Zumwalt osztály / DDG-1000 (USA)
- Téma indítója Roni
- Indítva
Az még nagyon arrébb van. Egyelőre a "Zumwalt probléma" miatt újraindították az AB-osztály gyártását, a Flight III-ból legalább 22 fog készülni, és bár a háttérben már gondolkodnak az utódon, amely felhasználná pl a Cifu által is említett új technológiákat, a 2030-as éveknél hamarabb semmi sem lesz belőle.
https://www.military.com/daily-news...w-destroyer-for-2030s.html?ESRC=todayinmil.sm
A 406 mm -es ágyú túl nagy (hely, súly), a 200mm-nél kisebb esetén túl kicsi a lövedék. 155mm-ből is lehet (a Zumwalté is ilyen) de a kis lövedék miatt max kisebb parti célok támadhatók pl járművek. Hajót nem tudsz 50kg-os lövedékkel alaposan megrongálni, parti bunkert/hevenyészett betonszerkezetet sem. 120...150 kg-os lövedéknek az átütőereje (késleltett gyújtással) már jó. Továbbá 200mm-nél kisebb szabvány űrméreteknél igencsak feszegetve vannak az ágyú lehetőségei, lecsökken a cső élettartam, ha 200km-es távolságokra akarsz lődőzni (über kell pakolni hajítótölettel). 200mm fölött a cső élettartam a szokásos tartományban tartható.
Ahogy említve volt, 80 cella összesen, tehát kevesebb, mint a Burke-okon (90/96) vagy a Ticonderoga-kon (122). Ami azért poénos amúgy, mert a DD-21 idejében eredetileg Arsenal ship-nek indult, tehát VLS-ekkel kellett volna telepakolva lennie (a Tomahawkok / Harpoon-ok / rövid és közép távú SAM-ak számára) Csak aztán jöttek a Railgun mániákusok...
A Railgunok és a lézerfegyverek igérete alapvetően azt jelentette, hogy egy kvázi új feladatkört hoztak be, a szárazföldi csapásmérés feladatát. Eleddig ugye bármelyik strike VLS-es (tehát Tomahawk-indításra képes) hajó elláthatta ezt a feladatot, jelenleg ugye az Ohio SSGN-ek a legütősebbek erre. A Zumwalt (eredetileg) ezt a feladatot vette volna át az AEGIS hajóktól. Persze ott volt a már említett zseniális jövőkép, hogy a railgunokkal majd 100+ km-re lévő szárazföldi célokra fog olcsón és pontosan lőni. Emiatt kerültek a VLS-ek a hajó oldalfalához, hogy maradjon hely az ágyúknak és a lőszerkészletének. Railgun nem lett, lett helyette AGS. Méregdrága precíziós lőszerrel...
Az AB-k AEGIS hajók, a légvédelem kiemelt feladatkörük. A Zumwalt, hála annak, hogy a haditengerészet kínos ügyelt arra, hogy AEGIS rendszert ne kaphasson (hiszen azzal a CG(X) alá vághatott volna), nem tudja semennyire kiváltani az AB-ket.
A helyzet komikuma, hogy a haditengerészetnek nem az AB-k utódlása lett volna fontos, hanem az elöregedő Ticonderoga-osztály pótlása. Erre ugye a már említett CG(X) lett volna hivatott. A terv az volt, hogy a Zumwalt-on kikisérletezik az Mk.57-es VLS-t, az integrált elektromos meghajtási rendszert, a személyzet létszámát csökkentő technológiákat, sőt, PMM motort, és a többit. A CG(X) pedig a már kiforrott teknőre épülve jön, amely kinőtte a gyerekbetegségeit, így a fejlesztésnél lehet koncentrálni az AEGIS következő generációján, a légvédelmi fegyverek és szenzorok következő lépcsőjén. Ez nem új amúgy, a Ticonderoga ugyan ez volt a maga idejében, a már kiforrott Spruance-osztályú rombolók hajótestére épülve. A szép elképzeléssel csak annyi volt a gond, hogy qrta drága volt már papíron is, és ahogy az egyre rizikósabb technológiákat fejlesztették, ez még jobban elszált. A Zumwalt-osztályt megfaragták, a CG(X)-et meg jó előre kigolyózták, mert az még drágábbnak ígérkezett. A vége a ma ismert állapot lett. A US NAVY örülhetett annak, hogy a Burke teknőjére épülve az AN/SPY-6 radarral fejlesztett megkapja a Burke Flight III-at...
A CG(X)-et (vagy korábban CG-21-et) úgy képzelték el, mint egy DD(X)-et (DD-21et), csak az ágyúfegyverzet helyén is VLS-ek lettek volna,
az adott időszaktól függően 128-256 VLS-el bírt volna....
Az elmélet ez volt, aztán az AGS megmutatta, hogy nagyon nincs így. Először is a lőtávot nem lehet így emelni. Az AGS 155mm-essel is 100 tengeri mérföldes (181,6km-es) hatótávot kellett volna tudjon. Aztán nem tudta.
Az LRLAP azért is lett ilyen drága, mert a US NAVY nem rendelt nagy tömegben belőle. A fejlesztő cégek pedig megijedtek, hiszen a fejlesztés költségének meg kellene térülnie, azt meg részben a lőszerek árából lehetett volna. Ha az US NAVY 32db Zumwaltot rendel, 64db AGS-el, és hajónként legalább 2 készletnyi lőszerrel, akkor feltehetően a lőszerek darabára töredéke lenne a mostaninak (de azért a 30 000 dolláros árat szvsz úgy is messze túlszárnyalta volna). Most viszont 3 hajó 6 AGS-el, és még csak egyetlen tele készletnyi lőszerrel sem lett rendelve. A politikusok nem ezt nézték, hanem azt, hogy most mennyi a darabára a lőszernek. Hát így lehúzták a haditengerészet költségvetéséből a következő LRLAP megrendeléseket. Így pedig a lőszer ára marad az egekben...
Most a haditengerészet pepitában próbálkozik ugyan ezzel, a HVP lőszerprogramnál, csakhogy elég nagy legyen a felhasználói terület, ezért a 127 és 155mm-es lövegeket is bevonta - a Railgun-ok mellé. Érdemes megnézni a brossúrában emlegetett lőtávokat:
Az AB elavult konstrukció. Vesd össze egy olyan hajóegységgel, amelyet 2000 után terveztek. A meghajtás terén nem fognak tudni áttérni integrált elektromos meghajtásra, mert a kémények rossz helyen vannak ehhez, hiszen gázturbinás meghajtásra tervezték. A felépítmény hátsó része megakadályozza, hogy helikopter és vontatott szonár együtt legyen. A radarok elhelyezése sem optimális, a mostani tervezésű hajókon általában a híd feletti "turbánba" kerülnek a radarok, ez olykor nem szép (oroszok Lider-osztályú pagodája), de a Zumwalt-féle megoldással lehetne hatékonyan is csinálni. Viszont azt megint nem fogod egy Burke-hajótesten megvalósítani...
Egy modern hadihajó terv valahogy így néz ki:
Eleg retro dizàjnos ez a "kózepes nagysagú fregatt": sarkantyú jellegű orr, nyitott parancsnoki híd, a parancsnoki kabin formàja.
Ez a terv igy soha nem fog megvalósúlni. A rövid, negativ orr miatt az àgyu hasznàlhatósàga erősen megkérdőjelezhető keményebb tengeri viszonyok között.
Mintha a hajóépítésben is lennének divatok...
Ez a terv igy soha nem fog megvalósúlni. A rövid, negativ orr miatt az àgyu hasznàlhatósàga erősen megkérdőjelezhető keményebb tengeri viszonyok között.
Mintha a hajóépítésben is lennének divatok...
M
molnibalage
Guest
Az alapvető kialakítása lehet, hogy ma már az, ehhez képest közelében nincs hasonló mértben semmilyen más létező tömegesen gyártott hajóosztálynak ma sem. Vagy rosszul látom?
A következő hajó esetén lehet, hogy a Navy-nek nem kellene feltalálni újra a kereket, csak ráncfelvarrni dolgokat... Vagy esetleg kétszintű megoldásban gondolkodni, mert Perry méretben is ma kis túlzással csodát lehet tenni. Nem kell mindenre 10+ ezer tonnás romboló, ami valójában szinte már cirkáló...
Alakul az FFG(X), talán a japánokkal közösen.
https://news.usni.org/2017/07/10/na...issile-frigate-program-in-request-to-industry
https://maritime-executive.com/article/could-japan-and-the-us-cooperate-on-a-new-frigate
Én sajnos már kiábrándultam a Warisboring-ból. Néha elképzető zöldségeket írnak le. Most sem különb a helyzet.
- A Zumwalt nem max. 80 rakétát vihet a VLS-ekben, hanem 80 VLS-el rendelkezik. Egy VLS-be pl. 4db ESSM fér...
- Ha ASuW feladatkört kapnak, akkor a két 155mm-es löveg ballaszton kívül másra nem igen lesz jó...
- Valójában a Burke-ok újraindítására nem annyira a Zumwalt-ok, hanem a Zumwalt féltestvére, a CG(X) program lelövése miatt volt szükség. A CG(X) váltotta volna a Ticonderoga-osztályt.
- A CG(X) miatt a Zumwalt (illetve DD-21, majd DD(X)) hajóosztály sose kapott volna AEGIS rendszert. A CG(X) ugye a Zumwalt teknőjére épült volna, de 256VLS-el bírt volna, illetve dedikáltan "ballisztikus-rakétaelhárító" feladatokat nyerte volna meg. A haditengerészet félt attól, hogy ha a DD-21 / DD(X) / Zumwalt osztály AEGIS képességet kap, akkor azzal a CG(X) programra veszélyt jelenthetett volna (mivel hát a feladatát ha korlátozottan is, de elláthatta volna). Így jól elkülönítették a kettőt. A DD-21 / DD(X) "Land Attack Destroyer", vagyis szárazföldi célok elleni feladatra való, mondták volt, míg a CG-21 / CG(X) a légvédelemre.
- A történetben van még egy csavar, mivel a Trump-adminisztráció 355 hajós flottát szeretne, ezért most úgy néz ki, hogy a Burke Flight III ellenére sem vonul nyugdíjba az elöregedő Tico-osztály. Hogy ebből pontosan mi lesz, az még nem tiszta, lehet, hogy a felét leállítják, és majd 2023-2025 körül újra hadrendbe állnak az addig tovább üzemelő Ticok helyére, hogy 2030-ig kihúzzák így. Ha viszont mind hadrendben marad, akkor az eléggé drága mulatság lesz, mert igazából lassan már kivonni kellene őket...
- A Zumwaltra visszatérve: ASuW feladatkörben is féllábú óriások, először is nincs rajtuk CIWS, az Mk.110 57mm-es lövegek helyett 30mm-es Mk.46-ok vannak most tervezve - ezek dolga viszont a felszínen közeledő kisebb célok (motorcsónakok) leküzdése. CIWS képességük nincs. Vagyis csak az ESSM rakéták képezik nem csak a légvédelmi, de a CIWS feladatkört is. Márpedig ha a Zumwalt olyan közel megy egy flottacsoporthoz, hogy ő ASuW fegyvert tudjon indítani, akkor azok is visszatámadhatnak...
- A RIM-162 ESSM elődje, a Sea Sparrow valóban rövid hatótávú fegyver volt, de az ESSM azért már inkább 40-50km-es HMZ-vel bír, ez már nem rövid, hanem inkább közepes hatótávolság...
M
molnibalage
Guest
Emlékeim F-35 kapcsán is nettó kretének voltak szegények...
Ettől függetlenül a Zumwalt az én szememben semmire sem jó...
T. ötlete meg szép, de a most is emberihányos Navy honnan akaszt le embereket több hajóra?
Jelenleg sehonnan, az FY18-ben csak az USMC és az US ARMY kapott több ezres létszámemelésre pénzt. Az USAF esetében a pilóták számát növelnék papíron. A NAVY-nél maradt minden szinten.
Az FY18 (ami amúgy idén október 1-el kezdődött) viszont a hajók számát sem növeli. A korábbi tervekhez képest nincs benne új felszíni egység (1db Ford-osztályú CVN, 2db Burke-osztályú DDG, 1db LCS az, ami most indul a pipeline-ba). A költségvetésben nincs elkülönítve pénz sem a hírekben néha feluszó Perry-reaktiválásra, se a Tico-k tovább úsztatására. A jelen állás szerint 2019-ben jön a következő kivonás a USS Bunker Hill (CG 52) egységgel, az akkor 33 éves lesz. 35 évre tervezték eredetileg az élettartamukat, de... szóval a hosszú szöveg röviden: ezt noha szeretnék kitolni legalább 5, de akár 10 évvel is, valójában a 22 Tico közül jó, ha 10-11 egység alkalmas erre.
