Több téren is problémát vélek felfedezni.
- A pontos számítási adatok nélkül nem lehet még csak utánanézni sem, hogy hol problémázik a számításod. Nagyon rég volt, hogy nyomástesztre méreteztem, ezért inkább az online megoldások felé fordultam (pl. Engineer's Edge, vagy PVEng), de ezeknél bőven belefért a méretezésbe az adott értékek ( P = 124 Psi (=8.5 bar); R = 177 inch (~9m átmérő); S = 180 000 Psi* ( = 180 Ksi = 1241 Mpa*, a hegesztési jóság még 0.8-nál is bőven megfelelő, bár a NASA több helyen ( példa ) említi, hogy 100% (ie.: 1-es) felett van ). Az Engineer's Edge 0.15 hüvelyet (3.81mm-et) ad meg 180 Ksi esetén, és 0.098 hüvelyket (~2,4mm-et) 288 Ksi esetén. A PVEng pedig 0.142 hüvelyket (3.6mm) illetve 0.098 hüvelkyet (2.28mm).
* A 301(L) esetén a megadott szakítószilárdság brutálisan megnő mélyhűtés esetén, ezért is fordultak a Centaur fokozat irányában a használatára. Amíg 0°F (0°C) esetén még "csak" 188 Ksi a szakítószilárdság egy 1.6mm-es, félkeménységű lemez esetén, -300°F (-184°C) esetén már 288 Ksi van e szerint, ami ebből a NASA kézikönyvből származik).
- Sem a NASASpaceflight, sem a r/SpaceX fórumain senki nem hozott ki olyan horror értékeket, mint Te, pedig ott is durva számítási viták és nézetek mennek. Kritikusok is akadnak elegen, de a nagy konszenzus az, hogy a Starship többé-kevésbé egy merevebb falú korai Atlas / Centaur kompozíció, hogy ne kelljen folyamatosan túlnyomás alatt tartani.
- Hogy egy példát hozzak, Super Heavy falvastagság számítás, képletekkel. Azt számolgatja, hogy 301-es rozsdamentes acélnál alul 5, felül 4mm vastag falvastagság szükséges, ebbe már beleszámolja, hogy az SH tetején ott ül az 1470 tonnás Starship, beleszámolja a gyorsulást és még további faktorokat.
- Másik példa, ahol azt hozzák ki, hogy 8.5 bar esetén 140 Ksi maximális terhelés éri a falat, és itt még 4mm-el számolt.
Piaci és állami szereplőknél máshol se fogsz látni. A NASA sem teszi elérhetővé pl. az SLS tartályoknál végrehajtott adatok manométer-képeit...
Akkor az egészet ki is törölheted a létezés fogalmából, hiszen máshol sincs több információ egy prototípusról.
Musk pont azt csinálja, hogy megoszt adatokat, amiken aztán lehet rágódni. Rágódnak is sokan. Pont ezért gondolom, hogy Te valamit elszámolhattál, mert nem jönnek sorban az ezen adatokat megkérdőjelező posztok. Miközben olyan szinten megy a Musk-bejelentés-elemzés, hogy szerintem már külön iparágnak tekinthető.
Csak az Atlas V.-nél igaz ez, az Atlas III.-ig (az első ICBM prototípusoktól kezdve) rozsdamentes acélból készült az Atlas család első fokozata, ahogy korábban is írtam. A Centaur fokozat a mai napig rozsdamentes acél falú túlnyomásos tartályt használ (erről is raktam be képet).
Köszönöm a hozzászólásod.
Pénteken vezettem egész nap, volt időm magamban maradni. Gondolkodtam is rajta, hogy lehet, valami nálam nem stimmelhet - úgy 4 hónapja írok egy programot, ami ezekből az adatokból számolja a nyomástartók méreteit, majd beviszi az egészet végeselembe, a végeselem meg script-elt. Ezen a 22mm-en filóztam. Pénteken is tartályokat mentem átvenni, nyomáspróbához kiszámolom az adatokat, jó.
Nem lehetek ennyire hülye, hogy ekkora hülyeséget számoltam volna a HTKA-s témában. Nem lehet. Az ASME, az AD, az EN 13445/13480 mindenki ugyanúgy számolja a falvastagságot, mindenki a héjelméletből dolgozik, milliószor számoltam már ezt ki. A program, amit írok működik, generálja a rajzot, a rajzra megy a háló, a peremfelételek is jók. Egy-két helyen átlépi a megengedett szilárdságot a csőfalban a behegesztett hőcserélőcső, de jellegre helyes a megoldás.
Felmentem az oldalakra, amiket belinkeltél, a PV-Elite-t használom bent, ha ASME szerint kell valamit kiszámolni. Beírtam az adataidat, ugyanaz. Hm. Beírtam a melóban legutoljára számolt hőcserélő adatait. Stimmel. Akkor most mi van!? A céges gépet elraktam.
Lehet, hogy a programban írtam valamit rosszul? A program biztos jó, mert a végeselemes modul is működik és feszültség lineralizáció is jelleghelyes - valamennyivel magasabb, de ez lehet, amiatt van, mert eltérően hálózom be a modellt. Azért nézzük végig a programkódot.
Tudod, mi az átváltás a bar és MPa között? 1 MPa 10 bar.
Valahol a programkódban ez már nem tízes, hanem 100-as szorzóval ment, így 21,62mm jött ki még 1759,5MPa esetén is. A 100-at átírtam 10-re, ezután ugyanannyit kaptam, mint Te. Annyira lekötött a modell-exportálás és automatikus hálózás, hogy erre nem is figyeltem, plusz jobbára hőcserélőkön teszteltem, ahol meg legfeljebb 25mm-es csövek vannak és végig helyes értékeket adott, mert létezik 1 és 2mm-es cső erre a célra, a logikai függvény meg úgy van beállítva, hogy minden, ami 1mm alatti, oda 1mm-es cső kell, ami egy 1mm feletti oda meg 2mm-es cső kell. Így ha 0,023mm vagy 0,23mm-es falvastagság lett számolva, mindkét esetben 1mm-es cső kell, ami helyes.
Köszi még egyszer.
Akinek a Musk-világképében kárt okoztam, attól elnézést kérek. A tartály falvastagsága helyes, 3mm-es anyagvastagság korrekt, de csak akkor, ha az anyag ilyen extrém alacsony hőmérsékleten van tesztelve.
