Beszélgető

[papajoe]

Gondoltam, a humorba rakom, de ezek komolyan gondolják.
https://mandiner.hu/cikk/20190418_genderorulet_az_ausztral_legieronel

Na bumm....
https://mandiner.hu/cikk/20190406_nyolceves_lanyoknak_adnak_ferfihormont_mondvan_transznemuek

 

[notaricon]

Több lehetőség is kínálkozik. Egyrészt alkalmazhatnak modern megoldásokat, mint a hossztoldott, tömbösített fa tartószerkezet, meglepően nagy igénybevételnek ellenáll, A nem látszó részeket cserélhetik könnyűszerkezetesre is, bár a huszártoronynak azért fickós súlya van, azt meg is kell majd tartani....
A fő döntnök úgy is a műemlékvédelem és annak jogi keretei lesznek.

A fa gyors szárításának elég sok hátránya van, pl a tömörsége és a tartóssága bánja. A mikroszerkzet gyors vízvesztése során másképp zsugorodik az egykori sejtszerkezet, mintha a levegőn száradna. A természetes körülmények között száradó fa edződik, keményedik "acélosodik". A természetes hűmérsékletváltozás és annak intenzitása egyfajta lassú edzét ad a fának, amit mesterséges körülmények között nem lehet megoldani.
A lábon száradt és a mesterségesen szárított akác színe, szaga, hangja, a vágott, mart felületek tapintása, de még a fűrészpora is markánsan megkülönböztethető pl.

 

[molnibalage]

Több lehetőség is kínálkozik. Egyrészt alkalmazhatnak modern megoldásokat, mint a hossztoldott, tömbösített fa tartószerkezet, meglepően nagy igénybevételnek ellenáll, A nem látszó részeket cserélhetik könnyűszerkezetesre is, bár a huszártoronynak azért fickós súlya van, azt meg is kell majd tartani....
A fő döntnök úgy is a műemlékvédelem és annak jogi keretei lesznek.

l.

Ezt hogyan kell elképelni? Van erről rajzod vagy ábrád?

 

[leplezo]

Több lehetőség is kínálkozik. Egyrészt alkalmazhatnak modern megoldásokat, mint a hossztoldott, tömbösített fa tartószerkezet, meglepően nagy igénybevételnek ellenáll, A nem látszó részeket cserélhetik könnyűszerkezetesre is, bár a huszártoronynak azért fickós súlya van, azt meg is kell majd tartani....
A fő döntnök úgy is a műemlékvédelem és annak jogi keretei lesznek.

A fa gyors szárításának elég sok hátránya van, pl a tömörsége és a tartóssága bánja. A mikroszerkzet gyors vízvesztése során másképp zsugorodik az egykori sejtszerkezet, mintha a levegőn száradna. A természetes körülmények között száradó fa edződik, keményedik "acélosodik". A természetes hűmérsékletváltozás és annak intenzitása egyfajta lassú edzét ad a fának, amit mesterséges körülmények között nem lehet megoldani.
A lábon száradt és a mesterségesen szárított akác színe, szaga, hangja, a vágott, mart felületek tapintása, de még a fűrészpora is markánsan megkülönböztethető pl.

Valószínűnek tartom, hogy rétegekből ragasztott gerendákat fog kapni, mert így fogják megoldani az, hogy európában nincs olyan vastag fa manapság mint amilyen gerendát igényel a pontos helyreállítás. Manapság minden nagyméretű és jelentős teherbírású szerkezet ragasztott gerendákból áll. (pl.: fa szerkezetes fedeles lovardák [20 vagy 40m szabványok szerinti távolság oszlop nélküli áthidalása] fürdők csarnokai. [magyarhertelend termálfürdő])

 

[leplezo]

Ezt hogyan kell elképelni? Van erről rajzod vagy ábrád?

