Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
M
molnibalage
Guest
Így is kerekítési hiba és az árrról nem szólnak szinte semmit. Határtalan optimizmus a nagy semmire a német példa ellenére. Vicc az egész...
Persze, most jönnek a szép számok, mivel egyre többen támadják az Energiewende-t. És a legszebb az egészben, hogy olyan szinten döntenek egy ilyen kérdésrōl, akik az energia és az energetika szavakat sem tudják egymástól megkülönböztetni...
Napi szemfényvesztés, szerencse, hogy lehet kapni. Ja nem, még nem lehet kapni.
http://www.origo.hu/gazdasag/20170627-kulonleges-festek-amelynapenergia-hatasara-aramot-termel.html
http://www.origo.hu/gazdasag/20170627-kulonleges-festek-amelynapenergia-hatasara-aramot-termel.html
Ahogy a népi bölcsesség szólt. Suszter maradjon a kaptafánál.
A muszta meg musztafánál - mondjuk 3000km tōlünk..
https://444.hu/2017/06/29/az-uj-was...eretne-amerikai-foldgazt-latni-magyarorszagon
Kicsit kínos számomra az összhang, de a kormány az én álláspontomon van.
Lehet mégis képesek néha a magyar érdekeket is képviselni?
M
molnibalage
Guest
Elképzelni sem lehet olyan mértékű LNG importot, ami labdába rúgna az orosz importtal szemben... A gázcsőn hozni a gázt filléres a cseppfolyósítás és egyéb bohóckodáshoz képest.
T
torsen
Guest
Csak egy kérdés a cikkhez a hozzáértőkhöz. A cikkben a nehézvizet deutérium-dioxidként írja le. Én úgy tudtam, hogy a nehézvíz D2O, amit inkább di-deutérium-oxidként írnék le. Nos??????
A D2O a jó, a névnél valószínűleg túl pontosak akartak lenni, és vegül elcseszték. Az első hidrogéncsoportot általában hidrogénnek nevezik és kész, pl H2SO4 (kénsav) hidrogén-szulfát, nem dihidrogén-szulfát. Gondolom ez amiatt van, hogy atomi hidrogén nem nagyon van a természetben, mert összekapcsolódnak, kémiaórán is legtöbbször H2-ként írják le a hidrogént és nem csak úgy, hogy H. Ugyanígy a deutériumra is igaz kell legyen.
T
torsen
Guest
http://www.portfolio.hu/ingatlan/la...csaladi_haz_epiteserol_3_ev_mulva.255089.html
http://www.portfolio.hu/ingatlan/la...yleg_megduplazodhat_a_lakasok_ara.252921.html
Ezek az elvadult számok nem magyar találmány, hanem egy EU-s irányelv magyar jogba való átütltetéséből származnak:
http://fmmk.hu/epuletgepeszet/wp-content/uploads/2016/08/01_Követelmények.pdf
A hőátbocsátási tényezőre vonatkozó előírások is határeset, hogy megnnyire "költséghetékonyak". A fal U értékére vonatkozó 0,24 W/m2K szigorítás azt jelentette, hogy egy korábban szigeteletlenül is megépíthető 38-as fal helyett leglább +8 cm hőszighetelést kellett rátenni, ami négyzetméterenként alsó hangon 1,5-2 ezer Ft-tal megdágította az építést, miközben négyzetméterenként 1,5-2 m3 földgázt spórolt csak meg egy téli szezonban. Ez a német árakhoz képest lehet, hogy költséghatékony, de a magyar gázárhoz mérve évtizedes a megtérülési idő. Az ablak esetében is az 1,15 W/m2K a teljes szerkezetre értendő. Ez vagy 1,0 W/m2K dupla üvegezést jelent, de akkor drága tokot, vagy esetleg tripla üvegezést. Tehát az ablakok is érdemben megdrágultak, miközben az 1,6 és az 1,15 W/m2K közti különbség közel sem jelent olyan sok többlet megtakarítást. Egy 150x180-as ablaknál 8-10 m3 gáz megtakarítás érhető el. Mire azon bejön a drágább ablak ára.... A tető szigetelésnél is +8-10 cm többlet vastagság kell és az nem csak szigetelőanyagban több, de faanygaban is vastagabb, masszívabb szerkezet kell hozzá.
