[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Mármint India. 
Vásárlóerő-paritáson számolva már most is Kína vezet közel 20 %-kal lehagyja az USA-t.
Ipari termelés terén nominálisan is 30 % fölött van Kína előnye a jenkikkel szemben. PPP alapon pedig már 2,5-szeres Kína ipari termelése az USA-hoz képest.
Kíváncis vagyok, mikor Kína minden statisztika szerint is első helyen áll majd, milyen "soft power"-t exportál majd? Amerika ilyen téren nagyon jó. Ott van ugyebár Hollywood, a cocacola mámor, rock and roll, Harley Davidson motorbicikli a neplementében stb.
Kínának mi van? A konyhája, kung fu, és???
Kínának mi van? A konyhája, kung fu, és???
Hiába érik utol nominális GDP-ben is az amcsikat, az egy főre jutó értékék, a kínai bérek, életszínvonal attól még alacsonyabb lesz mint az USA-ban. az EU-ban, vagy Japánban. Tehát a kínai életet záros határidőn belül nem fogják irigyelni és majmolni. Az "életérzést" nem ők fogják exportálni. Arról nem is beszélve, hogy az ember államhoz való viszonyát (mégis csak egy puha diktatúráról van szó), társadalomban betöltött hangya szerepét sem hiszem, hogy sokan át akarnák venni Kínától.
A kínaiaknak az ipari teljesítménye már bőven megvan. Exportvezérelt növekedést alacsony bérekre alapozva már be tudtak mutatni. Most próbálkoznak a belső keresletre alapozott növekedéssel, a szolgáltató szektor erősítésével, a bérek emelésével. (Meg persze az árak emelésével is.) Ha ez működik, akkor nominális GDP-ben is gyorsan lehagyják majd az USA-t és kétségtelenül számottevően jobban fog élni a kínai társadalom mint most. De annyira jól azért nem, mint az USA és az EU polgárainak átlaga.
Érdemes megnézni Japán példáját. Ők a meidzsi restauráció után produkáltak egy nagyon gyors fejlődést és a 20. század elejére a térségben komolynak mondható hatalommá váltak, mely képest volt legyőzni az oroszokat. Erre ők is nekiálltak gyarmatosítani, ott ahol még volt erre lehetőség, Koreában, Kínában és végül 1941-ben elkerülhetetlenné vált a konfliktus a korábbi gyarmatosítókkal. Kína is eljátsza ugyanezt, csak gazdasági gyarmatosítás terén és Afrikában (is). Csak az atomhatalom, gazdasági nagyhatalom, világ vezető ipari gyártója, elszigetelhetetlen, erőforrások terén nehezen legyőzhető Kínának már valószínűleg nem lesz érdemes nekimenni, hiába sérti majd egyre jobban Kína a jelenlegi gazdasági gyarmatosítók érdekeit.
A II. VH után Japán porig volt rombolva. Iszonyú szegénység volt. Kitörtek belőle és látványos fejlődést produkáltak 2-3 évtized alatt, ugyanúgy, mint az elmúlt 25-30 évben Kína. Azután a japán bérek, árak is emelkedtek, a japán GDP szolgáltatás aránya is emelkedett. És bár nem érték teljesen utol az USA-t életszínvonalban, de rengeteget javítottak az 50-es, 60-as, vagy akár 70-es évekhez képest. Ezzel próbálkozik most Kína is. De a japán gazdasági csoda, majd pedig a japán szolgáltatási szektor kiteljesedése ellenére (amibe bele tartoznak a világszerte sokak által kedvelt japán képregények, rajzfilmek, konyha, küzdősportok, lakberendezés, kertépítés, stb...) azért mesze nem tudtak annyi "soft power"-t exportálni, mint az USA. Részben azért nem, mert ők vesztes ország voltak a II VH-ban, nem szálltak meg másokat (mármint a háború után nem), nem szereztek nagy befolyást a világ sok orszgának sajtójában, politikusai felett, így kevésbé terjesztették nagyüzemi szinten a Japán divatot, mint az Amerika divatot.
Kínával is hasonló a helyzet.
T
Törölt tag
Guest
Nagyon jó tanulók a kínaiak. Most, hogy kitiltották a hallyu-t nekiálltak a saját C-wavejüket megteremteni. Ki van ott már ez is találva.
Ezzel a meglátással kicsit vitatkoznik. Mikor Amerika első helyre kerül és igazi világhatalommá vált az, az első világháború utáni időben történt. Ekkor Amerikában azért voltak lepusztúlt helyek és kétlem, hogy az életszinvonal vidéken jelentősen jobb lett volna mint mondjuk európa nyugati felén. Ettől eltekintve betört Hollywood európába és a dzsessz. Aztán jött a gazdasági válság stb. stb. A lényeg, hogy az egy főre való lebontását a GDP- nek nem tartom annyira mérvadónak ebben a témában.
