Admiral Kuznyecov / Kuznetsov / Project 11435 (Szovjetunió)

Venezuelán akkor se tudnának segíteni, ha két nagy anyahajójuk lenne teljes harc-csoporttal.
 
Venezuelán akkor se tudnának segíteni, ha két nagy anyahajójuk lenne teljes harc-csoporttal.


Dehogynem.
Így is tudnának sokkal többet,csak ez már nem a szu,némi értelem is költözött a kremlbe,mondjuk ezzel párhuzamosan a fehér házból távozik az értelem,józanság.
 
f_czAxNy5yYWRpa2FsLnJ1L2k0MzcvMTYxMC9hYi80ZTQyNGUzZGFhNWYuanBnP19faWQ9ODUxMjE=.jpeg
f_czAxOC5yYWRpa2FsLnJ1L2k1MDQvMTYxMC9hYi9kMThhZmM3YWZmOWMuanBnP19faWQ9ODUxMjE=.jpeg
 
Lemaradtam valamiről,vagy sajtó nagyot mondás,de azt mondja a firkász,hogy kinzsalok vannak a Kuznyecovon,2016-ban.
:confused:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Lemaradtam valamiről,vagy sajtó nagyot mondás,de azt mondja a firkász,hogy kinzsalok vannak a Kuznyecovon,2016-ban.
:confused:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Kinzsal légvédelmi rakétakomplexum van a Kuznyecovon (NATO: SA-N-9 Gauntlet). Semmi köze a H-47M2 Kinzsal hiperszónikus rakétához amit a MiG-31K hordoz.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Adják már túl magukat ezen az ócskavason ! Van jó pár olyan ország akiknek még ingyen sem kéne ! Gondolom japán franciák angolok svédek izrael és még sorolhatnánk!
Legyünk már őszinték ! Még egy potens 4 gen gépet sem sikerült rátelepíteni ami légiharcra lenne csak jó ! Mivel a szárazföldi támadáshoz nagyobb tömeg miatt nem lehet róla indítani gépet !
 
Adják már túl magukat ezen az ócskavason ! Van jó pár olyan ország akiknek még ingyen sem kéne ! Gondolom japán franciák angolok svédek izrael és még sorolhatnánk!
Legyünk már őszinték ! Még egy potens 4 gen gépet sem sikerült rátelepíteni ami légiharcra lenne csak jó ! Mivel a szárazföldi támadáshoz nagyobb tömeg miatt nem lehet róla indítani gépet !
A MiG-29K képes felszállni teljes harci díszben.

Decken.

screenshot-www-youtube-com-2018-09-06-11-31-52.jpg


Itt is.
http://www.migavia.ru/index.php/en/gallery/category/25-mig-29k-kub

Ha ezzel megy, akkor fegyverzettel is megy.
mig-29kub_09.jpg


N+1-szer kitárgyalt téma, hogy a Szu-33 anno azért lett választva, mert gyorsabban elkészült és féltek, hogy az egész alól kirúgják a sámlit. Csak a sokkal magasabb belső tüzelőanyag arány miatt a gép sokkal nehezebb üresen is, illetve a gép elve olyan nagy, hogy fél keró mellett is alig vihet fegyvert.

A bibi az, hogy a Szu összedőlt és így 25+ évig bentragadt a nem túl sok mindenre jó és el is avult Szu-33-as. Csak azóta az idők is változtak. A Kuzi képes lenne értelmesen helikkel együtt is akár 28-30 db 29K üzemeltetésére tudtommal.

A MiG-29K máshova van balaszírozva. Ennyi.
 
A kérdés, amire nagyon nem találok választ, hogy mire elég a harmadik indítóhely és mire az első kettő? A kigurulási úthossz szinte a duplája a harmadiknak. Úgy a Szu, mint a Mig gépek esetében érdekelne.
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu
4 hónap után (végre) döntés született az elvesztett PD-50 száraz dokk kapcsán. Az OSzK modernizálja a Murmanszkban található 35. Hajójavító üzemet. Ennek folyamán egyesítenek két száraz dokkot, ahol elvégezhetik a Kuznyecov Admirális javítási-modernizációs munkálatait.

rYN7r1gj2HQ.jpg

ewAdMIUDS8k.jpg

8a8gmDblyDM.jpg

iwOF-XsdUJw.jpg

Te1t9ejR1rE.jpg

zDW18rY_IbA.jpg

Nem írtam róla, de nyáron aláírták a szerződést 20 milliárd Rubel értékben az új szárazdokk átépítéséről.
Már folynak a munkálatok -a középső fal lebontása:
rwKmyAzyKgY.jpg
 
A kérdés, amire nagyon nem találok választ, hogy mire elég a harmadik indítóhely és mire az első kettő? A kigurulási úthossz szinte a duplája a harmadiknak. Úgy a Szu, mint a Mig gépek esetében érdekelne.

