T
Erre én is gondoltam, de látva a partvonalat és a távolságot, úgy szerintem eltévedés nélkül is kifogyott volna az üzemanyag...
T
Törölt tag
Guest
Ezt nem tudom mire alapozod (САМОЛЕТ МиГ-17 - ТЕХНИЧЕСКОЕ ОПИСАНИЕ - ЛЕТНЫЕ ХАРАКТЕРИСТИКИ САМОЛЕТА)...
A táblázatból nem tudjuk, hogy mennyi üzemanyagot tankoltak és az időjárás sem derül ki belőle. Lehet, hogy csak húztak 1 egyenes vonalat, ahhoz számolták az üzemanyagot + a szokásos tartalékot, ami már nem elég a partvonal követésére...Ezt nem tudom mire alapozod (САМОЛЕТ МиГ-17 - ТЕХНИЧЕСКОЕ ОПИСАНИЕ - ЛЕТНЫЕ ХАРАКТЕРИСТИКИ САМОЛЕТА)...
T
Törölt tag
Guest
Majd valamelyik folytatásokban ezt még megismétlik párszor, szóval arrafelé ez része a napi gyakorlatnak.
Szerintem ezért választottad Angolát, mert 1 másik országnál elaludtunk volna az unalomtól...Majd valamelyik folytatásokban ezt még megismétlik párszor, szóval arrafelé ez része a napi gyakorlatnak.
Sőt,a Puma helyi "gyártású" Oryx változatának teljes törzshátsórésze román gyártású volt.
Miért is nem lepődök meg a románokon? Örüljenek az angolaiak, hogy az egyik reggel nem arra ébredtek, hogy a románok felhúzták Dél-Afrika lobogóját a zászlórúdra. "Ó, bocs, mi átálltunk, de majd megint átállunk később... becsszó."
Ja, úgy az elmúlt 500 évben az átállásból és árulásból. A pénz egy dolog, a becsület meg egy másik. Nekik a második nem nagyon adatott meg. OK, az első sem... Lehet, hogy van összefüggés a kettő közt?
SZU és Kuba Afrikában: Polgárháború Angolában 1975-2002
T
Törölt tag
Guest
UNITA gerilla harcosok...
... meg némi magyar vonatkozás.
... meg némi magyar vonatkozás.
T
Törölt tag
Guest
A Délnyugat-Afrika felszabadításáért küzdő SWAPO gerillaszervezet Angola területén lévő második legfontosabb „Tobias Haneko” nevű tábora ellentétben az elhagyatott bányászvárosban korábban lerombolt Cassingával, Lubango városa peremén települt, Angola legkorszerűbb légibázisa közelében. A katonai reptér, és a város közelsége eleve lehetetlenné tette a Cassinga ostromához hasonló ejtőernyős támadást, a Lubango-i SWAPO tábort így a Dél-Afrikai Légierőnek egymagában kellett megtámadnia.
Lubango-i Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétaosztály. A bal oldali kép közepén a világoszöld SzNR-125M rakétarávezető állomás, jobboldalon annak rajza, a bal oldali kép sarkaiban három 5P73 indítóállvány összesen 12db indításra kész V-601P 5V27U légvédelmi rakétával
Tovább nehezítette a feladatot az év folyamán odatelepített Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétaosztály megjelenése.
Mirage III R2Z (855) felderítőgép
1980 június 7-én, 13:00-kor nagysebességgel kismagasságon repült át Lubango városa, reptere és a SWAPO tábora felett egy dél-afrikai Mirage III R2Z felderítőgép, két Mirage F1 CZ vadászgép kíséretében.
A szoros kötelékben repülő mindhárom gép BF1 francia gyártmányú besugárzásjelzője figyelmeztette a pilótáját, hogy az Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétaosztály tűzvezető lokátora követi őket.
Mivel légvédelmi rakéta indítás nem történt, a dél-afrikai parancsnokság zöld utat adott a támadásnak feltételezve, hogy a Lubango-i légvédelmi rakétaosztály még nem üzemképes.
