Tengerészeti atomreaktorok

[ozymandias]

Ezt úgy kell érteni, hogy a pot. diffnél, ha összekötöm a két részt kábellel és égni fog a lámpa?
Anno műszaki kémián végeztem korrózió sebesség mérést, pont az ólom és mittomén mit kaptam és kijött olyan sebesség, ami valami nagyságrendekkel kisebb volt minden másnál.

Ez azt jelenti, hogy akkor a hajócsavar védelme az úgy van, hogy lényegében a hajótest tömegét eszi folyamatosan az elektrokémiai korrózió? Vagy erre van külön fogyó test beépítve? A hajóknál úgy tudom, hogy van ilyen.

Ha a két anyag közé bekötsz egy feszültségmérőt, akkor ott adott V feszültség fog folyni. A feszültség értéke függ a közegtől, tengervízben, talajban, vagy meleg közegben sokkal gyorsabb a folyamat, mint mondjuk egy lakásban.

A sebességek és az anyagfogyás mindig a korróziós rendszer (korróziós partner, közeg, környezet, koncentráció) sajátossága.

Két módszer van:
- áldozati anód: tipikus példa, hogy acéltartály vagy vasbetonban az acélarmatúra magnézium vagy alumínium-anóddal van védve. Mindig a negatívabb anyag bomlik, vagyis a magnézium szépen rohad, tervezhető az élettartama és cserélendő. Híres magyar példa a nagykörúti csővezetékek. A villamosról megy a kóboráram a talajba - valahogy mindig lemegy és megáll a csővezetékben. Ott beindul az oxidációs folyamat, az acél rozsdásodik. Helyette a magnézium fog oxidálódni.

- bekalkulált korróziós pótlék. Annyira közel van és annyira speciális a korróziós rendszer - viszont a korrózió egyenletes, ekkor valamit engedni kell "rohadni". Ugyanez a játék a nukleáris reaktorban. Az uránnal kell egy negatívabb elem, ami abban a közegben, abban a hőmérsékletben és azon a mechanikai igyénbevételen működik, alacsony a neutronbefogasi keresztmetszete ÉS hegeszthető. Ez a cirkónium. A hafnium mondjuk majdnem minden szempontból megfelelne, sőt jobban hegeszthető, de brutális a neutronbefogási keresztmetszete...

 

[Masztiff]

Az áram folyik, nem a feszültség. Ne rontsd le a színvonalas írásodat ilyenekkel!

 

[DINAMO]

Ezt úgy kell érteni, hogy a pot. diffnél, ha összekötöm a két részt kábellel és égni fog a lámpa?
Anno műszaki kémián végeztem korrózió sebesség mérést, pont az ólom és mittomén mit kaptam és kijött olyan sebesség, ami valami nagyságrendekkel kisebb volt minden másnál.

Ez azt jelenti, hogy akkor a hajócsavar védelme az úgy van, hogy lényegében a hajótest tömegét eszi folyamatosan az elektrokémiai korrózió? Vagy erre van külön fogyó test beépítve? A hajóknál úgy tudom, hogy van ilyen.

"sacrifies anod" a neve. Ezek a vizvonal alatt vannak beepitve es cca 50x10x10 cm es spec femtestek. Ezeken indul es "hasznalodik" el az elektrokorrozio nagyresze es csak a maradek jut a csavarra hajotestre kormanymechanizmusra. Mikor szarazdokba kerul a hajo cca minden .evben akkor ezeket lecserelik. Mar ami marad beloluk.

Az elv es gyakorlat ugyanaz mint az elektromos Hajdu bojlerekben levo anodnal. Csak a vizkornyezet durvabb.

 

[DINAMO]

E


Oroszországgal kapcsolatos off-topicban kellene ezt folytatni, nem itt.

jogos - elnezest.

 

[ozymandias]

Az áram folyik, nem a feszültség. Ne rontsd le a színvonalas írásodat ilyenekkel!

Jogos

 

[gacsat]

ezeket már korábban beszerezték, olaj-, gázipar szerintem nagy tételben vett ezekből. plusz majdnem minden gyártó kiment Kínába, mert ott occó a munkaerő és akkora tételben vásároltak, a kínaiak meg keresztben szarnak az embargókra.

