Ahogy már más is rámutatott:
- A falvastagság eddig 4mm körüli volt az SN tesztjárműveknél, a feltételezések szerint felül vékonyabb lesz (3mm)
- A hegesztések átlapolt gyűrűket fognak össze (lásd kép) feltehetően, ahogy az Atlas-nál is, tehát nem 1mm-es hegesztési vastasággal kell(ene) szerintem számolni. Az Atlasnál egy folyamatos hegesztés volt, mellette meghatározott távolságokra ponthegesztések két oldalt (lásd kép)
- Bármennyire is nem jön ki a matek, a gyártásra használt tekercsek falvastagságát már többször lefotózták összeépítés előtt, és erről fotók vannak (lásd kép)
- A Starhopper anno 12,5mm-es falvastagsággal bírt, az SN1 esetében ~4mm-est használtak Musk szerint ( forrás )
- Az Booper1 teszttartály 7.1 bar-ig bírta Musk Tweetje szerint. Ekkor írta, hogy 6 bar kell az orbitális repüléshez, és 8.5 bar kell az emberes repüléshez (6 bar * 1.4 biztonsági tényező). A Booper 1 még elviekben 4mm-es falvastagsággal bírt.
- Az SN4-et 7.5 bar-al tesztelték sikeresen (szintén Musk tweet), az NSF-en van egy gyűjtés 2020 júliusáig.
- A Booper 2 teszttartály, amely állítólag 3mm-es acélötvözet fallal bírt, már elviselte a 8.5 bar-t is ( Musk tweet )
- A fentiekből következik, hogy az ULA-nál se a mart oldalfalú tartályt kellene nézni (az egyébként nem Delta 4 volt? Annál jellemző az a megoldás szerintem - azért is olyan rohadt drága), hanem a Centaur fokozatét...
Ez az Atlas ICBM tartály-vázlata, ez volt az elv, amihez a SpaceX nyúlt, miután a kompozit műanyag tartály verzió a jelek szerint becsődölt.
Az Atlas féle hegesztési eljárás:
For the Record, mind az Atlas, mind a hasonló elvet használó Centaur fokozat 2,5 bar-os túlnyomáson "dolgozik", de utóbbi folyékony hidrogént tárol (még hidegebb), a falvastagság a Centaur-nál 0.355mm (0.014 inch) a legvégkonyabb helyen és 0.66mm (0.026 inch) a legvastagabb helyen (az integrált dómfedél, ami elválasztotta a hidrogént és az oxigént). Annyiból van itt probléma, hogy a Centaur (az Atlashoz hasonlóan) annyira gyenge, hogy túlnyomás nélkül összeroskadna - a Starshipre ez nem igaz:
Még korábban a Texasi telephelyen lefotózott acélötvözet-tekercs, 3.97mm-es falvastagság:
no, akkor sorjában:
1) felül vékonyabb, alul vastagabb - ez előfordul, de ahogy láttam, fent ment szét a tank.
2) nem oszt vagy szoroz, mivel az "állítólagos" nyomást ekkora méretben és a -196-fokos értékre számolt szakítószilárdsággal sem hozza az alapanyag. Az lehet esetleg, hogy a 3,97mm-es anyagot még áthengerítik 3mm-re - ekkor van egy 25%-os képlékeny hidegalakítás, ami felkeményíti az alapanyagot, de ezzel egyrészt totál kimeríti az anyag képlékeny tartalékát, ami -196 fok környékén. Akad bent pár cucc hidrogén meg nitrogén tárolására, 3%-os hidegalakítás engedélyezett, de ez is csak olyan esetben, ha bizonyíthatóan 30%-nál több az anyag szakadási nyúlása és 3%-nyi hidegalakítás után is minimum 30%-nyi marad. Bármilyen feszültség-gyűjtő pont, akármi repedést indíthat be a tartály falában.
