A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
32 131
141 245
113
Hat, ha azt veszem alapul, amit en lattam anno, akkor szerintem nulla sansz van tszesekre (tudomasom szerint az egesz tobbszaz fos bazisrol 3, azaz HAROM fo maradt benn anno.)
Ne vedd alapul, konkrétan nem sok használható eleme van annak a rendszernek, épp azért kell normálisan megcsinálni. Az sok minden volt csak normális nem.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 304
113
Ha 3 honapra be lehetne rantani a fiatalsagot /aki teszem azt a nyar folyaman nem tudott elhelyezkedni./ mar hatalmas dolog lenne szerintem. Egy eves kikepzes sorallomamy egyboli bevezetese felejtoa ahogy az is hogy a nyarat elcseszik a fiatalok. A szeptemberi behivas /hogy kibulizhassa magat a nyron es eldicsekedhesen hogy o bevonul vsajozhasson vele./ meg realis. De ez is azoknak akik 3 ho suli vegzese utan se tudnak elhelyezkedni... /ezt meg a szulok is tamogatnak./ es a fiatalok is ra lennenek szorulva hogy elhelyezkedjenek... Pont a naplopoja talalna valami alibimelot hogy ne keljen bevonulni /meg persze a jo munkaero szorgos egy resze./ de ez is max valasztasok utani evbe... Es persze fizetes melett... De szerintem ez meg raer elosszor az aktiv allomamy igenyei legyenek kielegitve mind fizetes mind egyeb felszereles teren majd a tartalekosrendszer es a vegen johet egy ilyen 3 honapos probalkozas. Igy lenne ertelme igy maradna belolluk jelentosebbnek szamito tomeg az allomanyba... Ha me is eri maradni anyagilag is nem csak letidni a kotelezot....
 
  • Tetszik
Reactions: Catles

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 304
113
Egy ilyen esetben usa letszam csokkenteme korea japan vietnap fulopszigetek stb... Mimd mind kuvonna van aminek ez csak par tucat embert jelent de van ameiknek par szaz fot. Ezeket potolni kellene ha csak nem hagynak vesszni a dolgot...
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
32 131
141 245
113
Akkor jó pihenést!
De csak gondolj bele, milyen következményei voltak bármelyik Közép-Európai NATO szövetséges számára (a migrációt nem idevéve) egy amúgy olyan háborúba való beugrásba segédcsapatokkal meg egykét különleges alakulattal ami tudható volt, hogy minimális kockázatokkal jár olyan ellenséggel szemben akinek esélye sincs valós ellenállásra -----> És ezzel állítsd szembe a bolygó második gazdasági és katonai, valamint harmadik legnagyobb atomhatalmának megtámadását egy olyan földrajzi helyzetben, ami a nehéz erők odajuttatását kb ellehetleníti innen.

A példád egyszerűen nem reális.
 

Azzurro

Well-Known Member
2018. november 25.
2 173
5 883
113
De csak gondolj bele, milyen következményei voltak bármelyik Közép-Európai NATO szövetséges számára (a migrációt nem idevéve) egy amúgy olyan háborúba való beugrásba segédcsapatokkal meg egykét különleges alakulattal ami tudható volt, hogy minimális kockázatokkal jár olyan ellenséggel szemben akinek esélye sincs valós ellenállásra -----> És ezzel állítsd szembe a bolygó második gazdasági és katonai, valamint harmadik legnagyobb atomhatalmának megtámadását egy olyan földrajzi helyzetben, ami a nehéz erők odajuttatását kb ellehetleníti innen.