Egy időben kerestem az orosz olajos cégeket a tőzsdén (na nem a Gazprom, hanem azokat, akik begyártanak az olajos nagyoknak). Így találtam meg a C.A.T.-ot, meg a HMS-t, nagyon komoly turbinákat/kompresszorokat gyártanak, szóval ott tuti, hogy megfelelő CAD, CFD meg CNC legyártani. A hadiiparban meg 100%-ra veszem. Meg különben is, ha kispufóknak van Maybach-ja, nem hiszem, hogy Oroszországban ne lenne háttér.

Csak abba gondolj bele, hogy mennyibe kerül egy gázvezeték. A csövek mérete adott (40 coll), a mennyiséget csak úgy tudod fokozni, hogy a nyomást növeled. Ehhez viszont combos kompresszor kell, ami ráadásul megbízható. A jelek szerint összehozták.

Jelenleg az egykristály-növesztéssel szívnak, meg az überbrutál-tiszta nikkel előállítással a gázturbinákhoz. Szerintem akad pár ember majd minden ország titkosszolgálatában, aki tudja, mire érdemes figyelni, ha egy ország képességeit akarod kifürkészni. Manapság már nem lehetetlen.

Szerintem az egykristály növesztésen 30 évvel túl vannak. Gyanítom, hogy az Al-31es turbinalapárjai már így készültek, és azóta minden. Az élettartamok alapján a csájnízok szívnak most vele.
Szerintem most a "30as gyártmány" fém turbinalapátjainak a kerámia bevonatán dolgoznak.

 

[gacsat]

Ha a két anyag közé bekötsz egy feszültségmérőt, akkor ott adott V feszültség fog folyni. A feszültség értéke függ a közegtől, tengervízben, talajban, vagy meleg közegben sokkal gyorsabb a folyamat, mint mondjuk egy lakásban.

A sebességek és az anyagfogyás mindig a korróziós rendszer (korróziós partner, közeg, környezet, koncentráció) sajátossága.

Két módszer van:
- áldozati anód: tipikus példa, hogy acéltartály vagy vasbetonban az acélarmatúra magnézium vagy alumínium-anóddal van védve. Mindig a negatívabb anyag bomlik, vagyis a magnézium szépen rohad, tervezhető az élettartama és cserélendő. Híres magyar példa a nagykörúti csővezetékek. A villamosról megy a kóboráram a talajba - valahogy mindig lemegy és megáll a csővezetékben. Ott beindul az oxidációs folyamat, az acél rozsdásodik. Helyette a magnézium fog oxidálódni.

- bekalkulált korróziós pótlék. Annyira közel van és annyira speciális a korróziós rendszer - viszont a korrózió egyenletes, ekkor valamit engedni kell "rohadni". Ugyanez a játék a nukleáris reaktorban. Az uránnal kell egy negatívabb elem, ami abban a közegben, abban a hőmérsékletben és azon a mechanikai igyénbevételen működik, alacsony a neutronbefogasi keresztmetszete ÉS hegeszthető. Ez a cirkónium. A hafnium mondjuk majdnem minden szempontból megfelelne, sőt jobban hegeszthető, de brutális a neutronbefogási keresztmetszete...

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_Kemia/data/kemia_images/image173.png
Eszerint a titán a réz és a vas összeépíthető. az ötvözőanyagokban lessz az ördög.

 

[ozymandias]

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_Kemia/data/kemia_images/image173.png
Eszerint a titán a réz és a vas összeépíthető. az ötvözőanyagokban lessz az ördög.

A kulcsszó a korróziós rendszer, amibe beletartozik a belső feszültségi állapottól kezdve a külső terhelés, koncentráció, hőmérséklet, anyagmennyiség, felületarány, felületi minőség, stb. A titán pont ez egyik anyag, ahol a viselkedés nem mindig "az elvárt és tankönyvben" leírt módon dolgozik. Az irodában tartok egy 250-es átmérőjű szétrohadt titáncsövet, aminek az izokorróziós diagram alapján úgy 2000 évig nem lehetne baja....
A korrózió olyan szinten komplex tudományág, hogy mára már korróziós mérnökök művelik.

