Űrkutatás

https://m.origo.hu/gazdasag/20190930-nasa-orion-nevre-keresztelte-leendo-mars-kapszula.html
"Hatalmas összegű szerződést kötött a NASA az amerikai Lockheed Martinnal, a nagy amerikai repüléstechnikai és hadiipari beszállítóval három Orion-kapszula megépítésére és szállítására. A tervek szerint a Holdat biztosan, de várhatóan a Marsot is majd ezzel érik el, akár már néhány évvel a közelgő holdmissziók után."

660 milla egy űrhajó SM nélkül? Hopsz... ezt kéne gyártani itthon.
 
Ebbe a 3 személyes sátorban kellene 2x 90 napot pecózniuk a zűrhajósoknak??
Ennél még Rámbónakk is jobb sora volt a vietkong ketrecben.

Egy lakó és sugárvédelmi modul valószínűleg megkerülhetetlen. Az orion meg csak a fel/leszállás eszköze a föld körül.
 
Ebbe a 3 személyes sátorban kellene 2x 90 napot pecózniuk a zűrhajósoknak??
Ennél még Rámbónakk is jobb sora volt a vietkong ketrecben.

Nem kellene 90 napot lenniük csak ebben, csak az Origo továbbra is síkhülye a témához.

4 űrhajós alaphangon max. 10 napot tölt el benne (Artemis II. út), az összes többi alkalommal kikötnek a Gateway űrállomáson, ami majd a Hold körül kering. 2 fő marad a Gateway-en (és a kikötött Orion-on), 2 meg megy le a Holdra egy Holdkomppal, ami a Gateway-en lesz kikötve. Ezeknek az időtartama hozzávetőleg 20 nap (Artemis III.) illetve 30 nap (Artemis IV.-VI.). Menet közben a Gateway is bővül, illetve a Holdon is lesz egyre több infrastruktúra (zárt terepjáró például), aztán az Artemis VII. és VIII. fog arról szólni, hogy már 4 űrhajós megy a Holdra, és egy teher-SLS űrrakéta egy tartós Holdbázis kiépítéséhez szükséges magmodult visz magával.

Ha lesz emberes NASA Mars program, az Orion akkor is feltehetően csak a Gateway-ig viszi az űrhajósokat, és egy másik űrhajó viszi őket a Marshoz.
 
Everyday Astronaut interjúzott Muskkal a Starship bemutató kapcsán.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A NASA az X-33-hoz megtervezett, elkészített, és letesztelt egy lineáris hajtóművet ami repült is volna, ha (igazából politikai okokból) el nem kaszálják a programot végfázisban. Szóval megvannak a tervek is, a mai modern mikrokontrollerekkel igazán ki lehetne használni az égéstérsort, valószínűleg még a vektorálásba is besegíthetne. Ennyire rossz lenne a kis égésterek reakcióhatékonysága? A NASA tévedett volna... vagy csak Elonék elsiklottak a dolog felett?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Az aerospike nem minden feladatra optimális.

Az aerospike egy adott magasságon kis mértékben rosszabb hatékonyságú, mint egy az adott magasságra (azaz külső nyomásra) optimalizált hagyományos fúvóka, mert a fúvóka egy oldala nem "szilárd közeg".

Az előnye az, hogy ezt a hatékonyságot viszont minden magasságon megtartja, szemben az egy vagy esetleg kettő magasságtartományra optimalizálható hagyományos (Bell rendszerű) fúvókával, amik az optimális tartományukon kívül kis mértékben rosszabb hatékonyságúak mint az aerospike. Ami itt még számít, hogy az aerospike hajtómű két égőtérrel közbezárt fúvókarésze nehezebben hűthető, mint a hagyományos fúvóka; amit az üzemanyaghűtés mellett a körbe kisugárzott hő is segít a kapott hő elvitelében.

A rakétatechnika jelenlegi állása mellett a hatékonyságkülönbségek azt adják ki, hogy akkor érdemes aerospike hajtóművet használni, ha a rakéta egy fokozattal Föld körüli pályára tud állni. Mivel a Venture-Start (ahova az XRS-2200-ast szánták) hidrogén hajtóanyagra tervezték így azzal ez reális célkitűzés volt.

Metánnal viszont nem igazán lehet érdemi rakománnyal egy fokozattal megoldani ezt, így a kiadódó kétfokozatos megoldáshoz már a hagyományos fúvóka jött ki hatékonyabbnak.
 
A NASA az X-33-hoz megtervezett, elkészített, és letesztelt egy lineáris hajtóművet ami repült is volna, ha (igazából politikai okokból) el nem kaszálják a programot végfázisban. Szóval megvannak a tervek is, a mai modern mikrokontrollerekkel igazán ki lehetne használni az égéstérsort, valószínűleg még a vektorálásba is besegíthetne. Ennyire rossz lenne a kis égésterek reakcióhatékonysága? A NASA tévedett volna... vagy csak Elonék elsiklottak a dolog felett?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Erről szólt nagyrészt az interjú Elonnal...:)
Az Aerospike-nak akkor van értelme ha egyfokozatú űrhajót építesz ahol a hajtóműnek egyformán nagy fúvócső hatékonysàggal kell működnie a fòldòn is és az űrben.
A Starship gyorsítófokozata nagyrészt a légkörön belül fog működni maga a Starship pedig nagyobb részt az űrben.
A gyorsító fokozat hajtóművei a magasabb külső légnyomáshoz lesznek optimalizálva a Starship hajtóműveiből pedig legalább három a vákumhoz.
 
