Űrkutatás

Ez biztosan téves.
Az összefüggés az négyzetes. 5km/h és 500km/h között 10ezerszeres a különbség légellenállásban.
A légkör sűrűsége is bejátszik. 120x kevesebb molekula van, de azok legalább nehezebbek. Hagyjuk a számolást az okosokra, mi meg olvassuk el az eredményt.
 
no, akkor sorjában:

1) felül vékonyabb, alul vastagabb - ez előfordul, de ahogy láttam, fent ment szét a tank.
2) nem oszt vagy szoroz, mivel az "állítólagos" nyomást ekkora méretben és a -196-fokos értékre számolt szakítószilárdsággal sem hozza az alapanyag. Az lehet esetleg, hogy a 3,97mm-es anyagot még áthengerítik 3mm-re - ekkor van egy 25%-os képlékeny hidegalakítás, ami felkeményíti az alapanyagot, de ezzel egyrészt totál kimeríti az anyag képlékeny tartalékát, ami -196 fok környékén. Akad bent pár cucc hidrogén meg nitrogén tárolására, 3%-os hidegalakítás engedélyezett, de ez is csak olyan esetben, ha bizonyíthatóan 30%-nál több az anyag szakadási nyúlása és 3%-nyi hidegalakítás után is minimum 30%-nyi marad. Bármilyen feszültség-gyűjtő pont, akármi repedést indíthat be a tartály falában.
3) Fotó. Mi is csináltunk kamu rajzokat és raktuk a gyártás során, nyugodtan lehet fényképezni. Ez az anyag a fényképen 4310-es anyag.
4) Starhooper: 4,9bar nyomáshoz, 9000mm-es átmérőhöz, 304L-es anyagot vesz alapul (ezen esetleg keményített rajta 12%-ot hidegen, ami miatt saccra úgy 1760MPa lesz a szakítószilárdság (mert vékony az anyag és tegyük fel, hogy aki a hengerítést csinálta, tudta, hogy mit csinál)), akkor héjelméleti megfontolásból 12,48mm-et kapok - vagyis a számolásunk itt megegyezik. Musk twitterjét sajnos nem tudom elfogadni, mert mi sem twitter-fiókból veszük a nyomáspróba adatokat, hanem a manométerről olvassuk le. Nem nagyon láttam eddig manométer-képeket.
5) a 3-as pontban leírt számításba a 8,5 bart behelyettesítve a felkeményített anyagra 21,68mm jön ki. A 3mm-hez továbbra sem létezik anyag - ha a tartály egy nyomástérrel rendelkezik. Amit el tudnék adott esetben képzelni, hogy egy többrétegű tartályt csinál fémből és a külső burkolat kívülről az utolsó gyűrű. Létezik ilyen berendezés - csak erről nem szól a fáma, meg ezt gyártani nem tudják - kiszámolni esetleg. Nem azért nem stimmelnek a számok, mert én mondom, hanem a mechanika és az anyag. Vagy stimmel a szám, de akkor a nyomás egy nagy kamu.

Arról nem is beszélve, hogy az űrben a járműre terhelés hat. Hogyan fogják a tartály integritását a repülések között ellenőrizni? Egy ekkora méretben -196 és +20 fok között (mert valakinek még fizikálisan ellenőrizni kell a tartályt és a vizsgálati módszerek 20 fokot írnak elő) és laza 33mm-es hőtágulás a 9 méteren. Másrészt akárhogy képzelem el magam előtt a rakétát, arra azért vastagon fognak
6 + 7) Musk-twitt, szóval mintha nem is létezne.
8) Az Atlas-t, Delta-t 6xxx-es alumíniumból marták/marják. de a szerkezet merőben más:

Háromszögeket marnak ki (ezt azt hiszem isogrid-nek hívják). Az alumínium kb 30mm vastag. A háromszögletű kímarások a 90-es évek technikája, akkoriban a végeselem annyit tudott - tetraéderekből behálózott anyag, aztán szevasz. A háromszögletű kívágás emiatt van - ezt még normálisan tudták hálózni, számottevő elemtorzulás nélkül, ami az egész számítás pontosságát gyakorlatilag lenullázná. A Vulcan-nál már nem ezt csinálják, ott már négyszögletű - ez megint. Rászámoltam erre a kialakításra is (nagyjából, a képek alapján, hexa-mesh-el aránylag gyorsan megvolt egy sacc-per-kb érték) nagyjából hihető. Nem tudtam persze beleszámolni a hengerítésből adódó felkeményedést, mert nem tudom az anyagot, sem az alakítási fokot.

