Köszönöm a hozzászólásod.
Pénteken vezettem egész nap, volt időm magamban maradni. Gondolkodtam is rajta, hogy lehet, valami nálam nem stimmelhet - úgy 4 hónapja írok egy programot, ami ezekből az adatokból számolja a nyomástartók méreteit, majd beviszi az egészet végeselembe, a végeselem meg script-elt. Ezen a 22mm-en filóztam. Pénteken is tartályokat mentem átvenni, nyomáspróbához kiszámolom az adatokat, jó.
Nem lehetek ennyire hülye, hogy ekkora hülyeséget számoltam volna a HTKA-s témában. Nem lehet. Az ASME, az AD, az EN 13445/13480 mindenki ugyanúgy számolja a falvastagságot, mindenki a héjelméletből dolgozik, milliószor számoltam már ezt ki. A program, amit írok működik, generálja a rajzot, a rajzra megy a háló, a peremfelételek is jók. Egy-két helyen átlépi a megengedett szilárdságot a csőfalban a behegesztett hőcserélőcső, de jellegre helyes a megoldás.
Felmentem az oldalakra, amiket belinkeltél, a PV-Elite-t használom bent, ha ASME szerint kell valamit kiszámolni. Beírtam az adataidat, ugyanaz. Hm. Beírtam a melóban legutoljára számolt hőcserélő adatait. Stimmel. Akkor most mi van!? A céges gépet elraktam.
Lehet, hogy a programban írtam valamit rosszul? A program biztos jó, mert a végeselemes modul is működik és feszültség lineralizáció is jelleghelyes - valamennyivel magasabb, de ez lehet, amiatt van, mert eltérően hálózom be a modellt. Azért nézzük végig a programkódot.
Tudod, mi az átváltás a bar és MPa között? 1 MPa 10 bar.
Valahol a programkódban ez már nem tízes, hanem 100-as szorzóval ment, így 21,62mm jött ki még 1759,5MPa esetén is. A 100-at átírtam 10-re, ezután ugyanannyit kaptam, mint Te. Annyira lekötött a modell-exportálás és automatikus hálózás, hogy erre nem is figyeltem, plusz jobbára hőcserélőkön teszteltem, ahol meg legfeljebb 25mm-es csövek vannak és végig helyes értékeket adott, mert létezik 1 és 2mm-es cső erre a célra, a logikai függvény meg úgy van beállítva, hogy minden, ami 1mm alatti, oda 1mm-es cső kell, ami egy 1mm feletti oda meg 2mm-es cső kell. Így ha 0,023mm vagy 0,23mm-es falvastagság lett számolva, mindkét esetben 1mm-es cső kell, ami helyes.
Köszi még egyszer.
Akinek a Musk-világképében kárt okoztam, attól elnézést kérek. A tartály falvastagsága helyes, 3mm-es anyagvastagság korrekt, de csak akkor, ha az anyag ilyen extrém alacsony hőmérsékleten van tesztelve.
Semmi gond nincs ezzel, legalább én is tornáztam a témán egy kicsit, nem árt az önképzés.
Amikor láttam a hsz.-ed, nekiálltam válaszolni, de pont azért hagytam félbe, mert egyértelműen jobban képben vagy a fizikai számításokban, mint én, viszont tényleg sehol senki nem kérdőjelezte meg, hogy ilyen vékony falnál reális lehet a 6 vagy akár a 8.5 bar. Ami gyanús, mert amúgy minden ilyesminél meg szoktak jelenni a kritikusok is.
Azonban este, meló után, kiégett aggyal benne volt a pakliban, hogy valamit benézek és akkor én bucizom le az asztalt.
Ma volt időm utánanézni, utánaolvasni, számolgatni és válaszolni.
Annyiból érdekes amúgy a dolog, hogy nagyon a határon egyensúlyoznak láthatóan a SpaceX-nél, mert 3mm-es falvastagságnál elkél a mélyhűtés, különben bukovári a szakítószilárdságnak. Persze, egy rakétánál mindig a határon egyensúlyoznak, mert minden gramm számít, de itt egy olyan eszközről beszélünk, amit akár 1000x újra szeretnének használni (ismét: Musk szavai szerint), ahol a biztonsági tartalékot illendő lenne magasabb szinten tartani.
Szvsz nagyon benne lesz a pakliban, hogy főleg az első széria valódi Starship nem fog talán még 10 repülést sem csinálni, hanem elküldik majd a Holdra vagy a Marsra egyirányú útra...
A Musk-egyháznak meg tök mindegy mit írsz, vagy mit ír bárki. Hinni fognak, mert hinni akarnak...