A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

yangwenli

Well-Known Member
2015. június 19.
1 208
2 704
113
Tud esetleg valaki valamit arrol, hogy IFV-k eseteben mi a taviranyitott tornyos vagy szemelyzettel ellatottat preferalnank? Marmint most a kezeloszemelyzet velemenyere gondolok fokepp. Vagy ez annyira nem lenyeges szempont, csak az ar es a technikai bonyolultsagban ternek legfokepp el? Ugy tippelnem, hogy a trend manapsag a taviranyitottak fele mozdul el nem?
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 804
17 606
113
Tud esetleg valaki valamit arrol, hogy IFV-k eseteben mi a taviranyitott tornyos vagy szemelyzettel ellatottat preferalnank? Marmint most a kezeloszemelyzet velemenyere gondolok fokepp. Vagy ez annyira nem lenyeges szempont, csak az ar es a technikai bonyolultsagban ternek legfokepp el? Ugy tippelnem, hogy a trend manapsag a taviranyitottak fele mozdul el nem?

lol, iylen kérdést. Miylen IFV???

Amúgy szerintem IFV: kezelőszemélyzetes torony, APC - távirányításos.
 
M

molnibalage

Guest
lol, iylen kérdést. Miylen IFV???

Amúgy szerintem IFV: kezelőszemélyzetes torony, APC - távirányításos.

Nagyon nem, az APC/IFV besorolást egyezmény szabályozza vagy szabályozta, még ha (szeritem) hülyén is. Idézet a készülő műből, mert bele kellett venni ezt is, kék keretes írás.

Páncélozott szállító harcjármű (PSZH) és a lövészpáncélos (gyalogsági harcjármű) közötti eltérést a hidegháború végén a CFE fegyverzetkorlátozási egyezmény határozta meg jogi értelemben. Ha a jármű 20 mm vagy a feletti löveggel rendelkezett, akkor az gyalogsági harcjárműnek minősült.

Az előbbire példa pl. az amerikai M113 általánosan elterjedt változata, ami csak M2 Brownig géppuskával rendelkezett az utóbbira pl. a szovjet BMP és egyes BTR jármű változatok. (Az ilyen járművek jellemzően kétéltűek, de a páncélzat és tömegnövekedéssel ez a képesség nem mindig adott.)

Ez a besorolás sajnos harcérték szempontjából szerintem gyakorlatilag használhatatlan a következő dolgok miatt.

A gyalogsági harcjármű első klasszikus képviselője talán a BMP-1 volt a Szovjetunióban. Ennek páncélzata alapvetően elégtelen volt még sokszor a nehéz géppuska elleni védelem szempontjából, cserébe viszont kétéltű volt. Minden hiányossága ellenére feladatát betöltötte a nagyvilágban mai napig használják, lényegében a Szovjetunió, a Varsói Szerződés és szovjetbarát államok fegyveres erőinek gerincét alkották a BMP-1 különféle változatai.

A BMP-1 egy alacsony nyomású 73 mm-es rövid csövű löveggel és irányított páncéltörő rakétákkal is bír. A későbbi BMP-2-be már 30 mm-es gyorstüzelő löveg került és szinten képes volt páncéltörő rakéta használatára. Ez eddig tiszta sor. Egyértelmű, hogy a csak 7,62 mm űrméretű géppuskás BTR-60P vagy akár a BTR-60PB 14.5 mm-es nehéz géppuskával felszerelt járművel összemérve tűzerőben egészen más kategóriát képvisel egy BMP-1. Csakhogy a későbbi BTR-80A, ami már 30 mm-es gépágyúval bír a CFE szerint azonos besorolásba esik a Konkursz páncéltörő rakéta alkalmazására képes BMP-vel.

Egy ilyen Konkursz rakétás BMP-1 a ’70-es évek közepén bőven képes volt minden potenciális NATO harckocsi megsemmisítésére még a legerősebb frontpáncél védelmét nézve is. Ehhez képest a BTR-80A gyakorlatilag nem rendelkezik páncél elhárítási képességgel. Kis távolságból oldalról vagy hátulról képes csak átütni egy harckocsi páncélzatát, de ember legyen a talpán, aki összehoz ilyen helyzeteket és nem járna iszonyatos mészárlással a BTR-ek között. Tehát két teljesen eltérő képességű járművet sorolnak azonos osztályba...

