Mi-28 Havoc (Mil, Szovjetunió)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Allesmor Obranna
Annyival kiegészítenélek, hogy a helik páncélozása pct lőszerek ellen tényleg inkább ront a helyzeten, mint javítana.
Ellenben a robbanó és programozottan robbanó (AHEAD) lőszerek esetén a páncélzat több, mint életmentő lehet.
A MANPAD kategóriájú rakéták repeszei ellen szintén lehet páncélozni. Ugyanis nem mindegy, hogy a rakéta eltalálja a hajtóművet és a másikkal tovább repül a harci heli; vagy az, hogy a rakéta eltalálja a hajtóművet és nem mellesleg a repeszei ementálit csinálnak a helikopterből és a személyzetből....
A másik pedig a gyalogsági kézifegyverek kérdése. Nem túl épületes az amikor egy sima 7.62-s kézifegyverrel le lehet lőni egy harci helit.
Hogy végre a topik témájához is kapcsolódjunk én azt sem tartottam volna hülyeségnek az oroszok részéről, ha a Kuznyát átalakítják helikopter hordozó "cirkálóvá."
Vagyis modernebb VLS cellákat kap meg egy rakat helikoptert. Én több fantáziát látok benne, mint a MIG-29+Kuznyában.
Annyival kiegészítenélek, hogy a helik páncélozása pct lőszerek ellen tényleg inkább ront a helyzeten, mint javítana.
Ellenben a robbanó és programozottan robbanó (AHEAD) lőszerek esetén a páncélzat több, mint életmentő lehet.
A MANPAD kategóriájú rakéták repeszei ellen szintén lehet páncélozni. Ugyanis nem mindegy, hogy a rakéta eltalálja a hajtóművet és a másikkal tovább repül a harci heli; vagy az, hogy a rakéta eltalálja a hajtóművet és nem mellesleg a repeszei ementálit csinálnak a helikopterből és a személyzetből....
A másik pedig a gyalogsági kézifegyverek kérdése. Nem túl épületes az amikor egy sima 7.62-s kézifegyverrel le lehet lőni egy harci helit.
Hogy végre a topik témájához is kapcsolódjunk én azt sem tartottam volna hülyeségnek az oroszok részéről, ha a Kuznyát átalakítják helikopter hordozó "cirkálóvá."
Vagyis modernebb VLS cellákat kap meg egy rakat helikoptert. Én több fantáziát látok benne, mint a MIG-29+Kuznyában.
M
molnibalage
Guest
Páncélozottabb mint a Hind aminek a páncélja csak 12,7-es ellen véd.Talán a rotorlapátok és a rotoragy erősebb.
Nyilván van köze a Kuznyához, ne adjatok lapot Mac kezébe, ezek a helikopterek is kerülhetnének rá egy fejlesztés keretébenAz oldalsó páncélozást a korábbi Svak 20mm-essel, a 23x115mm-essel és a 14.5x114-es lőszer közvetlen közeli találatával tesztelték, ahogy az üvegezést is.
30mm-es lövedék ellen nem, de ne feledjük, egy lövedék becsapódási energiája a távolsággal jelentősen csökkenhet.
Ugyanakkor molnibalage a következőt írta:
"...A baj az, hogy a mai IFV-k, de már a 30 éves BTR-80A is átlőné. Egy helire, ha lőnek, akkor az jól teszi, ha menekül, teljesen mindegy, hogy kézifegyver vagy 30 mm-es AAA. A harci heli a tipikus üss és fuss fegyverzet, addig jó, amíg nem látják, hogy honnan operál..."
A kulcs az átlőné kifejezés. Az AH-64-es építési filozófiája a 2003-as iraki bevetésen mutatta meg, miképp is vizsgázik a kevesebb, vagy nulla páncélzat, komolyabb redundancia elve. A kabin 5mm-s plexia például még a 7.62-es lövedéknek sem áll ellen, így ha a személyzet egyik, vagy mindkét tagját közvetlen találat érte, az akár végzetes is lehetett. Ennyi, ez ellen cspán az ülések oldaira szerelt kevlár falak védenek valamit statisztikailag. Szemből van egy többrétegű ragasztott üvegezés, annak ellenálló képessége komolyabb, így a túlélési esélyek is. Ezen felül más páncélzat a gépen már nemigazán van. És mi az eredmény? Nos, a komolyabb páncél és repeszromboló lövedékeknek és akár az RPG gránátoknak is kell bizonyos ellenállás, hogy elműködjenek, vagy hatásukat az ellenállás következtében kifejthessék.
