Annak idején amikor Paks épült, miért nem rakták közelebb Pesthez? Távfűtésre kitűnően lehetne használni a hulladékhőt, szerintem az egész várost kifűthetnék vele.
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Annak idején amikor Paks épült, miért nem rakták közelebb Pesthez? Távfűtésre kitűnően lehetne használni a hulladékhőt, szerintem az egész várost kifűthetnék vele.
Annak idején amikor Paks épült, miért nem rakták közelebb Pesthez? Távfűtésre kitűnően lehetne használni a hulladékhőt, szerintem az egész várost kifűthetnék vele.
A hely kiválasztásánál sok szempont volt, ami számomra meglepő volt, hogy állítólag szeles terület kellett. Elvielg azért, hogy ha baj történik akkor ne egy helyen koncentrálódjon hanem nagyobb területen szennyezzen gyengébben, de ezt nem tudom mennyire igaz.
A hely kiválasztásánál sok szempont volt, ami számomra meglepő volt, hogy állítólag szeles terület kellett. Elvielg azért, hogy ha baj történik akkor ne egy helyen koncentrálódjon hanem nagyobb területen szennyezzen gyengébben, de ezt nem tudom mennyire igaz.
Hát ez seggfej.
Hogy a fenében nem jött rá, hogy teljesen önellentmondásban van?
Ő mondja, hogy jelenleg 40%-nyi a megújulós kapacitás és már most is nagyon nehezen lehet balannszolni, akkor mivel és hogyan fognak balanszolni, ha csak megújulós lesz? Hozzákötik a Földet a Naphoz, hogy Németország felett mindig süssön?
M
molnibalage
Guest
Ott kicsit ferdít is, mert a szél+nap "csak" 32%. A biomasszát a vizet is oda veszi, amik szabályozhatóak. Rohadtul nem mindegy.
Tudtommal az ország hálózatának paraméterei miatt is volt fontos, hogy az ország közepén legyen nagyjából, ahol a Duna medre is olyan, amilyen kell.
https://rosatom.ru/en/press-centre/...NlTsa86f7SkjGwyrda8GvuTlP0a4OOnGDvBAO6d2Z6k2I
“I can state that the VVER-TOI Project has passed the most thorough and precise examination and it fully complies with the requirements of EUR,”
“I can state that the VVER-TOI Project has passed the most thorough and precise examination and it fully complies with the requirements of EUR,”
M
molnibalage
Guest
Találtam egy nagyon jó videót ami bemutatja a VVER reaktor típust:
(Paks II is ilyen lesz)
(Paks II is ilyen lesz)
Ezennel elkezdődött Paks 2 építése
https://ase-ec.ru/for-journalists/n...n-start-pervym-stroitelno-montazhnym-rabotam/
Ahh, magyarul is megvan
http://www.paks2.hu/hu/hirek/SitePages/newsDetails.aspx?NewsID=309
https://ase-ec.ru/for-journalists/n...n-start-pervym-stroitelno-montazhnym-rabotam/
Ahh, magyarul is megvan
http://www.paks2.hu/hu/hirek/SitePages/newsDetails.aspx?NewsID=309
T
Törölt tag 1711
Guest
Vajon hány napon belül lepik el facebook-ot a Csernobilon edződött tudós hölgyek/urak tiltakozásai?
Na ja... Bár mondjuk magukat szakértőnek képzelő "hangos" félkegyelműekből eddig sem volt hiány ebben a témában (sem), mert már vagy 5 éve is ment a rinya pl. az origón (akkor még lehetett kommentelni a cikkeket ott), meg stb. bármilyen Paks 2-es cikk alatt.
M
molnibalage
Guest
Itt láthatsz egy klinikai esetet, ha bírod cérnával...
https://kozeletipad.blog.hu/2019/06/17/paks_2_bolcs_vagy_bator_dontes
T
Törölt tag 1945
Guest
Ezek szerint azért ez a Csernobil sem egy dokumentum film sorozat...
lényeg a dramatizálás, meg terjesztése annak a gondolatnak, hogy minden ami atom az rossz.
A Portsmouth-i Egyetem oktatója, a baleset ügyében számos nemzetközi tudományos projektet irányító és a helyszínre is tucatszor ellátogató Jim Smith azonban a LiveScience nevű oldalon figyelmeztet: a sorozat nem minden részlete tudományosan megalapozott. Smith tíz pontban szedte össze, miben tévedtek az alkotók.
