[BIZTPOL] Románia

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
4 994
13 300
113
Nem nagyon voltak szlávok északon, a kései avarkor temetkezéseinek maximum 5%-a mínősíthető szlávnak, a hamvasztásos urnatemetkezések alapján. A magyar honfoglalás után az északi gyepű egyvonalas település láncolata húzódott végig a Felvidék déli részén. ez viszont rokonnépek(kései avarok, besenyők) közösségeivel került betelepítésre. A gyepü előtt fekvő gyepüelvét viszont a határőrizetes gyepüőrség lakatlanná változtatta. Egyszóval nem nagyon maradt ott számottevő népesség. A mai szlovákság ősei a 15-17. században költöztek északra Szlavoniából(Tótország) és a horvát vidékekről. Ezek a csoportok egészültek ki a lengyel(Középső-Felvidék) és ruszin(Kelet-Felvidék) elemekkel. Maguk a morvák is frank peremkultúra népessége voltak vegyes avar-szláv elemekkel. Nagymorávia nem létezett, Magna Moravia (Régi Morávia) délen volt, a szerbiai Morava folyó vidékén. Morvák kapcsán ismert összes esemény itt zajlott, s nem a jelentéktelenebb északi moráviában. Nem véletlenül volt Metód sirmiumi(szerémségi) püspök, annak ellenére, hogy szobrot állítotok neki, ő soha nem járt a Felvidéken.

Élég abszurd és megalapozatlan feltételezés (amolyan hungarikum, amit amúgy is senki a világon nem hisz el). Egyrést geográfia - tudjuk, hogy C&M Zalaváron keresztul mentek Nyitrára, majd késobb elég korulményes lenne Balkánról meghóditani a Cseheket (Bořivoj Metod általi megkerestelése) és a Visztula-menti lengyeleket. Az északi Morva mentén hegyén hátan vannak a régészetileg felkutatot nagy gazdasági és hatalmi centumok, a balkáni Morva mentén pedig nincsen +- semmi. Ráadásul régészetileg felmutatható temetkezések folytonnsága még a 10.-11. században is, amikor már magyar temetkezések is jelen voltak. És szép számban vannak honfoglas elotti lelohelyek Szlovákia teruletén, azaz viszonylag suru vol a népesség: http://www.hradiska.sk/2010/06/mapa-slovanskych-hradisk.html
 

arcas

Well-Known Member
2013. március 20.
6 881
22 272
113
Élég abszurd és megalapozatlan feltételezés (amolyan hungarikum, amit amúgy is senki a világon nem hisz el). Egyrést geográfia - tudjuk, hogy C&M Zalaváron keresztul mentek Nyitrára, majd késobb elég korulményes lenne Balkánról meghóditani a Cseheket (Bořivoj Metod általi megkerestelése) és a Visztula-menti lengyeleket. Az északi Morva mentén hegyén hátan vannak a régészetileg felkutatot nagy gazdasági és hatalmi centumok, a balkáni Morva mentén pedig nincsen +- semmi. Ráadásul régészetileg felmutatható temetkezések folytonnsága még a 10.-11. században is, amikor már magyar temetkezések is jelen voltak. És szép számban vannak honfoglas elotti lelohelyek Szlovákia teruletén, azaz viszonylag suru vol a népesség: http://www.hradiska.sk/2010/06/mapa-slovanskych-hradisk.html
Ez van nálad a múzeumban?...mert hogy mit hisznek szerteszét a világon és mit nem az szerintem 1.irreleváns 2. Te azt ugyan honnan tudod.
...a C&M állitólagos vándorlásairól is mit lehet nemzetközi kőtfőkből tudni,...mert ha szlovák tudományos (sic!) akadémiához köthető történeti munkákkal jösz....:rolleyes:o_O ...akkor inkább no comment.
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
4 994
13 300
113
Ez van nálad a múzeumban?...mert hogy mit hisznek szerteszét a világon és mit nem az szerintem 1.irreleváns 2. Te azt ugyan honnan tudod.
...a C&M állitólagos vándorlásairól is mit lehet nemzetközi kőtfőkből tudni,...mert ha szlovák tudományos (sic!) akadémiához köthető történeti munkákkal jösz....:rolleyes:o_O ...akkor inkább no comment.
Akkor gondolom a cseh, magyar (!) vagy a lengyel álláspont se érdekel. ;) Mert azért Magyarországon is mégis ki veszi ezt komolyan? Inkább amolyan népies mende-monda jellege van az egésznek.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
Élég abszurd és megalapozatlan feltételezés (amolyan hungarikum, amit amúgy is senki a világon nem hisz el). Egyrést geográfia - tudjuk, hogy C&M Zalaváron keresztul mentek Nyitrára, majd késobb elég korulményes lenne Balkánról meghóditani a Cseheket (Bořivoj Metod általi megkerestelése) és a Visztula-menti lengyeleket. Az északi Morva mentén hegyén hátan vannak a régészetileg felkutatot nagy gazdasági és hatalmi centumok, a balkáni Morva mentén pedig nincsen +- semmi. Ráadásul régészetileg felmutatható temetkezések folytonnsága még a 10.-11. században is, amikor már magyar temetkezések is jelen voltak. És szép számban vannak honfoglas elotti lelohelyek Szlovákia teruletén, azaz viszonylag suru vol a népesség: http://www.hradiska.sk/2010/06/mapa-slovanskych-hradisk.html
A 9.századi keresztény térítésig a szlávokra a halotthamvasztásos temetkezés volt a jellemző, ezek aránya nem haladta meg az 5%-ot a felvidéki területeken. Ti az avar köznép temetőit(amelyek csontvázas temetkezések, mellékletek nélkül) szeretitek a korai szláv népességének betudni. Ha annyi szláv lett volna a Kárpát-medencében, mint amennyit ti tudni véltek, akkor most valami szláv nyelven beszélnénk.
Déli Morávia létezéséről meg szerepéről meg az egykorú források tanúskodnak(a legfontosabb a De Administrando Imperio, de például a Bajor Geográfus is két morva csoportot ismer) A "Nagymorva birodalom" és északi morávia jelentőségének eltúlozása, éppen a cseh-szlovák történészek dicső múlt iránti vágyának kreálmánya. A morva "államok" a keleti-frank Ostmark határőrgrófság egy-egy gyakran lázongó határőrkerületét jelentette, amelyek közül a fő szerepet a déli (Régi) Morávia játszotta. .
 