3) Fotó. Mi is csináltunk kamu rajzokat és raktuk a gyártás során, nyugodtan lehet fényképezni. Ez az anyag a fényképen 4310-es anyag.
4) Starhooper: 4,9bar nyomáshoz, 9000mm-es átmérőhöz, 304L-es anyagot vesz alapul (ezen esetleg keményített rajta 12%-ot hidegen, ami miatt saccra úgy 1760MPa lesz a szakítószilárdság (mert vékony az anyag és tegyük fel, hogy aki a hengerítést csinálta, tudta, hogy mit csinál)), akkor héjelméleti megfontolásból 12,48mm-et kapok - vagyis a számolásunk itt megegyezik. Musk twitterjét sajnos nem tudom elfogadni, mert mi sem twitter-fiókból veszük a nyomáspróba adatokat, hanem a manométerről olvassuk le. Nem nagyon láttam eddig manométer-képeket.
5) a 3-as pontban leírt számításba a 8,5 bart behelyettesítve a felkeményített anyagra 21,68mm jön ki. A 3mm-hez továbbra sem létezik anyag - ha a tartály egy nyomástérrel rendelkezik. Amit el tudnék adott esetben képzelni, hogy egy többrétegű tartályt csinál fémből és a külső burkolat kívülről az utolsó gyűrű. Létezik ilyen berendezés - csak erről nem szól a fáma, meg ezt gyártani nem tudják - kiszámolni esetleg. Nem azért nem stimmelnek a számok, mert én mondom, hanem a mechanika és az anyag. Vagy stimmel a szám, de akkor a nyomás egy nagy kamu.
Arról nem is beszélve, hogy az űrben a járműre terhelés hat. Hogyan fogják a tartály integritását a repülések között ellenőrizni? Egy ekkora méretben -196 és +20 fok között (mert valakinek még fizikálisan ellenőrizni kell a tartályt és a vizsgálati módszerek 20 fokot írnak elő) és laza 33mm-es hőtágulás a 9 méteren. Másrészt akárhogy képzelem el magam előtt a rakétát, arra azért vastagon fognak
6 + 7) Musk-twitt, szóval mintha nem is létezne.
8) Az Atlas-t, Delta-t 6xxx-es alumíniumból marták/marják. de a szerkezet merőben más:
Háromszögeket marnak ki (ezt azt hiszem isogrid-nek hívják). Az alumínium kb 30mm vastag. A háromszögletű kímarások a 90-es évek technikája, akkoriban a végeselem annyit tudott - tetraéderekből behálózott anyag, aztán szevasz. A háromszögletű kívágás emiatt van - ezt még normálisan tudták hálózni, számottevő elemtorzulás nélkül, ami az egész számítás pontosságát gyakorlatilag lenullázná. A Vulcan-nál már nem ezt csinálják, ott már négyszögletű - ez megint. Rászámoltam erre a kialakításra is (nagyjából, a képek alapján, hexa-mesh-el aránylag gyorsan megvolt egy sacc-per-kb érték) nagyjából hihető. Nem tudtam persze beleszámolni a hengerítésből adódó felkeményedést, mert nem tudom az anyagot, sem az alakítási fokot.
Hegesztés:
Az ULA dörzshegesztéssel dolgozik, ami hidegehegesztésnek számít. A SpaceX-nél elektronsugárral hegesztenek, aminél van hőhatásövezet és kilágyulás - igaz minimális, de van. Az ULA hegeszthet dörzshegesztéssel, mert van elég anyagvastagság és merevség, míg a vékonylemezek a SpaceX-nél ezt nem engedik meg. Tömegarány/szilárdság viszonylatban az alumínium nagyon jó, plusz ugyanúgy használható alacsony hőmérsékleten, mint az ausztenites acél.
Musk-nál nem tudom eldönteni, hogy mi a médiahack és mi a valóság.
Mint a 787 ami gurulópróbán tönkrement.
