Azért qrva szomorú látni,hogy a NASA még a kilencvenes évek legelejéhez képest is alul van finanszírozva.Ez általános volt akkor. Az USA-ban a '60-as évek közepén a NASA és a védelmi költségvetés együtt 15-16% tája volt és ebben Vietnám operatív költségei nem is voltak benne, többször kellett kiegészítés.
Beszélgető
- Téma indítója Tcat
- Indítva
M
molnibalage
Guest
http://www.multpl.com/us-gdp-inflation-adjusted/table
Na ja, de a GDP is nőtt. A kérdés az, hogy más árváltozással együtt ez mire elég? Számomra valahol furcsa, hogy STS műveletek nincsenek már több, mint fél évtizede. Akkor mi viszi el a pénzt ennyire látványosan...?
Asszem a NASA-nál is abban reménykednek, hogy ezt a kérdést nem teszik fel a Fehér Házban
James Webb, a mars és egyéb szondák, STS pofozgatása az Orionnal, a Hubble és ISS életben tartása amíg lehet.
Alul vannak finanszírozva, már nem a 60-as éveket élik, amikor pénz nem számított csak a boldogság.
Ezt rosszul értelmezed. Az agyilag zoknik ezeken az eszközökön keresztül fizetik meg a legjobb koponyákat azért, hogy egyre jobb és jobb processzorokat, optikai-, tárolóeszközöket, szuperszámítógépeket stb. fejlesszenek. Ha csak laboratóriumoknak árulnák, nem lenne ennyi bevétel (és profit) és nem is tudnának olyan gyorsan fejleszteni.
Az elején még nem égett a teljes út, miért nem fordult vissza legalább az alagútig?
Hányszor írtam már az STS és az Orion költségeiről?
Nagyjából évi másfél milliárd megy el ezekre. Úgy, hogy várhatóan 2020 előtt nem lesz indítás.
Ezzel együtt a NASA költségvetésének nagyjából negyede valójában a saját maga fenttartására megy el (a sok NASA központ működési költsége, alkalmazottak fizetése, stb.)...
M
molnibalage
Guest
Ameddig Zumwalt, F-35B, LCS és hasonló balfaszkodásokat adnak elő, addig a helyzet az lesz, hogy "nem fér bele". Mindezt úgy, hogy a nevetségesen alulfegyverzett LCS és AB osztály között gyakorlatilag nincs semmi és az AB osztály minden erőlködés ellenére sem teljesen univerzális ASW képességek terén. Nagyon kéne egy Perry osztály szerűség XXI. századi kivitelben.
A légierő szerintem egy fokkal értelmesebb döntéseket szokott hozni, mint a flotta (mi sem bizonyítja jobban, hogy éppen a PCA-ra kategórikusan kijelentették, hogy nem kérnek sem a MARINES, sem a flotta társulásából).
A többi haditengerészetnek van erre válasza: Type-26 (anglia, ausztrália, kanada), Álvaro de Bazán (spanyolország, norvégia, ausztrália), FREMM (franciaország, olaszország, marokkó és egyiptom), Iver Huitfeldt (dánia). Csak az a baj, hogy ha ütőképes légvédelmet akarsz, akkor a hajók árai hirtelen 600-1000 millió dollárra ugranak, vagyis nem olcsók, na...
M
molnibalage
Guest
A fregattokon az AEGIS helyett az ESSM Block 2-vel lehetne célcsatorna és rakéta mennyiség illetve 1-2 db CW sugárzó is elég lenne. Nem kell tonnás SAM meg OTH képesség és egyebek.
Lásd az OHP RAN modifikációját.
Kicsit sz..r a memóriám, de valahol olvastam egy új fregatt osztály indításáról irományt. Az idő: nem rég (1 éven belül), de hogy hol? (öregszek)
Modern radarral és fedélzeti rendszerekkel akkor sem jön ki a matek.