W

Wilson

Guest
Akkor gondolom a cseh, magyar (!) vagy a lengyel álláspont se érdekel. ;) Mert azért Magyarországon is mégis ki veszi ezt komolyan? Inkább amolyan népies mende-monda jellege van az egésznek.

Az a helyzet,hogy a magyar és szlovák történészek között komoly vita van arról,hogy a történelmi Magyarországon belül mikortól beszélhetünk a szlovákokról.
De nem megbántva téged és a Szlovákságot ezzel a vicces képpel utalnék arra,hogy a szlovákoknak viszonylag rövid történelmük van.Ez tény de az én szememben ettől a szlovákok nem kevesebbek,a jelenlegi miniszterelnök kijelentése is elismerésre méltó ezzel kapcsolatban amit a trianoni évforduló alkalmával tett.

images
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
4 994
13 300
113
Az a helyzet,hogy a magyar és szlovák történészek között komoly vita van arról,hogy a történelmi Magyarországon belül mikortól beszélhetünk a szlovákokról.
De nem megbántva téged és a Szlovákságot ezzel a vicces képpel utalnék arra,hogy a szlovákoknak viszonylag rövid történelmük van.Ez tény de az én szememben ettől a szlovákok nem kevesebbek,a jelenlegi miniszterelnök kijelentése is elismerésre méltó ezzel kapcsolatban amit a trianoni évforduló alkalmával tett.

images

Ezen van aki Szlovákián belul is rugózik. Vannak, akik már a honfoglálás elotti sláv lakosságot is Szlováknak mondják, Szlovák birodalomnak nevezik o_O a Nagy Morva államot, ez viszont etnogenézisi szempontból helytelen, mivel az etnikai határaink alapján nyilván csak a Magyar Királyságon belul állandosult az etnicitásunk, ézért például a komoly szlovák szakirodalomban még nem is szokás Slovákoknak nevezni a honfoglalás elotti vagy alati szláv lakosságot. Csak úgy általába Slovenoknak, vagy nyitrai Slávoknak.

A 9.századi keresztény térítésig a szlávokra a halotthamvasztásos temetkezés volt a jellemző, ezek aránya nem haladta meg az 5%-ot a felvidéki területeken. Ti az avar köznép temetőit(amelyek csontvázas temetkezések, mellékletek nélkül) szeretitek a korai szláv népességének betudni. Ha annyi szláv lett volna a Kárpát-medencében, mint amennyit ti tudni véltek, akkor most valami szláv nyelven beszélnénk.
Déli Morávia létezéséről meg szerepéről meg az egykorú források tanúskodnak(a legfontosabb a De Administrando Imperio, de például a Bajor Geográfus is két morva csoportot ismer) A "Nagymorva birodalom" és északi morávia jelentőségének eltúlozása, éppen a cseh-szlovák történészek dicső múlt iránti vágyának kreálmánya. A morva "államok" a keleti-frank Ostmark határőrgrófság egy-egy gyakran lázongó határőrkerületét jelentette, amelyek közül a fő szerepet a déli (Régi) Morávia játszotta. .