 

[wolfram]

Mondjuk a titán hajótest és bronz hajócsavar egy ritka kellemetlen öntökönszúrás esete. Emlékeim szerint a kettő között van úgy laza 450mV potenciálkülönbség tengervízben (levegőn meg úgy 2V, akár LED-et lehetne üzemeltetni a tengeralattjáróról - önmagában...), szóval a hajócsavar már a levegőn elkezd rohadni - holott önmagában tengervízálló is lenne. Ez ugyanaz a helyzet, mint amikor a mezei acéllétrába rozsdamentes csavart raknak.

A termodinamikai hajtóerő a potenciálkülönbség - titán/bronz esetében 450mV, a tömegarányok brutálisak (egy-egy hajócsavar tömeg a hajótesthez....) és a kitűnő elektrolit, a tengervíz. Hát jól kibasztak magukkal. Célszerűségi okokból a hajótestnek kell "rohadni" (ez a tömeg és felület arány miatt minimális), szóval olyan anyagot kell választani, ami kibírja a tengervizet és nagyjából a titán mellett van.. Vas vagy nikkel alapú cucc nem játszik, alumínium még ok lenne, viszont nem bírja a terhelést. Alumínium gáz, egyedül ami eszembe jut terhelés/tengervíz vonalon az a 8090-T81-as ötvözet lenne, csak az meg végképp a sci-fi kategória volt(?) akkoriban. Szóval felültek a titán-propeller-szopórollerre...

A nikkel-alapúakkal mi a gond? Galvanikusan megférnek a titánötvözetekkel és a tengervizet is bírják, legalábbis egy részük (C-22, Inconel 686, MP35N, stb.).

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_Kemia/data/kemia_images/image173.png
Eszerint a titán a réz és a vas összeépíthető. az ötvözőanyagokban lessz az ördög.

Jelen esetben a galvanikus sorozatot kell nézni:

https://www.corrosionsource.com/FreeContent/1/Galvanic+Series

Ha jobban el akarnál mélyedni a korróziós témában akkor:

https://www.parrinst.com/wp-content...conel-Incoloy-Monel-Nickel-Corrosion-Info.pdf

https://www.timet.com/assets/local/documents/technicalmanuals/corrosion.pdf

 

[gacsat]

A nikkel-alapúakkal mi a gond? Galvanikusan megférnek a titánötvözetekkel és a tengervizet is bírják, legalábbis egy részük (C-22, Inconel 686, MP35N, stb.).






Jelen esetben a galvanikus sorozatot kell nézni:

https://www.corrosionsource.com/FreeContent/1/Galvanic+Series

Ha jobban el akarnál mélyedni a korróziós témában akkor:

https://www.parrinst.com/wp-content...conel-Incoloy-Monel-Nickel-Corrosion-Info.pdf

https://www.timet.com/assets/local/documents/technicalmanuals/corrosion.pdf

Még magyarul se. Nekem elég, hogy rezet alumíniummal nem építünk össze.

 

[ozymandias]

A nikkel-alapúakkal mi a gond? Galvanikusan megférnek a titánötvözetekkel és a tengervizet is bírják, legalábbis egy részük (C-22, Inconel 686, MP35N, stb.).

Elvben semmi, csak a titán mellett az volt a plusz, hogy nem mágneses. A fentiek közül a 686-os magneses, viszont ami a közös mindegyikben, hogy erről az akkori szovjet kohászat maximum nedves álmaikban láthatta...

 

[angelsoul]

Srácok, az elmúlt pár oldal végigolvasásáért akár fizettem is volna

 

[dudi]

Srácok, az elmúlt pár oldal végigolvasásáért akár fizettem is volna

Küldöm a számlaszámom,leütésenként 0,1Ft.

 

[angelsoul]

Küldöm a számlaszámom,leütésenként 0,1Ft.

