Nagyjából azért tudjuk. Utánégetőt nem kapcsolt. A gázsebesség fokozó utánégetés nélküli maximális tolóerőnek megfelelő állásban volt, ami 4x14 tonna fékpadi tolóerőt jelent, mínusz némi szívócsatorna veszteség. Látszik, hogy Engelszről szálltak fel. A google térképen lemérhető, hogy az oldalt látható vastag csíkok azonos pontjai közti távolság 150 méter. Az első 150 métert 10 másodperc alatt teszi meg, azaz 15 m/s az átlagsebesség és kb. 30 m/s a sebesség 150 méter és 10 másodperc után. Ez 0,3 g gyorsulást jelent. A tolóerő ellen dolgozik a gördülési és légellenállás, de ez az első 10 másodpercben, 15 m/s átlagsebességnél nem túl nagy, talán ha 1-2%-kal csökkenti a gyorsulást. Ekkora tolóerő mellett a gép felszállótömege 170-175 tonna volt. Azaz kb a teljes üzemanyag mennyiség 1/3-át tankolták bele.
A Tu-95 hasonló tömeggel indulhatott. Neki 11,5 másodpercre volt szüksége a 150 méter megtételéhez, ami 13 m/s átlagsebességet és 26 m/s 150 méternél elért sebességet jelent. A gyorsulás tehát 0,23 g. Az NK-12-es hajtóművek 10,2 tonnát tolnak és náluk nincs szívócsatorna áramlási veszteség, csak a gördülési és légellenállás van. A Tu-95MSZ esetében ez közel maximális felszállótömeget jelent és még azzal is elég fürge. 2,25 km-nél elemelte a főfutót.
Gondolom szándékos volt, hogy a két gépnél kb. azonos felszállótömeggel mutatták meg, hogy mennyi a felszállás úthossza és időigénye.
