96К6 Pancir / Pantsir / SA-22 Greyhound (Oroszország)

Terelsz.

Ezt írtad:
Mondj egy olyan esetet amikor a földi telepítésű légvédelemnek sikerült megvédeni a célpontot.
Legtöbbször önnmagát sem volt képes megvédeni.


Erre hoztam neked egy példát a sok közzül.

Iszapbírkózni nincs se kedvem, sem időm veled.
Ennyi.
Konkrétan hány légicsapást akadályozott meg a reptér légvédelme? Egyet sem.
Sikerrült megvédeni ott települt repülő technikát? Nem.
Végül az argik megnyerték a háborút? Nem.

Az Angolok egy dolgot nem tettek meg a reptèrrel...nem szántották fel teljes hosszában a betont, ezért könnyű COIN gépek meg a C-130 le tudott szállni.
Ezt csakis a sziget földrajzi elhelyezkedése miatt volt így...na ez az a siker amit Te a légvédelemnek tulajdonítasz
 
Mindenesetre még ezek mellett is sikerült nem egyszer kárt tenni az Orosz bàzisokon lévő gépekben.

Egyetlen eset volt, amikor BM-21-el lőttek a terroristák, de a mai napig nincs 100%-os bizonyíték a gépeket ért találatokról.
 
Egyetlen eset volt, amikor BM-21-el lőttek a terroristák, de a mai napig nincs 100%-os bizonyíték a gépeket ért találatokról.
A TASS közleménye azért szerintem elég bizonyíték..
van fénykép is de ezt nem rősítették meg
https%3A%2F%2Fapi.thedrive.com%2Fwp-content%2Fuploads%2F2018%2F01%2Fjjajdad14.jpg%3Fquality%3D85
 
Háááát, akkor ideje lenne elmélyülnöd, és nem csak azokat a történelmi eseményeket emlegetni (százas nagyságrendű támadó, pár db lérakkal szemben), ami a te prekoncepciódat támasszák alá.
;)

A reptér végig üzemelt, a lélgvédelem megvédte (imhol a példa amit szerettél volna hallani), két Harriert leszedett, Roland, Oerlikon, meg az AN/TPS-is Brit kézbe került a megadás után.
Black Buck ökörködés meg csak arra volt jó, hogy a Victor utántöltők begyakorolják a Harrier-ek lejuttatását a hadszíntérre.
Jórészt erre is használták őket a konfliktus folyamán.
A Black Buck ökörködés arra volt jó, hogy az angolok megmutassák, hogy meg tudnák ők bombázni Buenos Airest is, ha akarnák. Ezért tüntek onnan el a vadászgépek, nem azért, mert nem tudtak volna a luk mellett leszállni.
 
Konkrétan hány légicsapást akadályozott meg a reptér légvédelme? Egyet sem.
Sikerrült megvédeni ott települt repülő technikát? Nem.
Végül az argik megnyerték a háborút? Nem.

Az Angolok egy dolgot nem tettek meg a reptèrrel...nem szántották fel teljes hosszában a betont, ezért könnyű COIN gépek meg a C-130 le tudott szállni.
Ezt csakis a sziget földrajzi elhelyezkedése miatt volt így...na ez az a siker amit Te a légvédelemnek tulajdonítasz
Konkrétan hány légicsapást akadályozott meg a reptér légvédelme?
Úgy huszat. Vagy lelövöldözte a támadókat, vagy megakadályozta a céljuk eléréseét.
Mellesleg a Sivatagi Viharban az angolok és az olaszok vagy 25 Tornádót vesztettek a repterek támadása közben. Ezt nem bírták volna ki, ha nem áll mögöttük a fél világ összes hadserege.
 
Az létezik,hogy az orosz Pnacír-Sz egyszerre 4 rakétával 4 célt tud támadni.
 
Az létezik,hogy az orosz Pnacír-Sz egyszerre 4 rakétával 4 célt tud támadni.
Igen. Benne van a HTÖ-ben...
Ez akkor igaz, ha az optikai csatornához képest a radarral követett célok annak határértékén belül vannak.

A honi légvédelemnél említésre került a 96K6 Pancír (SA-22 Greyhound) légvédelmi rakéta-rendszer, de annak képességeinek bemutatására nem került sor. Bár a Pancír nem csapatlégvédelmi egység annak platformja miatt – nem rendelkezik ABV védelemmel – azért kerül a csapatlégvédelemnél vázlatosan bemutatásra, mert lényegében a Tunguszka felskálázott és módosított változatának tekinthető.

A Pancír Sz1 változat (balra fent) feladata a honi légvédelmi Sz-300/400 osztályok védelme, mivel azok tűzíve 105 fokra korlátozódik, ami támadhatóvá és túlterhelhetővé teszi azokat több irányból támadva. Az Sz-300/400 osztályok és rakétáinak ára miatt illetve területvédelem megteremtéséhez nem minden esetben lehetséges az, hogy az Sz-300/400 osztályok képesek legyenek magukat (költséghatékonyan) megvédeni, ha magát az osztályt támadják meg. Magát az Sz-300/400 osztályt támadó rakéták, robotrepülőgépek vagy siklóbombák lelövését viszont nem feltétlen szükséges hatalmas távolságban végrehajtani, arra kisebb HMZ-vel rendelkező rendszer is megfelel, ha kellő számú célcsatornával rendelkezik. Ennek a koncepciónak a gyermeke lett a Pancír.

