[BIZTPOL] Románia

Ha sikerül megoldanunk a cigánykérdést úgy hogy pozitívan jöjjünk ki belőle pluszt adva a nemzethez akkor jó, ha nem akkor még mindig ott a lehetőség arra hogy okot adjunk Kanadának arra hogy mindet befogadj menekültként :) jelenleg csökken a cigány TFR, szakadnak ki a putrisok közülük, nem egy japán vagy magyar minőség de majd kiderül, jó kérdés hogy mennyi a genetikai örökség és a felvett viselkedés, olyanok mint mi sose lesznek 100% ban maximum ha csökken a szaporulatuk és keverednek akkor kihalhatnak a rossz gének idővel.

Pont ezzel a taktikával próbálkozik merkel és makron. Látjuk a sikereket.
Én a szegregáció és a különélés hive vagyok. Mi itt ők meg egy másik kultúraközeli országban. Nekem az mindegy, hogy regát, india vagy usa/kanada. :)
 
A cigány TFR hez pontos adat nincs de kormányzati szinten 2-2,2 körülire teszik az utóbbi években ami hatalmas bezuhanást jelent, ha lemegy 2 alá és lesz keveredés és folyamatos felzárkózás akkor lehet hogy mi leszünk az egyetlen ország aki kezelni tudta a cigánykérdést és értelmet nyer a rejtett erőforrás megnevezés.

Megelőztek minket a Spanyolok:(. Frankó a háború után beindított egy programot, minek értelmében jelentős támogatást nyújtott a cigány-spanyol vegyes házasságot kötő személyeknek. A támogatás keretében lakást, munkahelyet, kiemelt jövedelemtámogatást és egyébb juttatásokat kaptak:D. Ezzel elérte a Spanyol állam, hogy napjainkra (kb 30 év alatt) - úgy, hogy a Frankó diktatúrát követően meg is szüntették a programot - alig maradt cigány nemzetiségű az országban, beolvadtak a többségi nemzetbe.
 
Megelőztek minket a Spanyolok:(. Frankó a háború után beindított egy programot, minek értelmében jelentős támogatást nyújtott a cigány-spanyol vegyes házasságot kötő személyeknek. A támogatás keretében lakást, munkahelyet, kiemelt jövedelemtámogatást és egyébb juttatásokat kaptak:D. Ezzel elérte a Spanyol állam, hogy napjainkra (kb 30 év alatt) - úgy, hogy a Frankó diktatúrát követően meg is szüntették a programot - alig maradt cigány nemzetiségű az országban, beolvadtak a többségi nemzetbe.

Azért egy különbség van Spanyolország és Magyarország közt. A történelem és annak hatása a demográfiára. Úgyhogy minden ilyen hasonló program előtt jobb ha bedurrantod a magyar népesség szaporulatot hogy ne mi kakaósodjunk el.
 
Megelőztek minket a Spanyolok:(. Frankó a háború után beindított egy programot, minek értelmében jelentős támogatást nyújtott a cigány-spanyol vegyes házasságot kötő személyeknek. A támogatás keretében lakást, munkahelyet, kiemelt jövedelemtámogatást és egyébb juttatásokat kaptak:D. Ezzel elérte a Spanyol állam, hogy napjainkra (kb 30 év alatt) - úgy, hogy a Frankó diktatúrát követően meg is szüntették a programot - alig maradt cigány nemzetiségű az országban, beolvadtak a többségi nemzetbe.

Nem akarom megsérteni a spanyolokat, de kisebb a temperamentumbeli különbség mint nálunk :D
Miért mennyi volt nekik akkor? Mert ha pár tíz vagy százezer a 28 millióhoz ami volt nekik 1950 körül akkor persze hogy felhígították őket utánpótlás nélkül. Nálunk a kérdés a hígulás utáni minőség, hogy milyenek lesznek a gének, szerintem nem jobbak ezért ezzel csak óvatosan, nagyobb része inkább legyen a felzárkózás. Annak nem sok értelme van hogy a magyar cigányosodjon el a nagy elkeverésben.

Azért egy különbség van Spanyolország és Magyarország közt. A történelem és annak hatása a demográfiára. Úgyhogy minden ilyen hasonló program előtt jobb ha bedurrantod a magyar népesség szaporulatot hogy ne mi kakaósodjunk el.

