Tengerészeti atomreaktorok
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Egy fő túlélte vele, ha úgy vesszük hogy akkor már csak 5 (6?) élő ember volt a hajón százalékosan is jó arány.... valamint az a hajó láthatóan nem roppant össze, még 1700 m -en is egészben fekszik a fenéken. Viszont a kapszula működött - amíg meg nem hibásodott. Az 1500 m, ahonnan feljött egy tengeralattjárónál messze a tervezési mélység alatt lehet.
Szerintem a KGB egy percig nem engedte ki a kezebol a hatalmat. Meximum elbizonytalanodott de vegig ott voltak a dontesi poziciokban. Nem veletlen nem lett semilyen tisztogatas es ha ma is ki ul az elnoki szekben?
A mai oroszorszag nem mas mint egy nemileg modernizalt szovjetunio az az ahogy Putyin mondta "Nagy oroszorszag csak maskent hivtuk" Es ez a fajta hasonlosag azonossag naprol napra erosebben tisztabban lathato.
"a kapszula mukodott amig meg nem hibasodott"
Hat ez az !!!
Minden addig mukodik ameddig meg nem hibasodik.
M
molnibalage
Guest
Az oroszokról való lamentálást át kéne tenni egy arra való topikba.
A K-278 nem lehetett valami nagy siker, ha hat éve volt szolgálatban, amikor is csak a harmadik bevetését teljesítette, azon meg elsüllyedt.
https://passport.blog.hu/2019/07/10/a_komszomolec_tortenete
A K-278 nem lehetett valami nagy siker, ha hat éve volt szolgálatban, amikor is csak a harmadik bevetését teljesítette, azon meg elsüllyedt.
https://passport.blog.hu/2019/07/10/a_komszomolec_tortenete
Akumlátor + tengervíz = hidrogén > robbanás.Elkhound
Van arról esetleg valami infó, hogy hogyan tudod kinyílni még a víz alatt a mentőkapszula ajtaja?
Itt a túlélő matróz beszámolója:
https://translate.google.com/transl...u/2019/04/07/rodina-podlodka-komsomolets.html
Titánból nem öntenek ilyen dolgokat. A kavitációval az a gond, hogy csak úgy lehet ellene védekezni, ha az anyagban minimális a feszültség plusz a felső réteg nagyon kemény. Ezt alapból nem lehet megcsinálni. A gond az, hogy az öntésnél meg kell közelíteni az előgyártmányt és ekkor belefutunk az eltérő lehűlés problémájába. A propeller lapátok egészen vékonyak, az agyrész meg vastag. Az eltérő lehűlés miatt eltérő szövetszerkezet jöhet létre, illetve kedvezőtlenül alakulhatnak a feszültségek.
Kiel-ben láttam propeller-gyárat - illetve itt is írtam már hegesztési utasítást propeller javítására (igaz, ez "csak" bronz-ötvözet volt). Bronzot lehetett görgőzni (hidegen alakítani és így felkeményíteni), de ez a titánnál sokkal nehezebb, arról nem is beszélve, hogy megmunkálni is egy rémálom. Szerintem az lehetett a gond, hogy a szerszám gép nem volt elég merev, így a rezgések átadódtak a szerszámra, emiatt a felületi minőség szar lett.
Igazából a komoly zsugát az amerikaiak jól titkolták. Ők már ekkor "kavitációval" (az erózió egyik fajtája) munkálták meg a propeller és turbina/kompresszor alkatrészeket. Az elv abban állt, hogy kémiai erózióval munkálták meg, így nem vittek feszültséget az anyagba, a forgács-leválasztás végig egyenletes volt és gyönyörű felületet kaptak. Mivel minimális volt a bevitt feszültség, ezután a kémiai bevonatolás (CVD) "relatív" egyszerűen ment - ez nagyon leegyszerűsítve olyan, mint a fogaskerekeknél a betétedzés. A fogaskerék anyaga az elején alacsony széntartalmú, emiatt szívós és könnyen előmunkálható. Előmunkálás után jön a betétedzés (egy fadobozba csomagolják a fogaskereket, kívül csontliszt meg kokszba van becsomagolva az a felület, amit szénnel akarunk dúsítani. Amit meg nem, az le van takarva). A betétedzés után sok a karbon a fogrészben, ezt jól meghőkezelik (edzik megeresztik), majd készre köszörülik. Hasonló a játék a CVD-vel, csak itt a titán felületén akkoriban egy nitro-cianidos kezelést csináltak, így egyszerre lett karbon és nitrid alapú kemény bevonat TiC - ez titán-karbid, ez fekete és TiN - ez a titán-nitrid, ez aranyszínű, majd ezután jönne egy polírozás.