Mirage F1 AZ vadászbombázók útvonala Lubango felé
A Dél-Afrikai légierő összes rendelkezésére álló Mirage F1 AZ vadászbombázó repülőgépflottájának a felét, 16 gépet jelöltek ki a Lubango-i SWAPO gerilla tábor bombázásra. A négy egyenként négygépes támadó kötelék, azonos útvonalon, egymástól megfelelő időbeni elválasztással, hogy az előző kötelék által ledobott bombák repeszei ne okozzanak kárt az utánuk érkező kötelék gépeiben, a várost nyugatról megkerülve, északról-déli irányba repülve bombáztak nagy sebességgel, kis magasságból.
Sárga nyíl jelöli a Dél-Afrikai Légierő támadásának útvonalát, piros fal az Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétaosztály megsemmisítési zónájának távoli határát, kék repülő sziluett a Lubango-i repteret
Lubango városa az 1500-1800m magas Bié fennsíkon foglal helyet. A fennsíkot nyugatról megkerülve, kismagasságban repülve lehetővé vált a felderítő lokátorok számára láthatatlanul 15km-re megközelíteni a várost, így kevesebb mint egyetlen perc riasztási időt hagyva az első bombák becsapódása előtt.
V-601P 5V27U légvédelmi rakéta célja felé repül
Mivel a Pecsora komplexum felkészítése harci munkához másodfokú készültségből 2.5 perc, így az első két kötelék 4-4 gépe zavartalanul bombázhatta célpontját. A harmadik kötelék bombázás után távolodó gépeire történt először légvédelmi rakéta indítás utánlövéssel, de a célok kiértek a megsemmisítési zónából, mire a rakéták utolérték volna őket. A negyedik köteléket, mivel ugyanazon az útvonalon érkezett, mint az előző három viszont már várták a Pecsora kezelők és egymás után két sikeres rakéta rávezetést is végrehajtottak a légicélokra.
Frans Pretorius őrnagy 234-es oldalszámú Mirage F1AZ gépe a V-601P 5V27U légvédelmi rakéták közeli robbanásai után irányítható maradt, viszont elkezdett vészesen üzemanyagot veszíteni, ami a délnyugat-afrikai Ondangwa légibázisától 28 mérföldre teljesen el is fogyott, az Atar 9K50 hajtómű leállt. Az őrnagy sikeresen vitorlázott a reptérig, és épségben leszállt.
Mirage F1 AZ (237) vadászbombázó repülőgép Ruacana kifutópályáján, és a Becsületrend
Isak C. du Plessis kapitány 237-es oldalszámú Mirage F1 AZ gépében a V-601P 5V27U légvédelmi rakéták közeli robbanásai után leesett a hidraulika folyadék nyomás, megszorult a hajtómű gázsugárfokozó vezérlése, és megbolondult a navigációs számítógépe is. A lehető legközelebb eső délnyugat-afrikai reptéren kísérelte meg a kényszerleszállást. Ruacana kifutópályájához közelítve észlelte, hogy a Mirage orrfutója is megszorult, azt nem képes kiengedni. Mesteri repülőtudásáról számot adva, a kapitány így is sikeresen szállt le gépével. Teljesítményét a Dél-Afrikai Becsületrend második fokozatával értékelték, mivel a kézenfekvő katapultálás helyett megmentette az országa számára az ENSZ nemzetközi fegyverszállítási szankciója miatt szó szerint pótolhatatlan repülőgépet.
Mindkét Mirage F1 AZ vadászbombázót rövidesen kijavították.
Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétakomplexum Angolában. Előtérben a négysínes 5P73 indítóállvány V-601P 5V27U légvédelmi rakétákkal, háttérben az SzNR-125M rakétarávezető állomás antennája.
Másnap ismét eredményes volt a Pecsora osztály, a TAAG angolai légitársaság Jak-40-es utasszállítóját találták el, a fedélzeten tartózkodó 32 fő életét vesztette a katasztrófában, köztük a szovjet pilóta Valeríj Angurov, a másodpilóta Vjacseszláv Krilov, és a navigátor Vaszilíj Golubjev. Mivel a Pecsora Harmadik Világba szánt export változatához barát-idegen felismető rendszert a szovjetek nem szállítottak, így 1981-ben és 1982-ben is egy-egy AN-26-os kubai, illetve szovjet személyzete esett áldozatul saját légvédelmi rakéta találatának.