Az Sz-400 harci (rakétás) osztályokat védik ezekkel, 6 db jármű véd 1 db Sz-400 osztályt, természetesen AVR-en keresztül összehangolva azokkal.

A rendszernek létezik önjáró lánctalpas alvázra telepített változata is a csapatlégvédelem számára (előző oldalon jobbra fent), de amennyire lehet tudni, vevő egyelőre nem jelentkezett be, exportja egyelőre sikertelen és Oroszország sem állította hadrendbe. A kerekes platformon levő Pancír az alap változat.

A rendszer 57E6 rakétái rádió-parancsvezéreltek, azonban a Tunguszkával ellentétben a Pancír nem egy célcsatornás. A Tor-M1-hez hasonlóan fázisvezérelt radarral, illetve a már megszokott módon optikai módon lehetséges a célpontok követése. A Pancír viszont nem csak a célpontot, hanem az Sz-300-hoz hasonlóan a rakétát is nyomon követi, ezzel inkább a Sz-300-hoz hasonló a vezérlése. A radarral 3 db célpontra 3 db rakéta, illetve az optikai csatornával 1 db további célra lehetséges a rakéta rávezetése. A rakéta a Tunguszka felskálázott változata, tömege 74 kg-ra nőtt, a rakéta égésvégi sebessége 1300 m/s. Ezzel a rendszer maximális megsemmisítési távolsága 20 km-re nőtt, a célmagasság 5-15000 méter közötti lehet. A 2K22M-hez
 
Viszont akkor nem gépágyúzik.
Valóban nem.
Ha engem kérdezel, akkor a Pancír koncepciót módosítani kéne. A nagy tűzgyorsaságú gépágyú helyett egy AHEAD-es gépágyú kéne rá. Azzal CM és más ellen is 3-4 km-es effektív HMZ-ja is lehetne. A rakéta csak a valóban fontos célok ellen lenne szükséges.
 
  • Tetszik
Reactions: Negan and fip7
Valóban nem.
Ha engem kérdezel, akkor a Pancír koncepciót módosítani kéne. A nagy tűzgyorsaságú gépágyú helyett egy AHEAD-es gépágyú kéne rá. Azzal CM és más ellen is 3-4 km-es effektív HMZ-ja is lehetne. A rakéta csak a valóban fontos célok ellen lenne szükséges.
Vagy szétválasztod a két rendszert. Külön a gépágyú egy platformon (esetleg még pár MANPAD rá) és külön a rakéták egy másikon.
 
Vagy szétválasztod a két rendszert. Külön a gépágyú egy platformon (esetleg még pár MANPAD rá) és külön a rakéták egy másikon.
Annak sok értelme nem lenne. A Pancír nem csapatlégvédelem. Ha kéne is MANPAD szerű, akkor arra van értelmesebb platfrom. Sztrela-10M3 vagy Szoszna. De ezeket meg csapatlégvédelemnek szánták. Persze ettől még lehet használni arra, amire kell.

A Pancírral nekem az a bajom, hogy ránézek és a súlypontja bitang magasan van.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Annak sok értelme nem lenne. A Pancír nem csapatlégvédelem. Ha kéne is MANPAD szerű, akkor arra van értelmesebb platfrom. Sztrela-10M3 vagy Szoszna. De ezeket meg csapatlégvédelemnek szánták. Persze ettől még lehet használni arra, amire kell.

A Pancírral nekem az a bajom, hogy ránézek és a súlypontja bitang magasan van.
Van csapatlégvédelmi változata,csak még senki nem rendelte meg.Azt hiszem a HTö-ben is szerepel
 
Annak sok értelme nem lenne. A Pancír nem csapatlégvédelem. Ha kéne is MANPAD szerű, akkor arra van értelmesebb platfrom. Sztrela-10M3 vagy Szoszna. De ezeket meg csapatlégvédelemnek szánták. Persze ettől még lehet használni arra, amire kell.

A Pancírral nekem az a bajom, hogy ránézek és a súlypontja bitang magasan van.
Pontvédelemnél is szétválaszthatod. A MANPAD az csak mint mellékszál mondtam. A lényeg, hogy külön gépágyú valamilyen AHEAD lőszerrel és külön a rakéra.
 
Szerintem meg az újgenerációs ADATS utánérzés amerikai SHORAD+páncélvadász-támogató egy AHEADos 40milis ctw gá-val kiegészitve.Kicsit nehezzebb lenne,mint a jelenlegi M230 gá-s protok,de nem olyan vészesen.Viszont egy igen ügyes kis jármű lenne