A szigetelésnek van egy közgazdaságilag ésszerű határa. A szigetelőanyag vasatagságának növelése exponenciálisan csökeknő többlet megtakarítással jár minden egyes új cm-re, ahogy a vastagság nő. Vagy másként nézve exponenciálisan növekvő szigetelőanyag vastagság és költség (és a szigeteléssel kitöltött, vagy a szigetelést felfogató szerkezet vastagság és költség) növekeséssel jár minden egység újabb megtakarítás eléréséhez. Az EU egy picit túltolta az előírást a költséghatékony határon.
De még az U érékek jeletik a kidsebbik gondot. Legalább segít a gázfüggőségünk csökkentésében.
Ennél nagyobb gond, hogy a fajalgos hőveszteség tényező és összesített energetikai jelelmző előírás görbéjét a felület/térfogat arány függvényében ireálisan lelapították. Ezzel nagyon megdrágítják a családi házakat és ezen belül a kisebb méretű - amúgy mérete miatt minden szemppontból takarékosabb - családi házak építését és gépészeti felszerelését.
A minimum gépészeti (szabályozási) követelményekkel jó alaposan megdrágították a gépészetet és annak üzemeltetését (beszabályozási terv és annak ellenőrzése, időjárásfüggő szabályozás, időprogramozhatóság). Ezek megtakarításban mesze nem hoznak annyit a konyhára, mint amennyie kerülnek. Ugyanígy az alacsony hűmérsékletű/kondenzációs kazánok is annyival drágábbak lettek a hagyományos elődeikhez képest (2-3-szor drágábbak), hogy a hatásfok különbség soha napján kiskedden hozza be az árkülönbséget. Az alacsony hőmérsékletűvel elérhető +8 % iletve kondenzációssal +10-14 % hatásfok javulás egy szigetelt házikónál csak akkor hozza vissza az árkülönbséget, ha elég nagy az a ház. A szabályozás fő nyertesei a kazángyártók, energatikai vállalkozások és nem a lakosság.
A teljesen elvadult részt pedig a 25 % megújuló aránnyál kell keresni. Az aztán tényleg semmi más, mint a napelem, napkollektor, hűszivattyú gyártók lobbi tevékenyéségnek és az elborult politikus/bürokrata elmék katasztrofális találkozása.
Lehet hogy a németek elég gazdagok ahhoz, hogy az így felmerült többlet költségeket kifizessék és ott elég magas az áramár, gázár, ahhoz rádumálhatók legyennek: "megéri nekik a többlet beruházás", de nálunk nettó szívás ez a szabályozás. Mint látható csúnyán megugró új ház/lakás árakhoz és felújítási költségekhez vezet. Ezáltal pedig kontraproduktív, mert a költségek megugrása miatt kevesebben állnak majd nekik komolyabb felújításnak, vagy költöznek energiahatékonyabb épületbe.
