[BIZTPOL] Románia

Bezzegromániában budibizottság is működik
Nem tudom miért kell "budibizottság" - nak hívni. Ha szerinted szánalmas, akkor nyugodtan hívhatod a rendes nevén is. :D
Segítek : Közoktatási és kutatási minisztérium engedélyezés céljából alakult bizottsága, amely igazolja az oktatási tevékenység biztonságos egyészségügyi körülmények között való folytatásához szükséges mellékhelységek szükségességét.
 
Börtönnel büntetik a cigányellenes megnyilvánulásokat ezentúl Romániában, miután Klaus Iohannis államfő hétfőn kihirdette a tavaly decemberben elfogadott törvényt.
Igazi hazafiak.
Itthon is ezt kéne, aki a magyarokat gyalázza mehet a böribe :D
Hogy is van, nem minden cigány román, de....?
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Üdv Sebestyén! Érdeklődve elvastam az írásaidat Erdéllyel kapcsolatban. A ki is volt ott előbb témakörhöz szólnék kicsit hozzá. Én erdélyi iskolában jártam, román tankönyből tanultam először történelmet, szóval ismerem mindkét oldal álláspontját. Még akkoriban kisiskolás koromban el is hittem amiket tanultam Románia történelméről (akkoriban a Mikulásban is hittem), aztán felnőttem és saját magamtól rájöttem, hogy mekkora hülyeségeket is tanítottak nekem/nekünk akkoriban.
Méghogy dákoktól és rómaiaktól származnak a románok. Ne haragudj, de te vagy a többi román, hogy lehet olyan naív és elhiszi mindezt? Mint írtam, én is ezt tanultam az iskolában, de amint felnőttem és kifejlődött bennem a kritikus gondolkodás, már csak nevetségesnek tartom.
A rómaiak 106-ban foglalták el Dácia egy részét, 270-ben meg ki is vonultak. 160 év elég is volt ahhoz, hogy a dákok elrómaiasodjanak? Ráadásul nem is egész Dáciát foglalták el, a szabad dákok hogyan rómaiasodtak el akkor?
270 után meg jöttek sorra a germán, majd szláv aztán egy sor török nép. 895-ben a magyarok, akik aztán 1000 évig ki sem mozdultak, de ti mégsem törökösödtetek el, sem magyarosodtatok el.
Ráadásul eléggé szembemegy dák ősökkel az a tény, hogy az a nagyon kevés dák szó amit ismerünk, még véletlenül sem öröklődött át a román nyelvbe. Pl. a dákok "dava"-nak nevezték a "város"-t, míg a románok "oraş"-nak hívják, ami mint tudjuk a magyar város kölcsönzése. Lám-lám, ez is biszonyítja, hogy kik is éltek korábban letelepedett életformát. A román nyelvben még szó sem volt a városra amikor a magyarság már városokban is élt.
Ha a dákok egyenesági leszármazottja a román nép akkor miért nem a dák dava szót használják a románok, miért kellett a magyarból átvegyék?
Egyébként az erdélyi városok nagy része még az 1960-as években is magyar többségű volt, Ceacescu-nak sikerült román többségűvé alakítani őket a falvakból és Regátból származó betelepítésekkel.
 
Üdv Sebestyén! Érdeklődve elvastam az írásaidat Erdéllyel kapcsolatban. A ki is volt ott előbb témakörhöz szólnék kicsit hozzá. Én erdélyi iskolában jártam, román tankönyből tanultam először történelmet, szóval ismerem mindkét oldal álláspontját. Még akkoriban kisiskolás koromban el is hittem amiket tanultam Románia történelméről (akkoriban a Mikulásban is hittem), aztán felnőttem és saját magamtól rájöttem, hogy mekkora hülyeségeket is tanítottak nekem/nekünk akkoriban.
Méghogy dákoktól és rómaiaktól származnak a románok. Ne haragudj, de te vagy a többi román, hogy lehet olyan naív és elhiszi mindezt? Mint írtam, én is ezt tanultam az iskolában, de amint felnőttem és kifejlődött bennem a kritikus gondolkodás, már csak nevetségesnek tartom.
A rómaiak 106-ban foglalták el Dácia egy részét, 270-ben meg ki is vonultak. 160 év elég is volt ahhoz, hogy a dákok elrómaiasodjanak? Ráadásul nem is egész Dáciát foglalták el, a szabad dákok hogyan rómaiasodtak el akkor?
270 után meg jöttek sorra a germán, majd szláv aztán egy sor török nép. 895-ben a magyarok, akik aztán 1000 évig ki sem mozdultak, de ti mégsem törökösödtetek el, sem magyarosodtatok el.
Ráadásul eléggé szembemegy dák ősökkel az a tény, hogy az a nagyon kevés dák szó amit ismerünk, még véletlenül sem öröklődött át a román nyelvbe. Pl. a dákok "dava"-nak nevezték a "város"-t, míg a románok "oraş"-nak hívják, ami mint tudjuk a magyar város kölcsönzése. Lám-lám, ez is biszonyítja, hogy kik is éltek korábban letelepedett életformát. A román nyelvben még szó sem volt a városra amikor a magyarság már városokban is élt.
Ha a dákok egyenesági leszármazottja a román nép akkor miért nem a dák dava szót használják a románok, miért kellett a magyarból átvegyék?
Egyébként az erdélyi városok nagy része még az 1960-as években is magyar többségű volt, Ceacescu-nak sikerült román többségűvé alakítani őket a falvakból és Regátból származó betelepítésekkel.
Sebi barátunk nincs kirakva?
 
