Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

ulippo

Well-Known Member
2015. május 10.
7 850
966
113
Pusztán érdeklődés: Neked az a munkád, hogy kimondottan "egzotikus" híroldalakat, hírügynökségeket KELL olvasgatnod?
A TASS az egyik legkorrektebb orosz híroldal, legalábbis az RT-hez vagy a Sputnikhoz képest viszonylag kevés álhírt terjesztenek. A Kreml által elvárt hazugságokat nekik is le kell írniuk (MH17-ügyben, Skripal-ügyben, vagy az ukrajnai beavatkozás ügyében) de amúgy próbálják ezt az oldalt nagyjából hitelesnek és komolyan vehetőnek tartani. Ami még a fenti ügyekben is le meri írni az igazat az a Novaya Gazeta.
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
37 247
30 094
113


 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 273
35 458
113
"Bajkal"
Visszatérő első fokozatú "Krilo-SzV" hordozórakéta első repülési tesztjei 2021-2022 között várhatóak.

Na ez az amit nem értettem eddig soha. Hogy miért függőleges rakéta leszállással próbálkoztak hajtóművel? Az Űrsikló és Buran esetén is LEO pályáról kellett lehozni az egészet és a végén vitorlázó repülőgépet játszani. Ez egyesítette az összes problémát, mert a sűrű légkörben is kellett vitorlázni, meg 28000 km/h val belépni a légkörbe és túl is élni azt.

A Falcon 9 féle leszálláshoz ráadásul hajtóanyag kell. Ok, ehhez meg futóművek, de valahogy egy műszakilag egyszerűbbnek tűnik és sokkal több biztonsági rátartást enged a leszálláshoz.

Ehhez képest visszatérő rakéta fokozat esetén, ahol hővédő pajzs sem kell és lényegében egy manőverező robotrepülőgép aerodinamikával úgy nagyjából fel lehet ruházni, amik működnek 40+ éve furcsa, hogy eddig senki nem csinált még igen kis méretben techdemót sem.

A videón levő szárny elforgatást azért műszakilag igen erős túlzásnak érzem (igen gyenge a CGI ezen a téren), mert kb. a lehető legbonyolultabb mozgásokat összegzi, ami műszakilag nagyon problémás. Több tengelyű elforgatás, közben aszimmetrikus légerők, stb. Mondjuk amolyan JDAM glide kit / SDB szerűen kihajtogatást már egyáltalán nem érezném sci-fi nek. Egy kis áramvonalazott részből variaszárny szerűen csuklós szerkezettel síkban kimozgatható lenne a szárny. Fényévekkel egyszerűbb és merevebb. Nagyjából ilyenre gondolok. Egyetlen tengely körüli forgatás van és merevíteni is lehet, mint az SDB-nél.



Lusták voltak ezt leanimálni és helyette forgatták össze-vissza szerkezetet?
A videón hiányolom annak bemutatását, hogy azért hogyan lassítják majd vissza annyira a rakétát, hogy azért szubszonikus tartományban legyen. Lesznek féklapok?
 
  • Tetszik
Reactions: 2ndt and fip7

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
197
574
93
Na ez az amit nem értettem eddig soha. Hogy miért függőleges rakéta leszállással próbálkoztak hajtóművel? Az Űrsikló és Buran esetén is LEO pályáról kellett lehozni az egészet és a végén vitorlázó repülőgépet játszani. Ez egyesítette az összes problémát, mert a sűrű légkörben is kellett vitorlázni, meg 28000 km/h val belépni a légkörbe és túl is élni azt.

A Falcon 9 féle leszálláshoz ráadásul hajtóanyag kell. Ok, ehhez meg futóművek, de valahogy egy műszakilag egyszerűbbnek tűnik és sokkal több biztonsági rátartást enged a leszálláshoz.

Ehhez képest visszatérő rakéta fokozat esetén, ahol hővédő pajzs sem kell és lényegében egy manőverező robotrepülőgép aerodinamikával úgy nagyjából fel lehet ruházni, amik működnek 40+ éve furcsa, hogy eddig senki nem csinált még igen kis méretben techdemót sem.