Hegesztés:

Az ULA dörzshegesztéssel dolgozik, ami hidegehegesztésnek számít. A SpaceX-nél elektronsugárral hegesztenek, aminél van hőhatásövezet és kilágyulás - igaz minimális, de van. Az ULA hegeszthet dörzshegesztéssel, mert van elég anyagvastagság és merevség, míg a vékonylemezek a SpaceX-nél ezt nem engedik meg. Tömegarány/szilárdság viszonylatban az alumínium nagyon jó, plusz ugyanúgy használható alacsony hőmérsékleten, mint az ausztenites acél.

Musk-nál nem tudom eldönteni, hogy mi a médiahack és mi a valóság.
Ozzykám, leborulok a nagyságod előtt. Csakhogy biztos lehetsz benne, hogy Muszkli még nálad is okosabb embereket alkalmaz, akik tudják a kiutat.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Luthero
no, akkor sorjában:

1) felül vékonyabb, alul vastagabb - ez előfordul, de ahogy láttam, fent ment szét a tank.
2) nem oszt vagy szoroz, mivel az "állítólagos" nyomást ekkora méretben és a -196-fokos értékre számolt szakítószilárdsággal sem hozza az alapanyag. Az lehet esetleg, hogy a 3,97mm-es anyagot még áthengerítik 3mm-re - ekkor van egy 25%-os képlékeny hidegalakítás, ami felkeményíti az alapanyagot, de ezzel egyrészt totál kimeríti az anyag képlékeny tartalékát, ami -196 fok környékén. Akad bent pár cucc hidrogén meg nitrogén tárolására, 3%-os hidegalakítás engedélyezett, de ez is csak olyan esetben, ha bizonyíthatóan 30%-nál több az anyag szakadási nyúlása és 3%-nyi hidegalakítás után is minimum 30%-nyi marad. Bármilyen feszültség-gyűjtő pont, akármi repedést indíthat be a tartály falában.
3) Fotó. Mi is csináltunk kamu rajzokat és raktuk a gyártás során, nyugodtan lehet fényképezni. Ez az anyag a fényképen 4310-es anyag.
4) Starhooper: 4,9bar nyomáshoz, 9000mm-es átmérőhöz, 304L-es anyagot vesz alapul (ezen esetleg keményített rajta 12%-ot hidegen, ami miatt saccra úgy 1760MPa lesz a szakítószilárdság (mert vékony az anyag és tegyük fel, hogy aki a hengerítést csinálta, tudta, hogy mit csinál)), akkor héjelméleti megfontolásból 12,48mm-et kapok - vagyis a számolásunk itt megegyezik. Musk twitterjét sajnos nem tudom elfogadni, mert mi sem twitter-fiókból veszük a nyomáspróba adatokat, hanem a manométerről olvassuk le. Nem nagyon láttam eddig manométer-képeket.
5) a 3-as pontban leírt számításba a 8,5 bart behelyettesítve a felkeményített anyagra 21,68mm jön ki. A 3mm-hez továbbra sem létezik anyag - ha a tartály egy nyomástérrel rendelkezik. Amit el tudnék adott esetben képzelni, hogy egy többrétegű tartályt csinál fémből és a külső burkolat kívülről az utolsó gyűrű. Létezik ilyen berendezés - csak erről nem szól a fáma, meg ezt gyártani nem tudják - kiszámolni esetleg. Nem azért nem stimmelnek a számok, mert én mondom, hanem a mechanika és az anyag. Vagy stimmel a szám, de akkor a nyomás egy nagy kamu.