Pontosan
 
Megelőztek minket a Spanyolok:(. Frankó a háború után beindított egy programot, minek értelmében jelentős támogatást nyújtott a cigány-spanyol vegyes házasságot kötő személyeknek. A támogatás keretében lakást, munkahelyet, kiemelt jövedelemtámogatást és egyébb juttatásokat kaptak:D. Ezzel elérte a Spanyol állam, hogy napjainkra (kb 30 év alatt) - úgy, hogy a Frankó diktatúrát követően meg is szüntették a programot - alig maradt cigány nemzetiségű az országban, beolvadtak a többségi nemzetbe.
Nem előztek meg. Volt idő itthon, amikor törvény tiltotta a cigány-cigány házasságot és a vegyes házasság volt kívánatos. Mária Terézia koráról beszélek. Nulla eredmény, sőt manapság "sikk" a lecsúszott magyarok "elcigányosodása".
 
Ezt mire alapozod? o_O:D:D Szerinted hová és miért tunnének el? És ha belénéznénk a DNSedbe, valószinuleg rájonnénk, hogy még talán neked is valamenyi kozod van (mert hát Kárpát medence). :p
Nem nagyon voltak szlávok északon, a kései avarkor temetkezéseinek maximum 5%-a mínősíthető szlávnak, a hamvasztásos urnatemetkezések alapján. A magyar honfoglalás után az északi gyepű egyvonalas település láncolata húzódott végig a Felvidék déli részén. ez viszont rokonnépek(kései avarok, besenyők) közösségeivel került betelepítésre. A gyepü előtt fekvő gyepüelvét viszont a határőrizetes gyepüőrség lakatlanná változtatta. Egyszóval nem nagyon maradt ott számottevő népesség.(Nem véletlenül az Árpádháziak korában a hegyvidéki területeken erdőispánságokat szerveztek)
A mai szlovákság ősei a 15-17. században költöztek északra Szlavoniából(Tótország) és a horvát vidékekről. Ezek a csoportok egészültek ki a lengyel(Középső-Felvidék) és ruszin(Kelet-Felvidék) elemekkel. Maguk a morvák is frank peremkultúra népessége voltak vegyes avar-szláv elemekkel. Nagymorávia nem létezett, Magna Moravia (Régi Morávia) délen volt, a szerbiai Morava folyó vidékén. Morvák kapcsán ismert összes esemény itt zajlott, s nem a jelentéktelenebb északi moráviában. Nem véletlenül volt Metód sirmiumi(szerémségi) püspök, annak ellenére, hogy szobrot állítotok neki, ő soha nem járt a Felvidéken.
 
Nem nagyon voltak szlávok északon, a kései avarkor temetkezéseinek maximum 5%-a mínősíthető szlávnak, a hamvasztásos urnatemetkezések alapján. A magyar honfoglalás után az északi gyepű egyvonalas település láncolata húzódott végig a Felvidék déli részén. ez viszont rokonnépek(kései avarok, besenyők) közösségeivel került betelepítésre. A gyepü előtt fekvő gyepüelvét viszont a határőrizetes gyepüőrség lakatlanná változtatta. Egyszóval nem nagyon maradt ott számottevő népesség. A mai szlovákság ősei a 15-17. században költöztek északra Szlavoniából(Tótország) és a horvát vidékekről. Ezek a csoportok egészültek ki a lengyel(Középső-Felvidék) és ruszin(Kelet-Felvidék) elemekkel. Maguk a morvák is frank peremkultúra népessége voltak vegyes avar-szláv elemekkel. Nagymorávia nem létezett, Magna Moravia (Régi Morávia) délen volt, a szerbiai Morava folyó vidékén. Morvák kapcsán ismert összes esemény itt zajlott, s nem a jelentéktelenebb északi moráviában. Nem véletlenül volt Metód sirmiumi(szerémségi) püspök, annak ellenére, hogy szobrot állítotok neki, ő soha nem járt a Felvidéken.

Élég abszurd és megalapozatlan feltételezés (amolyan hungarikum, amit amúgy is senki a világon nem hisz el). Egyrést geográfia - tudjuk, hogy C&M Zalaváron keresztul mentek Nyitrára, majd késobb elég korulményes lenne Balkánról meghóditani a Cseheket (Bořivoj Metod általi megkerestelése) és a Visztula-menti lengyeleket. Az északi Morva mentén hegyén hátan vannak a régészetileg felkutatot nagy gazdasági és hatalmi centumok, a balkáni Morva mentén pedig nincsen +- semmi. Ráadásul régészetileg felmutatható temetkezések folytonnsága még a 10.-11. században is, amikor már magyar temetkezések is jelen voltak. És szép számban vannak honfoglas elotti lelohelyek Szlovákia teruletén, azaz viszonylag suru vol a népesség: http://www.hradiska.sk/2010/06/mapa-slovanskych-hradisk.html
 