Az IFV klasszikus amerikai képviselője az amerikai M2 Bradley később jelent meg, a BMP-1-nél komolyabb tűzerővel és páncélzattal bírt, ellenben nem kétéltű. A „klasszikus” APC kategóriába a már korábban említett M113 és különféle változatai tartoztak, de itt megint kisiklik a fenti jogi besorolás. Ugyanis az M113-nek is volt olyan változata, ami rendelkezett irányított páncéltörő rakétával
(M47 Dragon), azonban a csöves tűzfegyvere továbbra is csak egy géppuska volt.

Persze a fentieken kívül számtalan ilyen kategóriájú jármű létezik, de ez a kettő tekinthető talán a hidegháborús korszak két ikonikus járműjének Persze nem csak az USA és a Szovjetunió rendelkezett ilyenekkel, ilyen volt például a nyugatnémet Marder lövészpáncélos vagy a francia AMX-10P.
 

yangwenli

Well-Known Member
2015. június 19.
1 208
2 704
113
lol, iylen kérdést. Miylen IFV???

Amúgy szerintem IFV: kezelőszemélyzetes torony, APC - távirányításos.

1. :oops:
2. En ugy lattam a videokon, hogy a taviranyitasosak sokszor magasabbak, az APC-k meg kerekes jarmuvek. Nekem nem tunik elonyosnek kerekesre egy magasabb felepitmenyt tenni, de gondolom sulyban visozny konnyebb lehet, mert nem kell pancelozni a hianyzo szemelyzet miatt, szoval gondolom ilyesmi miatt az a preferenciad amit irtal. Ha nem, nyugodtan ird meg, csak tippelgetek.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Az IFV klasszikus amerikai képviselője az amerikai M2 Bradley később jelent meg, a BMP-1-nél komolyabb tűzerővel és páncélzattal bírt, ellenben nem kétéltű. A „klasszikus” APC kategóriába a már korábban említett M113 és különféle változatai tartoztak, de itt megint kisiklik a fenti jogi besorolás. Ugyanis az M113-nek is volt olyan változata, ami rendelkezett irányított páncéltörő rakétával

Sőt Vietnámban gyalogsági harcjáműként használták, ez volt az M113 ACAV (Armored Cavalery Assault Vehicle).
 

ms07

Well-Known Member
2012. október 19.
3 864
6 056
113
Tud esetleg valaki valamit arrol, hogy IFV-k eseteben mi a taviranyitott tornyos vagy szemelyzettel ellatottat preferalnank? Marmint most a kezeloszemelyzet velemenyere gondolok fokepp. Vagy ez annyira nem lenyeges szempont, csak az ar es a technikai bonyolultsagban ternek legfokepp el? Ugy tippelnem, hogy a trend manapsag a taviranyitottak fele mozdul el nem?

Ugye te se gondolod komolyan, hogy a HM-ben már felmerült ez a kérdés, h milyen torony kellene IFVre?... :D
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 400
19 818
113
A gondolat felmerült, de a gondolati fázison nem jutott tovább....
Mert igény lenne rá, még a katonai felső vezetés felől is.

Értem, akkor csak elakadt a történet, mint oly sok minden. Mondjuk nálam a nap meglepetése volt, amikor megláttam a 12 harci heli felújításáról szóló hírt.
 

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
30 155
130 417
113
Meg a maradék 5 mi-17, ami egy egész decens helikopterflotta, csak kár hogy 70-es évek beli technikával. Bár a Mi-17 még azért egy kis modernizálás után jó szállítóhelikopter.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 804
17 606
113
Nagyon nem, az APC/IFV besorolást egyezmény szabályozza vagy szabályozta, még ha (szeritem) hülyén is. Idézet a készülő műből, mert bele kellett venni ezt is, kék keretes írás.

Páncélozott szállító harcjármű (PSZH) és a lövészpáncélos (gyalogsági harcjármű) közötti eltérést a hidegháború végén a CFE fegyverzetkorlátozási egyezmény határozta meg jogi értelemben. Ha a jármű 20 mm vagy a feletti löveggel rendelkezett, akkor az gyalogsági harcjárműnek minősült.

Az előbbire példa pl. az amerikai M113 általánosan elterjedt változata, ami csak M2 Brownig géppuskával rendelkezett az utóbbira pl. a szovjet BMP és egyes BTR jármű változatok. (Az ilyen járművek jellemzően kétéltűek, de a páncélzat és tömegnövekedéssel ez a képesség nem mindig adott.)

Ez a besorolás sajnos harcérték szempontjából szerintem gyakorlatilag használhatatlan a következő dolgok miatt.