Még az RPG kumulatív sugarának is kell valami kemény anyag, amiben robbanásszerű hőfeszültséget tud okozni az amúgy vékony kumulatív sugár. A harctéri tapasztalat szerint ugyanis számos AH-64-es úgy evickélt haza, hogy tiszta lyuk volt, de "létfontosságú szervet" nem ért találat, vagy ha igen, abból volt másik.
Ha kényszerleszállt, de menthető volt, akkor is volt mit visszafoltozni és újra gépet faragni belőle.
Itt van egy nagyon jó film az ATK Orbital két ágyújáról és többféle lövedékeiről. 30 és 40 mm-es lövedékek hatásai.
A Ka-52-es egyik fő előnye szerintem, hogy ugyanazokkal a hajtóművekkel de nagyobb hatásfokú forgószárnnyal nagyobb szerkezeti tömeg és fegyverzet emelhető, nagyobb sebességgel és dinamizmussal, miközben a páncélozás félúton van a Mi-28 és az AH-64 között. Például a kabin üvegezése szemből páncélüveg, oldalról 5mm-es plexi, de titán oldalpáncéllal, ami jelentős plusz (érdemes megnézni, hogy egy ilyen titán rátét páncél milyen komoly gyalogsági lövedékeket fog meg akár a BMD 50-eséig bezárólag, vagy ezekkel egyenértékű repeszeket is illetően). Ezen felül itt is komoly lépés történt a redundáns megoldások irányába.
Közben persze ennek nem sok köze van a Kuznyecovhoz
.Sosem tudom eldönteni hogy melyiket tartom jobb konstrukciónak, az agilesebb és előrébb mutató meghajtó rendszerű koax Kamovot, vagy az olyan ronda hogy már szép levegőben úszó tankot... Az az érzésem hogy műszerezettség, fegyverzet és mobilitás terén az 52 es jobb, ezért páncélvadász "sniper"ként hasznosabb, viszont a csúcs páncélzat miatt igazán a sűrűjébe ha be kéne menni saját csapatokat támogatni ahol repkednek gazdagon a nyomjelzős lőszerek nagyobb kaliberből is, és szórni kell őket gépágyúval, NIR blokkal, a Mi-28 a nyerő.
Nekem azért ennyire nem egyértelmű ez. Nálad mi okozza ezt az 1000x szorzót
? Agilisabb, messzebbről képes odavágni a vikhr al mint a mi28 az atakával, de ez masszívabb, ugyan az a hajtómú, gépágyú, Nir fegyverzet. Én nem tudom...Gyengébben páncélozott mint a két új orosz, de a főrotor és még néhány kulcs fő részre 23mm ig írják az ellenállást. Nem olyan rossz az, a fő lényeg hogy kézifegyverrel ne lehessen leszedni.
Nekem azért ennyire nem egyértelmű ez. Nálad mi okozza ezt az 1000x szorzót
Mindenbej jobb mint a MIL kivéve a páncélt. Inenntől kezdve nem kérdés melyik a jobb.
Hogy repül a Mi-24 farokrotor nélkül????????
Bevallom néha bealudtam Aerodinamikán, de ehhez legalább kómába kellett volna esnem....
A függőleges vezérsík nem párhuzamos a gép hossztengelyével hanem szöget zár be vele amin vízszintes sebességtől függően ébred annyi erő amivel kompenzálni lehet a főrotor forgatónyomatékár.Ez nyilván arra nem jó,hogy lerepülj vele egy bevetést de arra igen,hogy biztonságban elhagyd a veszélyes területet.
M
molnibalage
Guest
Világos hogy kettő veszteséglistára kerül a Mi-28 ból, a Ka-52 ből meg nem, de ez inkább megbízhatósági kérdés, ha jól emlékszem baleset miatt volt nem? Mintha valami kábelnek repülés villana be ezzel kapcsolatban, nem vagyok képben teljesen. Elfogadom akkor hogy jelenleg a Ka-52 a jobb konstrukció, csak azon csodálkoztam hogy 1000x jobb lett írva
. A gépágyú, alap támogató B-20 as blokkok, hajtómű tök ugyan az a két kopternél, rakétafegyverzet meg potens itt is, ott is, a Vikhr jobb, de szerintem az Atackára sem fog panaszkodni találat után senki. Én eddig úgy vélekedtem, hogy mozgékonyság(Ka-52) vs páncélzat(Mi-28) a fő különbség.