Az aerospike nem minden feladatra optimális.

Az aerospike egy adott magasságon kis mértékben rosszabb hatékonyságú, mint egy az adott magasságra (azaz külső nyomásra) optimalizált hagyományos fúvóka, mert a fúvóka egy oldala nem "szilárd közeg".

Az előnye az, hogy ezt a hatékonyságot viszont minden magasságon megtartja, szemben az egy vagy esetleg kettő magasságtartományra optimalizálható hagyományos (Bell rendszerű) fúvókával, amik az optimális tartományukon kívül kis mértékben rosszabb hatékonyságúak mint az aerospike. Ami itt még számít, hogy az aerospike hajtómű két égőtérrel közbezárt fúvókarésze nehezebben hűthető, mint a hagyományos fúvóka; amit az üzemanyaghűtés mellett a körbe kisugárzott hő is segít a kapott hő elvitelében.

A rakétatechnika jelenlegi állása mellett a hatékonyságkülönbségek azt adják ki, hogy akkor érdemes aerospike hajtóművet használni, ha a rakéta egy fokozattal Föld körüli pályára tud állni. Mivel a Venture-Start (ahova az XRS-2200-ast szánták) hidrogén hajtóanyagra tervezték így azzal ez reális célkitűzés volt.

Metánnal viszont nem igazán lehet érdemi rakománnyal egy fokozattal megoldani ezt, így a kiadódó kétfokozatos megoldáshoz már a hagyományos fúvóka jött ki hatékonyabbnak.
Erről szólt nagyrészt az interjú Elonnal...:)
Az Aerospike-nak akkor van értelme ha egyfokozatú űrhajót építesz ahol a hajtóműnek egyformán nagy fúvócső hatékonysàggal kell működnie a fòldòn is és az űrben.
A Starship gyorsítófokozata nagyrészt a légkörön belül fog működni maga a Starship pedig nagyobb részt az űrben.
A gyorsító fokozat hajtóművei a magasabb külső légnyomáshoz lesznek optimalizálva a Starship hajtóműveiből pedig legalább három a vákumhoz.

Aha, értem, köszönöm. Elon szokásos csapongó stílusából nekem nem jött át tisztán mire gondolt, de már érthető, a hajót nyugodtan lehet tisztán űrre optimalizált hajtóművel ellátni, hiszen a marsi 'légkör' kevesebb mint egy százaléka földinek, tehát gyakorlatilag vákuum, ahol továbbra a legjobb teljesítmény nyújtja.
A hűtés érdekes kérdés, gondolom ugyanúgy lehet keringetni benne a kriogenikus hajtóanyagot, bár a felület nyilvánvalóan kisebb és a kisugárzás is nehezebb. Az eredeti NASA/LM szerkezet ma is megtekinthető a NASA Marshall Space Flight Center udvarán kiállítva, meglepően egyszerűnek tűnik, bár lehet, hogy ki van belezve:
dsc83978.jpg
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
A medveállatkák már a Holdon lehetnek!

show.php


Mekkora felelőtlen és nem kontrollálható vállalkozások vannak, ez most éppen Izrael és az USA

show.php


Az űrszondájuk vitt - állítólag - no zászló, helyette duma:

"Holdi Könyvtárban sok egyéb mellett természetesen hangsúlyosan kaptak helyet az Izraelre vonatkozó információk, mint az Izraelinfo portál írja: „Az űrszonda egy kapszulában az égitesten hagy digitális lemezeket, rajta izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel, az izraeli Függetlenségi Nyilatkozattal és a Wikipedia teljes másolatával.”

Itt van leírva, miket sértettek meg:

http://www.urvilag.hu/article.php?id=8465

http://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20191002_holdlakok_2resz

show.php
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7
Szojuz MSz-12 lekapcsolódott az ISS-ről és megkezdte a visszatérést a Földre. A landolás k.e.i. sz. 13.00h-kor esedékes a kazah sztyeppen.

71961433_2446092675645405_7332961182455693312_n.jpg

71282871_2446092685645404_3331020529896259584_o.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and fishbed
"A kazah sztyeppére – a Szojuz űrhajóknál szokásos módon – 13 óra körül ejtőernyőzött le a kabin. Visszatérésükkel a Szojuz parancsnoki székében ülő orosz Alekszej Ovcsinyin és amerikai társa, Nick Hague 203 napos űrutazásuk végére tettek pontot. A harmadik utas, Hazza Al Manszúri (Hazza Al Mansoori) számára most csak 8 nap adatott meg, ő nemrég a Szojuz MSZ-15 fedélzetén érkezett rövid látogatásra az ISS-re." a többi a cikkben

show.php


http://www.urvilag.hu/az_urallomas_es_oroszorszag/20191003_szojuz_msz12_harman_haza
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed