A II. világháború (1939 - 1945)

Jah, a németek egy hegyen és nagy folyókon kellett átkeljenek, úgy hogy a franciák pontosan tudták, hogy van egy kb. 300 km-es szakasz amin a németek jönni fognak. Jah és a franciák voltak túlerőben.
Ezzel szemben a szövik teljesítménye miért olyan hatalmas?
Hogy korlátlan légi és tengeri fölénnyel, 3-szoros szárazföldi túlerővel partra tudtak szállni, ráadásul ők bárhol partra tehették a seregüket.


Azért valahol az vicces, hogy 1940-ben a teljesen új szerű hadviselés és motiválatlan francia haderőt veszed alapul. 1944-ben a hadműveleti tervezés figyelembe vette pl. 1940 tanulságait it. Nem érzed ezt faktornak...? [fejvakarás]

Hahó, a teljesen újszerű hadviselést is a németek találták ki, ez is az ő harci teljesítményüket írja le.
A franciák miért voltak motiválatlanabbak abban, hogy megvédjék a hazájukat annál, hogy a németek a francia területeket védték?
Gudeiran,Manstein,Hart és Tuhacsevszkij ismerte egymást.Nagjábbol azonos elgondolásaik voltak.Az Ardenekröl meg francik ugygondolták,hogy páncéloshadsereg számára nem megfelelő utvonal.Eredetileg a német haditervek sem számoltak ardeneki támadással,ugyanezért
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
a brit LCL-ből épült összesen 30 db (8 tank vagy 13 GMC teherautó)
200 tonnás gyalogsági partaszállóból épült ugyan 1100, csak épp:nem volt elég belőle... (volt egy csendes óceáni hadszintér, ugye.. ) plusz biztos szertték volna ha megrakva elkapja őket egy jobb vihar a Csatornán.. apróság hogy saját daruja nincs, kézben kellett volna mindent kicipelni...

A németeknek sem volt leányálom úgy ellátni 4 millió katonát, hogy csak a vonat az opció. Ráadásul az orosz nyomtáv még nagyobb is, mint a német.
 
pioszkosul érdekelne, honna veszed ezt a 226 000 KIA Franciaországban adatot.
a hivatalos jelentés szeritn 1941 12 07 -1946 12 30 KIA, sebesüléseibe belehalt, fogolytáborban meghalt, eltűnt, halottnak nyilvánítva:

US Army: 234874
USAAF 52173
más haderőnemek: 182 701

Nem csak KIA. Vesztességek összesen: halott, sebesült, eltünt, fogoly.
 
no. vonat. az csak a kirakodási pontokig. onnan szerteszét azzal ami van. a rengeteg lovasszekérrel bezárólag.

lehet találgatni, mennyire rugalmas a rendszer.
 
Ott a linkben a táblázat , benne részletesen, többek között mennyi a szolgálatba visszatértek száma...
ezt az adot a német KIAval összemérni, necces....
 
Komolyan mondom egyeseknek a hadi tudományokat picit alaposabban kellene tanulmányozni. Az alábbi fő faktorok limitálták a partaszállási helyeket.
  • Éjjeli indulás után az éj leple alatt a rövid nyári esetével elérhető partszakaszok helye.
  • A partszakasz mögötti ejés dobásra alkalmas területek kombója.
  • Az árapály magasság változása, ami a kirakodásnál faktor.
  • Az, hogy egyáltalán a partszakasz a kimerülési hajókkal is hajózható legyen és a szállító hajókról a kiúsztatási távolság ne legyen nagy.
  • Az, hogy a terep a parton elbírj a járművek tömegét. (1943 újév esetéjén mentek mintát venni egyes partaszkaszokra ennek megállapítására.)
  • A Mulberryk telepíthetősége.
  • Védett kikötő és térségének támadása szóba sem jöhetett.

Na ez alapján a "bárhol" az nem túl sok lehetőséget adott...


A franciák teljesen statikus védelmet képzeltek el mindenféle ellenlökés és mozgó hadviselés nélkül, mert mentálisan (és kiképési oldalon is) erre volt kb. alkalmas a sereg hiába voltak papíron jobb harckocsijaik egyes szempontból...

Jah, hogy az amcsik szerint nem lehetett máshol? Az amcsik szerint az Ardennek erdejein sem lehet áttörni tankokkal, mégis a németek megtették. Mint ahogy a franciák ellen is megtették.
 
Igazából legfeljebb néhányszáz kilométerről Anterwerpen kikötőjéből. Nem hinném hogy fullba tolták volna és csak a tél idején kezdjék el áthajózni az államokból, nem pedig előre beraktározták.
Kétlem hogy a téli ruházatot és egyéb felszerelést a szövik Antwerpenben gyártották volna!! Lehet hogy nem az USA-ból hozták közvetlenül, de Angliából akkor is át kellett hozni a kontinensre és valahol kipakolni. Az is nagy kérdés hogy minek volt elsőbbsége, és gyanítom hogy a kaja, lőszer meg az üzemanyag előrébb volt a listán mint a bekecs meg a téli bakancs.
 
Tervezettné l gyorsan haladás és kikötőhiány miatt pld tüzérségi lőszerekből hiány lett, ezért azoké lett a prioritás
 
Ott a linkben a táblázat , benne részletesen, többek között mennyi a szolgálatba visszatértek száma...
ezt az adot a német KIAval összemérni, necces....

Igen, elrontottam az 1940-es francia hadjárat alatti német vesztességeket, ott csak a halottat írtam.
Szóval: 1940-ben a németek 3350000 katonával, 7400 ágyúval, 2440 páncélossal és 5600 repülővel támadtak 3300000 szövetséges katonát, 14000 ágyút, kb. 4000 páncélost és 3000 repülőt.
Egyértelműen látszik, hogy a szövik voltak technikai fölényben.
Vesztességek (összes): 157000 német vs 360000 szövetséges sebesült és halott (fogoly értelemszerűen nincs benne, mert gyakorlatilag a teljes francia sereg az lett).
Mindez 40 nap alatt.

Ezzel szemben Overlord hadművelet:
14520000 szövetséges katona (az elején) támadott 380000 német katonát. Német légierő és flotta gyakorlatilag nem voltak. Szárazföldön is minden technikából brutális túlerővel rendelkeztek a szövetségesek.
Ezek után 3 hónapba és 226000 halottba és sebesültbe került nekik, míg kb. ugyanazt a területet elfoglalták, mint amit a németek 1940-ben 40 nap alatt. Miközben a németeknek volt 288000-530000 halott, sebesült és fogoly.
Most jöhettek azzal, hogy de a 40 km-es csatornán, totális légi és tengeri fölénnyel, hajók ezrével, milyen nehéz átvinni az utánpótlást. Na persze, mert a németeknek könnyű volt a hagyen, erdőn, folyókon áttörni és 2-szer akkora sereget ellátni.
1940-ben a németek majdnem nekimentek az angoloknak is, úgy, hogy jóval erősebb volt az angol flotta, az egyetlen kikötésük az volt a németeknek, hogy legalább legyen meg a légifölény.
 
  • Tetszik
Reactions: tomippo
Gudeiran,Manstein,Hart és Tuhacsevszkij ismerte egymást.Nagjábbol azonos elgondolásaik voltak.Az Ardenekröl meg francik ugygondolták,hogy páncéloshadsereg számára nem megfelelő utvonal.Eredetileg a német haditervek sem számoltak ardeneki támadással,ugyanezért

Igaz, szovjet tisztek is kitalálták elméletben, de a németek voltak, akik meg is valósították gyakorlatban egyrészt pont a szovjeteken.
 
Jah, hogy az amcsik szerint nem lehetett máshol? Az amcsik szerint az Ardennek erdejein sem lehet áttörni tankokkal, mégis a németek megtették. Mint ahogy a franciák ellen is megtették.
Megint marhaságoat beszélsz, szokás szerint. Mivel 1940-ben átmentek a hegyeken senki nem gondolta, hogy nem lehet kivitelezni. A szövi hírszerzés ott lőtt nagy bakot, hogy értelmetlennek tekintettek egy német ellentámadást és szerintük a Wermacth nem lett volna rá képes. Azzal nem számoltak, hogy egy dorgos balfasz dönt erről és feláldozza erőit a nagy semmiért...

Modom, tessék picit többet olvasni a témában olyan könyveket, amik lelvéltári hivatkozással vannak megtámogatva...
 
Igaz, szovjet tisztek is kitalálták elméletben, de a németek voltak, akik meg is valósították gyakorlatban egyrészt pont a szovjeteken.
Hát, tulajdonképpen a Szovjetunióban tanúlták. Sztálin átengetdte Hitlernek a kubinkai gyakorlóteret (akkor még haverok voltak). Mondhatni az összes német páncélos sztár a szovjetunióban tanúlt
 
Kétlem hogy a téli ruházatot és egyéb felszerelést a szövik Antwerpenben gyártották volna!! Lehet hogy nem az USA-ból hozták közvetlenül, de Angliából akkor is át kellett hozni a kontinensre és valahol kipakolni. Az is nagy kérdés hogy minek volt elsőbbsége, és gyanítom hogy a kaja, lőszer meg az üzemanyag előrébb volt a listán mint a bekecs meg a téli bakancs.
  • Olyan mennyiségű anyagot kellett mozgatni, hogy a félrecímkézett ládák javítására és jelölésére külön alakulatot kellett felállítani.
  • Mivel Normandiában nem sikerült kirakodni a tervezett ütemben a Mulberryk pusztulása és sérülése miatt, ezért UK-ba átirányítás miatt olyan káosz volt, hogy az egymásra halmozódás miatt sokszor nem találtak vagy nem tudták kivenni kellő tempóban az igényeknek megfelelően a kért cuccokat.
  • Ez a torlódás már egészen az USA-ban levő rakárakig gyűrűzött vissza...
Ezért van az, hogy itt egyesek nem értik meg, hogy a micsoda csapás volt az, hogy a kirakodási kapacitás hirtelem megfeleződött. Ez olyan szintű hátrűny volt, hogy emiatt tartott kb. 6-9 hónappal tovább a háború. 1944 szeptemberében, ha két teljesen üzemképes kikötő lett volna, akkor kétszámjegyű hadosztály száguldott volna tovább erőlködés nélkül amikor a német visszavonulás továbbra is a teljes szervezetlenség jegyében folyt.
 
Modom, hol a dudi által emlegetett és elvárt csodálatos előrelátás arra készülve, hogy ha nem sikerül...? Bocs, sehol...

Akkoriban az oroszok finn hadjárata és a hihetetlen nyugati sikerek után joggal hitték a németek hogy pár hónap alatt megfektetik az oroszokat, siralmas volt az orosz hadsereg lehetséges emberanyagának felmérése.
 
Akkoriban az oroszok finn hadjárata és a hihetetlen nyugati sikerek után joggal hitték a németek hogy pár hónap alatt megfektetik az oroszokat, siralmas volt az orosz hadsereg lehetséges emberanyagának felmérése.
Aham. És akkor hol van a bölcs előrelátás, hogy mi van, ha tévednek? Mert dudi nagy pofával jelentette ki, hogy "gondolni kellett vonla" alternatívákra.

A jenkik a lehetőségeik szerint adaptálódtak, amivel kb. 2-2,5 héttel kitolták az "STOP" -ig a lehetőségeket azon az áron, hogy a harcképes mozgó hadviselérsre alkalmas hadosztályok száma egyszámjegyűre zuhant vissza. A kikötők hiánya ennyire szűk keresztmetszet volt a növekvő távolságokkal és a szétrombolt infrastruktúrával.
 
  • Olyan mennyiségű anyagot kellett mozgatni, hogy a félrecímkézett ládák javítására és jelölésére külön alakulatot kellett felállítani.
  • Mivel Normandiában nem sikerült kirakodni a tervezett ütemben a Mulberryk pusztulása és sérülése miatt, ezért UK-ba átirányítás miatt olyan káosz volt, hogy az egymásra halmozódás miatt sokszor nem találtak vagy nem tudták kivenni kellő tempóban az igényeknek megfelelően a kért cuccokat.
  • Ez a torlódás már egészen az USA-ban levő rakárakig gyűrűzött vissza...
Ezért van az, hogy itt egyesek nem értik meg, hogy a micsoda csapás volt az, hogy a kirakodási kapacitás hirtelem megfeleződött. Ez olyan szintű hátrűny volt, hogy emiatt tartott kb. 6-9 hónappal tovább a háború. 1944 szeptemberében, ha két teljesen üzemképes kikötő lett volna, akkor kétszámjegyű hadosztály száguldott volna tovább erőlködés nélkül amikor a német visszavonulás továbbra is a teljes szervezetlenség jegyében folyt.


és épp a készlethiány miatt kellett dönteni: További előrenyomulás az amerikai oldalon VAGY Market Garden.