Nem tudom, hogy a DCS mennyire megbízható forrás, de ezt találtam neked Szu-27K/Szu-33 esetében:
  • A rövid (105m) felszállóútról 27 tonnás felszállótömeg szélcsend és álló hajó esetén
  • A hosszú (195m) felszállóútról 32 tonnás felszállótömeg ugyanilyen feltétellel.
  • A rövidről 10m/s szembe szél esetén (hajósebesség és/vagy szél) ez 29 tonna a rövid és 33 (34,5) tonna a hosszú felszállóútról.
Ha ez így van, akkor viszont nem igazán értem, miért is beszélünk korlátozott felszállótömegről, ugyanis a Szu-33 üres tömege 19,6 tonna, a max. üzemanyag-mennyisége pedig 8400kg. Vagyis közel teljes üzemanyag-mennyiséggel, plusz 4 légiharc rakétával a szárnyai alatt fel kellene tudnia szállnia normál esetben. Viszont még orosz oldalakon is azt olvastam, hogy erre nem képes. Most vagy nem kockáztatnak, és van egy "békeidős" korlátozott felszállótömeg... vagy a DCS féle adatok nem igazak...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Nem tudom, hogy a DCS mennyire megbízható forrás, de ezt találtam neked Szu-27K/Szu-33 esetében:
  • A rövid (105m) felszállóútról 27 tonnás felszállótömeg szélcsend és álló hajó esetén
  • A hosszú (195m) felszállóútról 32 tonnás felszállótömeg ugyanilyen feltétellel.
  • A rövidről 10m/s szembe szél esetén (hajósebesség és/vagy szél) ez 29 tonna a rövid és 33 (34,5) tonna a hosszú felszállóútról.
Ha ez így van, akkor viszont nem igazán értem, miért is beszélünk korlátozott felszállótömegről, ugyanis a Szu-33 üres tömege 19,6 tonna, a max. üzemanyag-mennyisége pedig 8400kg. Vagyis közel teljes üzemanyag-mennyiséggel, plusz 4 légiharc rakétával a szárnyai alatt fel kellene tudnia szállnia normál esetben. Viszont még orosz oldalakon is azt olvastam, hogy erre nem képes. Most vagy nem kockáztatnak, és van egy "békeidős" korlátozott felszállótömeg... vagy a DCS féle adatok nem igazak...
Meg nem mondom, hogy hol olvastam, de valami olyasmi volt, hogy a harmadik felszállóhely kb egyenértékű egy katapultos indítással.
Vagy valami ilyesmi.
 
Nem tudom, hogy a DCS mennyire megbízható forrás, de ezt találtam neked Szu-27K/Szu-33 esetében:
  • A rövid (105m) felszállóútról 27 tonnás felszállótömeg szélcsend és álló hajó esetén
  • A hosszú (195m) felszállóútról 32 tonnás felszállótömeg ugyanilyen feltétellel.
  • A rövidről 10m/s szembe szél esetén (hajósebesség és/vagy szél) ez 29 tonna a rövid és 33 (34,5) tonna a hosszú felszállóútról.
Ha ez így van, akkor viszont nem igazán értem, miért is beszélünk korlátozott felszállótömegről, ugyanis a Szu-33 üres tömege 19,6 tonna, a max. üzemanyag-mennyisége pedig 8400kg. Vagyis közel teljes üzemanyag-mennyiséggel, plusz 4 légiharc rakétával a szárnyai alatt fel kellene tudnia szállnia normál esetben. Viszont még orosz oldalakon is azt olvastam, hogy erre nem képes. Most vagy nem kockáztatnak, és van egy "békeidős" korlátozott felszállótömeg... vagy a DCS féle adatok nem igazak...
Hátsó feleszállóhely esetén nem fogadható leszálló gép...
 
Meg nem mondom, hogy hol olvastam, de valami olyasmi volt, hogy a harmadik felszállóhely kb egyenértékű egy katapultos indítással.
Vagy valami ilyesmi.

Ez mondjuk a DCS adatokat alátámasztja.

Hátsó feleszállóhely esetén nem fogadható leszálló gép...

Az amerikai hordozókon sem bevett, hogy egyszerre indítanak és fogadnak. Általában egy cirka 15-20 perces ablakban felküldenek 12-20 gépet (egy hullám), majd előkészítik a fedélzetre a következő hullámot (ez nagyjából fél-egy óra lehet), az első hullám beérkezése (kb. másfél-két órával az indításuk után) előtt pedig indul a második hullám. Amíg a második hullám a levegőben van, az első hullámot újratankolják, újrafegyverzik, a pilóta elintézi bokros teendőit, majd a leszállás után jó egy órával újra indíthatják, hogy aztán a második hullám leszállhasson.

Ez csak egy példa az alkalmazott eljárások közül, de a lényeg, hogy az amerikai hordozókon is csak akkor van egyszerre fogadás és indítás, ha valami nyomós indok van erre.
 
Ez mondjuk a DCS adatokat alátámasztja.



Az amerikai hordozókon sem bevett, hogy egyszerre indítanak és fogadnak. Általában egy cirka 15-20 perces ablakban felküldenek 12-20 gépet (egy hullám), majd előkészítik a fedélzetre a következő hullámot (ez nagyjából fél-egy óra lehet), az első hullám beérkezése (kb. másfél-két órával az indításuk után) előtt pedig indul a második hullám. Amíg a második hullám a levegőben van, az első hullámot újratankolják, újrafegyverzik, a pilóta elintézi bokros teendőit, majd a leszállás után jó egy órával újra indíthatják, hogy aztán a második hullám leszállhasson.

Ez csak egy példa az alkalmazott eljárások közül, de a lényeg, hogy az amerikai hordozókon is csak akkor van egyszerre fogadás és indítás, ha valami nyomós indok van erre.
Más logikus okot nem találok arra, hogy a kínaiak miért szereltek légiutántöltő konténert a J-15-re.