1. A sorozatban egy helikopter túl közel repül a reaktorhoz, és vélhetőleg az intenzív sugárzás miatt lezuhan. A valóságban ez nem így történt, ugyanis a helikopter csak hetekkel a katasztrófa után zuhant le, mert beleakadt egy daru kábelébe. A daru már a reaktor magját elfedő „betonkoporsó” építése miatt volt a helyszínen.
2. Egyes pripjatyi lakosok a baleset után a reaktorhoz viszonylag közeli vasúti hídról figyelték a tüzet. A sorozat azt állítja, a hídon tartózkodók közül mindenki meghalt, erre valójában nincs bizonyíték, ahogy arra sem, hogy a hídon állók olyan veszélyes mértékű sugárzásnak lettek volna kitéve.
3. A pripjatyi lakosok a kései figyelmeztetés miatt átlagosan körülbelül 30 milisievertnyi sugárdózist kaptak, ami három egésztestes CT-vizsgálat sugárdózisának felel meg. A sorozatban egyik jelenetében az látható, hogy sugárbetegségben szenvedő gyerekeket ápolnak a pripjatyi kórházban. A szakértők szerint 134 tűzoltó és erőművi dolgozó került kórházba sugárbetegség miatt, pripjatyi civilek azonban nem voltak köztük.
4. A sorozatban megismerünk egy terhes nőt, aki az orvosok figyelmeztetése ellenére nem hajlandó elszakadni tűzoltó férjétől, akik halálos sugárdózist szenvedett, és szörnyű kínok között haldoklik egy moszkvai kórházban. A történet valódi, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyvében is olvashatunk róla, az viszont nem felel meg a valóságnak, hogy a fiatalasszony csecsemője a férjéből áradó sugárzás miatt halt meg. Egy, a csernobili betegek kezelésében résztvevő amerikai orvos szerint a betegek nem jelentettek komoly sugárveszélyt a kórházi dolgozók és a rokonok számára.
5. Az a félelem, hogy a reaktormag leolvadása okozta két-négy megatonnás robbanás elpusztítaná Kijevet, és lakhatatlanná tenné Európa jelentős részét, nem volt megalapozott. A nukleáris erőművek nem úgy robbannak fel, mint a termonukleáris fegyverek.
6. A sorozat egyik legerősebb jelenete az, amelyben három férfi a biztos halál tudatában vállalja el a feladatot, hogy leereszkednek a reaktor magja alatti, sugárszennyezett víztározóba, hogy szabaddá tegyék a biztonsági szelepeket, így biztosítva a felgyülemlett víz elfolyását – a víz és a leszivárgó nukleáris fűtőanyag érintkezése ugyanis újabb, még katasztrofálisabb robbanáshoz vezethetett volna. Későbbi elemzések kimutatták: a víztározóban valójában kevés víz volt, és a víz talán egyenesen hűtötte volna a fűtőanyagot. (Az a sorozatból is kiderül, hogy – a híresztelésekkel ellentétben – a három búvár túlélte az akciót, ketten ma is élnek közülük.)
7. A bátor helikopterpilóták által a fűtőelemekre szórt bór, homok és ólom minden valószínűség szerint segített a grafitmoderátorban kiütött tűz eloltásában, ám a fűtőanyagra és a leolvadt magra igencsak kevés jutott, ezek maguktól hűltek le.
8. Mint a sorozatban is látható, bányászok megfeszített munkával ástak alagutat a reaktor alá, hogy hőcserélővel csökkenthessék a mag alatti hőmérsékletet. A hőcserélő alkalmazására végül nem volt szükség, mivel a mag magától lehűlt, mielőtt az eszközt működtették volna.
9. A sorozat azt állítja, nem végeztek kiterjedt kutatásokat a romokat eltakarító likvidátorok százezreinek körében. Valójában számos ilyen kutatás készült el, amelyek azt állapították meg, hogy bár a likvidátorok esetében valószínűleg tényleg nagyobb volt a rákos megbetegedések kockázata, ez még mindig elhanyagolható mértékű volt más egészségügyi kockázatokhoz – a szívrendszeri betegségekhez, a dohányzáshoz és a túlzott alkoholfogyasztáshoz – képest.