Ez ugyan fenyő, de más fánál is hasonló.
A főoldali képeken jól látható a mikéntje: http://tolgyfatelep.hu/project/ragasztott-borovi-fenyo-gerenda/

 

[deze75]

Valószínűnek tartom, hogy rétegekből ragasztott gerendákat fog kapni, mert így fogják megoldani az, hogy európában nincs olyan vastag fa manapság mint amilyen gerendát igényel a pontos helyreállítás. Manapság minden nagyméretű és jelentős teherbírású szerkezet ragasztott gerendákból áll. (pl.: fa szerkezetes fedeles lovardák [20 vagy 40m szabványok szerinti távolság oszlop nélküli áthidalása] fürdők csarnokai. [magyarhertelend termálfürdő])

igen biztos ragasztott lesz..KVH...

 

[deze75]

Ez ugyan fenyő, de más fánál is hasonló.
A főoldali képeken jól látható a mikéntje: http://tolgyfatelep.hu/project/ragasztott-borovi-fenyo-gerenda/

..Amúgy a Libanoni cédrus a legjobb erre szerkezetileg...Salamon is ebből épített ..viccen kívül.

 

[Törölt tag 008]

Szeretnék minél jobban eredeti állapotába állítani, ....

Nem, makaróni színes notri-damcsit akar.
https://pestisracok.hu/ujabb-osszee...felhaborodott-a-notre-dame-ujjaepitese-miatt/
"....szerdán azonban útnak indult az interneten egy fotó, amelyen a France24 Twitter-bejegyzése látható, ezen pedig az áll, hogy Macron napjaink “színes francia kultúrájához igazodva” képzeli el a felújítást. "

 

[FilcTroll]

Na bumm....
https://mandiner.hu/cikk/20190406_nyolceves_lanyoknak_adnak_ferfihormont_mondvan_transznemuek

Na ez rendkívül durva. Azért is érthetetlen, mert ez egy feltárt terület, és én még emlékszem is arra a szigorlati anyagra, ami szerint prepubertáskorban még bőven nem dől el a nemi identitás, viszont van egy hormonálisan "zavaros" időszak, amikor előfordulhat, hogy az emberi lény egy kicsit ingadozik, akár időszakosan "be is melegszik", és ez persze a természetes pszichés fejlődesnek is része. Majd a pubertáskor végére alakul ki a végleges nemi viszonyrendszer, amit azért a szakembereknek is illene tudniuk. Úgyhogy gyerekeket identitásalapon hormonnal kezelni sztem konkrétan bűn. Pláne annak fényében, hogy az átműtött transzik óriási százaléka (asszem 30%-a fölött!) végül öngyilkos lesz.

 

[anonim999]

A Notre Dame tűz kapcsán több dolgot nem értek és pislogok, bár nem vagyok sem statikus, sem építész:

• A képek alapján az épület tetőszerkezete égett le, semmi más. Az zuhant be. Meg ledőlt egy torony.
  
• Még a bezuhanás sem okozott komoly károkat a képek alapján, mert az épület masszív és a erősebb falak megfogták a törmelék egy részét is. Senki nem beszél komoly statikai károkról. Ok, a tető beszakadt, egy torony ledőlt, de az épület áll, mint a cövek. A lyukon beesik most ami akar, de ez megoldható, hogy eső ellen legyen védve.
  
• De mi tart ezen akár évtizedig vagy tovább elújítani és újjáépíteni?
  
• Mi kerül ezen egyesek szerint akár 1 mrd EUR-ba?
  
• A XXI. században akkor truváj egy dómot felhúzni újra, amire évszázadokkal ezelőtt is képesek voltak...? Meg felépíteni egy tornyot?

Bakker a világ legmagasabb felhőkarcolója ami épület - tehát lakható szintek vannak benne és nem bazi nagy üres tér az egész, nem egy "héj" - felépül 6-7 év alatt, de tervezéssel mindennel egy ahhoz képest zsebkendőnyi tetőszerkezet az 10 év...? Érte én, hogy történelmi hitelesség és minden...