Üdv Sebestyén! Érdeklődve elvastam az írásaidat Erdéllyel kapcsolatban. A ki is volt ott előbb témakörhöz szólnék kicsit hozzá. Én erdélyi iskolában jártam, román tankönyből tanultam először történelmet, szóval ismerem mindkét oldal álláspontját. Még akkoriban kisiskolás koromban el is hittem amiket tanultam Románia történelméről (akkoriban a Mikulásban is hittem), aztán felnőttem és saját magamtól rájöttem, hogy mekkora hülyeségeket is tanítottak nekem/nekünk akkoriban.
Méghogy dákoktól és rómaiaktól származnak a románok. Ne haragudj, de te vagy a többi román, hogy lehet olyan naív és elhiszi mindezt? Mint írtam, én is ezt tanultam az iskolában, de amint felnőttem és kifejlődött bennem a kritikus gondolkodás, már csak nevetségesnek tartom.
A rómaiak 106-ban foglalták el Dácia egy részét, 270-ben meg ki is vonultak. 160 év elég is volt ahhoz, hogy a dákok elrómaiasodjanak? Ráadásul nem is egész Dáciát foglalták el, a szabad dákok hogyan rómaiasodtak el akkor?
270 után meg jöttek sorra a germán, majd szláv aztán egy sor török nép. 895-ben a magyarok, akik aztán 1000 évig ki sem mozdultak, de ti mégsem törökösödtetek el, sem magyarosodtatok el.
Ráadásul eléggé szembemegy dák ősökkel az a tény, hogy az a nagyon kevés dák szó amit ismerünk, még véletlenül sem öröklődött át a román nyelvbe. Pl. a dákok "dava"-nak nevezték a "város"-t, míg a románok "oraş"-nak hívják, ami mint tudjuk a magyar város kölcsönzése. Lám-lám, ez is biszonyítja, hogy kik is éltek korábban letelepedett életformát. A román nyelvben még szó sem volt a városra amikor a magyarság már városokban is élt.
Ha a dákok egyenesági leszármazottja a román nép akkor miért nem a dák dava szót használják a románok, miért kellett a magyarból átvegyék?
Egyébként az erdélyi városok nagy része még az 1960-as években is magyar többségű volt, Ceacescu-nak sikerült román többségűvé alakítani őket a falvakból és Regátból származó betelepítésekkel.

Leginkább a folyók elnevezésén látható, hogy köze sincs a dák, vagy román nyelvhez, pedig a folyók nevét jellemzően öröklik az új betelepedők (így most a Románok).
 
Leginkább a folyók elnevezésén látható, hogy köze sincs a dák, vagy román nyelvhez, pedig a folyók nevét jellemzően öröklik az új betelepedők (így most a Románok).

Maros/Mureş: feltehetően őseurópai (indoeurópai) eredetű. A román név a magyar Moris vagy a szláv Moriš formából származik, mivel egyenes kapcsolat a latin Marisus és a román név között elképzelhetetlen, ugyanis a román nyelv megőrizte az "a" hangot ebben a szituációban, ezért a román név Mareş lehetne, de Mureş nem.

Szamos/Someş: a nyugalom jelentésű kelta samo szóból származik. A magyarba a szláv Samus alakon keresztül hagyományozódott át (Samus --> Szamis --> Szomis --> Szomus --> Szamos), ami azonos a római nevével is. A román név ugyanazért nem lehet latin eredetű, mert az "a" hang megőrződött a románban és Samoş lenne. Az a>o váltás a szláv és a magyar nyelvben is megtörténhetett, ez esetben a szláv alakban már lezajlott.

