Részben egyet kell hogy értsek veled, de részben úgy gondolom hogy ez nem a szocializmus.....
Tehát! Nekem volt akkora szerencsém, hogy életem első és egyetlen munkahelyét nyűvöm, immár 38. éve. Abból 27. éve amcsi a tulajdonos. Az amcsi tulajdonos, mivel nem egy könnyen áttelepíthető biz-basz gyárunk van, így külön kiemelte hpogy az akkor (és azóta) meglévő szürke állomány (agy) megléte az egyik kulcs tényező volt az érkezésének. Ezt a "megbecsülést" azóta hellyel közzel tartják is (van törzsgárda juttatásunk 25-30-35-40 és 45 évre 6 számlyegyű összeg). Egyszóval egy normálisan működő munkahelyen (a hadsereg is annak nevezhető) igenis van jelentősége annak, hogy 10-15 év lehessen az a számolható kifutás, ami alatt egy bizonyos szintre eljuthatsz (ez pénz és előmenetel, szakmai gyakorlati tapasztalatok). Ráadásul erre lenne hivatott egy életpálya modell is. Azt már mondanom sem kellene, hogy vannak a seregben olyan beosztások, amelyek nem konvertálhatóak civil szférára könnyen vissza, így ezeken a területeken (pld-ul tisztek, tiszthelyettesek speciális szakirányokon) alap érdeknek kellene lennie annak, hogy ezeket az embereket megtartsák. Ráadásul pont egy ilyen, valósan és előre kalkulálhatóan létező életpálya lehetne az egyik lehetőség arra, hogy a honvédség létszám problémáit kicsit orvosolni lehessen.
Amiről te írsz, az sajnos az az egyre gyakoribb VALÓSÁG!! Ezzel az a gubancom, hogy pont az ilyen sűrű váltások miatt van egyre kevesebb olyan szakirányú ember, aki az adott területen nagyon részletes tudással és mélységes tapasztalatokkal bír. (nem Neked rovom fel, mert ez van, s mint írtam is én egyre inkább a kivételes kevesek között érzem magam)....
A bözsiről van más véleményem, de az nem ez a topic.