Csak én érzem azt, hogy mostanában elharapózott a nagyotmondás és a semmi beköltségelése kurva drágán?

Mint az nukleáris hulladéklerakó, ami 60 vagy mittomén mrd-ba kerülne egyesek szerint a jenkiknél. Hogy tároljon egy anyagot, ami magától nem megy sehova, a világ legsűrűbb és legkeményebb, vízben kvázi nem oldódó anyaga, több rétegű acélkapszulában olyan helyre letéve, ami évmilliók vagy évszázmilliók óta stabil. Ráadásul 70 ezer tonna térfogata kb. 3500 m3.

Az már csak a hab a tortán, hogy előbújtak a konteós barmoktól kezdve mindenki és soros tervtől kezdve migránssimogatás és mindenféle vad konteók jönnek.
Skacok? Mindig is ez volt a szellemi színvonal csak a netkorszak előtt rejtve maradat, hogy ennyi az ostoba barom, szellemi rövidnadrág?

"Emmanuel Macron államfő kedden ígéretet tett, hogy öt év alatt újjáépítik a székesegyházat."
https://magyarnemzet.hu/kulfold/pro...zesere-a-francia-munkaugyi-miniszter-6802157/

 

[Törölt tag 1711]

Na ez rendkívül durva. Azért is érthetetlen, mert ez egy feltárt terület, és én még emlékszem is arra a szigorlati anyagra, ami szerint prepubertáskorban még bőven nem dől el a nemi identitás, viszont van egy hormonálisan "zavaros" időszak, amikor előfordulhat, hogy az emberi lény egy kicsit ingadozik, akár időszakosan "be is melegszik", és ez persze a természetes pszichés fejlődesnek is része. Majd a pubertáskor végére alakul ki a végleges nemi viszonyrendszer, amit azért a szakembereknek is illene tudniuk. Úgyhogy gyerekeket identitásalapon hormonnal kezelni sztem konkrétan bűn. Pláne annak fényében, hogy az átműtött transzik óriási százaléka (asszem 30%-a fölött!) végül öngyilkos lesz.

Már eljutottam arra a szintre, hogy ezeket észre se veszem, annyira mindennapos nyugaton az ilyesmi.
Csinálja, legfeljebb 1 generációval hamarabb dől össze az ország, már most is kineveltek egy rinya-picsa frissdiplomás réteget amelyik semmire se jó, mivel megszokta a "safespace"-es létet ahol mindig neki van igaza.

 

[blitzkrieg]

https://sg.hu/cikkek/it-tech/136032/szigoru-eu-szabalyok-vonatkozhatnak-az-it-oriasokra
Lassan kiderül hogy nem is az európai unióban élek hanem neo szovjet unió.... hogy merülhet egyáltalán fel az ötlet.
Bírom ezt a szükség van kis és közepes vállalkozásokra is dolgot, hogy ne lenne, és vannak is, de mivel egy startup alapvető célja az esetek nagyon nagy részében egy jó exit így természetes hogy a tőke magához húzza amit életképesnek tart.
talán a sz*r európai környezeten kéne változtatni és lenne változás, de nem baj majd jön a csodaötlet "emeljük meg az adókat aztán osszuk szét úgy hogy a pénz nagy része eltűnjön értelmetlenül még korrupció nélkül is, de azért jusson a lurkóknak is... "

A politikus elsősorban amiatt dolgozna ki és alkalmazna a piaci versenyre vonatkozó új szabályokat, hogy azok segítségével megakadályozható legyen, hogy az amerikai társaságok tartósan visszaélhessenek a piaci pozíciójukkal. Vestager szerint az Európai Uniónak akár radikálisabb megoldásokon is el kellene gondolkodnia.

A hangsúly az amerikai társaságokon van. Túl nagy az amerikai befolyás Európában, ez ellen szerintem is tenni kell valamit. Én örülök annak, ha végre az EU vezetése is rájött erre.