http://www.portfolio.hu/ingatlan/la...yleg_megduplazodhat_a_lakasok_ara.252921.html
Ezek az elvadult számok nem magyar találmány, hanem egy EU-s irányelv magyar jogba való átütltetéséből származnak:
http://fmmk.hu/epuletgepeszet/wp-content/uploads/2016/08/01_Követelmények.pdf
A hőátbocsátási tényezőre vonatkozó előírások is határeset, hogy megnnyire "költséghetékonyak". A fal U értékére vonatkozó 0,24 W/m2K szigorítás azt jelentette, hogy egy korábban szigeteletlenül is megépíthető 38-as fal helyett leglább +8 cm hőszighetelést kellett rátenni, ami négyzetméterenként alsó hangon 1,5-2 ezer Ft-tal megdágította az építést, miközben négyzetméterenként 1,5-2 m3 földgázt spórolt csak meg egy téli szezonban. Ez a német árakhoz képest lehet, hogy költséghatékony, de a magyar gázárhoz mérve évtizedes a megtérülési idő. Az ablak esetében is az 1,15 W/m2K a teljes szerkezetre értendő. Ez vagy 1,0 W/m2K dupla üvegezést jelent, de akkor drága tokot, vagy esetleg tripla üvegezést. Tehát az ablakok is érdemben megdrágultak, miközben az 1,6 és az 1,15 W/m2K közti különbség közel sem jelent olyan sok többlet megtakarítást. Egy 150x180-as ablaknál 8-10 m3 gáz megtakarítás érhető el. Mire azon bejön a drágább ablak ára.... A tető szigetelésnél is +8-10 cm többlet vastagság kell és az nem csak szigetelőanyagban több, de faanygaban is vastagabb, masszívabb szerkezet kell hozzá.
A szigetelésnek van egy közgazdaságilag ésszerű határa. A szigetelőanyag vasatagságának növelése exponenciálisan csökeknő többlet megtakarítással jár minden egyes új cm-re, ahogy a vastagság nő. Vagy másként nézve exponenciálisan növekvő szigetelőanyag vastagság és költség (és a szigeteléssel kitöltött, vagy a szigetelést felfogató szerkezet vastagság és költség) növekeséssel jár minden egység újabb megtakarítás eléréséhez. Az EU egy picit túltolta az előírást a költséghatékony határon.
De még az U érékek jeletik a kidsebbik gondot. Legalább segít a gázfüggőségünk csökkentésében.
Ennél nagyobb gond, hogy a fajalgos hőveszteség tényező és összesített energetikai jelelmző előírás görbéjét a felület/térfogat arány függvényében ireálisan lelapították. Ezzel nagyon megdrágítják a családi házakat és ezen belül a kisebb méretű - amúgy mérete miatt minden szemppontból takarékosabb - családi házak építését és gépészeti felszerelését.
A minimum gépészeti (szabályozási) követelményekkel jó alaposan megdrágították a gépészetet és annak üzemeltetését (beszabályozási terv és annak ellenőrzése, időjárásfüggő szabályozás, időprogramozhatóság). Ezek megtakarításban mesze nem hoznak annyit a konyhára, mint amennyie kerülnek. Ugyanígy az alacsony hűmérsékletű/kondenzációs kazánok is annyival drágábbak lettek a hagyományos elődeikhez képest (2-3-szor drágábbak), hogy a hatásfok különbség soha napján kiskedden hozza be az árkülönbséget. Az alacsony hőmérsékletűvel elérhető +8 % iletve kondenzációssal +10-14 % hatásfok javulás egy szigetelt házikónál csak akkor hozza vissza az árkülönbséget, ha elég nagy az a ház. A szabályozás fő nyertesei a kazángyártók, energatikai vállalkozások és nem a lakosság.
A teljesen elvadult részt pedig a 25 % megújuló aránnyál kell keresni. Az aztán tényleg semmi más, mint a napelem, napkollektor, hűszivattyú gyártók lobbi tevékenyéségnek és az elborult politikus/bürokrata elmék katasztrofális találkozása.
Lehet hogy a németek elég gazdagok ahhoz, hogy az így felmerült többlet költségeket kifizessék és ott elég magas az áramár, gázár, ahhoz rádumálhatók legyennek: "megéri nekik a többlet beruházás", de nálunk nettó szívás ez a szabályozás. Mint látható csúnyán megugró új ház/lakás árakhoz és felújítási költségekhez vezet. Ezáltal pedig kontraproduktív, mert a költségek megugrása miatt kevesebben állnak majd nekik komolyabb felújításnak, vagy költöznek energiahatékonyabb épületbe.