A példád egyszerűen nem reális.
El kell választani a vágyakat a realitásoktól. Tudom, hogy nem akarod, hogy részt vegyünk egy Kína elleni hadműveletben. Én sem hidd el. Ez nem a mi érdekünk. De Afganisztán, Irak vagy szíriai részvétel az magyar érdek volt? Más a realitás: az új hh már 2014-ben megkezdődött a Krím annektálásával. Az egyik oldalon Kína Oroszországgal (érdekkapcsolat) a másikon a Nato és Ázsiai országok (Japán, Vietnam, Fülöp-szigetek, de ide lehet venni Ausztráliát is). Kína agresszív terjeszkedő poltikát folytat (lásd legutóbb 1 hónapja volt egy határkonfliktusa Indiával 20-30 halottal, megdöbbentő volt nézni ahogy botokkal harcolnak egymással, ha csak 1 lövés dörren már ki is tört a háború) Főleg a Dél-Kínai tengert akarja teljesen ellenőrzése alá vonni ami egy sor ország (Vietnam, Fülöp-szigetek stb) alapvető érdekeit sérti akik az USA-tól várják a támogatást. Kína lényegében az egész Dél-Kínai tengert a saját felségterületének tekinti. Az USA ezt megakadályozandó folyamatosan őrjáratozik a DK tengeren. Nem kell mondanom, hogy milyen veszélyes szituáció. Egy hajó lead egy lövést, a másik válaszol és már kitört a háború. Kínának rengeteg ellensége van akik csak az alkalomra várnak: India, Vietnam, Japán szerintem Ausztrália biztosan részt venne a hadműveletben amelyben az USA kérésére a Nato is részt venne. Kérdés ki tudunk-e ebből maradni? Szerinted igen, szerintem viszont nagyon nem. Példám sajnos reális, bár ne lenne az.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

borisz

Well-Known Member
2012. május 25.
9 310
13 566
113
Ki. Talán leküldenéd a Sárga tengerre a magyar haditengerészet 3. flotta 2-es repülőgép hordozó kötelékét?

Max Pápát tudnák használni bármire is.

Hát baszki, ha lenne, én már csak a hagyomány kedvéért is kiküldeném.

. Messze nem értek vele egyet, hogy egy Nato-Kína konfliktus kizárólag haditengerészeti konfliktus lenne: aki biztosan részt fog venni egy Kína elleni nemzetközi hadműveletben az Vietnam. És az vastagon szárazföldi hadművelet lesz nehéztechnikával. A Nato nyilván támogatná a vietnami offenzivát.

Na, sok sikert hozzá! :D
 

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
32 131
141 245
113
El kell választani a vágyakat a realitásoktól. Tudom, hogy nem akarod, hogy részt vegyünk egy Kína elleni hadműveletben. Én sem hidd el. Ez nem a mi érdekünk. De Afganisztán, Irak vagy szíriai részvétel az magyar érdek volt? Más a realitás: az új hh már 2014-ben megkezdődött a Krím annektálásával. Az egyik oldalon Kína Oroszországgal (érdekkapcsolat) a másikon a Nato és Ázsiai országok (Japán, Vietnam, Fülöp-szigetek, de ide lehet venni Ausztráliát is). Kína agresszív terjeszkedő poltikát folytat (lásd legutóbb 1 hónapja volt egy határkonfliktusa Indiával 20-30 halottal, megdöbbentő volt nézni ahogy botokkal harcolnak egymással, ha csak 1 lövés dörren már ki is tört a háború) Főleg a Dél-Kínai tengert akarja teljesen ellenőrzése alá vonni ami egy sor ország (Vietnam, Fülöp-szigetek stb) alapvető érdekeit sérti akik az USA-tól várják a támogatást. Kína lényegében az egész Dél-Kínai tengert a saját felségterületének tekinti. Az USA ezt megakadályozandó folyamatosan őrjáratozik a DK tengeren. Nem kell mondanom, hogy milyen veszélyes szituáció. Egy hajó lead egy lövést, a másik válaszol és már kitört a háború. Kínának rengeteg ellensége van akik csak az alkalomra várnak: India, Vietnam, Japán szerintem Ausztrália biztosan részt venne a hadműveletben amelyben az USA kérésére a Nato is részt venne. Kérdés ki tudunk-e ebből maradni? Szerinted igen, szerintem viszont nagyon nem. Példám sajnos reális, bár ne lenne az.
Tisztában vagyok a jelenlegi biztonságpolitikai helyzettel, de egy Kína-Usa konfliktus instant világháborút jelent. És akkor nekünk nem kína miatt kell aggódni hanem az oroszok miatt.
 