Japán adta a szamurájokat, a nindzsákat, a walkmant és a kötözőspornót de mintha kifulladtak volna.
Most Kínán a sor, hogy ő is nekiálljon valami hasonlót exportálni. Bruce Lee jó kezdés volt, de ez messze nem elég.
T
Törölt tag
Guest
Nem egy holywoodi stúdió a kezükben van. A Tencent a világ legnagyobb játékfejlesztő cége. Need for Speed, Leauge of legends és megszámlálhatatlan mobilos játék. Meglepődnél, mennyi kínai terméket "fogyasztasz", amire azt hiszed, hogy amcsi.Igen, törtem fejem,de nem jutott semmi az eszembe,ami onnan érdekelne engem.
A keleties MMO, zene és filmek célközönsége nem mi leszünk, hanem a 4,5 milliárdos ázsia.
Ok, hogy bevásároltk magukat Hollywoodba is, de ez üzlet. Csak mert a legújabb Transformers film, kínaiaknak is termel még nem lesz igazi kínai kultúr árú.
Szerintem a leginkább sikeres "exporcikkük" a konyhájuk. A legtöbb nagyobbacska városban van egy kínai kifőzde.
Az USA az I VH legnagyobb győztese. Európában még a győztes hatalmak is belerokkantak, míg az USA megerősödve jött ki a helyzetből. Bizony az I. VH után jobb volt az életszínvonal Amerikában. Nem volt háborús pusztítás, jegyrendszer, (tíz)milliók halála (az influenza járvánnyal együtt még több Európában), háborús eladósodást, stb... A gazdasági világválságig, a 20-as években Európa csak megpróbált magára találni, Amerikában pedig dübörgött az üzlet. Még a világválságon is többet vesztett Európa, mint Amerika. Azután a II VH-ban Európa óriási pusztítást szenvedett el, miközben az USA már szuperhatalomként került ki a háborúból. Ráadásul az európai gyarmattartók rövid idő alatt elvesztették a gyarmataikat, miközben az USA befolyása ugrásszerűen megnőtt.
Kínát ne hasonlítsuk az USA megerősödéséhez, mert Kína nem nyert egy világháborút sem, amibe a potenciális vetélytársai a másik oldalról belerokkantak. Kínába nem vágynak ígéret földjeként eljutni bevándorlók tízmilliói és nem tekintenek a kínai életre mintaként.
Az amerikai kulturális befolyás főleg a II VH után erősödött meg. Többek közt a szerte a világra érkező amerikai csapatok, az amerikai turisták, az amerikai tőkeexport, az amerikai életvitel szimbolikus és irigyelt kellékei hatására. Amikor az 1950-es, '60-as években Európa, a szocialista világ és a Távol-Kelet még a háborús újjáépítés, majd gazdasági talpra állás időszakát élte, akkor Amerikában olyan országúti cirkálókat gyártottak, amik hogy egy tank benzint fogyasztottak, ha kiálltak velük a garázsból, előbb volt az USA lakóinak autója, hűtőgépe, mosógépe, (színes) TV-je, stb... mint a világ többi részének. Naná, hogy sokakat az amerikai életérzés, a Coca-Cola, rock and roll, Harley Davidson varázsolt el és falták a hollywoodi filmeket.
Kínától azért ezt ne várd!
Legalábbis nagyon remélem, hogy nem jön egy III. VH, amibe a világ jelenleg gazdagabb része belerokkan és Kína szuperhatalomként kerül ki belőle.
Egyébként amit hiányolsz, az részben megvan. A világon mindenfelé vannak kínai bevándorlók. A világ tetemes része kínai kaját eszik (még ha nincs is sok köze a valódi kínaihoz). Kínai ruhákban járunk, amit kínai piacon veszünk. Kínai használati tárgyaink vannak. Csak azért nem értékeled a Coca-Cola, rock and roll, Harley Davidson, Hollywood, stb... amerikai termékekkel/szolgáltatásokkal azonos szinten, mert a kanai nem státusszimbólum, hanem olcsó tömegtermék.
Volt már olyan időszak, amikor Kína a saját környezetében (amiről azt hitték, hogy az a világ, vagy legalábbis a világ valamire való része) hasonló befolyással bírt, mint a Római Birodalom, vagy most az USA.