A videón levő szárny elforgatást azért műszakilag igen erős túlzásnak érzem (igen gyenge a CGI ezen a téren), mert kb. a lehető legbonyolultabb mozgásokat összegzi, ami műszakilag nagyon problémás. Több tengelyű elforgatás, közben aszimmetrikus légerők, stb. Mondjuk amolyan JDAM glide kit / SDB szerűen kihajtogatást már egyáltalán nem érezném sci-fi nek. Egy kis áramvonalazott részből variaszárny szerűen csuklós szerkezettel síkban kimozgatható lenne a szárny. Fényévekkel egyszerűbb és merevebb. Nagyjából ilyenre gondolok. Egyetlen tengely körüli forgatás van és merevíteni is lehet, mint az SDB-nél.



Lusták voltak ezt leanimálni és helyette forgatták össze-vissza szerkezetet?
A videón hiányolom annak bemutatását, hogy azért hogyan lassítják majd vissza annyira a rakétát, hogy azért szubszonikus tartományban legyen. Lesznek féklapok?


A Shuttle megszakítási szcenáriókat érdemes tanulmányozni, hogy miért a függőleges landolást választotta mind a SpaceX, mind a Blue Origin.

A Shuttle esetén a többszörös hajtóműhiba bizonyos esetekben azért nem volt túlélhető, mert az így kiadódott ballisztikus pályáról nem lehetett a Shuttle-t a szerkezet függőleges irányú 4,5G tűrőképessége alatt felhúzni siklásba.
Tehát a repülő mód olyan megkötéseket jelent a visszatérési pálya kialakításában ami a függőlegesnél nincs.
Mivel az amerikaiak oda teszik a leszállóhelyet a tengeren, ahova akarják, így minden teherhez rugalmasan tudnak alkalmazkodni.

A függőleges leszállásnál a leszálláskor a rakéta rakétaként viselkedik és az indításhoz hasonló jellegű terheléseket kap.
Vízszintes leszálláshoz a rakétát a szokásoson felül, a felhúzás okozta eltérő irányú terhelésekre is meg kell pluszban erősíteni.
Ezek felül a visszatérés során a rakétát repülővé kell alakítani, ami macerás és drága.
Az üzemanyag meg olcsó.
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
197
574
93
Csak landolni sokkal nehezebb, mint repülőgép üzemmódban. Bár most már elég jól megy, de azért hogy ez mikor lesz 90% feletti kumulatív? Mennyit várnak el? Mennyi kell a rentábilisához?

Egyáltalán nem nehezebb mint letenni egy repülőt, csak más jellegű a feladat. A tervezett Bajkal fokozathoz hasonló, rövid szárnyas, hosszú repülők sem a könnyű repülhetőségükről nevezetesek.

A tengeri leszállás miatt nem várnak el 100%-ot, a szárazföldinél igen. A sűrű légkörön gyorsan és stabil nyílként áthulló fokozat ugyan sokkal kevésbé érzékeny a leszálláskori időjárásra, mint bármilyen szárnyas eszköz; de a tengeri hullámzás felboríthatja a leszállás után. A leszállás utáni időjárási problémákra mind a SpaceX, mind a Blue-Origin a jelenlegi hosszú, karcsú Falconoknál zömökebb, erőteljesebb konstrukciókkal reagált (Starship/Super Heavy és New Glenn).

A jelenlegi tapasztalat azt mutatja hogy a dolog megéri, már most is, A SpaceX a block-5 szériás Falcon-9-el az eredetileg Protonra tervezett rakományokat már úgy tudta felvinni, hogy sikeresen visszahozta az első fokozatot a tengerre, ezzel le tudott menni a Proton árába, amerikai bérekkel.
 

sidewinder12

Well-Known Member
2016. október 11.
618
2 106
93
"Bajkal"
Visszatérő első fokozatú "Krilo-SzV" hordozórakéta első repülési tesztjei 2021-2022 között várhatóak.


Ez a Bajkál terv hihetetlenül régi,de persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó. Csak már vagy 12 éve mutatták az Aeromagazinban, a MAKSZ-on kiállított példányát.Kár, hogy eddig nem volt rá pénz.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 273
35 458
113
Ez a Bajkál terv hihetetlenül régi,de persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó. Csak már vagy 12 éve mutatták az Aeromagazinban, a MAKSZ-on kiállított példányát.Kár, hogy eddig nem volt rá pénz.
Tehát lehet, hogy jó ötlet, csak másodiknak lenni olcsónak már nem fogja megérni...
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
8 301
8 964
113
Tehát lehet, hogy jó ötlet, csak másodiknak lenni olcsónak már nem fogja megérni...
Amíg el nem készítenek egy méretarányosan de működő modellt, addig nem tudjuk meg, hogy életképes-e.
Én azért szkeptikus vagyok.
Az egy dolog, hogy rakétákon,bombákon működik ez a koncepció, azonban azoknak nem kell landolni. Ahhoz, hogy az animációban megjelenített manővert meg tudják csinálni, gyanítom sokkal komolyabb felhajtóerőt képző szárnyra lenne szükség. De a kormánylapok sem tűnnek elegendőnek egy ilyen manőverhez, hacsak nem kitéríthetők teljes felülettel, kacsaszárnyként. Ok hogy működik egy arányaiban kicsi kormánymű nagy sebességnél, de a leszállásnál jóval kisebb sebességgel lehet csak kilebegtetni.
Ha viszont nagyobbak a szárnyak és értelmezhető kormányfelületekkel rendelkeznek, akkor ezek egyrészt felszállásnál növelik elég komolyan a légellenállást, másrészt elég komoly súlytöbbletet is jelentenek. Arra nem is merek gondolni, hogy egy fix méretű, leszálláshoz méretezett kormányfelület mekkora problémát jelenthet MaxQ környékén...
A plusz súly a szerkezeti erősítéseknek hála még akár azt a súlyt is elérheti, amennyi üzemanyag a Falcon rakétáknak a leszállásához kell
Arról se felejtkezzünk el, hogy a Falcon rakéták módszere nem csak a Földön működik, de más bolygókon való landolásra is alkalmas. Márpedig a BFR koncepciója is erre épül.
Van még egy nagyon fontos aspektus: Mégpedig az, hogy a Bajkál esetében nem a teljes első fokozat újrahasznosítható, hanem csak a gyorsító rakéták.
Ne felejtsük, hogy pl. a Falcon Heavy alkalmas arra, hogy mind3 első fokozati rakétát visszahozzák
A Bajkálnál továbbá nagyon fontos lehet a tervezésnél az újrahasznosítható részekbe szerelt kerekek, és azok üzembiztonsága, valamint az, hogy asszimetrikussá teszik a konstrukciót.
Ezek együttesen szerintem nagyon komoly gondokat jelenthetnek. De hajrá! A koncepció életképességét szerintem már a modelleken le lehet majd mérni.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Ooorky

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
27 422
21 856
113
Valaki meg tudja mondani,hogy a ma használt űrrakéták közt mi a sorrend terhelhetőség szempontjából?Melyikkel lehet(ugyan onnan indítva) teszem azt az ISS pályamagasságára a legnagyobb tömeget feljuttatni?
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
8 301
8 964
113
Valaki meg tudja mondani,hogy a ma használt űrrakéták közt mi a sorrend terhelhetőség szempontjából?Melyikkel lehet(ugyan onnan indítva) teszem azt az ISS pályamagasságára a legnagyobb tömeget feljuttatni?
Ebben benne van szinte minden.
A tömegeadatok értelmezése:
LEO - alacsony földkörüli pálya
GTO - geostat pálya
A CH4-es új fejlesztések még érdekesek lesznek. A Raptor földi teszten már volt, de még nem repült.
 
  • Tetszik
Reactions: dudi

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
27 422
21 856
113
Jól értelmezem,hogy a Proton(UR-500) kb a Falcon könnyű verziójának kategóriája(inkább fordítva mert a Proton az idősebb)?