Ebben a kérdésben ugyan abba a csabdába estetek, mind azok, akik egy homályos kifejezés alapján egy pápai levélben királynak titulálják Szvatopluk fejedelmet. Az írottakban kulonbozo okok folytán keletkezhetnek félreértések, de hogy a déli Morva mentén fyzikailag nincsen semmi bizonyítéka egy olyan állam kozpontjának, amely Csehországig sot Lengelországik terjedne, azt egyszeruen nincsen mivel leutni. Márpedig C&M egy ilyen államban tevékenykedtek.

--------------------------

Szerintem folytassuk ezt valami más topikba, mert itt útban vagyunk a Románia ellenes hadmuveleteknek. :D
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
W

Wilson

Guest
Ezen van aki Szlovákián belul is rugózik. Vannak, akik már a honfoglálás elotti sláv lakosságot is Szlováknak mondják, Szlovák birodalomnak nevezik o_O a Nagy Morva államot, ez viszont etnogenézisi szempontból helytelen, mivel az etnikai határaink alapján nyilván csak a Magyar Királyságon belul állandosult az etnicitásunk, ézért például a komoly szlovák szakirodalomban még nem is szokás Slovákoknak nevezni a honfoglalás elotti vagy alati szláv lakosságot. Csak úgy általába Slovenoknak, vagy nyitrai Slávoknak.



Ebben a kérdésben ugyan abba a csabdába estetek, mind azok, akik egy homályos kifejezés alapján egy pápai levélben királynak titulálják Szvatopluk fejedelmet. Az írottakban kulonbozo okok folytán keletkezhetnek félreértések, de hogy a déli Morva mentén fyzikailag nincsen semmi bizonyítéka egy olyan állam kozpontjának, amely Csehországig sot Lengelországik terjedne, azt egyszeruen nincsen mivel leutni. Márpedig C&M egy ilyen államban tevékenykedtek.

--------------------------

Szerintem folytassuk ezt valami más topikba, mert itt útban vagyunk a Románia ellenes hadmuveleteknek. :D

A hadműveletek már ki vannak dolgozva csak a megfelelő pillanatra várunk:)
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
Igazából attól függ a siker, hogy mi a kitűzött végcél? Ha a javarészt hozzánk tartozók felszabadítása és a hozzájuk tartozó területeké, akkor végülis lehetséges az eddig felvázoltakból egy kisebb volumenű területelszakító háborút lefolytatni, bár ez a volumen a két nép múltjára tekintve öldöklés lenne. Viszont ez megágyazna a következő háborúnak és közben fix 100/100-as szintű gyűlölet lenne ami most is megvan, csak úgy teszünk időnként néhány finomító hozzászólással, mintha nem így lenne. Szóval az a helyzet, hogy ezt megelőzendő térdre kell kényszeríteni a románokat, a szívükre mért csapással. Tehát ha felszabadítanánk, de ezt úgy, hogy az hosszú távon nekünk kedvezzen, akkor a valódi célnak a román alföldnek kell lennie. Bukarest. És ennek azért van egy elég kemény akadálya, mégpedig a hegyek. Azon a vonulaton átkelni ellenséges közegben olyan területen, ahol még a legócskább technikával is sikeresen védekezhetnek a hadjárat végét is jelentené. Az egyik lehetséges mód persze a kiküszöbölésére egy hatalmas légi szállítású erő kiépítése, de ennek a gondolata is végtelenül messze van tőlünk. És emiatt sajnos a könnyebbik úton kellene haladnunk, de az az út konkrétan Szerbia. Itt ugye egyből felvetődik, hogy ha arra indulunk, egyrészt kell, hogy legyen erő ami védi a román határszakaszt, neadjisten támadhatja is, másrészt pedig a; vagy nagyon nagyon jóban kell lennünk a szerbekkel ami ilyen léptékig nézve a dolgokat lehetetlen, vagy b; először őket kell levernünk, behatolva a vajdaságba, ahol elég nagy csapást kell mérnünk, hogy ne tudják a térséget tartani és megindulhassunk Temesvár-Belgrád irányába.

A bolgárok tevékenységétől függően is kijelölve a kihasítandó korridort ami a felvonulási és utánpótlási vonalunk. Ehhez ismét még meg nem levő erőket kell létrehoznunk, hiszen az előretörésünkkel a román határszakasz jelentősen megnövekedne, a támadásunkra való román reakciót csak a saját és bolgár erők tudnák leszabályozni amíg el nem érjük a már ellaposodó hegylábakat. Itt a kérdés, hogy az előretörés folyamán tudunk e elég komoly veszteséget okozni a mobilis szerb erőknek, hogy ne kelljen leállnunk ostromolni, illetve lenne e megadás a részükről, ha a horvát vonalon támogatást kapunk. Ott az átkelés a román alföldre már nagyságrendekkel könnyebb, az utánpótlás pedig megoldható ha sem a szerb erők nem tudnak mozgósítani ennek a megszakítására, sem pedig a románok nem tudnak kitörni a határvonalon. Tekintve, hogy így a magterületük kerülne veszélybe, esélyesen egyesített magyar-bolgár hadművelet keretében, a síkon az előretörés a műszaki akadályok leküzdésével már szinte gyerekjáték a Craiova-Bukarest vonalon. Ekkorra a határszakasz magyar részét védő erők megindulhatnak Erdély biztosítására, jóval kisebb ellenállással megküzdve, mintha koncentrált erők állnának velük szemben, mert a főváros védelmére esélyesen kivonnak minden mozdítható egységet.