Ezt kellett volna az akkori szovjet iparnak megugrani...
Ők nem ismerték ezt a kémiai megmunkálást vagy nem tudták ipari szinten művelni?
Az elvet valószínűleg ismerték, meg lehet, hogy valahol, valamelyik egyetemen egy mintát el tudtak készíteni, de piszkosul hiányoztak a CNC gépek. Egy bizonyos szint felett már nem lehet kézzel esztergálni, oda kell a gépi vezérlés.
Érdekes adalék a korszak viszonyaihoz az alábbi linken leírt botrány:
https://en.wikipedia.org/wiki/Toshiba-Kongsberg_scandal
Érdemes összeszámolni a gépeket és az akkori, csúcson lévő Szovjetúnió szintjén nézni. Ha lett volna technológia a gépekre, akkor lett volna szovjet CNC vezérlés a komplett szocialista blokkban. A beszerzés mennyisége és célállomás azonban mást sejtet...
Emiatt voltak botrányos szar minőségűek a korabeli szovjet csapágyak is. A komolyabb szerszámgépek akkoriban vagy a TOS-tól vagy a Skoda-tól jöttek. Amiben az oroszok előre voltak, azok a gépágyazások. Full, tömör ágyazású gépek voltak (akkoriban csak kevés gépnek volt külön ágyazása, így az egymás mellett lévő gépek egymást gerjesztették...), szemben az akkori nyugati gépekkel, amelyek üregesek voltak.
A CNC az 50-es években kezdődött, 1970-re a nyugati cégeknél már napi cikk volt. Magyarország 1975-ben kezdi el.
Egyik ismerősöm projekt-menedzser volt egy robotos cégnél. Utolsó melója Irktuszk-ban volt egy CNC szegecselő gépsor... Na, vajon mit szegecselnek ott, amihez a precizitás kell...
Egyébként m9st hogy állnak ezzel az oroszok?Amiről tudok biztosan nyilatkozni az a Kamov gyár ahol modern(nyugati vagy japán meg nem mondom)gépek vannak és ha jól rémlik az UVZ gyárat is mosernizálták.
Az embargó kiterjed ezekre a gépekre is?Ők tudnak maguknak ilyen gépejet gyártani?
Mondjuk a titán hajótest és bronz hajócsavar egy ritka kellemetlen öntökönszúrás esete. Emlékeim szerint a kettő között van úgy laza 450mV potenciálkülönbség tengervízben (levegőn meg úgy 2V, akár LED-et lehetne üzemeltetni a tengeralattjáróról - önmagában...), szóval a hajócsavar már a levegőn elkezd rohadni - holott önmagában tengervízálló is lenne. Ez ugyanaz a helyzet, mint amikor a mezei acéllétrába rozsdamentes csavart raknak.
A termodinamikai hajtóerő a potenciálkülönbség - titán/bronz esetében 450mV, a tömegarányok brutálisak (egy-egy hajócsavar tömeg a hajótesthez....) és a kitűnő elektrolit, a tengervíz. Hát jól kibasztak magukkal. Célszerűségi okokból a hajótestnek kell "rohadni" (ez a tömeg és felület arány miatt minimális), szóval olyan anyagot kell választani, ami kibírja a tengervizet és nagyjából a titán mellett van.. Vas vagy nikkel alapú cucc nem játszik, alumínium még ok lenne, viszont nem bírja a terhelést. Alumínium gáz, egyedül ami eszembe jut terhelés/tengervíz vonalon az a 8090-T81-as ötvözet lenne, csak az meg végképp a sci-fi kategória volt(?) akkoriban. Szóval felültek a titán-propeller-szopórollerre...
