Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Ez csodás, van egy olyan érzésem, hogy ez amolyan pénzköltős buli, ahol nem számít az eredmény és hogy mennyi állami és egyéb zsét égetünk el csak a zseb teljen közben szépen.
Ezek nem olyan új fejlesztések, találmányok, hogy ez lenne az első tartós tesztje ahol kiderül mit is tud.
Más országokból már annyi infó rendelkezésre áll, hogy mi ezt a pénz égetést simán elkerülhetnénk.

Így elsőre a meglévő trolikba egy városhoz méretezett akkumulátor az pl nem rossz ötlet, minimális módosítással beruházással, működhet nagyon jól.
Olyan helyeken ahol nem férne el a légvezeték vagy műemlék vagy egyéb ott simán akkumulátoros üzemmódban közlekedhetne.
Akár még a villamosba is lehetne egy ilyen akku és akkor a problémás csomópontokat meglehetne szüntetni akár.
Ilyen már most is van Bp-n is.
 
Ilyen már most is van Bp-n is.

Az jó.
Nem tudom mennyire lehetne megvalósítani, vagy mekkora hülyeség, hogy szép lassan a belvárosi részből kivonnák a dízel buszokat és csak az aksis trolik maradnának.
Az aksis troliknak meg vagy szerkesztenek olyan útvonalat ahol megfelelő arányban van a drótnélküli és a drótos szakasz, hogy visszatöltődjenek.
Vagy váltanák egymást a fordulóknál, hogy aki lejött a drótról az megy a drótnélkülire és fordítva.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
Az jó.
Nem tudom mennyire lehetne megvalósítani, vagy mekkora hülyeség, hogy szép lassan a belvárosi részből kivonnák a dízel buszokat és csak az aksis trolik maradnának.
Az aksis troliknak meg vagy szerkesztenek olyan útvonalat ahol megfelelő arányban van a drótnélküli és a drótos szakasz, hogy visszatöltődjenek.
Vagy váltanák egymást a fordulóknál, hogy aki lejött a drótról az megy a drótnélkülire és fordítva.
Erős túlzás olyan 3-4 km-es távot képesek áthidalni ott, ahol nincs felsővezeték, mert nehéz, drága, nem szép, stb. De busz méretben, ha te elkezded akksival teletenni, pillanatok alatt dögnehéz lesz. Megfordulhatnak ott, ahol nem tudnának máskülnöben, stb.
 
  • Tetszik
Reactions: laiki
Erős túlzás olyan 3-4 km-es távot képesek áthidalni ott, ahol nincs felsővezeték, mert nehéz, drága, nem szép, stb. De busz méretben, ha te elkezded akksival teletenni, pillanatok alatt dögnehéz lesz. Megfordulhatnak ott, ahol nem tudnának máskülnöben, stb.

Pár napja láttam kigurulni a BYD gyárból egy buszt (utána fél füllel hallottam, hogy vmi Volános vagy BKK-s tenderre).
Két szép nagy dudor van elől-hátul a tetején, elég furán nézett ki alulról nézve.

BYD-eBus-Bochum-656x337.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya
https://atombiztos.blogstar.hu/2020...2xFFwbmYyLcQStK0LR6zuYJ3Ckv6QpPiay4avZNMcDJZY
"Az egyeztetésen elhangzott: az új paksi atomerőmű-blokkok megfelelnek a magyar és az európai uniós szabályoknak és a biztonsági követelményeknek. A klímavédelmi célok elérése érdekében Magyarországnak hosszú távon egyaránt támaszkodnia kell az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra."

Hála valakinek van még esze az energia szektorban.

"A találkozón elhangzott az is, hogy 2021 őszére várható az OAH által kiadott nukleáris létesítési engedély megszerzése; ennek birtokában indulhatnak el az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái."

Ez viszont gáz, remélem a korona miatt csúszott mert ezt belsős infó alapján még januárban úgy hallottam, hogy idén őszre akarták kiállítani.
 
"Orbán Viktor miniszterelnök ma délelőtt a Karmelita kolostorban fogadta Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatóját. A felek értékelése szerint az új paksi atomerőmű-blokkok megfelelnek a magyar és az Európai Uniós szabályoknak és a biztonsági követelményeknek, Paks II. pedig a beruházási ütemtervek szerint halad."
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...targyalt-a-paksi-atomeromu-boviteserol-460226
..
És itt egy hasznos honlap, országokra kattintva láthatóvá válik az aktuális energiamix, érdemes eltenni:
https://www.electricitymap.org/map
 
Vagy csak jól marketingelve adja el a 40 év lemaradását, mint kb mindenhol máshol is?

Azért lassan már ledolgozzák a lemaradást sok területen... Egyre több helyen használ a világ már kínai fejlesztésű (és nem csak ott gyártott) cuccokat.
Ettől még persze lehet ez is kacsa, de nem érdemes kijelenteni valamit csak előítéletekre alapozva, mert könnyen lehet koppanni.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
Azért lassan már ledolgozzák a lemaradást sok területen... Egyre több helyen használ a világ már kínai fejlesztésű (és nem csak ott gyártott) cuccokat.
Ettől még persze lehet ez is kacsa, de nem érdemes kijelenteni valamit csak előítéletekre alapozva, mert könnyen lehet koppanni.
Nem kacsa feltétlenül, sőt azt sem gondolom, hogy az, csak nem látom benne a világrengető újdonságot.
 
Hát, azért csak fúziós erőmű, vagy mi a pék. Nem nagyon kapcsolgattak még ilyet be a világon.
Egy tokamak reaktor. 1950es évek dereka óta mozognak, 68ra már elérték a stacionár8us fúziót.
79ben a KFKIban is felállítottak egyet, persze kisebbet.
Nem kis dolog, hogy kína is csinált ilyet, de nem is eget rengető újdonság.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Egy tokamak reaktor. 1950es évek dereka óta mozognak, 68ra már elérték a stacionár8us fúziót.
79ben a KFKIban is felállítottak egyet, persze kisebbet.
Nem kis dolog, hogy kína is csinált ilyet, de nem is eget rengető újdonság.

Ok, akkor az a kérdés, ki lép előbb a következő szintre? :)
 
Ok, akkor az a kérdés, ki lép előbb a következő szintre? :)
A kérdés inkább, hogy lesz-e hajlandóság egy nemzetközi összefogásra. Jelenleg kb minden nagyobb szereplő megy a maga útján, akár az ITER, akár az amerikai próbálkozások, most Kína is, sztellátorok, és tokamakok mindenhol. Ha jól emlékszem a kínai út egyébként a sztellátor és a tokamak valamilyen szintű ötvözése, de nem tudom. Majd meglesem pontosan. Mindenesetre szerintem ha az összes nagy összefog, akkor szerintem megvalósul, külön külön nem hiszem.
Ettől függetlenül ne értsd félre, a kínai reaktor tényleg szép teljesítmény, csak ugye pont az a "kis" lépés hiányzik ebből is, amivel az egész klasszikus első és második világ szív 1953 (első sztellár) óta
 
  • Tetszik
Reactions: monster and enzo
A kérdés inkább, hogy lesz-e hajlandóság egy nemzetközi összefogásra. Jelenleg kb minden nagyobb szereplő megy a maga útján, akár az ITER, akár az amerikai próbálkozások, most Kína is, sztellátorok, és tokamakok mindenhol. Ha jól emlékszem a kínai út egyébként a sztellátor és a tokamak valamilyen szintű ötvözése, de nem tudom. Majd meglesem pontosan. Mindenesetre szerintem ha az összes nagy összefog, akkor szerintem megvalósul, külön külön nem hiszem.
Ettől függetlenül ne értsd félre, a kínai reaktor tényleg szép teljesítmény, csak ugye pont az a "kis" lépés hiányzik ebből is, amivel az egész klasszikus első és második világ szív 1953 (első sztellár) óta

A fejlődést azért mindig a versengés vitte előre, nem sok ellenpéldát tudok. Jó, az űrverseny befejezése után valóban amerika-orosz-európai-japán összefogással jött létre az ISS, bár az nem jelentett semmilyen konkrét technológiai ugrást, csak szép dolog, hogy fent van.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
A kérdés inkább, hogy lesz-e hajlandóság egy nemzetközi összefogásra. Jelenleg kb minden nagyobb szereplő megy a maga útján, akár az ITER, akár az amerikai próbálkozások, most Kína is, sztellátorok, és tokamakok mindenhol. Ha jól emlékszem a kínai út egyébként a sztellátor és a tokamak valamilyen szintű ötvözése, de nem tudom. Majd meglesem pontosan. Mindenesetre szerintem ha az összes nagy összefog, akkor szerintem megvalósul, külön külön nem hiszem.
Ettől függetlenül ne értsd félre, a kínai reaktor tényleg szép teljesítmény, csak ugye pont az a "kis" lépés hiányzik ebből is, amivel az egész klasszikus első és második világ szív 1953 (első sztellár) óta
Az ITER pont a nagy összefogásosdi kudarcát mutatja. Több a politika benne mint célszerű, és ez a program hatékonyságának rovására megy.