Erre időben nagyon gyorsan tervezett mozdulatokkal kell számolni a felvonulás és a hadmozdulatok tekintetében, tehát ostromok nem férnek bele, valamint a jelenleg tervezett haderőnk legalább háromszorosa, amennyiben mind bolgár, mind horvát részről szövetségesi szintű segítséggel számolhatunk.

Az orosz medve maximum a diplomácia egyre erősödő fenyegetéséig szabad hogy jusson ahogy figyeli az eseményeket, ezen belül le kell zajlania a hadműveleteknek. Az osztozkodás során a bolgár igényeket maximálisan, a horvát igényeket csak részben szabad kielégíteni. Saját részről a magyarlakta területek bő környezetét venném igénybe, a békülés jelzésére pedig támogatásról biztosítanám őket a jövőbeni koszovói érdekeik tekintetében.

Így elejét lehetne venni annak, hogy elszálljon a helyzet balkáni szinten is, bár ha beindul a daráló, lehet hogy Szerbiának vége lenne, mert az albánok, bosnyákok szerintem ugranának a vérre. De a tempót ha sikerül gyors lefolyású műveletként végigvinni, nem tudnának érdemben mozgósítani sem, az egésznek a hatása nem tudna túlnyúlni a diplomáciai őrjöngés keretein mi pedig ott pisloghatnánk ártatlan bociszemekkel Erdélyből meg Bukarestből is felkínálva valami nagyon nagyon megalázó feltételrendszert a békére, amit aztán a szokásos külső békítők addig finomíthatnak, hogy nevetve azt mondhassuk, hogy nekünk még ez is fasza, nekik meg ugyanakkora szar.

Tudom, hogy ez így még nagyon vázlatos, de a a legésszerűbbnek ez az út tűnik nekem.
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Igazából attól függ a siker, hogy mi a kitűzött végcél? Ha a javarészt hozzánk tartozók felszabadítása és a hozzájuk tartozó területeké, akkor végülis lehetséges az eddig felvázoltakból egy kisebb volumenű területelszakító háborút lefolytatni, bár ez a volumen a két nép múltjára tekintve öldöklés lenne. Viszont ez megágyazna a következő háborúnak és közben fix 100/100-as szintű gyűlölet lenne ami most is megvan, csak úgy teszünk időnként néhány finomító hozzászólással, mintha nem így lenne. Szóval az a helyzet, hogy ezt megelőzendő térdre kell kényszeríteni a románokat, a szívükre mért csapással. Tehát ha felszabadítanánk, de ezt úgy, hogy az hosszú távon nekünk kedvezzen, akkor a valódi célnak a román alföldnek kell lennie. Bukarest. És ennek azért van egy elég kemény akadálya, mégpedig a hegyek. Azon a vonulaton átkelni ellenséges közegben olyan területen, ahol még a legócskább technikával is sikeresen védekezhetnek a hadjárat végét is jelentené. Az egyik lehetséges mód persze a kiküszöbölésére egy hatalmas légi szállítású erő kiépítése, de ennek a gondolata is végtelenül messze van tőlünk. És emiatt sajnos a könnyebbik úton kellene haladnunk, de az az út konkrétan Szerbia. Itt ugye egyből felvetődik, hogy ha arra indulunk, egyrészt kell, hogy legyen erő ami védi a román határszakaszt, neadjisten támadhatja is, másrészt pedig a; vagy nagyon nagyon jóban kell lennünk a szerbekkel ami ilyen léptékig nézve a dolgokat lehetetlen, vagy b; először őket kell levernünk, behatolva a vajdaságba, ahol elég nagy csapást kell mérnünk, hogy ne tudják a térséget tartani és megindulhassunk Temesvár-Belgrád irányába.