A termodinamikai hajtóerő a potenciálkülönbség - titán/bronz esetében 450mV, a tömegarányok brutálisak (egy-egy hajócsavar tömeg a hajótesthez....) és a kitűnő elektrolit, a tengervíz. Hát jól kibasztak magukkal. Célszerűségi okokból a hajótestnek kell "rohadni" (ez a tömeg és felület arány miatt minimális), szóval olyan anyagot kell választani, ami kibírja a tengervizet és nagyjából a titán mellett van.. Vas vagy nikkel alapú cucc nem játszik, alumínium még ok lenne, viszont nem bírja a terhelést. Alumínium gáz, egyedül ami eszembe jut terhelés/tengervíz vonalon az a 8090-T81-as ötvözet lenne, csak az meg végképp a sci-fi kategória volt(?) akkoriban. Szóval felültek a titán-propeller-szopórollerre...
Az amerikaiak csináltak hajó méretű és alkú zsebtelepet mondjuk ott acél+"alumónium" kombót alkalmaztak.
ezeket már korábban beszerezték, olaj-, gázipar szerintem nagy tételben vett ezekből. plusz majdnem minden gyártó kiment Kínába, mert ott occó a munkaerő és akkora tételben vásároltak, a kínaiak meg keresztben szarnak az embargókra.
Egy időben kerestem az orosz olajos cégeket a tőzsdén (na nem a Gazprom, hanem azokat, akik begyártanak az olajos nagyoknak). Így találtam meg a C.A.T.-ot, meg a HMS-t, nagyon komoly turbinákat/kompresszorokat gyártanak, szóval ott tuti, hogy megfelelő CAD, CFD meg CNC legyártani. A hadiiparban meg 100%-ra veszem. Meg különben is, ha kispufóknak van Maybach-ja, nem hiszem, hogy Oroszországban ne lenne háttér.
Csak abba gondolj bele, hogy mennyibe kerül egy gázvezeték. A csövek mérete adott (40 coll), a mennyiséget csak úgy tudod fokozni, hogy a nyomást növeled. Ehhez viszont combos kompresszor kell, ami ráadásul megbízható. A jelek szerint összehozták.
Jelenleg az egykristály-növesztéssel szívnak, meg az überbrutál-tiszta nikkel előállítással a gázturbinákhoz. Szerintem akad pár ember majd minden ország titkosszolgálatában, aki tudja, mire érdemes figyelni, ha egy ország képességeit akarod kifürkészni. Manapság már nem lehetetlen.
A 90 utani kaotikus idoszak gyakorlatilag megegyezik a 17 utani polgarhaborus kaotikus idoszakkal. Elvesztettek egy haborut, a gazdasag osszeomlott a kozponti vezetes megszunt vagy meggyengult. A hatalomert csoportok kezdtek el harcolni anno politikai 90 ben gazdasagi csoportok . Valoban volt remeny egy ujrakezdesre valos valtozasra de sajnos a regi csapat a komunistak yoztek akik elkezdtek ujraepiteni a szovjetuniot . Kicsit modernebb hatekonyabb de az irany ugyanaz.
Nincs valtozas. Lenin meg mindig ott van a Moszkva es az orosz emberek eletenek kozpontjaban.
M
molnibalage
Guest
Ezt úgy kell érteni, hogy a pot. diffnél, ha összekötöm a két részt kábellel és égni fog a lámpa?
Anno műszaki kémián végeztem korrózió sebesség mérést, pont az ólom és mittomén mit kaptam és kijött olyan sebesség, ami valami nagyságrendekkel kisebb volt minden másnál.
Ez azt jelenti, hogy akkor a hajócsavar védelme az úgy van, hogy lényegében a hajótest tömegét eszi folyamatosan az elektrokémiai korrózió? Vagy erre van külön fogyó test beépítve? A hajóknál úgy tudom, hogy van ilyen.