Arról nem is beszélve, hogy az űrben a járműre terhelés hat. Hogyan fogják a tartály integritását a repülések között ellenőrizni? Egy ekkora méretben -196 és +20 fok között (mert valakinek még fizikálisan ellenőrizni kell a tartályt és a vizsgálati módszerek 20 fokot írnak elő) és laza 33mm-es hőtágulás a 9 méteren. Másrészt akárhogy képzelem el magam előtt a rakétát, arra azért vastagon fognak
6 + 7) Musk-twitt, szóval mintha nem is létezne.
8) Az Atlas-t, Delta-t 6xxx-es alumíniumból marták/marják. de a szerkezet merőben más:

Háromszögeket marnak ki (ezt azt hiszem isogrid-nek hívják). Az alumínium kb 30mm vastag. A háromszögletű kímarások a 90-es évek technikája, akkoriban a végeselem annyit tudott - tetraéderekből behálózott anyag, aztán szevasz. A háromszögletű kívágás emiatt van - ezt még normálisan tudták hálózni, számottevő elemtorzulás nélkül, ami az egész számítás pontosságát gyakorlatilag lenullázná. A Vulcan-nál már nem ezt csinálják, ott már négyszögletű - ez megint. Rászámoltam erre a kialakításra is (nagyjából, a képek alapján, hexa-mesh-el aránylag gyorsan megvolt egy sacc-per-kb érték) nagyjából hihető. Nem tudtam persze beleszámolni a hengerítésből adódó felkeményedést, mert nem tudom az anyagot, sem az alakítási fokot.

Hegesztés:

Az ULA dörzshegesztéssel dolgozik, ami hidegehegesztésnek számít. A SpaceX-nél elektronsugárral hegesztenek, aminél van hőhatásövezet és kilágyulás - igaz minimális, de van. Az ULA hegeszthet dörzshegesztéssel, mert van elég anyagvastagság és merevség, míg a vékonylemezek a SpaceX-nél ezt nem engedik meg. Tömegarány/szilárdság viszonylatban az alumínium nagyon jó, plusz ugyanúgy használható alacsony hőmérsékleten, mint az ausztenites acél.

Musk-nál nem tudom eldönteni, hogy mi a médiahack és mi a valóság.

Összegezve:

Fogalmad sincs hogy csinálják, de rohadjanak meg.

Köszönjük.
 
Nem értem ezt a marsi szél dolgot. Majdnemhogy vákumban nem értem, hogy fejthet ki komoly energiát a szél. Hogyan visz köveket? Hogy repül egy helikopter?
Ki mondta, hogy visz követeket...?
Ez biztosan téves.
Az összefüggés az négyzetes. 5km/h és 500km/h között 10ezerszeres a különbség légellenállásban.

Ha állandó maradna az alaktényező, ami Re szám függő, ami viszont maga az áramlási sebességtől is függ.
Egy gömb esetén ez a lenti módon néz ki. Egy szűk tartományban ez igaz, de széles tartományban már nem.
Konkrétan a röplabda felülete is azért néz ki úgy ahogy és azért lehet ejteni a labdát úgy, ahogy.. ;)
SPBI1GU5.GIF
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya
Ez maradt az SN9ből...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Még több kép a kommentek között.


Mindeközben ma két Falcon 9 indítás is lesz Cape-ből ~90perc eltéréssel. Az első már pályán. Mindkettő 60-60 starlink műholdat visz.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
75759282.jpg
 
Hm.. írták twitteren és volt róla fotó.

Azt hittem, azért ennél magasabb szinten vagyunk. Bevallom, tévedtem.
Bevallom, nem olvastam végig a szakmai hablatyot, mert az 5. sor után már nem értettem.
Most akkor azt állítod, hogy nem lehetett legyártani azt a tartályt, amit mindnyájan láttunk, és működött is?
Vagy azt, hogy nem volt benne annyi nyomás, mint amit mondtak?
Vagy azt, hogy hamisak a tartály megadott adatai?


Különben Magyarországon is toboroznak anyagmérnököket az stellatorok falának a tervezésére.
 
Bevallom, nem olvastam végig a szakmai hablatyot, mert az 5. sor után már nem értettem.
Most akkor azt állítod, hogy nem lehetett legyártani azt a tartályt, amit mindnyájan láttunk, és működött is?
Vagy azt, hogy nem volt benne annyi nyomás, mint amit mondtak?
Vagy azt, hogy hamisak a tartály megadott adatai?