Élég abszurd és megalapozatlan feltételezés (amolyan hungarikum, amit amúgy is senki a világon nem hisz el). Egyrést geográfia - tudjuk, hogy C&M Zalaváron keresztul mentek Nyitrára, majd késobb elég korulményes lenne Balkánról meghóditani a Cseheket (Bořivoj Metod általi megkerestelése) és a Visztula-menti lengyeleket. Az északi Morva mentén hegyén hátan vannak a régészetileg felkutatot nagy gazdasági és hatalmi centumok, a balkáni Morva mentén pedig nincsen +- semmi. Ráadásul régészetileg felmutatható temetkezések folytonnsága még a 10.-11. században is, amikor már magyar temetkezések is jelen voltak. És szép számban vannak honfoglas elotti lelohelyek Szlovákia teruletén, azaz viszonylag suru vol a népesség: http://www.hradiska.sk/2010/06/mapa-slovanskych-hradisk.html
Ez van nálad a múzeumban?...mert hogy mit hisznek szerteszét a világon és mit nem az szerintem 1.irreleváns 2. Te azt ugyan honnan tudod.
...a C&M állitólagos vándorlásairól is mit lehet nemzetközi kőtfőkből tudni,...mert ha szlovák tudományos (sic!) akadémiához köthető történeti munkákkal jösz....:rolleyes:o_O ...akkor inkább no comment.
 
Ez van nálad a múzeumban?...mert hogy mit hisznek szerteszét a világon és mit nem az szerintem 1.irreleváns 2. Te azt ugyan honnan tudod.
...a C&M állitólagos vándorlásairól is mit lehet nemzetközi kőtfőkből tudni,...mert ha szlovák tudományos (sic!) akadémiához köthető történeti munkákkal jösz....:rolleyes:o_O ...akkor inkább no comment.
Akkor gondolom a cseh, magyar (!) vagy a lengyel álláspont se érdekel. ;) Mert azért Magyarországon is mégis ki veszi ezt komolyan? Inkább amolyan népies mende-monda jellege van az egésznek.
 
Élég abszurd és megalapozatlan feltételezés (amolyan hungarikum, amit amúgy is senki a világon nem hisz el). Egyrést geográfia - tudjuk, hogy C&M Zalaváron keresztul mentek Nyitrára, majd késobb elég korulményes lenne Balkánról meghóditani a Cseheket (Bořivoj Metod általi megkerestelése) és a Visztula-menti lengyeleket. Az északi Morva mentén hegyén hátan vannak a régészetileg felkutatot nagy gazdasági és hatalmi centumok, a balkáni Morva mentén pedig nincsen +- semmi. Ráadásul régészetileg felmutatható temetkezések folytonnsága még a 10.-11. században is, amikor már magyar temetkezések is jelen voltak. És szép számban vannak honfoglas elotti lelohelyek Szlovákia teruletén, azaz viszonylag suru vol a népesség: http://www.hradiska.sk/2010/06/mapa-slovanskych-hradisk.html
A 9.századi keresztény térítésig a szlávokra a halotthamvasztásos temetkezés volt a jellemző, ezek aránya nem haladta meg az 5%-ot a felvidéki területeken. Ti az avar köznép temetőit(amelyek csontvázas temetkezések, mellékletek nélkül) szeretitek a korai szláv népességének betudni. Ha annyi szláv lett volna a Kárpát-medencében, mint amennyit ti tudni véltek, akkor most valami szláv nyelven beszélnénk.
Déli Morávia létezéséről meg szerepéről meg az egykorú források tanúskodnak(a legfontosabb a De Administrando Imperio, de például a Bajor Geográfus is két morva csoportot ismer) A "Nagymorva birodalom" és északi morávia jelentőségének eltúlozása, éppen a cseh-szlovák történészek dicső múlt iránti vágyának kreálmánya. A morva "államok" a keleti-frank Ostmark határőrgrófság egy-egy gyakran lázongó határőrkerületét jelentette, amelyek közül a fő szerepet a déli (Régi) Morávia játszotta. .
 
Akkor gondolom a cseh, magyar (!) vagy a lengyel álláspont se érdekel. ;) Mert azért Magyarországon is mégis ki veszi ezt komolyan? Inkább amolyan népies mende-monda jellege van az egésznek.

