Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Azt hiszem ezzel a gáz dologgal van összefüggésben
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Így is kerekítési hiba és az árrról nem szólnak szinte semmit. Határtalan optimizmus a nagy semmire a német példa ellenére. Vicc az egész...
Persze, most jönnek a szép számok, mivel egyre többen támadják az Energiewende-t. És a legszebb az egészben, hogy olyan szinten döntenek egy ilyen kérdésrōl, akik az energia és az energetika szavakat sem tudják egymástól megkülönböztetni...
 
Na ez jó hír hogy jön az LNG Közép-Európába, azt jelenti közelebb van az ország több lábon állása energiaügyileg mint gondoltam.
Legközelebb már nem zsarolhatnak fölényeskedve minket az oroszok, mi lehetünk alkupozícióban.

https://444.hu/2017/06/29/az-uj-was...eretne-amerikai-foldgazt-latni-magyarorszagon

Kicsit kínos számomra az összhang, de a kormány az én álláspontomon van.
Lehet mégis képesek néha a magyar érdekeket is képviselni?
 
Az LNG 200%-os gázáremelést jelentene a költsége miatt, ami durván kétszeres.
 
Csak egy kérdés a cikkhez a hozzáértőkhöz. A cikkben a nehézvizet deutérium-dioxidként írja le. Én úgy tudtam, hogy a nehézvíz D2O, amit inkább di-deutérium-oxidként írnék le. Nos??????
A D2O a jó, a névnél valószínűleg túl pontosak akartak lenni, és vegül elcseszték. Az első hidrogéncsoportot általában hidrogénnek nevezik és kész, pl H2SO4 (kénsav) hidrogén-szulfát, nem dihidrogén-szulfát. Gondolom ez amiatt van, hogy atomi hidrogén nem nagyon van a természetben, mert összekapcsolódnak, kémiaórán is legtöbbször H2-ként írják le a hidrogént és nem csak úgy, hogy H. Ugyanígy a deutériumra is igaz kell legyen.
 
  • Tetszik
Reactions: vilmoci
http://www.portfolio.hu/ingatlan/la...csaladi_haz_epiteserol_3_ev_mulva.255089.html

http://www.portfolio.hu/ingatlan/la...yleg_megduplazodhat_a_lakasok_ara.252921.html

Ezek az elvadult számok nem magyar találmány, hanem egy EU-s irányelv magyar jogba való átütltetéséből származnak:

http://fmmk.hu/epuletgepeszet/wp-content/uploads/2016/08/01_Követelmények.pdf

A hőátbocsátási tényezőre vonatkozó előírások is határeset, hogy megnnyire "költséghetékonyak". A fal U értékére vonatkozó 0,24 W/m2K szigorítás azt jelentette, hogy egy korábban szigeteletlenül is megépíthető 38-as fal helyett leglább +8 cm hőszighetelést kellett rátenni, ami négyzetméterenként alsó hangon 1,5-2 ezer Ft-tal megdágította az építést, miközben négyzetméterenként 1,5-2 m3 földgázt spórolt csak meg egy téli szezonban. Ez a német árakhoz képest lehet, hogy költséghatékony, de a magyar gázárhoz mérve évtizedes a megtérülési idő. Az ablak esetében is az 1,15 W/m2K a teljes szerkezetre értendő. Ez vagy 1,0 W/m2K dupla üvegezést jelent, de akkor drága tokot, vagy esetleg tripla üvegezést. Tehát az ablakok is érdemben megdrágultak, miközben az 1,6 és az 1,15 W/m2K közti különbség közel sem jelent olyan sok többlet megtakarítást. Egy 150x180-as ablaknál 8-10 m3 gáz megtakarítás érhető el. Mire azon bejön a drágább ablak ára.... A tető szigetelésnél is +8-10 cm többlet vastagság kell és az nem csak szigetelőanyagban több, de faanygaban is vastagabb, masszívabb szerkezet kell hozzá.
A szigetelésnek van egy közgazdaságilag ésszerű határa. A szigetelőanyag vasatagságának növelése exponenciálisan csökeknő többlet megtakarítással jár minden egyes új cm-re, ahogy a vastagság nő. Vagy másként nézve exponenciálisan növekvő szigetelőanyag vastagság és költség (és a szigeteléssel kitöltött, vagy a szigetelést felfogató szerkezet vastagság és költség) növekeséssel jár minden egység újabb megtakarítás eléréséhez. Az EU egy picit túltolta az előírást a költséghatékony határon.

De még az U érékek jeletik a kidsebbik gondot. Legalább segít a gázfüggőségünk csökkentésében.

Ennél nagyobb gond, hogy a fajalgos hőveszteség tényező és összesített energetikai jelelmző előírás görbéjét a felület/térfogat arány függvényében ireálisan lelapították. Ezzel nagyon megdrágítják a családi házakat és ezen belül a kisebb méretű - amúgy mérete miatt minden szemppontból takarékosabb - családi házak építését és gépészeti felszerelését.

A minimum gépészeti (szabályozási) követelményekkel jó alaposan megdrágították a gépészetet és annak üzemeltetését (beszabályozási terv és annak ellenőrzése, időjárásfüggő szabályozás, időprogramozhatóság). Ezek megtakarításban mesze nem hoznak annyit a konyhára, mint amennyie kerülnek. Ugyanígy az alacsony hűmérsékletű/kondenzációs kazánok is annyival drágábbak lettek a hagyományos elődeikhez képest (2-3-szor drágábbak), hogy a hatásfok különbség soha napján kiskedden hozza be az árkülönbséget. Az alacsony hőmérsékletűvel elérhető +8 % iletve kondenzációssal +10-14 % hatásfok javulás egy szigetelt házikónál csak akkor hozza vissza az árkülönbséget, ha elég nagy az a ház. A szabályozás fő nyertesei a kazángyártók, energatikai vállalkozások és nem a lakosság.

A teljesen elvadult részt pedig a 25 % megújuló aránnyál kell keresni. Az aztán tényleg semmi más, mint a napelem, napkollektor, hűszivattyú gyártók lobbi tevékenyéségnek és az elborult politikus/bürokrata elmék katasztrofális találkozása.

Lehet hogy a németek elég gazdagok ahhoz, hogy az így felmerült többlet költségeket kifizessék és ott elég magas az áramár, gázár, ahhoz rádumálhatók legyennek: "megéri nekik a többlet beruházás", de nálunk nettó szívás ez a szabályozás. Mint látható csúnyán megugró új ház/lakás árakhoz és felújítási költségekhez vezet. Ezáltal pedig kontraproduktív, mert a költségek megugrása miatt kevesebben állnak majd nekik komolyabb felújításnak, vagy költöznek energiahatékonyabb épületbe.