Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Na ez az amit nem értettem eddig soha. Hogy miért függőleges rakéta leszállással próbálkoztak hajtóművel? Az Űrsikló és Buran esetén is LEO pályáról kellett lehozni az egészet és a végén vitorlázó repülőgépet játszani. Ez egyesítette az összes problémát, mert a sűrű légkörben is kellett vitorlázni, meg 28000 km/h val belépni a légkörbe és túl is élni azt.

A Falcon 9 féle leszálláshoz ráadásul hajtóanyag kell. Ok, ehhez meg futóművek, de valahogy egy műszakilag egyszerűbbnek tűnik és sokkal több biztonsági rátartást enged a leszálláshoz.

Ehhez képest visszatérő rakéta fokozat esetén, ahol hővédő pajzs sem kell és lényegében egy manőverező robotrepülőgép aerodinamikával úgy nagyjából fel lehet ruházni, amik működnek 40+ éve furcsa, hogy eddig senki nem csinált még igen kis méretben techdemót sem.

A videón levő szárny elforgatást azért műszakilag igen erős túlzásnak érzem (igen gyenge a CGI ezen a téren), mert kb. a lehető legbonyolultabb mozgásokat összegzi, ami műszakilag nagyon problémás. Több tengelyű elforgatás, közben aszimmetrikus légerők, stb. Mondjuk amolyan JDAM glide kit / SDB szerűen kihajtogatást már egyáltalán nem érezném sci-fi nek. Egy kis áramvonalazott részből variaszárny szerűen csuklós szerkezettel síkban kimozgatható lenne a szárny. Fényévekkel egyszerűbb és merevebb. Nagyjából ilyenre gondolok. Egyetlen tengely körüli forgatás van és merevíteni is lehet, mint az SDB-nél.

ac0d9170-dea4-4d10-9380-21c8b222b8eb


Lusták voltak ezt leanimálni és helyette forgatták össze-vissza szerkezetet?
A videón hiányolom annak bemutatását, hogy azért hogyan lassítják majd vissza annyira a rakétát, hogy azért szubszonikus tartományban legyen. Lesznek féklapok?


A Shuttle megszakítási szcenáriókat érdemes tanulmányozni, hogy miért a függőleges landolást választotta mind a SpaceX, mind a Blue Origin.

A Shuttle esetén a többszörös hajtóműhiba bizonyos esetekben azért nem volt túlélhető, mert az így kiadódott ballisztikus pályáról nem lehetett a Shuttle-t a szerkezet függőleges irányú 4,5G tűrőképessége alatt felhúzni siklásba.
Tehát a repülő mód olyan megkötéseket jelent a visszatérési pálya kialakításában ami a függőlegesnél nincs.
Mivel az amerikaiak oda teszik a leszállóhelyet a tengeren, ahova akarják, így minden teherhez rugalmasan tudnak alkalmazkodni.

A függőleges leszállásnál a leszálláskor a rakéta rakétaként viselkedik és az indításhoz hasonló jellegű terheléseket kap.
Vízszintes leszálláshoz a rakétát a szokásoson felül, a felhúzás okozta eltérő irányú terhelésekre is meg kell pluszban erősíteni.
Ezek felül a visszatérés során a rakétát repülővé kell alakítani, ami macerás és drága.
Az üzemanyag meg olcsó.
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Csak landolni sokkal nehezebb, mint repülőgép üzemmódban. Bár most már elég jól megy, de azért hogy ez mikor lesz 90% feletti kumulatív? Mennyit várnak el? Mennyi kell a rentábilisához?

Egyáltalán nem nehezebb mint letenni egy repülőt, csak más jellegű a feladat. A tervezett Bajkal fokozathoz hasonló, rövid szárnyas, hosszú repülők sem a könnyű repülhetőségükről nevezetesek.

A tengeri leszállás miatt nem várnak el 100%-ot, a szárazföldinél igen. A sűrű légkörön gyorsan és stabil nyílként áthulló fokozat ugyan sokkal kevésbé érzékeny a leszálláskori időjárásra, mint bármilyen szárnyas eszköz; de a tengeri hullámzás felboríthatja a leszállás után. A leszállás utáni időjárási problémákra mind a SpaceX, mind a Blue-Origin a jelenlegi hosszú, karcsú Falconoknál zömökebb, erőteljesebb konstrukciókkal reagált (Starship/Super Heavy és New Glenn).

A jelenlegi tapasztalat azt mutatja hogy a dolog megéri, már most is, A SpaceX a block-5 szériás Falcon-9-el az eredetileg Protonra tervezett rakományokat már úgy tudta felvinni, hogy sikeresen visszahozta az első fokozatot a tengerre, ezzel le tudott menni a Proton árába, amerikai bérekkel.
 

sidewinder12

Well-Known Member
2016. október 11.
1 579
8 594
113
"Bajkal"
Visszatérő első fokozatú "Krilo-SzV" hordozórakéta első repülési tesztjei 2021-2022 között várhatóak.