Az a helyzet,hogy a magyar és szlovák történészek között komoly vita van arról,hogy a történelmi Magyarországon belül mikortól beszélhetünk a szlovákokról.
De nem megbántva téged és a Szlovákságot ezzel a vicces képpel utalnék arra,hogy a szlovákoknak viszonylag rövid történelmük van.Ez tény de az én szememben ettől a szlovákok nem kevesebbek,a jelenlegi miniszterelnök kijelentése is elismerésre méltó ezzel kapcsolatban amit a trianoni évforduló alkalmával tett.

images
 
Az a helyzet,hogy a magyar és szlovák történészek között komoly vita van arról,hogy a történelmi Magyarországon belül mikortól beszélhetünk a szlovákokról.
De nem megbántva téged és a Szlovákságot ezzel a vicces képpel utalnék arra,hogy a szlovákoknak viszonylag rövid történelmük van.Ez tény de az én szememben ettől a szlovákok nem kevesebbek,a jelenlegi miniszterelnök kijelentése is elismerésre méltó ezzel kapcsolatban amit a trianoni évforduló alkalmával tett.

images

Ezen van aki Szlovákián belul is rugózik. Vannak, akik már a honfoglálás elotti sláv lakosságot is Szlováknak mondják, Szlovák birodalomnak nevezik o_O a Nagy Morva államot, ez viszont etnogenézisi szempontból helytelen, mivel az etnikai határaink alapján nyilván csak a Magyar Királyságon belul állandosult az etnicitásunk, ézért például a komoly szlovák szakirodalomban még nem is szokás Slovákoknak nevezni a honfoglalás elotti vagy alati szláv lakosságot. Csak úgy általába Slovenoknak, vagy nyitrai Slávoknak.

A 9.századi keresztény térítésig a szlávokra a halotthamvasztásos temetkezés volt a jellemző, ezek aránya nem haladta meg az 5%-ot a felvidéki területeken. Ti az avar köznép temetőit(amelyek csontvázas temetkezések, mellékletek nélkül) szeretitek a korai szláv népességének betudni. Ha annyi szláv lett volna a Kárpát-medencében, mint amennyit ti tudni véltek, akkor most valami szláv nyelven beszélnénk.
Déli Morávia létezéséről meg szerepéről meg az egykorú források tanúskodnak(a legfontosabb a De Administrando Imperio, de például a Bajor Geográfus is két morva csoportot ismer) A "Nagymorva birodalom" és északi morávia jelentőségének eltúlozása, éppen a cseh-szlovák történészek dicső múlt iránti vágyának kreálmánya. A morva "államok" a keleti-frank Ostmark határőrgrófság egy-egy gyakran lázongó határőrkerületét jelentette, amelyek közül a fő szerepet a déli (Régi) Morávia játszotta. .

Ebben a kérdésben ugyan abba a csabdába estetek, mind azok, akik egy homályos kifejezés alapján egy pápai levélben királynak titulálják Szvatopluk fejedelmet. Az írottakban kulonbozo okok folytán keletkezhetnek félreértések, de hogy a déli Morva mentén fyzikailag nincsen semmi bizonyítéka egy olyan állam kozpontjának, amely Csehországig sot Lengelországik terjedne, azt egyszeruen nincsen mivel leutni. Márpedig C&M egy ilyen államban tevékenykedtek.

--------------------------

Szerintem folytassuk ezt valami más topikba, mert itt útban vagyunk a Románia ellenes hadmuveleteknek. :D
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Ezen van aki Szlovákián belul is rugózik. Vannak, akik már a honfoglálás elotti sláv lakosságot is Szlováknak mondják, Szlovák birodalomnak nevezik o_O a Nagy Morva államot, ez viszont etnogenézisi szempontból helytelen, mivel az etnikai határaink alapján nyilván csak a Magyar Királyságon belul állandosult az etnicitásunk, ézért például a komoly szlovák szakirodalomban még nem is szokás Slovákoknak nevezni a honfoglalás elotti vagy alati szláv lakosságot. Csak úgy általába Slovenoknak, vagy nyitrai Slávoknak.



Ebben a kérdésben ugyan abba a csabdába estetek, mind azok, akik egy homályos kifejezés alapján egy pápai levélben királynak titulálják Szvatopluk fejedelmet. Az írottakban kulonbozo okok folytán keletkezhetnek félreértések, de hogy a déli Morva mentén fyzikailag nincsen semmi bizonyítéka egy olyan állam kozpontjának, amely Csehországig sot Lengelországik terjedne, azt egyszeruen nincsen mivel leutni. Márpedig C&M egy ilyen államban tevékenykedtek.