Világos hogy kettő veszteséglistára kerül a Mi-28 ból, a Ka-52 ből meg nem, de ez inkább megbízhatósági kérdés, ha jól emlékszem baleset miatt volt nem? Mintha valami kábelnek repülés villana be ezzel kapcsolatban, nem vagyok képben teljesen. Elfogadom akkor hogy jelenleg a Ka-52 a jobb konstrukció, csak azon csodálkoztam hogy 1000x jobb lett írva
Önvédelmi rendszerek(MAWS,DIRCM),radar.
Jobb fegyverzet(Vikhr jobb mint az ATAKA).
Mi-28 vonalra szintén tervezik az önvédelmi rendszereket és a szenzorokat folyamatosan én úgy tudom. A Vikhr valóban jobb mint az Ataka, de van erről valami infód hogy ne lenne elég pl. a modern harckocsikra, a Vikhr meg igen? Mert ami még előny ott,a nagyobb szögben mozgatható gépágyú, most így hirtelen ez meg a páncélzat jut akkor eszembe a Mi-28 mellett...
Nem tud repülni faroklégcsavar nélkül. Óriási nyomatéka a van a forgószárnynak, a faroklégcsavar nélkül nem tud repülni, csak pörögni. Az aerodinamikai elcsavarás a faroktartó gerendában a normál egyenes vonalú repüléshez kell a forgószárny leáramlása miatt. Ez sem igazi elcsavarás, hanem egy sajátos aszimmetria, ami miatt felülnézetben a törzs egyfajta szárnyként funkcionál. Vízszintes repüléskor ezzel is csökkenteni kívánták a pedálok belépését, ami minden hagyományos építésű helikopternél kell. Koaxnál meg nem.
Íme, ilyen amikor elmegy a faroklégcsavar vagy szétugrik a transzmisszió:
Ez minden, csak nem repülés. Lehet persze mondani, hogy ejj, ez is csak egy Mi-35M3-as, ami a Mi-28-as forgószárnyával-faroklégcsavarjával van szerelve, annak meg ugye már volt két katasztrófája emiatt, de aerodinamikailag a Mi-35-ös az egy Mi-24-es, ha nincs faroklégcsavar, akkor lezuhan.
Tökmindegy mennyi volt a vízszintes sebessége, ha elmegy a faroklégcsavar, akkor előbb vagy utóbb elvész az aerodinamikai rásegítés és... innentől már csak ismételném magam.
Én a kevlár+hab kombót nem hasonlítanám a Mi-24-es titán páncélzatához, vagy a Mi-28-as kerámia szendvicsszerkezetű védelméhez. Más kategória.
Ugyanakkor ne feledjük, az AH-64-esen van ami -szerintem - a páncélvédelemnél is fontosabb, ez pedig a tüzelőanyagrendszer védelme, ami nem csak az öntömítő tartályokat jelenti, de a szakaszolható tüzelőanyagvezetéket is. Nagy energiájú földnek csapódáskor se keletkezik tűz, így a gerincüket fájlaló pilóták legalább ki tudnak kászálódni a gépből (már ha nem bénultak le) és legalább nem égnek benn.
Szerencsétlen Mi-28-as helikoptervezető (ráadásul a Berkut parancsnoka) legalább annyira lehetett életben a rjazanyi Aviadartsz repülőnapján a becsapódáskor, mint az elöl ülő operátora, csakhogy az még ki tudott a saját lábán kecmeregni a roncsból (17g-vel csapódtak be!), a parancsnoka meg elevenen elégett.
Miért? Mert a gép ki tudott gyulladni. Nem az volt a baj, hogy pont azon az oldalán volt a tűz, azon az oldalon folyt ki a kerozin, amerre az ő kabinajtaja nyilt (mert statisztikailag is jobb, ha ezek nem egy irányba nyilnak), hanem, hogy egyátalán volt tűz.