Temes/Timiş: feltehetően őseurópai (indoeurópai) eredetű. A román név a magyar Timis-ből származik. A latin Tibissus semmilyen formában nem őrződött meg a románban. A magyar Timis forma valamelyik török nyelv, talán az avar közvetítésével kerülhetett a magyarba a latinból: Tibissus --> tur. Timisus --> hun. Timis -> rom. Timiş.

Körös/Criş: A román név nem a latin Crisiusból származik, az a magyar Körös latinizált variánsa, első alakja Crys volt, a magyar nyelvbe pedig a szlávból kerülhetett, talán germán eredetű, az első említése Jordanesnél van Crisus alakban. A román név hangtanilag teljesen azonos a magyarral, nincs olyan ok, ami alapján feltételezhetnénk, hogy bárhonnan máshonnan vették át!

De egy folyó még érdekesebb, az pedig a Havasalföldön is keresztülfolyó Olt!

Olt: az a>o változás miatt gyértelmű, hogy nem a latin Aluta-ból származik. Nem ismerjük az Aluta és Olt közti átmenetet, de erősen valószínű, hogy ez esetben nem a szláv, hanem a magyar nyelvben zajlott le, ugyanis a szászok Alt-nak nevezik, ami egy magyar vagy szláv Alt formából származik, tehát a szászok érkezésekor még nem történt meg a változás, de a románok érkezésekor már igen! Valamikor a XI-XII. században jöhetett létre a magyarban az Olt név és az ekkor érkező románok már ezt vették át, Havasalföldön is! Ami nagyon nem mindegy ám a román történelem szempontjából! :)
 
Üdv Sebestyén! Érdeklődve elvastam az írásaidat Erdéllyel kapcsolatban. A ki is volt ott előbb témakörhöz szólnék kicsit hozzá. Én erdélyi iskolában jártam, román tankönyből tanultam először történelmet, szóval ismerem mindkét oldal álláspontját. Még akkoriban kisiskolás koromban el is hittem amiket tanultam Románia történelméről (akkoriban a Mikulásban is hittem), aztán felnőttem és saját magamtól rájöttem, hogy mekkora hülyeségeket is tanítottak nekem/nekünk akkoriban.
Méghogy dákoktól és rómaiaktól származnak a románok. Ne haragudj, de te vagy a többi román, hogy lehet olyan naív és elhiszi mindezt? Mint írtam, én is ezt tanultam az iskolában, de amint felnőttem és kifejlődött bennem a kritikus gondolkodás, már csak nevetségesnek tartom.
A rómaiak 106-ban foglalták el Dácia egy részét, 270-ben meg ki is vonultak. 160 év elég is volt ahhoz, hogy a dákok elrómaiasodjanak? Ráadásul nem is egész Dáciát foglalták el, a szabad dákok hogyan rómaiasodtak el akkor?
270 után meg jöttek sorra a germán, majd szláv aztán egy sor török nép. 895-ben a magyarok, akik aztán 1000 évig ki sem mozdultak, de ti mégsem törökösödtetek el, sem magyarosodtatok el.
Ráadásul eléggé szembemegy dák ősökkel az a tény, hogy az a nagyon kevés dák szó amit ismerünk, még véletlenül sem öröklődött át a román nyelvbe. Pl. a dákok "dava"-nak nevezték a "város"-t, míg a románok "oraş"-nak hívják, ami mint tudjuk a magyar város kölcsönzése. Lám-lám, ez is biszonyítja, hogy kik is éltek korábban letelepedett életformát. A román nyelvben még szó sem volt a városra amikor a magyarság már városokban is élt.
Ha a dákok egyenesági leszármazottja a román nép akkor miért nem a dák dava szót használják a románok, miért kellett a magyarból átvegyék?
Egyébként az erdélyi városok nagy része még az 1960-as években is magyar többségű volt, Ceacescu-nak sikerült román többségűvé alakítani őket a falvakból és Regátból származó betelepítésekkel.
Kiegészíteném annyival, hogy a "dák" nép valójában "daha" névre hallgattak és szkíta származású nép volt. További fejtegetésbe ezúttal nem bocsájtkoznék.....
Maros/Mureş: feltehetően őseurópai (indoeurópai) eredetű. A román név a magyar Moris vagy a szláv Moriš formából származik, mivel egyenes kapcsolat a latin Marisus és a román név között elképzelhetetlen, ugyanis a román nyelv megőrizte az "a" hangot ebben a szituációban, ezért a román név Mareş lehetne, de Mureş nem.