A bolgárok tevékenységétől függően is kijelölve a kihasítandó korridort ami a felvonulási és utánpótlási vonalunk. Ehhez ismét még meg nem levő erőket kell létrehoznunk, hiszen az előretörésünkkel a román határszakasz jelentősen megnövekedne, a támadásunkra való román reakciót csak a saját és bolgár erők tudnák leszabályozni amíg el nem érjük a már ellaposodó hegylábakat. Itt a kérdés, hogy az előretörés folyamán tudunk e elég komoly veszteséget okozni a mobilis szerb erőknek, hogy ne kelljen leállnunk ostromolni, illetve lenne e megadás a részükről, ha a horvát vonalon támogatást kapunk. Ott az átkelés a román alföldre már nagyságrendekkel könnyebb, az utánpótlás pedig megoldható ha sem a szerb erők nem tudnak mozgósítani ennek a megszakítására, sem pedig a románok nem tudnak kitörni a határvonalon. Tekintve, hogy így a magterületük kerülne veszélybe, esélyesen egyesített magyar-bolgár hadművelet keretében, a síkon az előretörés a műszaki akadályok leküzdésével már szinte gyerekjáték a Craiova-Bukarest vonalon. Ekkorra a határszakasz magyar részét védő erők megindulhatnak Erdély biztosítására, jóval kisebb ellenállással megküzdve, mintha koncentrált erők állnának velük szemben, mert a főváros védelmére esélyesen kivonnak minden mozdítható egységet.

Erre időben nagyon gyorsan tervezett mozdulatokkal kell számolni a felvonulás és a hadmozdulatok tekintetében, tehát ostromok nem férnek bele, valamint a jelenleg tervezett haderőnk legalább háromszorosa, amennyiben mind bolgár, mind horvát részről szövetségesi szintű segítséggel számolhatunk.

Az orosz medve maximum a diplomácia egyre erősödő fenyegetéséig szabad hogy jusson ahogy figyeli az eseményeket, ezen belül le kell zajlania a hadműveleteknek. Az osztozkodás során a bolgár igényeket maximálisan, a horvát igényeket csak részben szabad kielégíteni. Saját részről a magyarlakta területek bő környezetét venném igénybe, a békülés jelzésére pedig támogatásról biztosítanám őket a jövőbeni koszovói érdekeik tekintetében.

Így elejét lehetne venni annak, hogy elszálljon a helyzet balkáni szinten is, bár ha beindul a daráló, lehet hogy Szerbiának vége lenne, mert az albánok, bosnyákok szerintem ugranának a vérre. De a tempót ha sikerül gyors lefolyású műveletként végigvinni, nem tudnának érdemben mozgósítani sem, az egésznek a hatása nem tudna túlnyúlni a diplomáciai őrjöngés keretein mi pedig ott pisloghatnánk ártatlan bociszemekkel Erdélyből meg Bukarestből is felkínálva valami nagyon nagyon megalázó feltételrendszert a békére, amit aztán a szokásos külső békítők addig finomíthatnak, hogy nevetve azt mondhassuk, hogy nekünk még ez is fasza, nekik meg ugyanakkora szar.

Tudom, hogy ez így még nagyon vázlatos, de a a legésszerűbbnek ez az út tűnik nekem.

Rárobbantod a vaskaput mikor tele van a tározó, és lekorlátozódik havasalföld mozgási területe, és az összes dunamenti településük árvíz sújtotta lesz.
 

agronomus

Well-Known Member
2020. augusztus 5.
222
1 253
93
Igazából attól függ a siker, hogy mi a kitűzött végcél? Ha a javarészt hozzánk tartozók felszabadítása és a hozzájuk tartozó területeké, akkor végülis lehetséges az eddig felvázoltakból egy kisebb volumenű területelszakító háborút lefolytatni, bár ez a volumen a két nép múltjára tekintve öldöklés lenne. Viszont ez megágyazna a következő háborúnak és közben fix 100/100-as szintű gyűlölet lenne ami most is megvan, csak úgy teszünk időnként néhány finomító hozzászólással, mintha nem így lenne. Szóval az a helyzet, hogy ezt megelőzendő térdre kell kényszeríteni a románokat, a szívükre mért csapással. Tehát ha felszabadítanánk, de ezt úgy, hogy az hosszú távon nekünk kedvezzen, akkor a valódi célnak a román alföldnek kell lennie. Bukarest. És ennek azért van egy elég kemény akadálya, mégpedig a hegyek. Azon a vonulaton átkelni ellenséges közegben olyan területen, ahol még a legócskább technikával is sikeresen védekezhetnek a hadjárat végét is jelentené. Az egyik lehetséges mód persze a kiküszöbölésére egy hatalmas légi szállítású erő kiépítése, de ennek a gondolata is végtelenül messze van tőlünk. És emiatt sajnos a könnyebbik úton kellene haladnunk, de az az út konkrétan Szerbia. Itt ugye egyből felvetődik, hogy ha arra indulunk, egyrészt kell, hogy legyen erő ami védi a román határszakaszt, neadjisten támadhatja is, másrészt pedig a; vagy nagyon nagyon jóban kell lennünk a szerbekkel ami ilyen léptékig nézve a dolgokat lehetetlen, vagy b; először őket kell levernünk, behatolva a vajdaságba, ahol elég nagy csapást kell mérnünk, hogy ne tudják a térséget tartani és megindulhassunk Temesvár-Belgrád irányába.