 

[blitzkrieg]

A Notre Dame tűz kapcsán több dolgot nem értek és pislogok, bár nem vagyok sem statikus, sem építész:

• A képek alapján az épület tetőszerkezete égett le, semmi más. Az zuhant be. Meg ledőlt egy torony.
  
• Még a bezuhanás sem okozott komoly károkat a képek alapján, mert az épület masszív és a erősebb falak megfogták a törmelék egy részét is. Senki nem beszél komoly statikai károkról. Ok, a tető beszakadt, egy torony ledőlt, de az épület áll, mint a cövek. A lyukon beesik most ami akar, de ez megoldható, hogy eső ellen legyen védve.
  
• De mi tart ezen akár évtizedig vagy tovább elújítani és újjáépíteni?
  
• Mi kerül ezen egyesek szerint akár 1 mrd EUR-ba?
  
• A XXI. században akkor truváj egy dómot felhúzni újra, amire évszázadokkal ezelőtt is képesek voltak...? Meg felépíteni egy tornyot?

Bakker a világ legmagasabb felhőkarcolója ami épület - tehát lakható szintek vannak benne és nem bazi nagy üres tér az egész, nem egy "héj" - felépül 6-7 év alatt, de tervezéssel mindennel egy ahhoz képest zsebkendőnyi tetőszerkezet az 10 év...? Érte én, hogy történelmi hitelesség és minden...

Csak én érzem azt, hogy mostanában elharapózott a nagyotmondás és a semmi beköltségelése kurva drágán?

Azért nem kellene összehasonlítani egy műemléképület restaurálását egy modern felhőkarcoló építésével.
Ezen művészek fognak dolgozni, mindent kézzel készítve.

Az már csak a hab a tortán, hogy előbújtak a konteós barmoktól kezdve mindenki és soros tervtől kezdve migránssimogatás és mindenféle vad konteók jönnek.
Skacok? Mindig is ez volt a szellemi színvonal csak a netkorszak előtt rejtve maradat, hogy ennyi az ostoba barom, szellemi rövidnadrág?

Régen is voltak, csak nem ért el hozzád a nyavajgásuk. Könyvet kiadni nem két fillér és túl sok a hülye nem is kezd bele. Internetje viszont mindenkinek van, többnyire írni is tudnak, így milliókhoz jut el minden hülyeség, aztán meg még követők is lesznek.

 

[molnibalage]

Azért nem kellene összehasonlítani egy műemléképület restaurálását egy modern felhőkarcoló építésével.
Ezen művészek fognak dolgozni, mindent kézzel készítve.

Az már csak a hab a tortán, hogy előbújtak a konteós barmoktól kezdve mindenki és soros tervtől kezdve migránssimogatás és mindenféle vad konteók jönnek.
Skacok? Mindig is ez volt a szellemi színvonal csak a netkorszak előtt rejtve maradat, hogy ennyi az ostoba barom, szellemi rövidnadrág?

Régen is voltak, csak nem ért el hozzád a nyavajgásuk. Könyvet kiadni nem két fillér és túl sok a hülye nem is kezd bele. Internetje viszont mindenkinek van, többnyire írni is tudnak, így milliókhoz jut el minden hülyeség, aztán meg még követők is lesznek.

Mivel homályosak voltak a kijelentések és ezt az 1 mrd EUR-t csak az épületre értettem. A műalkotások és minden más az nálam külön csomag. Lehet, hogy a kevésbé műszaki fejemet kellett volna felcsavarni a nyakamra.

 

[blitzkrieg]

Ezekről a gerendákról van valahol anyag? Tényleg érdekelne, hogy régen milyen fából és mit csináltak, mert nem értem, hogy miért nem lehet akkora gerendákat csinálni? Nincsenek ma nagy fák...?