Ez a Bajkál terv hihetetlenül régi,de persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó. Csak már vagy 12 éve mutatták az Aeromagazinban, a MAKSZ-on kiállított példányát.Kár, hogy eddig nem volt rá pénz.
 
M

molnibalage

Guest
Ez a Bajkál terv hihetetlenül régi,de persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó. Csak már vagy 12 éve mutatták az Aeromagazinban, a MAKSZ-on kiállított példányát.Kár, hogy eddig nem volt rá pénz.
Tehát lehet, hogy jó ötlet, csak másodiknak lenni olcsónak már nem fogja megérni...
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
22 992
45 116
113
Tehát lehet, hogy jó ötlet, csak másodiknak lenni olcsónak már nem fogja megérni...
Amíg el nem készítenek egy méretarányosan de működő modellt, addig nem tudjuk meg, hogy életképes-e.
Én azért szkeptikus vagyok.
Az egy dolog, hogy rakétákon,bombákon működik ez a koncepció, azonban azoknak nem kell landolni. Ahhoz, hogy az animációban megjelenített manővert meg tudják csinálni, gyanítom sokkal komolyabb felhajtóerőt képző szárnyra lenne szükség. De a kormánylapok sem tűnnek elegendőnek egy ilyen manőverhez, hacsak nem kitéríthetők teljes felülettel, kacsaszárnyként. Ok hogy működik egy arányaiban kicsi kormánymű nagy sebességnél, de a leszállásnál jóval kisebb sebességgel lehet csak kilebegtetni.
Ha viszont nagyobbak a szárnyak és értelmezhető kormányfelületekkel rendelkeznek, akkor ezek egyrészt felszállásnál növelik elég komolyan a légellenállást, másrészt elég komoly súlytöbbletet is jelentenek. Arra nem is merek gondolni, hogy egy fix méretű, leszálláshoz méretezett kormányfelület mekkora problémát jelenthet MaxQ környékén...
A plusz súly a szerkezeti erősítéseknek hála még akár azt a súlyt is elérheti, amennyi üzemanyag a Falcon rakétáknak a leszállásához kell
Arról se felejtkezzünk el, hogy a Falcon rakéták módszere nem csak a Földön működik, de más bolygókon való landolásra is alkalmas. Márpedig a BFR koncepciója is erre épül.
Van még egy nagyon fontos aspektus: Mégpedig az, hogy a Bajkál esetében nem a teljes első fokozat újrahasznosítható, hanem csak a gyorsító rakéták.
Ne felejtsük, hogy pl. a Falcon Heavy alkalmas arra, hogy mind3 első fokozati rakétát visszahozzák
A Bajkálnál továbbá nagyon fontos lehet a tervezésnél az újrahasznosítható részekbe szerelt kerekek, és azok üzembiztonsága, valamint az, hogy asszimetrikussá teszik a konstrukciót.
Ezek együttesen szerintem nagyon komoly gondokat jelenthetnek. De hajrá! A koncepció életképességét szerintem már a modelleken le lehet majd mérni.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Ooorky

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 670
75 495
113
Valaki meg tudja mondani,hogy a ma használt űrrakéták közt mi a sorrend terhelhetőség szempontjából?Melyikkel lehet(ugyan onnan indítva) teszem azt az ISS pályamagasságára a legnagyobb tömeget feljuttatni?
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
22 992
45 116
113
Valaki meg tudja mondani,hogy a ma használt űrrakéták közt mi a sorrend terhelhetőség szempontjából?Melyikkel lehet(ugyan onnan indítva) teszem azt az ISS pályamagasságára a legnagyobb tömeget feljuttatni?
Ebben benne van szinte minden.
A tömegeadatok értelmezése:
LEO - alacsony földkörüli pálya
GTO - geostat pálya
A CH4-es új fejlesztések még érdekesek lesznek. A Raptor földi teszten már volt, de még nem repült.
 
  • Tetszik
Reactions: dudi

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 670
75 495
113
Jól értelmezem,hogy a Proton(UR-500) kb a Falcon könnyű verziójának kategóriája(inkább fordítva mert a Proton az idősebb)?
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
22 992
45 116
113
Jól értelmezem,hogy a Proton(UR-500) kb a Falcon könnyű verziójának kategóriája(inkább fordítva mert a Proton az idősebb)?
Ha a Falcon 9-re gondolsz, akkor hasonlít.
Már amennyire egy BMP-1 hasonlít egy Puma IFV-re....;):D
A Falcon9 block 5 már valahol 50M- nál jár kilövésenként.
Az új Proton azonos payloadot 200t plusz önsúllyal tud csak megoldani.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 670
75 495
113
Ha a Falcon 9-re gondolsz, akkor hasonlít.
Már amennyire egy BMP-1 hasonlít egy Puma IFV-re....;):D
A Falcon9 block 5 már valahol 50M- nál jár kilövésenként.
Az új Proton azonos payloadot 200t plusz önsúllyal tud csak megoldani.

