Itt egy alapos elemzés a hatalmas geopolitikai jelentőséggel bíró Dél-kínai tenger státuszáról!
---
"Az utóbbi években egyre nagyobb feszültség kezd kialakulni a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy az már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. A térség ugyan már régóta területi viták tárgyát képezi, az utóbbi évtizedekben felfedezett hatalmas olaj- és gázmezők azonban tovább élezték a helyzetet, mivel sokan úgy érzik, Kína egyre fenyegetőbben lép fel a tenger ellenőrzése érdekében. Egyes elemzők szerint a helyzet akár odáig is fajulhat, hogy a jövőben fegyveres konfliktus alakul ki az Egyesült Államok és Kína között.
..
A Dél-kínai-tenger egy 3,5 millió négyzetkilométer területű víztömeg Délkelet-Ázsiában, amely az utóbbi években számos esetben volt diplomácia konfliktus forrása. Ez egyrészt abból adódik, hogy a tenger stratégiai jelentőséggel bír a környező országok számára, másrészt pedig abból, hogy a mai napig nem sikerült megegyezni a tenger bizonyos részei fölötti ellenőrzés jogáról.
..
Pedig a tét nem kicsi, ugyanis
itt bonyolódik le a világ tengeri kereskedelmének egyharmada, amely több mint 3300 milliárd dolláros forgalmat jelent évente. Emellett a tenger igen gazdag halakban, amely egyszerre jelent élelmet és fontos bevételi forrást a térség országainak.
Egyes becslék szerint a világ tengereiből kifogott halak 12%-a innen származik. Az utóbbi évtizedekben
továbbá hatalmas olaj- és gázmezőket is felfedeztek a térségben."
..
(A szaggatott barna vonalak jelölik az úgynevezett kilenc sávos területet, amelyre Kína történelmi okokra hivatkozva igényt tart. A területen belül szintén barna színnel kerültek megjelölésre a vitatott jogállású Spratly- és Paracel-szigetek.)
..
"Így nem véletlen az sem, hogy a Dél-kínai-tenger az egyik sarokköve az „Egy övezet, egy út nevű” kínai gigaprojektnek, amelynek fő célja, hogy Kína gazdasági és politikai befolyását kiterjessze a világban. Természetesen a gáz- és olajmezőkre is nagy szüksége van a kínai gazdaságnak, hogy biztosítani tudja a növekedés fenntartásához szükséges nyersanyagot.
Emellett katonai szempontból is kritikus lehet Kínának a térség ellenőrzése, mivel a tengeren található Hajnan szigete mellett állomásozik a Kínai Népköztársaság atomflottája."
..
A tengereken történő különböző tevékenységek szabályozásával az ENSZ által elfogadott
United Nations Convention on the Law of the Sea (UNCLOS) foglalkozik, amelyet valamennyi térségben lévő ország, köztük Kína is aláírt. Az egyezmény három fontos fogalmat vezetett be a tengeri határok tekintetében:
- Az alapvonaltól (azaz az apályvonaltól) számítva 12 tengeri mérföldig (nagyjából 22 kilométer) terjed a parti tenger sávja, ahol egy adott ország kormánya ugyanazon hatáskörökkel rendelkezik, mint a szárazföld felszíne vagy a belső vizek felett.
- A parti tengert határától számítva további 12 tengeri mérföldnyi sáv az úgynevezett csatlakozó övezet. Itt az adott államnak már csak korlátozott szuverenitása van a parti tengeri szakaszhoz képest, azonban vám-, pénzügyi és bevándorlási szabályok betartatása céljából gyakorolhat ellenőrzést a terület fölött. A hajózás és az átrepülés szabadságát azonban biztosítani kell más államok számára, ha ezek nem az előbb említett ellenőrzési funkciók rovására valósulnak meg.
- Az alapvonaltól számítva 200 tengeri mérföldig (nagyjából 370 kilométer) terjed az úgynevezett, kizárólagos gazdasági övezet sávja. Ezen túl már csak a nemzetközi vizek vannak, amely fölött egyik állam sem gyakorolhat ellenőrzést. A kizárólagos gazdasági övezet fogalma azért fontos, mert az egyezmény értelmében ezen a sávon belül az adott államnak kizárólagos joga van tengerfenék feletti vízréteg, a tengerfenék és az altalaj akár élő, akár élettelen természeti erőforrásainak felkutatására és kiaknázására. Ez a Dél-kínai-tenger esetében leginkább halászati, illetve a kőolaj és földgáz kitermelés jogát jelenti, amely kiemelt jelentőséggel bír a térségben elhelyezkedő országok gazdaságában.
A fenti szabályozást a Dél-kínai-tenger vonatkozásában lényegében az összes délkelet-ázsiai ország elfogadta, Kína kivételével. KÍNA UGYANIS EGY ÚGYNEVEZETT „KILENC SÁVOS VONAL” HATÁRÁN BELÜL TÖRTÉNELMI OKOKRA HIVATKOZVA MAGÁNAK KÖVETELI A DÉL-KÍNAI-TENGER TÖBB MINT 80%-ÁT, AMELYRE A NEMZETKÖZI JOG ALAPJÁN MÁS ORSZÁGOK IS IGÉNYT TARTANAK.
..
részletek a cikkben:
Az utóbbi években egyre nagyobb feszültség kezd kialakulni a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy az már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. A térség ugyan már régóta területi viták tárgyát képezi, az utóbbi évtizedekben felfedezett hatalmas olaj- és gázmezők azonban tovább élezték a...
www.portfolio.hu
www.ft.com