Azzurro

Well-Known Member
2018. november 25.
2 173
5 883
113
Tisztában vagyok a jelenlegi biztonságpolitikai helyzettel, de egy Kína-Usa konfliktus instant világháborút jelent. És akkor nekünk nem kína miatt kell aggódni hanem az oroszok miatt.
Ebbe már bele sem mentem. Egy Kína-Usa (Nato) konfliktusból biztos nem maradnának ki az oroszok sem. Úgyhogy nem kellene a nehéz technikát messzire szállítani.
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 864
26 636
113
Tisztában vagyok a jelenlegi biztonságpolitikai helyzettel, de egy Kína-Usa konfliktus instant világháborút jelent. És akkor nekünk nem kína miatt kell aggódni hanem az oroszok miatt.
Mekkora az esély, hogy hagyományos fegyverekkel vívott harc lesz?
Nem szeretnék a vicc szerint lenni, miszerint:
-Katona mit tesz ha atomvillanást érzékel? hangzik a kérdés a kiképzőtől
-Jól megnézem mert többet már nem látok olyat!
Vagy
Homlokomra rakom a kezem, nehogy a szemembe folyjon a sisak.


Szerintem nagyhatalom-nagyhatalom összetűzés nem lesz, kiszorítósdi lesz, közel a nagyhatalmak határához, érdekszférák leválasztása akár fegyveres konfliktussal.
 
R

Ruby de Puteaux

Guest
Megpróbáltam utánajárni nagyjából mennyi tüzérségi eszközük van a románoknak, mert olyan számokat láttunk az utóbbi pár napban(1500db 100mm-nél nagyobb űrméretű löveg), aminek hallatán a román tüzérek egyik fele valószínűleg elröhögné magát, másik fele szélütést kapna.
Különféle forrásokból nagyságrendileg:
  • kb. 400db 152mm-es vontatott löveg. Nagyrészt D-20 kategória, kisebb részük modernebb, nagyobb lőtávú, kb. az orosz Msta-B szintjén van.
  • papíron 54db LAROM, ez Grad-továbbfejlesztés 160mm-es izraeli rakétákkal. Gyakorlatban inkább 40-50db között van az üzemképes számuk.
  • 100-120db körüli APRA-40. Grad klón.
  • ehhez jön még ismeretlen számú 100mm-es vontatott páncéltörő ágyú amit szerintem csak gyakorlatozásra használnak.
  • tűzvezetés nincs túl magas szinten a jelenlegi eszközöknél.
A HIMARS-ok a foksányi 8. vegyes sorozatvető dandárba kerülnek, összesen 3x18db, hogy a mostani technikával mi lesz, azt nem tudom. Valószínűsítem hogy a LAROM marad valamilyen formában, a régi APRA meg megy zsírba vagy kohóba.



Ha már itt vagyunk, néhány szó a szerb tüzérségről.
A szerb haderő alapját 4 gépesített lövészdandár adja, emellett van egy vegyes tüzérdandárjuk.
Minden lövészdandár alárendeltségében van egy Gvozgyikákkal felszerelt tüzérosztály 3 üteggel, összesen 18 csővel, plusz egy sorozatvető osztály szintén 18db indítóval. Ezek M-77 Oganj vagy M-94 Plamen típusúak.

A tüzérdandárban van 2 osztály(36db) Nora 152mm-es vontatott ágyútarack és 2 osztály(36db) 130mm-es tábori ágyú. Emellett van egy üteg, azaz 4db M-87 Orkan sorozatvető meg néhány M-77.

Ez a jelenlegi aktív állomány, ezen kívül van egy csomó különböző stádiumú fejlesztésük, pl. a 122mm-es SORA, ami a Gvozgyikákat fogja váltani, vagy a Sumidaja nagy kaliberű sorozatvető. Ezekről papi írt már itt.
Tüzérségi radarból tudomásom szerint egy db SZNAR-10 van használatban, de modernnek mondható kommunikációs eszközeik és megfigyelő drónjaik vannak.