Más. Idáig, ha jól számolom, volt egy orral földnek csapódás Ka-50-essel, ezt nyilván nem lehetett túlélni.
Ezen felül volt két nagy erővel földnek csapódás Ka-52-essel. Egy Torzsok mellett, itt az egyik hajózó a becsapódáskor halt meg, a másik megfagyott. Nem katapultáltak.
A másik erőteljes leérkezés is sérüléssel járt, itt ki is gyulladt a gép, de itt se katapultáltak, sérülten kimásztak. Ez a Kamov saját gyári repülőterén történt, gyári tesztpilótákkal.
Ők se katapultáltak. Igazából még soha senki se választotta a katapultálást. Nyílván, ha olyan a repülési helyzet, akkor lehet, előbb jön a föld, mint, hogy egy helikoptervezető meghúzza a kart (nem olyan magától érthetődő dolog ez ebben a műfajban). Illetve a kamov katapult rendszere eleve egy bizonyos repülési magasság felett dolgozik kielégítően. Ott meg viszonylag ritkán jár a gép.
Íme, ilyen amikor elmegy a faroklégcsavar vagy szétugrik a transzmisszió:
Ez minden, csak nem repülés. Lehet persze mondani, hogy ejj, ez is csak egy Mi-35M3-as, ami a Mi-28-as forgószárnyával-faroklégcsavarjával van szerelve, annak meg ugye már volt két katasztrófája emiatt, de aerodinamikailag a Mi-35-ös az egy Mi-24-es, ha nincs faroklégcsavar, akkor lezuhan.
Tökmindegy mennyi volt a vízszintes sebessége, ha elmegy a faroklégcsavar, akkor előbb vagy utóbb elvész az aerodinamikai rásegítés és... innentől már csak ismételném magam.
Én a kevlár+hab kombót nem hasonlítanám a Mi-24-es titán páncélzatához, vagy a Mi-28-as kerámia szendvicsszerkezetű védelméhez. Más kategória.
Ugyanakkor ne feledjük, az AH-64-esen van ami -szerintem - a páncélvédelemnél is fontosabb, ez pedig a tüzelőanyagrendszer védelme, ami nem csak az öntömítő tartályokat jelenti, de a szakaszolható tüzelőanyagvezetéket is. Nagy energiájú földnek csapódáskor se keletkezik tűz, így a gerincüket fájlaló pilóták legalább ki tudnak kászálódni a gépből (már ha nem bénultak le) és legalább nem égnek benn.
Szerencsétlen Mi-28-as helikoptervezető (ráadásul a Berkut parancsnoka) legalább annyira lehetett életben a rjazanyi Aviadartsz repülőnapján a becsapódáskor, mint az elöl ülő operátora, csakhogy az még ki tudott a saját lábán kecmeregni a roncsból (17g-vel csapódtak be!), a parancsnoka meg elevenen elégett.
Miért? Mert a gép ki tudott gyulladni. Nem az volt a baj, hogy pont azon az oldalán volt a tűz, azon az oldalon folyt ki a kerozin, amerre az ő kabinajtaja nyilt (mert statisztikailag is jobb, ha ezek nem egy irányba nyilnak), hanem, hogy egyátalán volt tűz.
Más. Idáig, ha jól számolom, volt egy orral földnek csapódás Ka-50-essel, ezt nyilván nem lehetett túlélni.
Ezen felül volt két nagy erővel földnek csapódás Ka-52-essel. Egy Torzsok mellett, itt az egyik hajózó a becsapódáskor halt meg, a másik megfagyott. Nem katapultáltak.
A másik erőteljes leérkezés is sérüléssel járt, itt ki is gyulladt a gép, de itt se katapultáltak, sérülten kimásztak. Ez a Kamov saját gyári repülőterén történt, gyári tesztpilótákkal.
Ők se katapultáltak. Igazából még soha senki se választotta a katapultálást. Nyílván, ha olyan a repülési helyzet, akkor lehet, előbb jön a föld, mint, hogy egy helikoptervezető meghúzza a kart (nem olyan magától érthetődő dolog ez ebben a műfajban). Illetve a kamov katapult rendszere eleve egy bizonyos repülési magasság felett dolgozik kielégítően. Ott meg viszonylag ritkán jár a gép.