A bolgárok tevékenységétől függően is kijelölve a kihasítandó korridort ami a felvonulási és utánpótlási vonalunk. Ehhez ismét még meg nem levő erőket kell létrehoznunk, hiszen az előretörésünkkel a román határszakasz jelentősen megnövekedne, a támadásunkra való román reakciót csak a saját és bolgár erők tudnák leszabályozni amíg el nem érjük a már ellaposodó hegylábakat. Itt a kérdés, hogy az előretörés folyamán tudunk e elég komoly veszteséget okozni a mobilis szerb erőknek, hogy ne kelljen leállnunk ostromolni, illetve lenne e megadás a részükről, ha a horvát vonalon támogatást kapunk. Ott az átkelés a román alföldre már nagyságrendekkel könnyebb, az utánpótlás pedig megoldható ha sem a szerb erők nem tudnak mozgósítani ennek a megszakítására, sem pedig a románok nem tudnak kitörni a határvonalon. Tekintve, hogy így a magterületük kerülne veszélybe, esélyesen egyesített magyar-bolgár hadművelet keretében, a síkon az előretörés a műszaki akadályok leküzdésével már szinte gyerekjáték a Craiova-Bukarest vonalon. Ekkorra a határszakasz magyar részét védő erők megindulhatnak Erdély biztosítására, jóval kisebb ellenállással megküzdve, mintha koncentrált erők állnának velük szemben, mert a főváros védelmére esélyesen kivonnak minden mozdítható egységet.

Erre időben nagyon gyorsan tervezett mozdulatokkal kell számolni a felvonulás és a hadmozdulatok tekintetében, tehát ostromok nem férnek bele, valamint a jelenleg tervezett haderőnk legalább háromszorosa, amennyiben mind bolgár, mind horvát részről szövetségesi szintű segítséggel számolhatunk.

Az orosz medve maximum a diplomácia egyre erősödő fenyegetéséig szabad hogy jusson ahogy figyeli az eseményeket, ezen belül le kell zajlania a hadműveleteknek. Az osztozkodás során a bolgár igényeket maximálisan, a horvát igényeket csak részben szabad kielégíteni. Saját részről a magyarlakta területek bő környezetét venném igénybe, a békülés jelzésére pedig támogatásról biztosítanám őket a jövőbeni koszovói érdekeik tekintetében.

Így elejét lehetne venni annak, hogy elszálljon a helyzet balkáni szinten is, bár ha beindul a daráló, lehet hogy Szerbiának vége lenne, mert az albánok, bosnyákok szerintem ugranának a vérre. De a tempót ha sikerül gyors lefolyású műveletként végigvinni, nem tudnának érdemben mozgósítani sem, az egésznek a hatása nem tudna túlnyúlni a diplomáciai őrjöngés keretein mi pedig ott pisloghatnánk ártatlan bociszemekkel Erdélyből meg Bukarestből is felkínálva valami nagyon nagyon megalázó feltételrendszert a békére, amit aztán a szokásos külső békítők addig finomíthatnak, hogy nevetve azt mondhassuk, hogy nekünk még ez is fasza, nekik meg ugyanakkora szar.

Tudom, hogy ez így még nagyon vázlatos, de a a legésszerűbbnek ez az út tűnik nekem.


Bukarest felejtős. Ha csak nem vagyunk 20 millióan, ők pedig 10-en.
Egyelőre ez nem megy. Elég jól ismerem azt a környéket, ahol te le szeretnéd galopoztatni a Magyar Hadsereget (duna mente jöhetne szóba - de mi van a Vaskapu hegyeivel?). Szerbia északi részének elfoglalásával nem oldanál meg semmit, mert ott lennél, mintha Temesvár irányából Káránsebes, Szörényvár irányába szeretnél előre tőrni (akkor már jobb a kisebb szerb határt biztosítani, mint a 250 km-es románt). Nagyon hegyes vidék és mellete csak hágókon szorosokon lehet járni. Bukarestet csak akkor lehetne elfoglalni, ha Erdély már teljes mértékben biztosítva lenne. De kérdem én minek? Annyi erővel berobbantanám az összes átkelőt, amit nem megerődíteném a gerincel együtt. Mégegyszer mondom, én Bukarestel nem foglalkoznék. Lezárnám a nyugati kapcsolatukat közúton, vasúton, folyón, aztán sűljenek a zsírjukban (a tengert a Bolgárok miatt nem tudnák használni).
Nem mellékesen egy Szerbia elleni háborúval az Oroszokat is magunk ellen hangolnánk. Ezért ez az opció is, szerintem kuka.