Sörvalutám van csak

 

[Törölt tag 1945]

Westinghouse S6W Advanced Fleet Reactor (AFR)

A szovjet egységek lecsökkent zajszintje, valamint visszahúzódása a sarki jég alá, egy nagyobb torpedó kapacitású, és még náluk is csendesebb egység megtervezését igényelte.
Zajcsökkentési szempontból a szokásos lépéseket alkalmazták, a nagypontossággal legyártott mozgó alkatrészeket alkalmazó gépészetet, és az összes belső felépítményt, lakóteret elszigetelték a hajótesttől, amit kívülről is hangszigeteltek.
Az S6W természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor 60%-al nagyobb teljesítményű mint az S6G, és egy BAE Systems által gyártott propulzort hajt meg, ami csendesebb, mint a vékony húrú hajócsavar.

SSN-688 Los Angeles alul, SSN-21 Seawolf felül. Az SSN-21 Seawolf rövidebb viszont nagyobb átmérőjű, az S6W természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor alkalmazása miatt.

Csillagászati ára (3 milliárd USD/db), és a hidegháború vége miatt, az SSN-21 osztályból csak három egység épült, az eredetileg tervezett 29 egység helyett.

1997..2005 3db Seawolf

A gépészet főbb elemei:
1db S6W 270MW hőteljesítményű természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor
1db gőzturbina, 45’000LE mechanikai teljesítménnyel


Becsüljük meg a Seawolf osztály maximális sebességét:

V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban <- ezt keressük
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre); 25
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben; 45’000LE
L – tengeralattjáró hossza méterben; 107.6m
D – tengeralattjáró átmérője méterben; 12.9m

V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓ = 25 x (45’000LE / (107.6m x 12.9m x 10.76))^⅓ = 25 x (3)^⅓ = 25 x 1.4 = 35 csomó

A természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor, és a propulzor meghajtás miatt, a Seawolf taktikai sebessége 20 csomó, és 25 csomó sebességnél még mindig kevesebb zajt bocsájt ki, mint a 688i egy helyben lebegve.
35 csomós végsebessége lehetővé tette a rendszerben álló összes (УСЭТ-80 "Тамга", УГСТ "Физик", УЭТ-1) szovjet-orosz torpedó típus kimanőverezését.


Események a Seawolf egységek történetéből:

2003 áprilisában, miközben az SSN-22 USS Connecticut felmerült a sarki jeget áttörve felmerült az APLIS bázis közelében, oldalkormányát egy jegesmedve támadta meg.
Eltartott egy ideig, mire a maci megunta és távozott.

SSN-23 USS Jimmy Carter és a Jolly Roger

2005 novemberében, és 2017 szeptemberében is a Bangor-i bázisára az SSN-23 USS Jimmy Carter a harcban elért győzelmet jelző Jolly Roger zászlót felvonva futott be, az akció részletei minősítettek.

 

[gacsat]

Westinghouse S6W Advanced Fleet Reactor (AFR)

A szovjet egységek lecsökkent zajszintje, valamint visszahúzódása a sarki jég alá, egy nagyobb torpedó kapacitású, és még náluk is csendesebb egység megtervezését igényelte.
Zajcsökkentési szempontból a szokásos lépéseket alkalmazták, a nagypontossággal legyártott mozgó alkatrészeket alkalmazó gépészetet, és az összes belső felépítményt, lakóteret elszigetelték a hajótesttől, amit kívülről is hangszigeteltek.
Az S6W természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor 60%-al nagyobb teljesítményű mint az S6G, és egy BAE Systems által gyártott propulzort hajt meg, ami csendesebb, mint a vékony húrú hajócsavar.

SSN-688 Los Angeles alul, SSN-21 Seawolf felül. Az SSN-21 Seawolf rövidebb viszont nagyobb átmérőjű, az S6W természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor alkalmazása miatt.

Csillagászati ára (3 milliárd USD/db), és a hidegháború vége miatt, az SSN-21 osztályból csak három egység épült, az eredetileg tervezett 29 egység helyett.