Nagy szerencsénk egyébként hogy nincs pénzük(lásd orosz T-72/BRDM segélyként), mert egészen tisztességes dolgokat képesek alkotni de jelenleg nincs erejük komolyabban modernizálni.
 
W

Wilson

Guest
Maróth Uram ments meg minket! Jelents be valamit kérlek! Akármit.
:):):):)

Mar-th.png
 
K

kamm

Guest
A 911-et követő akciók ötödik cikkelyesek voltak.
Nem voltak, kettot kiveve. Az elso egy helyi, sajat azaz amerikai airspace patrolling volt, vmi Operation Eagle akarmi, veget is ert 2002-vel. A masik meg a Foldkozin a jarorozes, az Op. Active Endeavour, az viszont 15 evig tartott, gyakorlatilag tomegpusztito fegyverek csempeszetet akadalyoztak 2016-ig.
Ez a ketto volt, semmilyen mas akcio nem esett az otodik cikkely ala, meg az afgan beavatkozas sem.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Ocses

Well-Known Member
2018. szeptember 29.
7 367
16 775
113
El kell választani a vágyakat a realitásoktól. Tudom, hogy nem akarod, hogy részt vegyünk egy Kína elleni hadműveletben. Én sem hidd el. Ez nem a mi érdekünk. De Afganisztán, Irak vagy szíriai részvétel az magyar érdek volt? Más a realitás: az új hh már 2014-ben megkezdődött a Krím annektálásával. Az egyik oldalon Kína Oroszországgal (érdekkapcsolat) a másikon a Nato és Ázsiai országok (Japán, Vietnam, Fülöp-szigetek, de ide lehet venni Ausztráliát is). Kína agresszív terjeszkedő poltikát folytat (lásd legutóbb 1 hónapja volt egy határkonfliktusa Indiával 20-30 halottal, megdöbbentő volt nézni ahogy botokkal harcolnak egymással, ha csak 1 lövés dörren már ki is tört a háború) Főleg a Dél-Kínai tengert akarja teljesen ellenőrzése alá vonni ami egy sor ország (Vietnam, Fülöp-szigetek stb) alapvető érdekeit sérti akik az USA-tól várják a támogatást. Kína lényegében az egész Dél-Kínai tengert a saját felségterületének tekinti. Az USA ezt megakadályozandó folyamatosan őrjáratozik a DK tengeren. Nem kell mondanom, hogy milyen veszélyes szituáció. Egy hajó lead egy lövést, a másik válaszol és már kitört a háború. Kínának rengeteg ellensége van akik csak az alkalomra várnak: India, Vietnam, Japán szerintem Ausztrália biztosan részt venne a hadműveletben amelyben az USA kérésére a Nato is részt venne. Kérdés ki tudunk-e ebből maradni? Szerinted igen, szerintem viszont nagyon nem. Példám sajnos reális, bár ne lenne az.
Szíriában milyen részvételünk van?
 
K

kamm

Guest
Az egyik oldalon Kína Oroszországgal (érdekkapcsolat)

Ez egy gyakori tevhit. Az oroszok 69-ben haboruztak a kinaiakkal a hatrvonal miatt, ezt csak a 2000-es evek vegere (!) sikerult rendezniuk.
Most az amerikaiak ellen lehet, hogy osszefognak, de a kinaiak ellepik az eszak-azsiai orosz teruleteket, teljesen egyertelmu, hogy hosszzu tavon arra a nyersanyagokban gazdag teruletekre faj a foguk.
Ezt nagyon jol tudjak az oroszok is, na meg jol lathato, ahogy a kinaiak sajat labra allnak mindenbol, mar fighterekbol is stb (pedig kivancsi lettem volna, hol kneecappeltek volna a ruszkik a Su-57-et, ha a kinaiak nem neznek le es vettek volna belole.)