Szerbia kapcsán szeretném megjegyezni, hogy ha sor kerülne egy boszniai beavatkozásukra (a feloszás érdekében) részükről, akkor amennyi muszlim van a Balkánon és a környéken (Bosznia, Szandcsák, Albánia, Macedonia és még akik kintről özönlenének), azok mind nekik esne. Még a Horvátok is kapnának belőlük, ha nem űlnének a seggükön. Ez pedig Szerbia még kisebbre való korrigálását eredményezné. Akkor jönne újból a sok szerb menekült, főleg a Vajdaságba. Valószínű, hogy etnikai tisztogatást célzó církuszok is lennének ebből kifolyólag. Na akkor jönne el a mi időnk. Senki nem emelhetne szót azért, hogy bevonulunk a Magyar kisebbség védelme érdekében. Ez egy védhető helyzet lenne, szemben egy csak úgy, Bukarest érdekében történő szerbiai támadásnak. A lényeg, hogy még sokat kell fejlődnünk. Csak azután tudunk eredményt elérni.
A harcos erénye a tűrelem - mondta a buta szamúráj mester:).
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
Rárobbantod a vaskaput mikor tele van a tározó, és lekorlátozódik havasalföld mozgási területe, és az összes dunamenti településük árvíz sújtotta lesz.

Hát ezt maximum a kivonás után, hogy nyomorogjanak emiatt is vagy öt-tíz évig, az is idő nekünk, de ha előre robbantjuk, nagyon lekorlátozódna a mozgási terület a hadműveletekhez és sokkal komolyabb akadály lehetne mint segítség. Bár ha nem így látod, akkor jöhet az infó.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
Bukarest felejtős. Ha csak nem vagyunk 20 millióan, ők pedig 10-en.
Egyelőre ez nem megy. Elég jól ismerem azt a környéket, ahol te le szeretnéd galopoztatni a Magyar Hadsereget (duna mente jöhetne szóba - de mi van a Vaskapu hegyeivel?). Szerbia északi részének elfoglalásával nem oldanál meg semmit, mert ott lennél, mintha Temesvár irányából Káránsebes, Szörényvár irányába szeretnél előre tőrni (akkor már jobb a kisebb szerb határt biztosítani, mint a 250 km-es románt). Nagyon hegyes vidék és mellete csak hágókon szorosokon lehet járni. Bukarestet csak akkor lehetne elfoglalni, ha Erdély már teljes mértékben biztosítva lenne. De kérdem én minek? Annyi erővel berobbantanám az összes átkelőt, amit nem megerődíteném a gerincel együtt. Mégegyszer mondom, én Bukarestel nem foglalkoznék. Lezárnám a nyugati kapcsolatukat közúton, vasúton, folyón, aztán sűljenek a zsírjukban (a tengert a Bolgárok miatt nem tudnák használni).
Nem mellékesen egy Szerbia elleni háborúval az Oroszokat is magunk ellen hangolnánk. Ezért ez az opció is, szerintem kuka.

Szerbia kapcsán szeretném megjegyezni, hogy ha sor kerülne egy boszniai beavatkozásukra (a feloszás érdekében) részükről, akkor amennyi muszlim van a Balkánon és a környéken (Bosznia, Szandcsák, Albánia, Macedonia és még akik kintről özönlenének), azok mind nekik esne. Még a Horvátok is kapnának belőlük, ha nem űlnének a seggükön. Ez pedig Szerbia még kisebbre való korrigálását eredményezné. Akkor jönne újból a sok szerb menekült, főleg a Vajdaságba. Valószínű, hogy etnikai tisztogatást célzó církuszok is lennének ebből kifolyólag. Na akkor jönne el a mi időnk. Senki nem emelhetne szót azért, hogy bevonulunk a Magyar kisebbség védelme érdekében. Ez egy védhető helyzet lenne, szemben egy csak úgy, Bukarest érdekében történő szerbiai támadásnak. A lényeg, hogy még sokat kell fejlődnünk. Csak azután tudunk eredményt elérni.
A harcos erénye a tűrelem - mondta a buta szamúráj mester:).

Persze, a lázítás, előkészítő műveletek, hadianyag lerakat létrehozása a bolgároknál, stb nekem is eszembe jutott. Viszont ha a bolgárok megsegítenék a felvázolt villámháborúmat és segítenének délkeleten szintén megnyitni az utat, míg mi északról egy északkeleti vonalat alakítunk ki, több behatolási ponttal is számolhatnánk. Mivel ezt az egy szakaszt kivéve sík terepünk lenne Szerbián át és aztán a hegyekből leérve ismét csak síkság, lehetne rohanni, főleg ha emiatt nincs idejük elégséges műszaki előkészítést sem lefojtatni.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Hát ezt maximum a kivonás után, hogy nyomorogjanak emiatt is vagy öt-tíz évig, az is idő nekünk, de ha előre robbantjuk, nagyon lekorlátozódna a mozgási terület a hadműveletekhez és sokkal komolyabb akadály lehetne mint segítség. Bár ha nem így látod, akkor jöhet az infó.

Még az elején durrantasz, természeti katasztrófát okozol a hátországban az őket akadályozza. A víz 2 nap alatt elvonul 1 hét múlva már fel is szárad.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
Még az elején durrantasz, természeti katasztrófát okozol a hátországban az őket akadályozza. A víz 2 nap alatt elvonul 1 hét múlva már fel is szárad.