A hvg cikkét érdemes elolvasni.
1160-1170 között épült a tető 13000 darab olyan fából, amik a 800-900-as években sarjadtak. 1220-ban voltak még rajta átalakítások, de lényegében a tető 860 éves. Bakker azért durva belegondolni, hogy mennyire jól megcsinálták, hogy ennyi idő alatt nem ette meg a szú vagy rohadt el.

Ma is lehetne ekkor gerendákat csinálni, csak mivel nincs ilyesmire kereslet, ezért nem csinálnak, lehet, hogy nincsenek ilyen méretű gerendákat megmunkáló gépek sem.

 

[blitzkrieg]

"... mennyibe került felépíteni a Notre-Dame-ot"

https://index.hu/gazdasag/2019/04/16/notre_dame_koltseg_gotika_kozepkor_templomepites/

A cikk eleje érdekes, de a felépítésének költségei mai értékre átszámolva szerintem teljesen hülyeség.
Azt írják, hogy inflációval számolva mai értéken 90 milliárd forintba került felépíteni a Notre-Dame-ot. Most meg csak a restaurálás akár egy milliárd euróba is belekerülhet.
Szerintem abból kellene kiindulni, amit a cikk elején írtak:

becslések szerint a felnőtt férfi lakosság 9 százalékát foglalkoztatták ezeken az építkezéseken Franciaországban 1100 és 1400 között.
EZ AZT EREDMÉNYEZTE, HOGY CSAK A PÁRIZSI-MEDENCÉBEN A FRANCIA GÓTIKA KORAI IDŐSZAKÁBAN (1100–1250) 1472 KATOLIKUS TEMPLOM ÉPÜLT.

Vagyis 300 éven keresztül az összes francia férfi munkaerejének a 9%-jából sikerült felépíteni pár ezer templomot. Konkrétabban: a Párizsi medencében 1472-őt, a Párizsi medence az ország negyede, így kb. 5800 templom készült 300 év alatt egész Franciaországban ennyi munkaerőből, vagyis évi 19 templom, de ebben benne vannak a ház méretű kis falusi templomok is.
Csupán évi 19 templom a férfilakosság 9%-nak a munkájából!
Vagyis ez azt jelenti, hogy egy-egy templom sokkal de sokkal drágább volt pénzben kifejezve, mint ma.

Hisz ma a magyar GDP 40000 milliárd forint. Ebből kb. 25000 milliárdot a férfiak termelnek meg. 2250 milliárdot a férfiak 9%-a. Vagyis mintha a franciák 300 éven keresztül évi 2250 milliárd forinnak megfelelő munkaerőt költöttek volna templomépítésekre ahhoz, hogy ilyen templomaik legyenek.

 

[Shed]

Szerintem meg rengeteg dolog kimaradt az egyenletből.

Eleve akkor az emberek hitélete és társadalma más volt. Az építések miatt fejlesztettek ki technológiákat, amik utána elterjedtek a világi építkezéseken is. A rengeteg mesterember a tudását felhasználta utána a gazdag polgárság és nemesség épületeinek a megépítésénél is, ahol olyan építési elemeket emeltek be a kastélyokba, nemesi kúriákba, gazdag céhek, polgárok házaiba, melyeket a templomok, katedrálisok építésénél sajátítottak el.

A templomok építése miatt volt munka a kőfejtőben, az erdészetben, az ólomüveg gyártásban stb.. Művészek generációinak adtak munkát és megélhetést a szobrok, freskók, díszített oszlopok, egyebek, akik utána a tehetségüket szintén felhasználták a világi építkezések és egyéb valláshoz nem köthető megrendelések kapcsán.

Maga az építkezés is megmozgatott rengeteg embert, ez szervezést, összpontosított irányítást, hatalmas logisztikát igényelt, melynek az élet más terén is volt hozadéka.

Az elkészült templomok és katedrálisok a társadalmi élet fontos központjai voltak, és az akkori kultúra bástyái. Ezekben a központokban nevelődtek az írástudó szerzetesek, papok, az egyházi és világi tudás is sokáig itt koncentrálódott.