A nagy összefogásban végtelen erőforrást egy irányba szoktak fókuszálni, és ha zsákutca is, akkor is megcsinálják úgy! Vagy leírják, mint lehetetlent.
 
Az ITER pont a nagy összefogásosdi kudarcát mutatja. Több a politika benne mint célszerű, és ez a program hatékonyságának rovására megy.

A nagy összefogásban végtelen erőforrást egy irányba szoktak fókuszálni, és ha zsákutca is, akkor is megcsinálják úgy! Vagy leírják, mint lehetetlent.
Erről is ír már @rudi is, amikor megcsinálták a 20K hőmérsékleten 27 Teslás mágnest. Az ITER lényegében már most elavult koncepció...

https://forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termelés-energiagazdálkodás.631/page-214#post-382520
https://forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termelés-energiagazdálkodás.631/page-412#post-594072
https://forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termelés-energiagazdálkodás.631/page-412#post-594088
https://forum.htka.hu/threads/villamosenergia-termelés-energiagazdálkodás.631/page-434#post-630624
 
Folytatni fogják, mert lobbipénz. Kell a pénz az egyetemeknek is. Kismillió doktorit írnak ebből. 4 éve küldtem egy pályázatot Jüllich-be, mert ki volt írva egy doktori téma az ITER-ben beépített wolfram-karbid erősítésű wolfram-karbid lemezek fejlesztésére. Beszélgettünk a konzulenssel a témáról, de úgy a tizedik perc táján már a kezdeti lelkesedésem alább hagyott.

Igazából írtak már egy pár doktorit ebből a témából, meg igazából maga a kialakítás is idejét múlt - pont, amiket @rudi belinkelt. A fasorban nem voltak még akkor azok a tekercsek, amikor az ITER-t elkezdték építeni és engedélyeztetni. Mivel ez egy kísérleti berendezés, nagyon nem volt előtte semmi, amihez hasonlítani lehet (A CERN-nél lehet mondani, hogy minden a föld alatt van, pl.) ezért az akkori ismeretek és számítási módszerek alapján kezdtek el mindent méretezni. Annyi lejött a beszélgetésből, hogy ez igazából egy jól hangzó valami, de igazából ez annyira ITER-specifikus tudás, amit csak ott lehet használni, de az lenne az elképzelés, hogy maradok és oktatok - közalkalmazotti bértáblán, bruttó 3500€-s kezdővel. Akkor ez ennyi is lett.

Munkám során járok ki egy-két céghez, akik nehéz reaktor-gyártásban utaznak. Amíg a nekünk készülő reaktorokat megnézem, mindig teszek egy kört az üzemekben. Nagyjából van 2 olasz, 2 holland meg 2 német cég, akik ebben a témában is szóba jönnek. Van, ahol lassan másfél éve van az üzem sarkába kitolva valami komolynak és kurva nehéznek tűnő berendezés az ITER-hez. Amikor rákérdezek, akkor mindig jön a válasz, hogy "nem tudják, hogy be lehet még építeni" vagy "elkezdtük gyártani, de kiderült, hogy nem stimmel itt-ott" (mondjuk egy ilyen komplex berendezésnél elhiszem, de hogy szinte mindenhol ez megy?). A gyártási/tárolási költségeket leszámlázzák. Az egyik ismerős minőségügyis embere mondta, hogy 4 éve gyártanak egy olyan argontároló tartályt (szinte minimális a belső nyomás, üzemi hőmérséklet úgy -200fok), ami igazából 6 hét alatt készen lenne, csak vitatkoznak a földrengésre méretezésnél használt horizontális gyorsulás értékén, de tipikus az is, hogy 3 havonta új projektmanáger jön.

Az egyetemi lobbi szinte mindent visz. Profok, tanszékek élnek lassan évtizede ezekből a kutatási pénzekből egész Nyugat-Európában - legalább is nagy részük, amelyek kiszorulnak a "megújulók+mobilitás+ippparnétyponytnéty+hidrogéngazdaság" bűvköréből.