Viszont kulcsfontosságú a gyorsaság. Egy héttel előrejelezni az egész műveletet nem lenne érdemes, viszont ha meg rossz tempóban történik, akkor a fentiek szerint minket akadályozna a műveletek kivitelezésében.
 

August1

New Member
2020. augusztus 26.
13
8
3
Azt kellene elkerülni hogy többfrontos háborúba keveredjünk. Ha összekapunk a románokkal Erdély miatt, akkor gyakorlatilag borítékolható hogy hátba kapjuk a szlovákokat meg az ukránokat de még a szerbeket is valószínűleg mert egyértelmű lenne hogy területi revíziot akarunk. Valszeg egyik ország sem várná meg míg egyesével visszaszerezzük mindent ami a miénk, hanem együtt rontanának ránk.
Románia Kárpátokon tûli területeivel én sem foglalkoznék, Erdély elég nekünk, ha azt visszaszereznénk románia többi része menne a kukába, ukrán területi követelések, bolgár követelések... de ehhez lekellene mondanunk a Felvidékről meg Kárpátaljáról. Vagy kezdhetnénk Kárpátaljával, ukrajna feldarabolása esetén oroszok,lengyelek által, bevonulhatnánk oda. Decez megint beindítana egy láncreakciót hogy vissza akarjuk álítani határainkat és megint egyszerre ugrana ránk mindegyik.
De mondhatnánk Vajdaságot is, ha létrejönne Nagy Albánia ami már a kapuban van, illetve kitörne valamiféle háború megint a Balkánon, esetleg az albánok és a szerbek kozott, akkor lenne lehetőség tovább szabdalni Szerbiát. Abba még a horvátok is benne lennének. Szóval bármit csinálunk csak óvatosan,mert a legrosszabb esetben akár 4 frontos háborúba is keveredhetünk.
Ne feledjük hogy a környező országok még mindig félnek hogy visszaállítjuk a történelmi országhatárainkat. Nem felejtették el hogy ha a magyarok összefognak,akkor bárkit képesek legyőzni. Én remélem ezek a változások minél hamarabb létre fognak jönni, mert a saját nép érdekébeni bevonulások más ország területére elég gyakoriak lettek mostanság,hátha nekünk is megadatik most hogy fejlődik a honvédség...
 

August1

New Member
2020. augusztus 26.
13
8
3
Továbbá ne felejtsük el hogy ezek a buzi románok a történelmük folyamán mindig jó helyre nyaltak. Most az amcsiknak. Mást soha nem is tudtak...
 

agronomus

Well-Known Member
2020. augusztus 5.
222
1 253
93
Rárobbantod a vaskaput mikor tele van a tározó, és lekorlátozódik havasalföld mozgási területe, és az összes dunamenti településük árvíz sújtotta lesz.

Az sem egy rosz húzás, de attól még a főerőket nem vágod el a többitől.
Egy déli, Bukarest elleni támadást a románok valószínű, hogy egy Szilágyság és Szászváros irányából történő betöréssel próbálnák kompenzálni. Ezt pedig csak úgy lehetne megelőzni, ha a Temesvár-Crajova támadással egy időben menne a Pácium elfoglalása és a Szilágyságon keresztüli offenzíva. Ehhez pedig jeleneg kb kellene a német hadsereg segítsége is:). Na meg az USA engedélye. Én egy román átállásban látom a lehetőségünket. "Na nem meg mondtuk" - dörgölhetnénk az USA orra alá és egyben beleegyezését kérhetnénk Erdély mint nyugati érdekszféra megvédésére. Az Oroszok nem nagyon tőrnék magukat Erdély vissza vagy elfoglalása miatt (csak 100 éve tartozik ortodox érdekszférába), a románok pedig kevesek lennének hozzá. Ha pedig nem állnának át, akkor Bukarest kérdését megoldanák az Oroszok, míg közben az USA a segítségünkel építené a kibővített Árpád vonal II. (a rajzok megvannak, csak le kell porolni - adéli szakaszt majd együtt megtervezzük:rolleyes:).

Haubagoi megállapításaival nagy vonalakban egyetértek (az Oroszokat az USA-nak meg kell nyerni, mostani szankciózás csak figyelemelterelés). DE én nem SZU területtel gondolom az Orosz befolyás visszaállítását, hanem az ortodox területek átadásával.
Vagyis Belaruszia és Ukrajna keleti területei, Kárpátok vonala határral maradna ÓRománia, Bulgária, Szerbia, Bosznia ortodox része, Kelet-Macedonia és Görögország. Már 1989-ben megjósolta Huntington ezt a határt. A SZU eszméjének, mint ideologiának és hívószónak már az oroszok szemében sincs ereje, annál inkább az ortodoxiának.