Különben Magyarországon is toboroznak anyagmérnököket az stellatorok falának a tervezésére.
Ez egy igen laikus vélemény:
Lehet, a mostani alacsony hűségű prototípus még anyagában sem lesz azonos a majdai starshippel (ha egyáltalán elkészült), mert a jelenlegi szerkezet arra lehet, hogy alkalmas, hogy 10%-ra tankolják és megreptessék, de arra nem, hogy teletankolják és a hajtóanyagot tartósan tárolni tudja folyékonyan.
PS: a "hablaty" nem volt udvarias, elvégre nem technoblalláról volt szó, csak nem a te (meg az én) szintem.
 
  • Tetszik
Reactions: misinator and BJani
Bevallom, nem olvastam végig a szakmai hablatyot, mert az 5. sor után már nem értettem.
Most akkor azt állítod, hogy nem lehetett legyártani azt a tartályt, amit mindnyájan láttunk, és működött is?
Vagy azt, hogy nem volt benne annyi nyomás, mint amit mondtak?
Vagy azt, hogy hamisak a tartály megadott adatai?


Különben Magyarországon is toboroznak anyagmérnököket az stellatorok falának a tervezésére.
Azt állítom, hogy az ismert geometria alapján a nyomás nem stimmel, mivel a belső nyomásból adódó feszültség brutális.

3 hete voltam a cégnél, ahol a stellerátort gyártották. Egy hasonló doktori állásra pályáztam, de végül a mostani munkahelyem sokkal jobb ajánlatot tett.
 
Azt állítom, hogy az ismert geometria alapján a nyomás nem stimmel, mivel a belső nyomásból adódó feszültség brutális.

3 hete voltam a cégnél, ahol a stellerátort gyártották. Egy hasonló doktori állásra pályáztam, de végül a mostani munkahelyem sokkal jobb ajánlatot tett.
Azt olvastam, a sztellátornak 40 centi vastag fala lessz.
Kiváncsi vagyok, hogy gyárthatják le.
 
Irgalmatlan zagyvaság.
  • Mind az SN8-nak, mind az SN9-nek volt hivatalos engedélye! Minden szakértő elmondja, hogy no way hogy bármelyik űrkutatási cég engedély nélkül indítást végezzen.
  • Musk off twitter bejegyzése jóval az SN9 indítása előtt került fel. Azóta is twittel. :D
  • A baleseteket minden esetben az FAA vizsgálja. Emiatt tartott ilyen sokáig az SN9 engedélyének kiadása is!
  • Hogyne indítanák el az SN10! Természetesen azt is csak FAA engedéllyel!
  • MINDEN Boca Chica-i indítás alkalmával kiürítik a falut! Ha követte volna a drága újságíró az indításokat, láthatta volna, hogy az indítás checklist-je mindíg azzal kezdődik, hogy FAA approval, meg nem sokkal később ott a village cleared.

Különben minden stimmel a cikkben! :D
 
Bevallom, nem olvastam végig a szakmai hablatyot, mert az 5. sor után már nem értettem.
Most akkor azt állítod, hogy nem lehetett legyártani azt a tartályt, amit mindnyájan láttunk, és működött is?
Vagy azt, hogy nem volt benne annyi nyomás, mint amit mondtak?
Vagy azt, hogy hamisak a tartály megadott adatai?


Különben Magyarországon is toboroznak anyagmérnököket az stellatorok falának a tervezésére.

Azért bocs, de az általam önkényesen vastagon kiemelt mondatod téged minősít.
Bevallod, hogy nem érted, de azért hablatynak minősíted...
Azért ez valahol Dunning-Kruger hatás.

Szerintem nem ezt a szót akartad használni.

Ozymandias tudását (amit nyilvánvalóan nem a szél hordott össze, hanem hozzáállás és kőkemény tanulás kellett hozzá) végtelenül tisztelem.
Az pedig külön élmény, hogy úgy képes írni a tudásához kapcsolódó témákról laikusoknak, hogy olvasás közben végig azt hiszem, hogy értem, mi több tudom!

Aztán persze másnap a kollégáknak annyit tudok mondani a hozzászólásról - ami amúgy érthető nyelvezettel egyszerű mondatokból áll, mint a szög -, hogy héjelmélet, meg 3 mm:confused: