A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
- Címkék
- haderőkép 2031
Célozni célzott,de találni.....És ez a lőtér,nem a harcmező.Valójában meg az amik is megállapitották vietnámban,hogy az átlag sorkatona területtűz adásával éri el a legjobb eredményt.És lás csudát,ezt a magyar sorkatonai lőeredményvizsgálatok is megállapitották.A vizsgálat konklúziója,hogy 100méter felett az átlag sorkatonának nem érdemes céloznia,elég ha csak irányzott terület tüzet ad-mert az legalább gyorsabb,és amugyis ugyanakkora a találati arány.Gépppisztolynak meg slendriánságból hivták,nem valami szándékos kategórizálási okbol
Én azt nem értettem soha, hogy minek kellett lerövidíteni, ha aztán akkora nagy b*zi csőszájféket (tényleg az) kellett rátenni, hogy használható legyen, hogy azzal a hossza kb pontosan annyi lett, mint egy sima AKM-nek.
A célzás hivatalos neve az irányzás de ebbe ne menjünk bele....
Mert ha nem rövidítik le és úgy rakják rá még hosszabb lett volna.
Igen,hivatalos neve az,de most Te is érted,hogy hétköznapi értelemben használtam a kifejezéseket.Irányzás alatt az ellen irányába leadott,de nem szabályossan célzott lövéseket értem ezuttal.Szerintem értelmezve a leirtakat a többség értette a különbbséget.
AK74 is kapott csőszájféket,és az sem kicsi.És szerintem érezhetően kevésbé ránt az AMD mint az AK.Jobban alkalmas a területtűz adására.Viszont a váltámasz szerintem is pocsék,egy Galil jellegű jobb lett volna rá.(de nekem igazábol a tus a preferáltam)
A szabályzat szerint 100 méterig egyes lövés afölött rövid sorozat,hogy megnöveld a találat esélyét.Ezért van egyébként az a 3+6 lőszeres alaplőgyakorlat is amit annyian szeretnek emlegetni(mert,higy mást nem is nagyon lőttek).
Ez egy fura dolog a Honvédségben mert az egységes lövészeti szakutasítás kb 50 éve változatlan* habár folyamatosan újítják,ellenben talán Szentendrét leszámítva szerintem senki sem az abban leírtakat hajtatja végre.
*Na jó nem változatlan mert folyamatosan bővül ahogy változik a fegyverzet tehát a legfrissebben már nincs RPK-s lőgyakorlat de van helyette PKM-es.
A Szovjetunióban, - és a magyar szabályzatokban is – mind a pisztolytölténnyel, mind a rövid puskatölténnyel tüzelő önműködő kézi lőfegyvert géppisztolynak nevezik. Angol és német nyelvterületen csak a pisztolylőszert lövő fegyver neve géppisztoly. Angol nyelvterületen a puskatölténnyel működő automata fegyvert gépkarabélynak hívják. (…) Ez az elnevezés nem honosodott meg, aminek az lehet az oka, hogy az ilyen lőszert lövő fegyvernek a mérete és tömege alig tér el a pisztolytöltényt tüzelő géppisztolyétól. (…)”Amikor még géppisztolynak hívták...
http://felderitokblogja.blog.hu/2017/08/31/a_felderitok_igaslova_az_amd-65_gepkarabely
a bejegyzésből:
És ennek a szabályzatnak a gyakorlati lőtéri(!) eredményességi vizsgálata jutott arra az eredményre,hogy a szabályos irányzásnak semmi értelme 100méter felett az átlag sorkatona esetében.Ugyanakkora a találati arány,mint a csak kapáslvésszerüen,szabályos célzás nélküli,csak irányba tartott fegyver esetén-lényegében véletlenszerű,100m felett.És legalább 300lövéses lőkikézést találtak szükségesnek,hogy javitani lehessen az átlag sorkatona lőkészségén.Itt lenne értelme egy 22es gyakorlófegyvernek,vegy gyakorlószettnek.Különben azthiszem mintapéldány szinten készült is ilyen szett,de bevezetve sosem lett.Vagy most már van ilyen rendszerben?
A csőszájfékről azonban érdemes pár szót szólni, mert ez egy nagyon egyedi szerkezet. Egyetlen feladata van: a lövéskor keletkező hátralökő erő csökkentése. Hatásfoka kb. 30%, azaz a lövő vállára jutó lökőerőt mintegy egyharmadával csökkenti. Kombinált, azaz aktív-reaktív rendszerű a csőszájfék. Az aktív működése abban nyilvánul meg, hogy a csőszájfék tulajdonképpen egy, a lövedék átmérőjénél nagyobb belső átmérőjű gázhenger, viszont a homlokfelületén már csak akkora furat van, amin éppen kifér a lövedék.
A nagy nyomású lőporgázok megtöltik a gázhengert és nyomást gyakorolnak
a gázhenger homlokfalára, ezáltal szó szerint előre lökve a fegyvert minden lövés alkalmával. A reaktív hatást a gázhenger palástjában lévő rések képezik. Ezeken a réseken át a gázhengerből a gázok ferdén hátra felé irányulva áramlanak ki, és mint a rakéták hajtóműve, a nagy sebességgel hátra áramló gázok reaktív ereje ismét csak előre mozgatja a fegyvert. A hatásfoka elég tekintélyes, viszont nincs csőstabilizáló szerepe, így hosszabb sorozatlövéseknél alaposan ?felmászik? a fegyver.
http://www.kaliberinfo.hu/cikkek/amd/
Kaliberinfo vs lőkísérleti állomás.Ki ki döntse el maga,hogy kinek hisz.
Egyébként ez érdekes dolog hisz a szakutasításban értékelés is van és a megfelelt értékelés alapja az ha leküzdöd a távoli célt,ha az nem sikerül akkor hiába lőttél te 30 köregységet a e egyes lövéssel az értékelés nem megfelelő.
Igen,és melyik gékarabély nem ránt el hosszabb sorozatnál?Ezért vezették be e tüzlökés üzemmódot az M16A2 modellen.
Ilyesmi, hogy "irányzott területtűz" szerintem, mint fogalom, nem ismertek az egykori sorkatonák előtt. Mint egykori lövész rajparancsnok, úgy hívnám ezt, hogy tűzösszpontosítás. Mert így is hívták, talán ma is, ha van ilyesmi még. Akkor, amikor egy alegység minden fegyveréből, egy adott, szűkebb terepszakaszt tart, egységesen tűz alatt. Egyébként, harcászattal egybekötött lövészeteken is, célzott lövések kerültek leadásra, rövid sorozatokkal, a felbukkanó célokra, mozgás ( előrenyomulás ) közben is. Nem láttam olyan tanulmányt, de ez az én hibám, ahol statisztika lett volna arról milyen a sorkatonák lövészteljesítménye. Azt tudom, mit oktattak nekünk. Alap, vagy 3-as irányzékon rövid sorozat. Ennyi a lényeg. Gyalogsági harc, általában 300-400 méter távolról folyik, átlagban. Vagy kevesebbről. Nagyobb távolság esetén, már illik optikával felszerelt fegyverzettel rendelkezni. Az már viszont egy másik téma.
Két-három lövéses rövid sorozatot ír a szabályzat nem véletlenül.Ami egyébként tartható is az 600 lövés/perces tűzgyorsaság miatt.
Ha nem rövidítik le, akkor elég lett volna egy pici, AKM-jellegű kompenzátor is, nem, Dudi, Panzerfaust, honved? Csak a logika mentén...