A briteknél cirka 1 milliárd font per egységre jön ki a Type-26, radarnak Type 977 Artisant kapnak (amik a felújított Type-23-asokon is vannak), rakétának meg CAMM-t. Az ausztrálok újabb fázisvezérelt radart akarnak a saját változatukra, a Hunter-osztályra CEAFAR2 radart kérnek. A Hunter osztály ára is várhatóan 1 milliárd USD per darab felett lesz...
Hunter-osztály CEAFAR2 radarral
FFG(X) néven fut egy tender. A pályázatot beadni jogosultak:
- Austal: Independence-osztályú LCS variáció
- Lockheed Martin: Freedom-osztályú LCS variáció
- Fincantieri Marine Group - Marinette Marine: a francia-olasz FREMM-osztályú fregatt amerikai fegyverrendszerekkel
- General Dynamics - Bath Iron Works - Navantia: a spanyol Álvaro de Bazán-osztályú fregatt
- Huntington Ingalls Industries - Ingalls Shipbuilding: a parti őrségnek gyártott National Security Cutter bázisán kialakított fregatt
M
molnibalage
Guest
Hm....
- GDBIW has received a $3,904,735,559 fixed-price incentive firm target (FPIF) contract for the design and construction of four DDG-51 class ships in FY 2019-2022.
- HII will design and construct six DDG-51 class ships in FY 2018-2022 under a $5,104,668,778 (FPIF) contract.
Ennek fényében azért tényleg meredek, hogy egy fregatt szerűség többe kerül, mint egy AB Flight III romboló.
Igen és nem.
Először is az FPIF úgy működik, hogy ez egy cél ár, ahol a költség célárhoz viszonyított mozgása alapján megy a nyereség a vállalkozónak - más szóval az FPIF esetében csak azt látjuk, hogy a vállalkozó által adott célár mennyi, hogy a nyeresége még ezen felül mekkora lesz, azt nem. Itt egy minta:
Tehát mondjuk nem egészen 1 milliárd dollár a GDBIW féle szerződés szerint a DDG-51 Flight III darabára, de a profitszázalékok nélkül nem tudjuk, hogy mennyi lesz a végár. Ha a GDBIW a célárnál olcsóbban tudja leszállítani, akkor több nyereséget zsebelhet be, de a fenti példánál érdemes megnézni, hogy a célárnál csak akkor kerül kevesebbe valójában a beszerzés, ha 20%-al (!) alacsonyabb áron sikerül legyártani. Ez egy jó minta, ami alapján látható, hogy ha 1.2 milliárdba is kerül végül az egységek darabja, akkor is lesz egy nyereségszázalékuk, csak éppen kevesebb.
E mellé tegyük hozzá, hogy a vételáraknál komoly tényező a darabszám. A QE osztálynál a költségek jó részét az adta, hogy egyszerűen fel kellett szerelni a szárazdokkot az építéshez - anno raktam be linket, hogy a hajógyár árulja a kínában gyártott, 1000 tonna teherbírású portáldarut eladásra, mert nincs rá most már szükség az egységek elkészülte után.
Az AB osztály gyártása 25 éve folyamatos, egyszerűen a sorozatgyártás mintapéldáját látjuk: ha 2-3-4 egységet gyártasz, akkor drágák a járulékos költségek, ha 100-at, akkor viszont a járulékos költségek eloszlanak, és a darabár máris töredéke lehet. Simán el tudom képzelni, hogy az amúgy 1 milliárd dolláros Type-26 rögtön 10-20%-al olcsóbb lenne, ha kétszer annyit rendeltek volna belőle (de ugye Type-31 lesz belőle emiatt - ami szintén áremelő tényező).
