Na mármost vannak emberek/embercsoportok/rasszok, akiknél ez a dolog, mármint a saját civilizáció létrehozása sikeresvolt, és vannak,a hol a csúcsteljesítény a sárkunyhó.
Nem akarok beszállni a copfhúzogatásba, mert az iszapburkózást csak 180 centis jól differenciálható női személyekkel szeretem, de ha már gazdaságtörténet:
Az európai kultúra virágzása azért sok mindenből fakadt:
- rossz volt a búza eltartó képessége (1 szem 8 szemet adott háromnyonásos gazdálkodás mellett), míg kukoricából 1:30, rízsből 1:20. Tehát emberből eleve kevés volt, ami önmagában megalapozott a központi hatalom gyengeségének, majd a rendiség, parlamentarizmus kialakulásának, ami végső soron a jog hatalmát jelenti. Más kontinensen ez nem jött össze.
- a rossz kaja miatt eleve be kellett népesíteni a hegyvidékeket állattenyésztés céljából, más magas kultúránál nem volt ilyen (plusz mindent megeszünk)
- a pocsék klimatikus viszonyok miatt az újkortól az államnak kezelnie kellett a rendkívüli helyzeteket, különben fellázatnak a parasztok/városiak vagy csak boszorkányüldöztek egy jót
- béna volt a gazdaság: az egy dolog, hogy Indiai szubkontinens szempontjából a teljes európai külkereskedelem a belkereskedelem 5%-át tette ki, de miután nem volt olyan termék, amit megvettek volna, nemesfémmel kellett fizetni évszázadokon át
- az egész európai városfejlődés kb 100 ével azután zajlott le, hogy új művelési módok miatt nem halt éhen a paraszt, de a távol-keleten ilyen 20 ezres nagyvárosokkal (Párizs 1200 körül 100 ezres megapolisz a kontinensen) kiröhögtek. Egész Franciaország volt 25 millió 1500-as években.
Szóval ami az (nyugat és közép)európait naggyá tette az az Éhség. És az intézmények. Nem véletlenül emigrált mindenki a gyarmatokra onnantól, hogy ezt megtehették tömegesen. Korszerű mezőgazdaság nélkül, vagy ügyes abszolút uralkodók mellett fele ennyire se vittük volna. Ahol nem volt ekkora nyomás ott meg vagy sárkunyhó vagy túlnépesedett birodalom jött létre.
Források:
Braduel nagy vastag könyve, Klíme kultúrtörténe, meg az a kereskedelemtörténeti könyv, aminek a szerzője se jut estembe