--------------------------

Szerintem folytassuk ezt valami más topikba, mert itt útban vagyunk a Románia ellenes hadmuveleteknek. :D

A hadműveletek már ki vannak dolgozva csak a megfelelő pillanatra várunk:-)
 
Igazából attól függ a siker, hogy mi a kitűzött végcél? Ha a javarészt hozzánk tartozók felszabadítása és a hozzájuk tartozó területeké, akkor végülis lehetséges az eddig felvázoltakból egy kisebb volumenű területelszakító háborút lefolytatni, bár ez a volumen a két nép múltjára tekintve öldöklés lenne. Viszont ez megágyazna a következő háborúnak és közben fix 100/100-as szintű gyűlölet lenne ami most is megvan, csak úgy teszünk időnként néhány finomító hozzászólással, mintha nem így lenne. Szóval az a helyzet, hogy ezt megelőzendő térdre kell kényszeríteni a románokat, a szívükre mért csapással. Tehát ha felszabadítanánk, de ezt úgy, hogy az hosszú távon nekünk kedvezzen, akkor a valódi célnak a román alföldnek kell lennie. Bukarest. És ennek azért van egy elég kemény akadálya, mégpedig a hegyek. Azon a vonulaton átkelni ellenséges közegben olyan területen, ahol még a legócskább technikával is sikeresen védekezhetnek a hadjárat végét is jelentené. Az egyik lehetséges mód persze a kiküszöbölésére egy hatalmas légi szállítású erő kiépítése, de ennek a gondolata is végtelenül messze van tőlünk. És emiatt sajnos a könnyebbik úton kellene haladnunk, de az az út konkrétan Szerbia. Itt ugye egyből felvetődik, hogy ha arra indulunk, egyrészt kell, hogy legyen erő ami védi a román határszakaszt, neadjisten támadhatja is, másrészt pedig a; vagy nagyon nagyon jóban kell lennünk a szerbekkel ami ilyen léptékig nézve a dolgokat lehetetlen, vagy b; először őket kell levernünk, behatolva a vajdaságba, ahol elég nagy csapást kell mérnünk, hogy ne tudják a térséget tartani és megindulhassunk Temesvár-Belgrád irányába.

A bolgárok tevékenységétől függően is kijelölve a kihasítandó korridort ami a felvonulási és utánpótlási vonalunk. Ehhez ismét még meg nem levő erőket kell létrehoznunk, hiszen az előretörésünkkel a román határszakasz jelentősen megnövekedne, a támadásunkra való román reakciót csak a saját és bolgár erők tudnák leszabályozni amíg el nem érjük a már ellaposodó hegylábakat. Itt a kérdés, hogy az előretörés folyamán tudunk e elég komoly veszteséget okozni a mobilis szerb erőknek, hogy ne kelljen leállnunk ostromolni, illetve lenne e megadás a részükről, ha a horvát vonalon támogatást kapunk. Ott az átkelés a román alföldre már nagyságrendekkel könnyebb, az utánpótlás pedig megoldható ha sem a szerb erők nem tudnak mozgósítani ennek a megszakítására, sem pedig a románok nem tudnak kitörni a határvonalon. Tekintve, hogy így a magterületük kerülne veszélybe, esélyesen egyesített magyar-bolgár hadművelet keretében, a síkon az előretörés a műszaki akadályok leküzdésével már szinte gyerekjáték a Craiova-Bukarest vonalon. Ekkorra a határszakasz magyar részét védő erők megindulhatnak Erdély biztosítására, jóval kisebb ellenállással megküzdve, mintha koncentrált erők állnának velük szemben, mert a főváros védelmére esélyesen kivonnak minden mozdítható egységet.

Erre időben nagyon gyorsan tervezett mozdulatokkal kell számolni a felvonulás és a hadmozdulatok tekintetében, tehát ostromok nem férnek bele, valamint a jelenleg tervezett haderőnk legalább háromszorosa, amennyiben mind bolgár, mind horvát részről szövetségesi szintű segítséggel számolhatunk.

Az orosz medve maximum a diplomácia egyre erősödő fenyegetéséig szabad hogy jusson ahogy figyeli az eseményeket, ezen belül le kell zajlania a hadműveleteknek. Az osztozkodás során a bolgár igényeket maximálisan, a horvát igényeket csak részben szabad kielégíteni. Saját részről a magyarlakta területek bő környezetét venném igénybe, a békülés jelzésére pedig támogatásról biztosítanám őket a jövőbeni koszovói érdekeik tekintetében.