Még a falusi templomok is betöltötték valamennyire ezt a szerepet, mert vasárnap, esküvőn és temetésen, kereszteléseknél itt találkozott a település apraja-nagyja. Mise előtt és után tudtak beszélni, ügyeket intézni a tanyasi és falusi emberek, akik máskor nem biztos hogy egy helyen összegyültek volna. A katedrálisok és hatalmas templomok a nagyvárosokban pedig a gazdag polgárság, nemesség, arisztokrácia rendszeres találkozó helyei voltak.

Ezek az épületek évszázadokig nem egy "szép épület, de csak ennyi" szerepet töltöttek be. A cikkben is olvasom a baromságot, hogy "mostanában kezdenek hasznot hozni a turizmussal", ja persze.

Majd' egy ezredéven át szociális, társadalmi központok voltak, hatalmas közösségeket fogtak össze. A katolikus ( reformáció előtt a keresztény) egyház a fennállása óta csak nagyon kis ideje van így háttérbe szorulva, mint most. Generációk tucatjainak határozta meg az életét és ennek a vezetésnek a sarokkövei voltak a templomok.

Szóval azért nem a szélbe szórták évszázadokon keresztül a pénzt az építkezésekkel.

 

[molnibalage]

Szerintem meg rengeteg dolog kimaradt az egyenletből.

Eleve akkor az emberek hitélete és társadalma más volt. Az építések miatt fejlesztettek ki technológiákat, amik utána elterjedtek a világi építkezéseken is. A rengeteg mesterember a tudását felhasználta utána a gazdag polgárság és nemesség épületeinek a megépítésénél is, ahol olyan építési elemeket emeltek be a kastélyokba, nemesi kúriákba, gazdag céhek, polgárok házaiba, melyeket a templomok, katedrálisok építésénél sajátítottak el.

A templomok építése miatt volt munka a kőfejtőben, az erdészetben, az ólomüveg gyártásban stb.. Művészek generációinak adtak munkát és megélhetést a szobrok, freskók, díszített oszlopok, egyebek, akik utána a tehetségüket szintén felhasználták a világi építkezések és egyéb valláshoz nem köthető megrendelések kapcsán.

Maga az építkezés is megmozgatott rengeteg embert, ez szervezést, összpontosított irányítást, hatalmas logisztikát igényelt, melynek az élet más terén is volt hozadéka.

Az elkészült templomok és katedrálisok a társadalmi élet fontos központjai voltak, és az akkori kultúra bástyái. Ezekben a központokban nevelődtek az írástudó szerzetesek, papok, az egyházi és világi tudás is sokáig itt koncentrálódott.

Még a falusi templomok is betöltötték valamennyire ezt a szerepet, mert vasárnap, esküvőn és temetésen, kereszteléseknél itt találkozott a település apraja-nagyja. Mise előtt és után tudtak beszélni, ügyeket intézni a tanyasi és falusi emberek, akik máskor nem biztos hogy egy helyen összegyültek volna. A katedrálisok és hatalmas templomok a nagyvárosokban pedig a gazdag polgárság, nemesség, arisztokrácia rendszeres találkozó helyei voltak.

Ezek az épületek évszázadokig nem egy "szép épület, de csak ennyi" szerepet töltöttek be. A cikkben is olvasom a baromságot, hogy "mostanában kezdenek hasznot hozni a turizmussal", ja persze.

Majd' egy ezredéven át szociális, társadalmi központok voltak, hatalmas közösségeket fogtak össze. A katolikus ( reformáció előtt a keresztény) egyház a fennállása óta csak nagyon kis ideje van így háttérbe szorulva, mint most. Generációk tucatjainak határozta meg az életét és ennek a vezetésnek a sarokkövei voltak a templomok.

Szóval azért nem a szélbe szórták évszázadokon keresztül a pénzt az építkezésekkel.

Az akkori idők Holdprogramja volt?

 

[Shed]

Az akkori idők Holdprogramja volt?

