A franciákkal közösen vétóznánk meg az európai Green New Dealt
Mindkét ország érdeke, hogy az épp készülő új európai környezetvédelmi szabályozásba az atomenergia is támogatott szektorként kerüljön be, de a jelenlegi tervezetben ez nem volt benne.
2018 márciusában az Európai Bizottság elhatározta, hogy egy
átfogó környezetvédelmi tervet dolgoz ki, fő célként azt tűzték ki, hogy mielőbb el kell érni a karbonsemlegességet az Európai Unióban.
A terv vázlatosan nagyjából azt takarta akkor, hogy az EU területén kiemelt támogatásban részesítenék azokat az üzemeket és technológiákat, melyek „
zöldek”, illetve esetlegesen büntetnék azokat a beruházásokat, melyek nem.
Ez akkor még csak egy elhatározás volt, de hamarosan, 2018 májusában fel is állt egy szakértői csoport, amelynek a feladata az egyes gazdasági ágazatok átvizsgálása volt, és egy jelentés készítése arról, hogy azok hogyan és mennyire terhelik a környezetet. A jelentésből tud ugyanis Bizottság, majd később a Parlament és a Tanács tovább dolgozni.
A csoport 35 különböző akadémia és szervezet segítségével át is vizsgálta 8 gazdasági szektor 67 ágazatát, és az egyéves működése lezárásaként idén júniusban
benyújtotta az elkészült jelentését.
A kérdés viszont most, az új Európai Bizottság munkájának kezdetekor új fázisba lépett. Most dől el a legfontosabb kérdés, vagyis hogy
melyik technológia kap majd tiltott, tűrt, illetve támogatott besorolást?
A nukleáris energia kérdése
Jelenleg egy olyan tervezetet vizsgáltak, melyben az atomenergia nem kapott támogatott besorolást, annak ellenére, hogy pillanatnyilag ez az egyetlen olyan energia, mely hatékonyan képes felvenni a versenyt a fosszilis energiahordozókkal, ugyanakkor nem juttat üvegházhatású gázt a környezetbe.
Franciaországban jelen pillanatban hat újgenerációs atomerőmű telepítését tervezik, melyek közül négynek a tervei előrehaladott állapotban vannak, de Csehország és Finnország és atomenergia-párti (utóbbi legalábbis az volt még az előző kormány alatt).
A jelenlegi terv megvétózásához nem elegendő egyedül Franciaország, viszont Magyarországgal és Csehországgal közösen már célt érnének.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy Orbán és Macron valamit közösen vétóz meg.
Természetesen a legtöbb kérdésben a két ország különböző álláspontot képvisel – például a balkáni bővítés leghangosabb ellenzője is épp Emmanuel Macron – de a
konzervatívabb irányba forduló francia kormány érdeke egyre több fontos kérdésben találkozik Magyarország, illetve a V4-ek érdekével.
Ennek legjobb példája az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen, hiszen eredetileg teljesen más jelöltek voltak esélyesek a posztra, míg nem érkezett a közös vétó.
Az ügy egyelőre nem égető, hiszen leginkább csak a Brexit-kérdés eldőlése után tudnak bármiről érdemben szavazni, és a terv kidolgozása is még csak elkezdődött. De az irányelveket most határozzák meg a Bizottságban, és nem mindegy, hogy az atomenergia melyik oldalra kerül majd.
https://888.hu/okojobb/a-franciakkal-kozosen-vetoznank-meg-az-europai-green-new-dealt-4218726/
*