Olyan problémák vannak például, hogy a magas felépítmény és kevésbé sikerült hajótest miatt plusz ballasztott kellett beépíteni hajógerinc mellé a stabilitás javítása érdekében - ami miatt viszont a gerinc mára eldeformálódott és repedések jelentek meg rajta... Arról nem is szólva, hogy az aluötvözet felépítményeiken mindegyik egység repedésekkel küzd. Anno 2011-ben úgy volt, hogy 4+5 egységet kivonnak 2013-ban és 2014-ben, a USS Normandy (CG 60), USS Anzio (CG 68), USS Vicksburg (CG 69), USS Cape St George (CG 71), illetve a USS Princeton (CG 59), USS Cowpens (CG 63), USS Gettysburg (CG 64), USS Chosin (CG 65) és a USS Hue City (CG 66). Akkor úgy mérték fel, hogy ezek vannak a legrosszabb állapotban.
Az Mk.57 kb. 50%-al nagyobb tömegű és ~47%-ank nagyobb hajtómű teljesítményű rakétákat képes befogadni (hosszban is egy lábbal többet, átmérőben 3 hüvelykkel többet, de ezek nem rendkívüli különbségek), illetve más az elektromos hálózata, hogy tényleg bármilyen kiosztásban lehessen rakétákat elhelyezni benne. Ezen felül az égéstermék-elvezetés is más logika alapján lett megoldva, figyelembe véve, hogy a hajó oldalán helyezik el őket.
Anno domoni még a DD-21 / CG-21 programok idejében az volt a terv, hogy később nagyobb méretű / teljesíményű csapásmérő robotrepülőgépet (Tomahawk Gen2) illetve légvédelmi / ABM rakétákat fejlesztenek ki, már kifejezetten a DD-21 / CG-21 számára, az Mk.57 VLS indítókhoz.
Menet közben viszont a CG-21 / CG(X) programot törölték, a DD-21 / DD(X) / Zumwalt hajóosztály létszámát drasztikus csökkentették. Jelenleg nem tudjuk, hogy a Burke Flight III. esetében Mk.57 vagy Mk.41 lesz-e beépítve, de esélyesen maradnak az Mk.41 Strike VLS indítók. Ez azért kínos, mert így az Mk.57 annyira kis számban lesz hadrendbe állítva (a 3db Zumwalt-osztályú egységnél), hogy nem lesz semmi értelme dedikáltan ebbe a VLS-be való rakétát fejleszteni.
Hogy akkor miért nem Mk.41-el építették meg a Zumwaltokat? Nos, amikor döntés született a durva megvágásokról az osztály kapcsán, akkor már a hajó alapvető tervei készen voltak, és az Mk.57 fejlesztése is a végénél járt, talán már meg is rendelték őket. Mivel a hajó oldalán elhelyezett VLS indítók lecserélése feltehetően túl sok problémát vetett volna fel, ezért a Zumwalt már az Mk.57-el lett megépítve. Viszont ettől függetlenül esélyesen egy olyan VLS indítóról van szó, amely zsákutca lett, mire hadrendbe állt...
Ez a videó jól bemutatja az Mk.57 egyik alapvető különbségét - a 4 cellás modul két szélén vezetik el az égésterméket
Tényleg nem rugózni akarok a technikai részleteken. /besüllyed a pad alá icon/
A súroló fényben ez látható a lopakodó hajóról:
Ez a NP-é
https://www.military.com/dodbuzz/20...-have-round-its-gun.html#.Wljm8zaFn0E.twitter
A súroló fényben ez látható a lopakodó hajóról:
Ez a NP-é
https://www.military.com/dodbuzz/20...-have-round-its-gun.html#.Wljm8zaFn0E.twitter
DDG-1000 USS Zumwalt kép, leszámítva, hogy badass, érdemes megnézni: továbbra is üres a hátsó felépítményen a két kisebb torony helye, ahova eredetileg az 57mm-es Mk.110 ment volna, és végül az 35mm-es Mk.46 kerül. Egyébként úgy tervezik, hogy idén végrehajtják az első kísérleti rakétaindítást is róla, mivel az Mk.57 VLS-ből nem csináltak még ilyet a hajóról.
Csak jelzem, hogy 2016 októbere óta hadrendben van.... ez esetben fegyverzete: 2db 155mm-es löveg... A II.Vh alatt még rombolónak se nagyon ment volna ez így el, talán korvettnek...
Csak jelzem, hogy 2016 októbere óta hadrendben van.... ez esetben fegyverzete: 2db 155mm-es löveg... A II.Vh alatt még rombolónak se nagyon ment volna ez így el, talán korvettnek...