Az építkezések "mellékterméke" a fejlődés volt több vonalon is, az emberek meg felhasználták az eredményeket. Ha erre céloztál, akkor össze lehet vetni a Holdprogrammal, bár akkor lenne teljes a párhuzam, ha a Hold+Mars+Jupiter+Kisbolyóövezet programról beszélhetnénk, ami 1960-as évektől a 22-ik századig tartott és folyamatosan, generációkon át termelte kifelé a mindennapi életbe a fejlesztéseket.

Nem tudom, hogy maga a Holdprogram mekkora boost volt a technikai, társadalmi fejlődésnek. Teflon, számítógép, gyártástechnológia,rakétatechnológia, speckó anyagok, ürkutatás, nem tudom mit adott még a civil szférának a társadalmi, kultúrális oldalról. Talán a tudatot, hogy nagy a világ, hogy nem a Föld az egyetlen homokozó?

 

[FilcTroll]

Szerintem meg rengeteg dolog kimaradt az egyenletből.

Eleve akkor az emberek hitélete és társadalma más volt. Az építések miatt fejlesztettek ki technológiákat, amik utána elterjedtek a világi építkezéseken is. A rengeteg mesterember a tudását felhasználta utána a gazdag polgárság és nemesség épületeinek a megépítésénél is, ahol olyan építési elemeket emeltek be a kastélyokba, nemesi kúriákba, gazdag céhek, polgárok házaiba, melyeket a templomok, katedrálisok építésénél sajátítottak el.

A templomok építése miatt volt munka a kőfejtőben, az erdészetben, az ólomüveg gyártásban stb.. Művészek generációinak adtak munkát és megélhetést a szobrok, freskók, díszített oszlopok, egyebek, akik utána a tehetségüket szintén felhasználták a világi építkezések és egyéb valláshoz nem köthető megrendelések kapcsán.

Maga az építkezés is megmozgatott rengeteg embert, ez szervezést, összpontosított irányítást, hatalmas logisztikát igényelt, melynek az élet más terén is volt hozadéka.

Az elkészült templomok és katedrálisok a társadalmi élet fontos központjai voltak, és az akkori kultúra bástyái. Ezekben a központokban nevelődtek az írástudó szerzetesek, papok, az egyházi és világi tudás is sokáig itt koncentrálódott.

Még a falusi templomok is betöltötték valamennyire ezt a szerepet, mert vasárnap, esküvőn és temetésen, kereszteléseknél itt találkozott a település apraja-nagyja. Mise előtt és után tudtak beszélni, ügyeket intézni a tanyasi és falusi emberek, akik máskor nem biztos hogy egy helyen összegyültek volna. A katedrálisok és hatalmas templomok a nagyvárosokban pedig a gazdag polgárság, nemesség, arisztokrácia rendszeres találkozó helyei voltak.

Ezek az épületek évszázadokig nem egy "szép épület, de csak ennyi" szerepet töltöttek be. A cikkben is olvasom a baromságot, hogy "mostanában kezdenek hasznot hozni a turizmussal", ja persze.

Majd' egy ezredéven át szociális, társadalmi központok voltak, hatalmas közösségeket fogtak össze. A katolikus ( reformáció előtt a keresztény) egyház a fennállása óta csak nagyon kis ideje van így háttérbe szorulva, mint most. Generációk tucatjainak határozta meg az életét és ennek a vezetésnek a sarokkövei voltak a templomok.

Szóval azért nem a szélbe szórták évszázadokon keresztül a pénzt az építkezésekkel.

És a sok haszon között ott van még a rengeteg matek, fizika, és kémia, majd ezekből fakadóan a mérnöki szemlélet alapjai is. A munkaszervezés tudománya is sztem nagyon fontos. Plusz egy csomó esztétikai felismerés, vizuális kultúra, szobrászat, ábrázolástechnika, az ezekhez szükséges fogalmi készletek... Nagyon sok minden.