10. A sorozat hősként mutatta be a tudósokat. Bár valóban számos tudós volt, aki hősiesen viselkedett a baleset után, a szovjet tudományos és politikai közösség volt felelős az RMBK-reaktor tervezési hibáiért, a nem megfelelő biztonsági intézkedésekért és a felkészületlenségért.
lényeg a dramatizálás, meg terjesztése annak a gondolatnak, hogy minden ami atom az rossz.
A Portsmouth-i Egyetem oktatója, a baleset ügyében számos nemzetközi tudományos projektet irányító és a helyszínre is tucatszor ellátogató Jim Smith azonban a LiveScience nevű oldalon figyelmeztet: a sorozat nem minden részlete tudományosan megalapozott. Smith tíz pontban szedte össze, miben tévedtek az alkotók.
1. A sorozatban egy helikopter túl közel repül a reaktorhoz, és vélhetőleg az intenzív sugárzás miatt lezuhan. A valóságban ez nem így történt, ugyanis a helikopter csak hetekkel a katasztrófa után zuhant le, mert beleakadt egy daru kábelébe. A daru már a reaktor magját elfedő „betonkoporsó” építése miatt volt a helyszínen.
2. Egyes pripjatyi lakosok a baleset után a reaktorhoz viszonylag közeli vasúti hídról figyelték a tüzet. A sorozat azt állítja, a hídon tartózkodók közül mindenki meghalt, erre valójában nincs bizonyíték, ahogy arra sem, hogy a hídon állók olyan veszélyes mértékű sugárzásnak lettek volna kitéve.
3. A pripjatyi lakosok a kései figyelmeztetés miatt átlagosan körülbelül 30 milisievertnyi sugárdózist kaptak, ami három egésztestes CT-vizsgálat sugárdózisának felel meg. A sorozatban egyik jelenetében az látható, hogy sugárbetegségben szenvedő gyerekeket ápolnak a pripjatyi kórházban. A szakértők szerint 134 tűzoltó és erőművi dolgozó került kórházba sugárbetegség miatt, pripjatyi civilek azonban nem voltak köztük.
4. A sorozatban megismerünk egy terhes nőt, aki az orvosok figyelmeztetése ellenére nem hajlandó elszakadni tűzoltó férjétől, akik halálos sugárdózist szenvedett, és szörnyű kínok között haldoklik egy moszkvai kórházban. A történet valódi, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyvében is olvashatunk róla, az viszont nem felel meg a valóságnak, hogy a fiatalasszony csecsemője a férjéből áradó sugárzás miatt halt meg. Egy, a csernobili betegek kezelésében résztvevő amerikai orvos szerint a betegek nem jelentettek komoly sugárveszélyt a kórházi dolgozók és a rokonok számára.
5. Az a félelem, hogy a reaktormag leolvadása okozta két-négy megatonnás robbanás elpusztítaná Kijevet, és lakhatatlanná tenné Európa jelentős részét, nem volt megalapozott. A nukleáris erőművek nem úgy robbannak fel, mint a termonukleáris fegyverek.
6. A sorozat egyik legerősebb jelenete az, amelyben három férfi a biztos halál tudatában vállalja el a feladatot, hogy leereszkednek a reaktor magja alatti, sugárszennyezett víztározóba, hogy szabaddá tegyék a biztonsági szelepeket, így biztosítva a felgyülemlett víz elfolyását – a víz és a leszivárgó nukleáris fűtőanyag érintkezése ugyanis újabb, még katasztrofálisabb robbanáshoz vezethetett volna. Későbbi elemzések kimutatták: a víztározóban valójában kevés víz volt, és a víz talán egyenesen hűtötte volna a fűtőanyagot. (Az a sorozatból is kiderül, hogy – a híresztelésekkel ellentétben – a három búvár túlélte az akciót, ketten ma is élnek közülük.)
7. A bátor helikopterpilóták által a fűtőelemekre szórt bór, homok és ólom minden valószínűség szerint segített a grafitmoderátorban kiütött tűz eloltásában, ám a fűtőanyagra és a leolvadt magra igencsak kevés jutott, ezek maguktól hűltek le.
8. Mint a sorozatban is látható, bányászok megfeszített munkával ástak alagutat a reaktor alá, hogy hőcserélővel csökkenthessék a mag alatti hőmérsékletet. A hőcserélő alkalmazására végül nem volt szükség, mivel a mag magától lehűlt, mielőtt az eszközt működtették volna.
