai.

A BMP-1 egy alacsony nyomású 73 mm-es rövid csövű löveggel és irányított páncéltörő rakétákkal is bír. A későbbi BMP-2-be már 30 mm-es gyorstüzelő löveg került és szinten képes volt páncéltörő rakéta használatára. Ez eddig tiszta sor. Egyértelmű, hogy a csak 7,62 mm űrméretű géppuskás BTR-60P vagy akár a BTR-60PB 14.5 mm-es nehéz géppuskával felszerelt járművel összemérve tűzerőben egészen más kategóriát képvisel egy BMP-1. Csakhogy a későbbi BTR-80A, ami már 30 mm-es gépágyúval bír a CFE szerint azonos besorolásba esik a Konkursz páncéltörő rakéta alkalmazására képes BMP-vel.

Egy ilyen Konkursz rakétás BMP-1 a ’70-es évek közepén bőven képes volt minden potenciális NATO harckocsi megsemmisítésére még a legerősebb frontpáncél védelmét nézve is. Ehhez képest a BTR-80A gyakorlatilag nem rendelkezik páncél elhárítási képességgel. Kis távolságból oldalról vagy hátulról képes csak átütni egy harckocsi páncélzatát, de ember legyen a talpán, aki összehoz ilyen helyzeteket és nem járna iszonyatos mészárlással a BTR-ek között. Tehát két teljesen eltérő képességű járművet sorolnak azonos osztályba...

Az IFV klasszikus amerikai képviselője az amerikai M2 Bradley később jelent meg, a BMP-1-nél komolyabb tűzerővel és páncélzattal bírt, ellenben nem kétéltű. A „klasszikus” APC kategóriába a már korábban említett M113 és különféle változatai tartoztak, de itt megint kisiklik a fenti jogi besorolás. Ugyanis az M113-nek is volt olyan változata, ami rendelkezett irányított páncéltörő rakétával
(M47 Dragon), azonban a csöves tűzfegyvere továbbra is csak egy géppuska volt.

Persze a fentieken kívül számtalan ilyen kategóriájú jármű létezik, de ez a kettő tekinthető talán a hidegháborús korszak két ikonikus járműjének Persze nem csak az USA és a Szovjetunió rendelkezett ilyenekkel, ilyen volt például a nyugatnémet Marder lövészpáncélos vagy a francia AMX-10P.

Tudtam a CFE 20mm-es kritériumáról - nemrég volt ugye téma az index fórumon is - , és szeritnem rendben is van.

A harcjárműnél ugye arra tették a hangsúlyt, hogy mennyire tudja támogatni a gyalogság harcát, és ebben bizony a főfegyveren a lényeg.

Amit az előbb írtam, az azt jelenti, hogy szerintem hogy van jobban értelme.

Egy erősebb főfegyvernek szvsz ma még elkél a kétszemélyes torony, míg egy HMG-s APC-nél elég lehet a belülről távirányított, mivel annál a fegyver funkciója csupán az, hogy ha véletlenül támadás érné, vissza tudjon lőni.

Azért is vagyok kissé szkeptikus az Armata távirányítású tornyával kapcsolatban, mert nem tudom, hogy a menetiránynak szemben ülő kezelők mennyire tudják jól manőverezni a tornyot, ha a harckocsi is mozgásban van (mennyire érzik az irányokat).
 
1. :oops:
2. En ugy lattam a videokon, hogy a taviranyitasosak sokszor magasabbak, az APC-k meg kerekes jarmuvek. Nekem nem tunik elonyosnek kerekesre egy magasabb felepitmenyt tenni, de gondolom sulyban visozny konnyebb lehet, mert nem kell pancelozni a hianyzo szemelyzet miatt, szoval gondolom ilyesmi miatt az a preferenciad amit irtal. Ha nem, nyugodtan ird meg, csak tippelgetek.

Az első választ arra értettem, hogy a magyar Honvédségtől belátható időn belül ne várj fegyverbeszerzést, főleg ne szakmai alapon. Szabó János még próbálkozott vele bő 15 éve, nem sokra ment vele.

Az APC - mint azt már írták - nem csak kerekes lehet, vannak 40 tonna feletti lánctalpas APC-k is.

A többi részben benne van az előbb molninak írt válaszomban.