Ezt most nem értem.Mi az az 50M és mit tud megoldani 200t +önsúllyal?
Arra gondolsz,hogy a Falcon 9 olcsóbban és könnyebb önsúly mellett tud ugyanakkora vagy kicsit nagyobb terhet az űrbe vinni?Ebben mi a meglepő?Csupán 40 évvel fiatalabb.A kérdés meg nem az volt,hogy melyik a modernebb így ez irreleváns.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
22 992
45 116
113
Ezt most nem értem.Mi az az 50M és mit tud megoldani 200t +önsúllyal?
Arra gondolsz,hogy a Falcon 9 olcsóbban és könnyebb önsúly mellett tud ugyanakkora vagy kicsit nagyobb terhet az űrbe vinni?Ebben mi a meglepő?Csupán 40 évvel fiatalabb.A kérdés meg nem az volt,hogy melyik a modernebb így ez irreleváns.
Az a baj, hogy nem. A Proton M+ jelenleg az egyik legújabb verzió.
Az 50M USD a kilövés ára. Ez a Protonnál bőven 60M felett van. Ês ezek csak a kereskedelmi költségek.
Ha hozzávesszük, hogy mennyi lehet az önköltség, akkor derülne csak ki, hogy mekkora a különbség.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 670
75 495
113
Az a baj, hogy nem. A Proton M+ jelenleg az egyik legújabb verzió.
Az 50M USD a kilövés ára. Ez a Protonnál bőven 60M felett van. Ês ezek csak a kereskedelmi költségek.
Ha hozzávesszük, hogy mennyi lehet az önköltség, akkor derülne csak ki, hogy mekkora a különbség.

Oké,hogy a legújabb változat de attól még egy 40+ éves rakéta modernizált változata, soha nem lesz olyan mint egy vadonat új rakéta.Reszelgetheted a régit az soha nem lesz olyan mint egy új.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
22 992
45 116
113
Oké,hogy a legújabb változat de attól még egy 40+ éves rakéta modernizált változata, soha nem lesz olyan mint egy vadonat új rakéta.Reszelgetheted a régit az soha nem lesz olyan mint egy új.
De akkor milyen elv szerint tennéd 1 kategóriába a 2 rakétát?
Ami pedig a reszelgetést illeti:
Falcon 9 1.0 Merlin 1C-vel felszerelve 4950kN
Falcon 9 1.1 Merlin 1D 5885kN
Falcon 9 Full Thrust Merlin 1D+ 6806kN
2016-ra (Block 5) ez utóbbi 7607kN
Ezek tengerszinten leadott "teljesítmények".
Ez több mint 50%-os fejlődés 8 év alatt.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 670
75 495
113
De akkor milyen elv szerint tennéd 1 kategóriába a 2 rakétát?
Ami pedig a reszelgetést illeti:
Falcon 9 1.0 Merlin 1C-vel felszerelve 4950kN
Falcon 9 1.1 Merlin 1D 5885kN
Falcon 9 Full Thrust Merlin 1D+ 6806kN
2016-ra (Block 5) ez utóbbi 7607kN
Ezek tengerszinten leadott "teljesítmények".
Ez több mint 50%-os fejlődés 8 év alatt.

Kb azonos tömeget képesek azonos pályamagasságra állítani.Ennyi,semmi több.A kérdés is erre vonatkozott azt,hogy te mi mindent láttál még bele ezen kívül az nem az én dolgom.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
22 992
45 116
113
Kb azonos tömeget képesek azonos pályamagasságra állítani.Ennyi,semmi több.A kérdés is erre vonatkozott azt,hogy te mi mindent láttál még bele ezen kívül az nem az én dolgom.
Még ez sem igaz!
Még ha LEO-ra igaz is, GTO-ra már nagyon nem! A nem visszatérő konfigurációban GTO-ra a Falcon 9 8300kg-ot tud felvinni, ezzel szemben a Proton csak 6900kg-ot.

Ezért hoztam a BMP-3 és a Puma analógiát.
Mind a 2 páncélozott IFV, és ugye nagyon nem ugyanaz a kettő. ;)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 670
75 495
113
Még ez sem igaz!
Még ha LEO-ra igaz is, GTO-ra már nagyon nem! A nem visszatérő konfigurációban GTO-ra a Falcon 9 8300kg-ot tud felvinni, ezzel szemben a Proton csak 6900kg-ot.

Ezért hoztam a BMP-3 és a Puma analógiát.
Mind a 2 páncélozott IFV, és ugye nagyon nem ugyanaz a kettő. ;)

Azzal kezdtem ha jól emlékszem,hogy az ISS pályamagasságára ami legjobb tudomásom szerint LEO.Konkrét dologra kérdeztem rá nem általánosságra és nem véletlen még ha nem is részleteztem a dolgot.