Nem tud repülni faroklégcsavar nélkül. Óriási nyomatéka a van a forgószárnynak, a faroklégcsavar nélkül nem tud repülni, csak pörögni. Az aerodinamikai elcsavarás a faroktartó gerendában a normál egyenes vonalú repüléshez kell a forgószárny leáramlása miatt. Ez sem igazi elcsavarás, hanem egy sajátos aszimmetria, ami miatt felülnézetben a törzs egyfajta szárnyként funkcionál. Vízszintes repüléskor ezzel is csökkenteni kívánták a pedálok belépését, ami minden hagyományos építésű helikopternél kell. Koaxnál meg nem.
Íme, ilyen amikor elmegy a faroklégcsavar vagy szétugrik a transzmisszió:
Ez minden, csak nem repülés. Lehet persze mondani, hogy ejj, ez is csak egy Mi-35M3-as, ami a Mi-28-as forgószárnyával-faroklégcsavarjával van szerelve, annak meg ugye már volt két katasztrófája emiatt, de aerodinamikailag a Mi-35-ös az egy Mi-24-es, ha nincs faroklégcsavar, akkor lezuhan.
Tökmindegy mennyi volt a vízszintes sebessége, ha elmegy a faroklégcsavar, akkor előbb vagy utóbb elvész az aerodinamikai rásegítés és... innentől már csak ismételném magam.
Én a kevlár+hab kombót nem hasonlítanám a Mi-24-es titán páncélzatához, vagy a Mi-28-as kerámia szendvicsszerkezetű védelméhez. Más kategória.
Ugyanakkor ne feledjük, az AH-64-esen van ami -szerintem - a páncélvédelemnél is fontosabb, ez pedig a tüzelőanyagrendszer védelme, ami nem csak az öntömítő tartályokat jelenti, de a szakaszolható tüzelőanyagvezetéket is. Nagy energiájú földnek csapódáskor se keletkezik tűz, így a gerincüket fájlaló pilóták legalább ki tudnak kászálódni a gépből (már ha nem bénultak le) és legalább nem égnek benn.
Szerencsétlen Mi-28-as helikoptervezető (ráadásul a Berkut parancsnoka) legalább annyira lehetett életben a rjazanyi Aviadartsz repülőnapján a becsapódáskor, mint az elöl ülő operátora, csakhogy az még ki tudott a saját lábán kecmeregni a roncsból (17g-vel csapódtak be!), a parancsnoka meg elevenen elégett.
Miért? Mert a gép ki tudott gyulladni. Nem az volt a baj, hogy pont azon az oldalán volt a tűz, azon az oldalon folyt ki a kerozin, amerre az ő kabinajtaja nyilt (mert statisztikailag is jobb, ha ezek nem egy irányba nyilnak), hanem, hogy egyátalán volt tűz.
Más. Idáig, ha jól számolom, volt egy orral földnek csapódás Ka-50-essel, ezt nyilván nem lehetett túlélni.
Ezen felül volt két nagy erővel földnek csapódás Ka-52-essel. Egy Torzsok mellett, itt az egyik hajózó a becsapódáskor halt meg, a másik megfagyott. Nem katapultáltak.
A másik erőteljes leérkezés is sérüléssel járt, itt ki is gyulladt a gép, de itt se katapultáltak, sérülten kimásztak. Ez a Kamov saját gyári repülőterén történt, gyári tesztpilótákkal.
Ők se katapultáltak. Igazából még soha senki se választotta a katapultálást. Nyílván, ha olyan a repülési helyzet, akkor lehet, előbb jön a föld, mint, hogy egy helikoptervezető meghúzza a kart (nem olyan magától érthetődő dolog ez ebben a műfajban). Illetve a kamov katapult rendszere eleve egy bizonyos repülési magasság felett dolgozik kielégítően. Ott meg viszonylag ritkán jár a gép.
Úgy gondolom,hogy rá kéne szokatni a hajózókat a katapultálásra.Bármilyen videót néztem onnan,hogy irányíthatatlanná vállt a gép mindig volt pár másodperc a becsapódásig.