A gyalogsági harcjármű első klasszikus képviselője talán a BMP-1 volt a Szovjetunióban. Ennek páncélzata alapvetően elégtelen volt még sokszor a nehéz géppuska elleni védelem szempontjából, cserébe viszont kétéltű volt. Minden hiányossága ellenére feladatát betöltötte a nagyvilágban mai napig használják, lényegében a Szovjetunió, a Varsói Szerződés és szovjetbarát államok fegyveres erőinek gerincét alkották a BMP-1 különféle változatai.

A BMP-1 egy alacsony nyomású 73 mm-es rövid csövű löveggel és irányított páncéltörő rakétákkal is bír. A későbbi BMP-2-be már 30 mm-es gyorstüzelő löveg került és szinten képes volt páncéltörő rakéta használatára. Ez eddig tiszta sor. Egyértelmű, hogy a csak 7,62 mm űrméretű géppuskás BTR-60P vagy akár a BTR-60PB 14.5 mm-es nehéz géppuskával felszerelt járművel összemérve tűzerőben egészen más kategóriát képvisel egy BMP-1. Csakhogy a későbbi BTR-80A, ami már 30 mm-es gépágyúval bír a CFE szerint azonos besorolásba esik a Konkursz páncéltörő rakéta alkalmazására képes BMP-vel.

Egy ilyen Konkursz rakétás BMP-1 a ’70-es évek közepén bőven képes volt minden potenciális NATO harckocsi megsemmisítésére még a legerősebb frontpáncél védelmét nézve is. Ehhez képest a BTR-80A gyakorlatilag nem rendelkezik páncél elhárítási képességgel. Kis távolságból oldalról vagy hátulról képes csak átütni egy harckocsi páncélzatát, de ember legyen a talpán, aki összehoz ilyen helyzeteket és nem járna iszonyatos mészárlással a BTR-ek között. Tehát két teljesen eltérő képességű járművet sorolnak azonos osztályba...

Az IFV klasszikus amerikai képviselője az amerikai M2 Bradley később jelent meg, a BMP-1-nél komolyabb tűzerővel és páncélzattal bírt, ellenben nem kétéltű. A „klasszikus” APC kategóriába a már korábban említett M113 és különféle változatai tartoztak, de itt megint kisiklik a fenti jogi besorolás. Ugyanis az M113-nek is volt olyan változata, ami rendelkezett irányított páncéltörő rakétával
(M47 Dragon), azonban a csöves tűzfegyvere továbbra is csak egy géppuska volt.

Persze a fentieken kívül számtalan ilyen kategóriájú jármű létezik, de ez a kettő tekinthető talán a hidegháborús korszak két ikonikus járműjének Persze nem csak az USA és a Szovjetunió rendelkezett ilyenekkel, ilyen volt például a nyugatnémet Marder lövészpáncélos vagy a francia AMX-10P.

Tudtam a CFE 20mm-es kritériumáról - nemrég volt ugye téma az index fórumon is - , és szeritnem rendben is van.

A harcjárműnél ugye arra tették a hangsúlyt, hogy mennyire tudja támogatni a gyalogság harcát, és ebben bizony a főfegyveren a lényeg.

Amit az előbb írtam, az azt jelenti, hogy szerintem hogy van jobban értelme.

Egy erősebb főfegyvernek szvsz ma még elkél a kétszemélyes torony, míg egy HMG-s APC-nél elég lehet a belülről távirányított, mivel annál a fegyver funkciója csupán az, hogy ha véletlenül támadás érné, vissza tudjon lőni.

Azért is vagyok kissé szkeptikus az Armata távirányítású tornyával kapcsolatban, mert nem tudom, hogy a menetiránynak szemben ülő kezelők mennyire tudják jól manőverezni a tornyot, ha a harckocsi is mozgásban van (mennyire érzik az irányokat).
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 804
17 606
113
1. :oops:
2. En ugy lattam a videokon, hogy a taviranyitasosak sokszor magasabbak, az APC-k meg kerekes jarmuvek. Nekem nem tunik elonyosnek kerekesre egy magasabb felepitmenyt tenni, de gondolom sulyban visozny konnyebb lehet, mert nem kell pancelozni a hianyzo szemelyzet miatt, szoval gondolom ilyesmi miatt az a preferenciad amit irtal. Ha nem, nyugodtan ird meg, csak tippelgetek.

Az első választ arra értettem, hogy a magyar Honvédségtől belátható időn belül ne várj fegyverbeszerzést, főleg ne szakmai alapon. Szabó János még próbálkozott vele bő 15 éve, nem sokra ment vele.

Az APC - mint azt már írták - nem csak kerekes lehet, vannak 40 tonna feletti lánctalpas APC-k is.

A többi részben benne van az előbb molninak írt válaszomban.