Korea, Japán, Vietnam a kínai írást vette át. A Kínaiak exportáltak konfucianizmust. Egy csomó találmány nekik előbb volt meg, mint Európának (iránytű, papír, nyomtatás, selyem, porcelán, puskapor). Csak akkor mi ezt Európában nem vettük igazán észre, mert épp a sötét középkorunkat éltük. A Kínaiak akkoriban "soft powert" is exportáltak (legalábbis a kor mércéjével mérve, hiszen akkor még nem találták ki ezt a fogalmat). Csak azután Kína elvesztette ezt a szerepét. Most gazdasági téren visszaszerzik (szerezték) és nagyhatalmi befolyásuk is egyre nő.
De ők nem a saját képükre akarják formálni a világot. Nem életérzést, kultikus tárgyakat, kulturális hullámot adnak el. Nem a sajtóban, "civil" szervezetekben szereznek befolyást. Nem bombázással, megszállással, felforgatással, lehallgatással terjesztik a politikai rendszerüket. Egyszerűen csak majdnem minden, amit olcsón meg lehet kapni az kínai termék. Kína inkább békét, kiszámíthatóságot, biztonságot próbálhat nyújtani, ami akkor lehet vonzó, ha világ más részén épp felfordulás van. Kína inkább partner és kevésbé egyoldalú diktátor, meg kizsákmányoló a nemzetközi kapcsolataiban. A kínai bevándorlók nem robbantanak, hanem dolgoznak. Árulják nekünk a finom taknyos levest és patkányhúst. Nem segélyt kérnek, hanem termelnek. Nem ránk akarják erőszakolni a kultúrájukat, vallásukat, hanem meghúzzák magukat, beilleszkednek. A kínai diákok eljönnek tanulni és hazamennek. majd pedig lekörözik a mi diákjainkat.
Közben egy érdekes hír
https://news.cgtn.com/news/3d51544e3151444e/share_p.html
https://news.cgtn.com/news/3d51544e3151444e/share_p.html
Ok, persze a két ország történelme nem azonos. Azonban a vezető gazdasági hatalmak többek közt politikai, kulturális, tudományos hatalmak is egyben. Ahogy régen a Római birodalum úgy Kína is meghatározó kultúrexportőre volt a térségének.
Viszont ha most kerül Kína vezető pozícióba ős mit fog exportálni? Ok, hogy nem állnak neki "demokráciaexportnak", nade a konfucianizmus egy új modernizált változatát vajon nem állnak majd neki terjeszteni?
Az állatmenhely mellett. (nem hagyhattam ki)
Mindegy mit adagolnak majd be a világnak, lényeg a marketingje, hogy eladják neked úgy, hogy az neked "kelljen" és azt akard. Ebben az amerikaiaktól még sokat kell tanuljanak, nagyon sokat, ők ebben a mindent megmagyarázásban és globális önsajnáltatásban utcahosszal elsők.
http://iho.hu/hir/csangsabol-is-erkezett-mar-kontenervonat-a-bilk-re-170619
A tehervonat Kína „hagyományos Selyemútján érkezett meg”, közel húsz magyar és nemzetközi vállalat kereskedelmi termékét szállította. A szerelvény Csangsából tizenhat nap alatt érkezett meg Budapestre. Ez legalább 10–15 nappal rövidebb szállítási idő egy átlagos konténerszállító hajós érkezéshez képest, így az európai vevők jóval gyorsabban juthatnak hozzá árujukhoz.
A tehervonat Kína „hagyományos Selyemútján érkezett meg”, közel húsz magyar és nemzetközi vállalat kereskedelmi termékét szállította. A szerelvény Csangsából tizenhat nap alatt érkezett meg Budapestre. Ez legalább 10–15 nappal rövidebb szállítási idő egy átlagos konténerszállító hajós érkezéshez képest, így az európai vevők jóval gyorsabban juthatnak hozzá árujukhoz.
Gondolom van egy olyan kategóriája az áruknak amellyeknél igen. Viszont a selyemút projekt lényege, hogy bekapcsolják Közép-Ázsiát és Kelet-Afrikát is a dologba. Ezekbe az országokba Kína hitelből infrastruktúrát épít, ahova gondolom nem csak árút visz, hanem nyersanyagot is várásrolt.
Nekünk európaiaknak is leeshet valami a dologból, mivel akkor mi is szállíthatunk árút ezekbe az országokba.
Ha lenne felesleges pénzem, meg egy adag vakmerőségem felvásárolnék üzlethelységeket Addisz-Abeba vagy Nanirobiban.
10 évvel ezelőtt lehet összejött volan. Most mekkora haszonnal lehetett volna túladni rajtuk? Azok a városok évente majd 100 000 emberrek növekednek.