1997..2005 3db Seawolf

A gépészet főbb elemei:
1db S6W 270MW hőteljesítményű természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor
1db gőzturbina, 45’000LE mechanikai teljesítménnyel


Becsüljük meg a Seawolf osztály maximális sebességét:

V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban <- ezt keressük
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre); 25
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben; 45’000LE
L – tengeralattjáró hossza méterben; 107.6m
D – tengeralattjáró átmérője méterben; 12.9m

V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓ = 25 x (45’000LE / (107.6m x 12.9m x 10.76))^⅓ = 25 x (3)^⅓ = 25 x 1.4 = 35 csomó

A természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor, és a propulzor meghajtás miatt, a Seawolf taktikai sebessége 20 csomó, és 25 csomó sebességnél még mindig kevesebb zajt bocsájt ki, mint a 688i egy helyben lebegve.
35 csomós végsebessége lehetővé tette a rendszerben álló összes (УСЭТ-80 "Тамга", УГСТ "Физик", УЭТ-1) szovjet-orosz torpedó típus kimanőverezését.


Események a Seawolf egységek történetéből:

2003 áprilisában, miközben az SSN-22 USS Connecticut felmerült a sarki jeget áttörve felmerült az APLIS bázis közelében, oldalkormányát egy jegesmedve támadta meg.
Eltartott egy ideig, mire a maci megunta és távozott.

SSN-23 USS Jimmy Carter és a Jolly Roger

2005 novemberében, és 2017 szeptemberében is a Bangor-i bázisára az SSN-23 USS Jimmy Carter a harcban elért győzelmet jelző Jolly Roger zászlót felvonva futott be, az akció részletei minősítettek.

Lehet, telhetetlennek tünök, de talán okosabb lenne a reaktor hőteljesítményét, és a végső tengelyteljesítményt ugyanabban a mértékegységben (is) megadni. A hatásfok már csak hab lenne a tortán. Talán ki kéne térni a fölösleges hő eltüntetésére is.

 

[gacsat]

that engineers were struggling to overcome technical challenges with the Type 002 and also lacked the expertise to translate its experience with nuclear-powered submarines to propel a new nuclear-powered aircraft carrier design.

 

[Törölt tag 1945]

Lehet, telhetetlennek tünök, de talán okosabb lenne a reaktor hőteljesítményét, és a végső tengelyteljesítményt ugyanabban a mértékegységben (is) megadni. A hatásfok már csak hab lenne a tortán. Talán ki kéne térni a fölösleges hő eltüntetésére is.

Ezt már @molnibalage is felvetette korábban, viszont mivel mind az Amcsi, mind a Szovjet/Orosz, mind a Brit forrásaim így használják, én maradnék az elszeparált hő és tengely teljesítménynél.

Persze minden egyéb kiegészítést szívesen fogadok.

 

[gacsat]

Ezt már @molnibalage is felvetette korábban, viszont mivel mind az Amcsi, mind a Szovjet/Orosz, mind a Brit forrásaim így használják, én maradnék az elszeparált hő és tengely teljesítménynél.

Persze minden egyéb kiegészítést szívesen fogadok.

Én fejben azért átszámolom, és úgy tünik, nem nagyon mozdultak el a 30% körüli hatásfoktól.

 

[molnibalage]

Én fejben azért átszámolom, és úgy tünik, nem nagyon mozdultak el a 30% körüli hatásfoktól.

Ha a primerköri nyomást nem tudod megemelni, akkor nem tudsz hatásfokot drámainak javítani, mert a Carnot folyamat hatásfoka a hőbevezetés és elvezetés difijétől függ. Tehetsz te akármilyen jó hatásfokú turbunát le, ha a gőzhőmérséklet nevetségesen alacsony.

Energetikai példa. A jelenlegi Mátrai Erőmű lignites blokkja úgy 28%-ot tud a legjobb környezeti paraméterek mellett. 300 barg-s 650 fok feletti szuperkritkus kazán esetén a a hatásfoka 42% lenne. Egy olyan szutyok tüzelőanyaggal és egy kutya közönséges gőzciklussal...

Ha mivel a primerkör nyomása határozza meg a max. víz hőmérsékletet és szekunder köré a primer alatt van...
Sakk matt...