Így elejét lehetne venni annak, hogy elszálljon a helyzet balkáni szinten is, bár ha beindul a daráló, lehet hogy Szerbiának vége lenne, mert az albánok, bosnyákok szerintem ugranának a vérre. De a tempót ha sikerül gyors lefolyású műveletként végigvinni, nem tudnának érdemben mozgósítani sem, az egésznek a hatása nem tudna túlnyúlni a diplomáciai őrjöngés keretein mi pedig ott pisloghatnánk ártatlan bociszemekkel Erdélyből meg Bukarestből is felkínálva valami nagyon nagyon megalázó feltételrendszert a békére, amit aztán a szokásos külső békítők addig finomíthatnak, hogy nevetve azt mondhassuk, hogy nekünk még ez is fasza, nekik meg ugyanakkora szar.

Tudom, hogy ez így még nagyon vázlatos, de a a legésszerűbbnek ez az út tűnik nekem.
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu
Igazából attól függ a siker, hogy mi a kitűzött végcél? Ha a javarészt hozzánk tartozók felszabadítása és a hozzájuk tartozó területeké, akkor végülis lehetséges az eddig felvázoltakból egy kisebb volumenű területelszakító háborút lefolytatni, bár ez a volumen a két nép múltjára tekintve öldöklés lenne. Viszont ez megágyazna a következő háborúnak és közben fix 100/100-as szintű gyűlölet lenne ami most is megvan, csak úgy teszünk időnként néhány finomító hozzászólással, mintha nem így lenne. Szóval az a helyzet, hogy ezt megelőzendő térdre kell kényszeríteni a románokat, a szívükre mért csapással. Tehát ha felszabadítanánk, de ezt úgy, hogy az hosszú távon nekünk kedvezzen, akkor a valódi célnak a román alföldnek kell lennie. Bukarest. És ennek azért van egy elég kemény akadálya, mégpedig a hegyek. Azon a vonulaton átkelni ellenséges közegben olyan területen, ahol még a legócskább technikával is sikeresen védekezhetnek a hadjárat végét is jelentené. Az egyik lehetséges mód persze a kiküszöbölésére egy hatalmas légi szállítású erő kiépítése, de ennek a gondolata is végtelenül messze van tőlünk. És emiatt sajnos a könnyebbik úton kellene haladnunk, de az az út konkrétan Szerbia. Itt ugye egyből felvetődik, hogy ha arra indulunk, egyrészt kell, hogy legyen erő ami védi a román határszakaszt, neadjisten támadhatja is, másrészt pedig a; vagy nagyon nagyon jóban kell lennünk a szerbekkel ami ilyen léptékig nézve a dolgokat lehetetlen, vagy b; először őket kell levernünk, behatolva a vajdaságba, ahol elég nagy csapást kell mérnünk, hogy ne tudják a térséget tartani és megindulhassunk Temesvár-Belgrád irányába.

A bolgárok tevékenységétől függően is kijelölve a kihasítandó korridort ami a felvonulási és utánpótlási vonalunk. Ehhez ismét még meg nem levő erőket kell létrehoznunk, hiszen az előretörésünkkel a román határszakasz jelentősen megnövekedne, a támadásunkra való román reakciót csak a saját és bolgár erők tudnák leszabályozni amíg el nem érjük a már ellaposodó hegylábakat. Itt a kérdés, hogy az előretörés folyamán tudunk e elég komoly veszteséget okozni a mobilis szerb erőknek, hogy ne kelljen leállnunk ostromolni, illetve lenne e megadás a részükről, ha a horvát vonalon támogatást kapunk. Ott az átkelés a román alföldre már nagyságrendekkel könnyebb, az utánpótlás pedig megoldható ha sem a szerb erők nem tudnak mozgósítani ennek a megszakítására, sem pedig a románok nem tudnak kitörni a határvonalon. Tekintve, hogy így a magterületük kerülne veszélybe, esélyesen egyesített magyar-bolgár hadművelet keretében, a síkon az előretörés a műszaki akadályok leküzdésével már szinte gyerekjáték a Craiova-Bukarest vonalon. Ekkorra a határszakasz magyar részét védő erők megindulhatnak Erdély biztosítására, jóval kisebb ellenállással megküzdve, mintha koncentrált erők állnának velük szemben, mert a főváros védelmére esélyesen kivonnak minden mozdítható egységet.

Erre időben nagyon gyorsan tervezett mozdulatokkal kell számolni a felvonulás és a hadmozdulatok tekintetében, tehát ostromok nem férnek bele, valamint a jelenleg tervezett haderőnk legalább háromszorosa, amennyiben mind bolgár, mind horvát részről szövetségesi szintű segítséggel számolhatunk.

