Íme egy orosz cikk a Királytigris a szovjetek II világháború alatti teszteléséről.
Királytigris különböző lövegekkel való tesztelése a szovjetek által 1944 novemberében.A szovjetek a Királytigrisből kiszerelték az ágyút és kibelezték a belsejét.A tesztelésre a szovjet mérnökök összesen 11 kalibert szovjet,zsákmányolt ellenséges,és szövetséges löveget választottak ki ezek a következők voltak:
1)1942-s, 45 mm-s szovjet páncéltörő ágyú;
2) szovjet páncéltörő ágyú 57 mm-s ZIS-2 ;
3) német tank 75 mm-s löveg KwK-42 1942-s modell;
4) szovjet 76 mm-s harckocsiágyú F-34;
5) szovjet 76 mm-s ZIS-3 ágyú;
6) amerikai 76 mm-s ágyú (önjáró M18 vagy Hellcat );
7) szovjet önjáró 85 mm-s D-5-S85 ágyú (SU-85);
8) német 88 mm-s PAK-43/1 ágyú, 1943-as modell;
9) szovjet 100 mm-s tábori ágyú BS-3;
10) szovjet 122 mm-s ágyú A-19;
11) szovjet 152 mm-s hajtóágyú ML-20.
A tesztprogram egyértelműen meghatározta a Királytigris testének a célpontjait. A homlokpáncél és a torony szerkezeti szilárdságának tesztelésére a Királyi Tigrist 75 mm-s, 85 mm-s, 88 mm-s és 122 mm-s páncéltörő lőszerekkel, valamint 85 mm-s, 88 mm-s és 122 mm-s hagyományos lőszerekkel lőtték. De a test és a torony oldalának taktikai jellemzőinek meghatározásához páncéltörő és hagyományos lőszerrel is lőtték 85 mm, 100 mm, 122 mm és 152 mm kaliberekből. Ugyanezen célból lőtték a "királyi tigrist" a "natív" német 75 mm-s és 88 mm-s lövegekből is.
Annak ellenére, hogy a tesztprogramban kis teljesítményű 45 mm-s ágyúkat beemeltek,ezek nem vettek részt a harckocsi tesztelésében. Valószínűleg a lövészek értékelték a Tiger B biztonságát, és úgy döntöttek, hogy nem pazarolják feleslegesen lőszert. Az 57 mm-s lövedékek csak néhány szerény nyomot hagytak az óriás páncélján, amelyekről az általuk okozott sérülések jelentéktelensége miatt a teszteredmények említést sem tettek
.A tesztelés során a hazai lövegeké volt az elsőbbség. Velük lőtték először a harckocsit, és csak ezután a német fegyverekből. Természetesen először is kis kaliberekkel lőttek majd fokozatosan emelték a kalibert. A teszt előtt a szovjet mérnökök kibelezték a német "macska" belsejét,és eltávolították az ágyút . A teszt előtt a lövegek kezelőinek utasításba adták, hogy ne lőjék szét teljesen a Királytigrist - vontatható állapotban kellett maradnia.
Ezenkívül a szovjet kohászoknak alapos elemzést kellett elvégezniük a német páncélacél összetételéről, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságairól. Fontos volt kiszámolniuk a páncélacél hőkezelésének jellemzőit.
A szovjet szakemberek rövid jelentése megemlíti, hogy a test acéllemezei hengerelt páncélból készülnek, közepes és alacsony keménységű hőkezeléssel. A tanképítés klasszikusainak megfelelően a 80-190 mm vastag páncél Brinell-keménysége 269-241, a 40-80 mm vastag páncél Brinell-keménysége - 321-286 volt .A kémiai összetétel szerint a páncél króm-nikkel acélhoz tartozik, és a következőkből áll: C - 0,34-0,38%, Mn - 0,58-0,70%, Si - 0,17-0,36%, Cr - 2,05 –2,24%, Ni - 1, 17–1,30%, Mo nincs, V 0,10–0,16%, P 0,014–0,025% és S 0,014–0,025%. Amint láthatják, a "Tigris király" páncélja tökéletesen megmutatja a német ipar akkori helyzetét. A molibdén 1944 júniusára teljesen eltűnt a páncélból, és a vanádium is csak nyomokban maradt meg. Bizonyos problémáik voltak a nikkel kapcsán is, amelyet a németek a háború végéig csak 125–160 mm és 165–200 mm vastag páncéllemezekben használtak. De a krómmal nem voltak különösebb problémáik,ezt az ötvözőt a németek "nagylelkűen" használták a Tigris-B páncéljához - ez lett a páncél legfőbb ötvöző alkotórésze.
A szovjet mérnökök jelentése nem mond semmi jót a Királytigris páncéljáról. Minősége rosszabb volt, mint a korábbi gyártású Tigris és Párduc tankoké.
A teszt végkövetkeztetése a következő volt.
A Királytigris közvetlen megsemmisítésére vonatkozó ajánlás a következő volt:
A Tigris B harckocsi elülső részén át történő megsemmisítésének a leghatékonyabb módja 3-4 löveg egyidejű lövése 100, 122 és 152 mm-s kaliberű tüzérségi rendszerekből 500-1000 méter távolságról.
Vagyis leegyszerűsítve jobb, ha egyáltalán nem próbálkozunk egy nehéz német harckocsi szemből történő megsemmisítésével.Sokkal több eséllyel lehet megsemmisíteni oldalról vagy hátulról.
A "Royal Tiger" testének és tornyának oldalainak szerkezeti szilárdsága. Forrás: Tesztjelentés
A tesztelésen sokkal sikeresebben ütötték át a Királytigris oldalát mint a homlokfelületét. 85 mm-s ágyúk a Királytigris vertikális oldalát 1350 méterről, a ferde oldalát 800 méterről lőtték át. Nagyon jónak bizonyult a Hellcat 76 mm-s lövege, amely 1,5 kilométerről átlőtte a függőleges oldalt. 2000 méterről pedig az "amerikai" a sárvédő vonalánál átlőtte a Királytigris páncélját. A tengerentúli fegyverek hatékonysága egyértelműen jobb volt a hazai 85 mm-s fegyvereknél. A 76,2 mm-s kaliberű ZIS-3 ágyú lövedéke 100 méterről sem tudott behatolni a nehéz harckocsi oldalába. A tesztet követően a Királytigris testének és tornyának oldalainak tanulmányozása után a szovjetek arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket a frontális részekhez képest egyenlőtlen szilárdság jellemzi, és a Királytigris itt a legkiszolgáltatottabb. Ez pedig útmutatóként szolgál a szovjet tankok és tüzérségi lövegek kezelői számára.
.
/