9. A sorozat azt állítja, nem végeztek kiterjedt kutatásokat a romokat eltakarító likvidátorok százezreinek körében. Valójában számos ilyen kutatás készült el, amelyek azt állapították meg, hogy bár a likvidátorok esetében valószínűleg tényleg nagyobb volt a rákos megbetegedések kockázata, ez még mindig elhanyagolható mértékű volt más egészségügyi kockázatokhoz – a szívrendszeri betegségekhez, a dohányzáshoz és a túlzott alkoholfogyasztáshoz – képest.
10. A sorozat hősként mutatta be a tudósokat. Bár valóban számos tudós volt, aki hősiesen viselkedett a baleset után, a szovjet tudományos és politikai közösség volt felelős az RMBK-reaktor tervezési hibáiért, a nem megfelelő biztonsági intézkedésekért és a felkészületlenségért.
Azért az objektív képhez hozzátartozik, hogy a sorozat forgatókönyvírója és kitalálója magát minden fórumon atompártinak nevezi.
Ezt az atomellenes szerepkört a neo-szovjet paranoidok aggatták a készítőkre.
A Csernobil sorozat tévedései az atomenergiáról
http://nuki.hu/?p=412&fbclid=IwAR0tpyPCOqa2YAdupmhYtWjHYzc5gcM9XN-MdVyOlOVG7KiwZyWHzaZMT8w
http://nuki.hu/?p=412&fbclid=IwAR0tpyPCOqa2YAdupmhYtWjHYzc5gcM9XN-MdVyOlOVG7KiwZyWHzaZMT8w
T
Törölt tag 1711
Guest
Másodszor végignézve, a magyar szinkron eléggé gyenge. Rengeteg fura fordítás, sokszor a szinkron kiölte a helyzet lelkét (pl. kiskatona beszélgetése az öreg nénivel).
Másik dolog az egész mögöttes mondanivalója, hiszen ha a 25 éves rutinnal rendelkező főmérnökhelyettes sem tudta valójában, hogy működik az erőműve akkor mi lehet még az amit eltitkolnak előlünk? Ráadásul ez úgy felvezetve, hogy végig másodpercekre voltunk az Európa lakosságának jelentős részét kiirtó katasztrófától...
Néhányan már egyenesen a sorozatot hozzák fel érvként a Paks 2-es facebook hőbörgésekben és bőszen helyeselnek egymásnak, hogy igen-igen...
Vezessük le, hátha tényleg érdekel valakit, és hát a cikk témájába vág.
Magyarország évi áramszükséglete 45 TWh.
https://www.portfolio.hu/valla..
19 megye van, tehát egy megye ~6%
Az ország erdősültsége ~11%
Magyarországon egy évben kb 7,5 milió m³ vegyes fát vágnak ki. Ez 5M tonna. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat...&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201906
Ez kb 2 megyényi fából jön ki.
Ez kb 20 TWh fűtőérték.
http://www.carborobot.hu/image..
Tehát kb 4 és fél megyényi erdőből jönne ki az ország áramtermelése. Ha valahol meg tudnánk szárítani ennyi fát.
Magyarország évi áramszükséglete 45 TWh.
https://www.portfolio.hu/valla..
19 megye van, tehát egy megye ~6%
Az ország erdősültsége ~11%
Magyarországon egy évben kb 7,5 milió m³ vegyes fát vágnak ki. Ez 5M tonna. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat...&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201906
Ez kb 2 megyényi fából jön ki.
Ez kb 20 TWh fűtőérték.
http://www.carborobot.hu/image..
Tehát kb 4 és fél megyényi erdőből jönne ki az ország áramtermelése. Ha valahol meg tudnánk szárítani ennyi fát.
gacsat
Szerintem hibás a számításod, mert a fűtő érték nem egyenlő a villamos energia mennyiséggel. Azt a fát el kell égetni, gőzt kell fejleszteni meg kell egy turbina+generátor amely áramot termel. A hatásfok fánál szerintem 20% alatt lehet.
Vagyis 20+ megyényi fa kellene, vagyis nincs is az országban ehhez elegendő erdő...
Szerintem hibás a számításod, mert a fűtő érték nem egyenlő a villamos energia mennyiséggel. Azt a fát el kell égetni, gőzt kell fejleszteni meg kell egy turbina+generátor amely áramot termel. A hatásfok fánál szerintem 20% alatt lehet.
Vagyis 20+ megyényi fa kellene, vagyis nincs is az országban ehhez elegendő erdő...