Az orosz medve maximum a diplomácia egyre erősödő fenyegetéséig szabad hogy jusson ahogy figyeli az eseményeket, ezen belül le kell zajlania a hadműveleteknek. Az osztozkodás során a bolgár igényeket maximálisan, a horvát igényeket csak részben szabad kielégíteni. Saját részről a magyarlakta területek bő környezetét venném igénybe, a békülés jelzésére pedig támogatásról biztosítanám őket a jövőbeni koszovói érdekeik tekintetében.

Így elejét lehetne venni annak, hogy elszálljon a helyzet balkáni szinten is, bár ha beindul a daráló, lehet hogy Szerbiának vége lenne, mert az albánok, bosnyákok szerintem ugranának a vérre. De a tempót ha sikerül gyors lefolyású műveletként végigvinni, nem tudnának érdemben mozgósítani sem, az egésznek a hatása nem tudna túlnyúlni a diplomáciai őrjöngés keretein mi pedig ott pisloghatnánk ártatlan bociszemekkel Erdélyből meg Bukarestből is felkínálva valami nagyon nagyon megalázó feltételrendszert a békére, amit aztán a szokásos külső békítők addig finomíthatnak, hogy nevetve azt mondhassuk, hogy nekünk még ez is fasza, nekik meg ugyanakkora szar.

Tudom, hogy ez így még nagyon vázlatos, de a a legésszerűbbnek ez az út tűnik nekem.

Rárobbantod a vaskaput mikor tele van a tározó, és lekorlátozódik havasalföld mozgási területe, és az összes dunamenti településük árvíz sújtotta lesz.
 
Igazából attól függ a siker, hogy mi a kitűzött végcél? Ha a javarészt hozzánk tartozók felszabadítása és a hozzájuk tartozó területeké, akkor végülis lehetséges az eddig felvázoltakból egy kisebb volumenű területelszakító háborút lefolytatni, bár ez a volumen a két nép múltjára tekintve öldöklés lenne. Viszont ez megágyazna a következő háborúnak és közben fix 100/100-as szintű gyűlölet lenne ami most is megvan, csak úgy teszünk időnként néhány finomító hozzászólással, mintha nem így lenne. Szóval az a helyzet, hogy ezt megelőzendő térdre kell kényszeríteni a románokat, a szívükre mért csapással. Tehát ha felszabadítanánk, de ezt úgy, hogy az hosszú távon nekünk kedvezzen, akkor a valódi célnak a román alföldnek kell lennie. Bukarest. És ennek azért van egy elég kemény akadálya, mégpedig a hegyek. Azon a vonulaton átkelni ellenséges közegben olyan területen, ahol még a legócskább technikával is sikeresen védekezhetnek a hadjárat végét is jelentené. Az egyik lehetséges mód persze a kiküszöbölésére egy hatalmas légi szállítású erő kiépítése, de ennek a gondolata is végtelenül messze van tőlünk. És emiatt sajnos a könnyebbik úton kellene haladnunk, de az az út konkrétan Szerbia. Itt ugye egyből felvetődik, hogy ha arra indulunk, egyrészt kell, hogy legyen erő ami védi a román határszakaszt, neadjisten támadhatja is, másrészt pedig a; vagy nagyon nagyon jóban kell lennünk a szerbekkel ami ilyen léptékig nézve a dolgokat lehetetlen, vagy b; először őket kell levernünk, behatolva a vajdaságba, ahol elég nagy csapást kell mérnünk, hogy ne tudják a térséget tartani és megindulhassunk Temesvár-Belgrád irányába.

A bolgárok tevékenységétől függően is kijelölve a kihasítandó korridort ami a felvonulási és utánpótlási vonalunk. Ehhez ismét még meg nem levő erőket kell létrehoznunk, hiszen az előretörésünkkel a román határszakasz jelentősen megnövekedne, a támadásunkra való román reakciót csak a saját és bolgár erők tudnák leszabályozni amíg el nem érjük a már ellaposodó hegylábakat. Itt a kérdés, hogy az előretörés folyamán tudunk e elég komoly veszteséget okozni a mobilis szerb erőknek, hogy ne kelljen leállnunk ostromolni, illetve lenne e megadás a részükről, ha a horvát vonalon támogatást kapunk. Ott az átkelés a román alföldre már nagyságrendekkel könnyebb, az utánpótlás pedig megoldható ha sem a szerb erők nem tudnak mozgósítani ennek a megszakítására, sem pedig a románok nem tudnak kitörni a határvonalon. Tekintve, hogy így a magterületük kerülne veszélybe, esélyesen egyesített magyar-bolgár hadművelet keretében, a síkon az előretörés a műszaki akadályok leküzdésével már szinte gyerekjáték a Craiova-Bukarest vonalon. Ekkorra a határszakasz magyar részét védő erők megindulhatnak Erdély biztosítására, jóval kisebb ellenállással megküzdve, mintha koncentrált erők állnának velük szemben, mert a főváros védelmére esélyesen kivonnak minden mozdítható egységet.