Szamos/Someş: a nyugalom jelentésű kelta samo szóból származik. A magyarba a szláv Samus alakon keresztül hagyományozódott át (Samus --> Szamis --> Szomis --> Szomus --> Szamos), ami azonos a római nevével is. A román név ugyanazért nem lehet latin eredetű, mert az "a" hang megőrződött a románban és Samoş lenne. Az a>o váltás a szláv és a magyar nyelvben is megtörténhetett, ez esetben a szláv alakban már lezajlott.

Temes/Timiş: feltehetően őseurópai (indoeurópai) eredetű. A román név a magyar Timis-ből származik. A latin Tibissus semmilyen formában nem őrződött meg a románban. A magyar Timis forma valamelyik török nyelv, talán az avar közvetítésével kerülhetett a magyarba a latinból: Tibissus --> tur. Timisus --> hun. Timis -> rom. Timiş.

Körös/Criş: A román név nem a latin Crisiusból származik, az a magyar Körös latinizált variánsa, első alakja Crys volt, a magyar nyelvbe pedig a szlávból kerülhetett, talán germán eredetű, az első említése Jordanesnél van Crisus alakban. A román név hangtanilag teljesen azonos a magyarral, nincs olyan ok, ami alapján feltételezhetnénk, hogy bárhonnan máshonnan vették át!

De egy folyó még érdekesebb, az pedig a Havasalföldön is keresztülfolyó Olt!

Olt: az a>o változás miatt gyértelmű, hogy nem a latin Aluta-ból származik. Nem ismerjük az Aluta és Olt közti átmenetet, de erősen valószínű, hogy ez esetben nem a szláv, hanem a magyar nyelvben zajlott le, ugyanis a szászok Alt-nak nevezik, ami egy magyar vagy szláv Alt formából származik, tehát a szászok érkezésekor még nem történt meg a változás, de a románok érkezésekor már igen! Valamikor a XI-XII. században jöhetett létre a magyarban az Olt név és az ekkor érkező románok már ezt vették át, Havasalföldön is! Ami nagyon nem mindegy ám a román történelem szempontjából! :)
Bocs, de a latint meg a szlávot kihagynám a folyó és egyéb helynevek etnogenezisével kapcsolatban, a Kárpát-medencében. De román biztos nem volt az eredetük, ebben egyet értek.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
A Kárpát-medencében egyik sem őshonos. Sem a latinok, sem a szlávok. De lehet, hogy ez itt off.
Mindkettő őshonos. Őshonosnak nevezünk minden olyan csoportot, ami már legalább három generáció óta itt él. A latinok négyszáz éven át éltek itt folyamatosan (+a Keszthely-kultúra), míg a szlávok ezerhárom-ezernégyszáz éve itt élnek. Mi magyarok alig ezeregyszáz éve érkezett bevándorlók vagyunk csak, szóval egy magyar ne őshonosozzon szláv kontextusban! Amúgy meg:

uhlp8.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: SilvioD
Mindkettő őshonos. Őshonosnak nevezünk minden olyan csoportot, ami már legalább három generáció óta itt él. A latinok négyszáz éven át éltek itt folyamatosan (+a Keszthely-kultúra), míg a szlávok ezerhárom-ezernégyszáz éve itt élnek. Mi magyarok alig ezeregyszáz éve érkezett bevándorlók vagyunk csak, szóval egy magyar ne őshonosozzon szláv kontextusban! Amúgy meg:

uhlp8.jpg
Hmmm.
1. Honnan tudod, hogy magyar vagyok?
2. Mond neked valamit a Tordos-vinca kultúra? És Tatárlaka?
3. Alapvetően a szkíta népek territóriuma volt mindig is. A görögök idejében ennek írásos nyoma is van. De lakták kelták, illírek, szarmaták. A latinok a római időkben. Szlávokat meg az avarok telepítették le és szét. De folyt. máshol.
Ui. Ez a térkép semmit sem bizonyít....
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and L.O.B
Mindkettő őshonos. Őshonosnak nevezünk minden olyan csoportot, ami már legalább három generáció óta itt él. A latinok négyszáz éven át éltek itt folyamatosan (+a Keszthely-kultúra), míg a szlávok ezerhárom-ezernégyszáz éve itt élnek. Mi magyarok alig ezeregyszáz éve érkezett bevándorlók vagyunk csak, szóval egy magyar ne őshonosozzon szláv kontextusban! Amúgy meg:

uhlp8.jpg
Latinok nem élnek itt, ezért nem őshonosak.