A másik tényező a részelemek költségei. Az LCS azért piszok drága, mert drága anyagokból építik (az aluötvözetből készült hajó gyártása drágább, mint az acélból készülté), drága részelemekből (két LM2500 gázturbina, plusz bonyolult meghajtás). A FREMM egyik tényezője, hogy "csak" 1db MT30 turbinája van - viszont ezért a pályázók közül a második leglassabb lehet az elemzések szerint (a leglassabb a Huntington-féle Cutter lenne), és olcsóbb acélból készült - így kerül kb. annyiba, mint az LCS.
A pályázók terén szerintem a legnagyobb kérdőjel az, hogy igazából mit akar a US NAVY. A FREMM 6000 tonnás hajóosztály, ahogy az Álvaro de Bazán-osztály is. Vagyis ha ezek nyernek, megint feljebb csúszik az US NAVY-n belül is a hajóosztályok tömege (4000-ről 6000-re a fregattok, 7000-ről 10000 tonnára a rombolóké és 10000-ről közel 16 ezerre a cirkálóké). Tényleg egy 6000 tonnás "mini-AB-re" lenne szüksége a US NAVY-nek?
Én akkor vakartam a fejemet, amikor a FREMM és a Álvaro de Bazán ki lett választva, de a kisebb MEKO 200 nem. Az én logikám alapján egy MEKO 200AN mondjuk Sea Giraffe szintű radarral, 16-32db ESSM Mk.2 légvédelmi rakétával, egy Phalanx vagy SeaRAM CIWS-el, 8db NSM-el, egy 127mm-es löveggel és 2db 30mm-es gépágyúval, egy helikopterrel és esetleg 2x3 torpedó-vetőcsővel bőven jó lett volna, egy LM2500 vagy MT30 szintű gázturbina alapú CODOG meghajtással. Egy ilyen egység kijöhetne 500 millió USD-ből, vagyis egy fél AB árából, és bár lassabb, mint az LCS, de ahhoz képest brutális tűzerővel bír.
Itt a MEKO 200AN (algéria), a lényeg a 16db (!) RBS-15 Mk.3 és a 32db Umoktho-IR SHORAD, Sea Giraffe radar és a 127mm-es löveg:
R
rejsz felügyelő
Guest
A kérdésre kérdéssel válaszolnék: miért elégedik meg a NATO flották többsége mindössze 8db Harpoon indítóval egy sokkal nagyobb hadihajón is?
Egy 640 tonnás Visby-osztályú korvett visz 8 db RBS-15-öt. A Norvégok 274 tonnás Skjöld-osztályú korvettje 8db NSM-el bír - ugyan annyitval mint az 5290 tonnás Fridtjof Nansen-osztályú fregattok.
Reálisan nézve egy átlagos korvett vagy fregatt méretű egység CIWS rendszere szimultán 2-4 beérkező veszélyforrást tud semlegesíteni. Vagyis ahhoz, hogy biztosan komoly károkat okozz, minimum 4, de inkább 5-6 hajó elleni robotrepülőgépet kell indítanod. Egy erősebb fregatt vagy romboló besorolású egység ellen inkább 8-at. Más szóval a NATO hadihajók többsége egy-az-egy elleni hadviselésre van felfegyverezve. Nem a Szlava- vagy a Kirov-osztály van túlfegyverezve ilyen téren, hanem azok vannak reálisabban felfegyverezve. A NATO a létszámfölényre épít, arra, hogy egy tengeri ütközetben több hadihajója lesz, mint az ellenségnek (ez a hidegháborúban ugye nagyjából meg is állt, utána is, Kína utóbbi időkben tapasztalható felfejlődéséig), így elég hajónként 8db Hajó-hajó elleni robotrepülőgép.
Az algériai flotta úgy gondolkodott, hogy csak két nagyobb felszíni egységet engedhet meg magának, noha van még 3db modern kínai építésű (de Thales Smart-S radarokkal és a Thales központi tűzvezető rendszerével felszerelt) és két orosz Projekt 20382 osztályú korvettjük. Arra építkeztek, hogy akkor ezek legyenek minél félelmetesebbek. Hát az Algír Fregattok a méretükhöz képest azok...