Erre időben nagyon gyorsan tervezett mozdulatokkal kell számolni a felvonulás és a hadmozdulatok tekintetében, tehát ostromok nem férnek bele, valamint a jelenleg tervezett haderőnk legalább háromszorosa, amennyiben mind bolgár, mind horvát részről szövetségesi szintű segítséggel számolhatunk.

Az orosz medve maximum a diplomácia egyre erősödő fenyegetéséig szabad hogy jusson ahogy figyeli az eseményeket, ezen belül le kell zajlania a hadműveleteknek. Az osztozkodás során a bolgár igényeket maximálisan, a horvát igényeket csak részben szabad kielégíteni. Saját részről a magyarlakta területek bő környezetét venném igénybe, a békülés jelzésére pedig támogatásról biztosítanám őket a jövőbeni koszovói érdekeik tekintetében.

Így elejét lehetne venni annak, hogy elszálljon a helyzet balkáni szinten is, bár ha beindul a daráló, lehet hogy Szerbiának vége lenne, mert az albánok, bosnyákok szerintem ugranának a vérre. De a tempót ha sikerül gyors lefolyású műveletként végigvinni, nem tudnának érdemben mozgósítani sem, az egésznek a hatása nem tudna túlnyúlni a diplomáciai őrjöngés keretein mi pedig ott pisloghatnánk ártatlan bociszemekkel Erdélyből meg Bukarestből is felkínálva valami nagyon nagyon megalázó feltételrendszert a békére, amit aztán a szokásos külső békítők addig finomíthatnak, hogy nevetve azt mondhassuk, hogy nekünk még ez is fasza, nekik meg ugyanakkora szar.

Tudom, hogy ez így még nagyon vázlatos, de a a legésszerűbbnek ez az út tűnik nekem.


Bukarest felejtős. Ha csak nem vagyunk 20 millióan, ők pedig 10-en.
Egyelőre ez nem megy. Elég jól ismerem azt a környéket, ahol te le szeretnéd galopoztatni a Magyar Hadsereget (duna mente jöhetne szóba - de mi van a Vaskapu hegyeivel?). Szerbia északi részének elfoglalásával nem oldanál meg semmit, mert ott lennél, mintha Temesvár irányából Káránsebes, Szörényvár irányába szeretnél előre tőrni (akkor már jobb a kisebb szerb határt biztosítani, mint a 250 km-es románt). Nagyon hegyes vidék és mellete csak hágókon szorosokon lehet járni. Bukarestet csak akkor lehetne elfoglalni, ha Erdély már teljes mértékben biztosítva lenne. De kérdem én minek? Annyi erővel berobbantanám az összes átkelőt, amit nem megerődíteném a gerincel együtt. Mégegyszer mondom, én Bukarestel nem foglalkoznék. Lezárnám a nyugati kapcsolatukat közúton, vasúton, folyón, aztán sűljenek a zsírjukban (a tengert a Bolgárok miatt nem tudnák használni).
Nem mellékesen egy Szerbia elleni háborúval az Oroszokat is magunk ellen hangolnánk. Ezért ez az opció is, szerintem kuka.

Szerbia kapcsán szeretném megjegyezni, hogy ha sor kerülne egy boszniai beavatkozásukra (a feloszás érdekében) részükről, akkor amennyi muszlim van a Balkánon és a környéken (Bosznia, Szandcsák, Albánia, Macedonia és még akik kintről özönlenének), azok mind nekik esne. Még a Horvátok is kapnának belőlük, ha nem űlnének a seggükön. Ez pedig Szerbia még kisebbre való korrigálását eredményezné. Akkor jönne újból a sok szerb menekült, főleg a Vajdaságba. Valószínű, hogy etnikai tisztogatást célzó církuszok is lennének ebből kifolyólag. Na akkor jönne el a mi időnk. Senki nem emelhetne szót azért, hogy bevonulunk a Magyar kisebbség védelme érdekében. Ez egy védhető helyzet lenne, szemben egy csak úgy, Bukarest érdekében történő szerbiai támadásnak. A lényeg, hogy még sokat kell fejlődnünk. Csak azután tudunk eredményt elérni.
A harcos erénye a tűrelem - mondta a buta szamúráj mester:).