1981-ben érkezett még négy Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétakomplexum, és a hozzájuk tartozó három javadalmazásnyi, összesen 144db V-601PD 5V27D rakéta, így kibővült a 40. BDAA negyedik rakétaosztállyal, és megalakult az 50. BDAA (légvédelmi rakétaezred) három rakétaosztállyal.
1983-ban már három osztályt üzemeltettek angolai kezelők, szovjet tanácsadók szoros felügyelete mellett, a többi osztályt továbbra is a kubaiak.
A folytatásban igazi "nagyvasak", illetve megkezdődnek a légiharcok a Dél-Afrikai és Angolai vadászgépek között...
Lubango-i Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétaosztály. A bal oldali kép közepén a világoszöld SzNR-125M rakétarávezető állomás, jobboldalon annak rajza, a bal oldali kép sarkaiban három 5P73 indítóállvány összesen 12db indításra kész V-601P 5V27U légvédelmi rakétával
Tovább nehezítette a feladatot az év folyamán odatelepített Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétaosztály megjelenése.
Mirage III R2Z (855) felderítőgép
1980 június 7-én, 13:00-kor nagysebességgel kismagasságon repült át Lubango városa, reptere és a SWAPO tábora felett egy dél-afrikai Mirage III R2Z felderítőgép, két Mirage F1 CZ vadászgép kíséretében.
A szoros kötelékben repülő mindhárom gép BF1 francia gyártmányú besugárzásjelzője figyelmeztette a pilótáját, hogy az Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétaosztály tűzvezető lokátora követi őket.
Mivel légvédelmi rakéta indítás nem történt, a dél-afrikai parancsnokság zöld utat adott a támadásnak feltételezve, hogy a Lubango-i légvédelmi rakétaosztály még nem üzemképes.
Mirage F1 AZ vadászbombázók útvonala Lubango felé
A Dél-Afrikai légierő összes rendelkezésére álló Mirage F1 AZ vadászbombázó repülőgépflottájának a felét, 16 gépet jelöltek ki a Lubango-i SWAPO gerilla tábor bombázásra. A négy egyenként négygépes támadó kötelék, azonos útvonalon, egymástól megfelelő időbeni elválasztással, hogy az előző kötelék által ledobott bombák repeszei ne okozzanak kárt az utánuk érkező kötelék gépeiben, a várost nyugatról megkerülve, északról-déli irányba repülve bombáztak nagy sebességgel, kis magasságból.
Sárga nyíl jelöli a Dél-Afrikai Légierő támadásának útvonalát, piros fal az Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétaosztály megsemmisítési zónájának távoli határát, kék repülő sziluett a Lubango-i repteret
Lubango városa az 1500-1800m magas Bié fennsíkon foglal helyet. A fennsíkot nyugatról megkerülve, kismagasságban repülve lehetővé vált a felderítő lokátorok számára láthatatlanul 15km-re megközelíteni a várost, így kevesebb mint egyetlen perc riasztási időt hagyva az első bombák becsapódása előtt.
V-601P 5V27U légvédelmi rakéta célja felé repül
Mivel a Pecsora komplexum felkészítése harci munkához másodfokú készültségből 2.5 perc, így az első két kötelék 4-4 gépe zavartalanul bombázhatta célpontját. A harmadik kötelék bombázás után távolodó gépeire történt először légvédelmi rakéta indítás utánlövéssel, de a célok kiértek a megsemmisítési zónából, mire a rakéták utolérték volna őket. A negyedik köteléket, mivel ugyanazon az útvonalon érkezett, mint az előző három viszont már várták a Pecsora kezelők és egymás után két sikeres rakéta rávezetést is végrehajtottak a légicélokra.
Frans Pretorius őrnagy 234-es oldalszámú Mirage F1AZ gépe a V-601P 5V27U légvédelmi rakéták közeli robbanásai után irányítható maradt, viszont elkezdett vészesen üzemanyagot veszíteni, ami a délnyugat-afrikai Ondangwa légibázisától 28 mérföldre teljesen el is fogyott, az Atar 9K50 hajtómű leállt. Az őrnagy sikeresen vitorlázott a reptérig, és épségben leszállt.
Mirage F1 AZ (237) vadászbombázó repülőgép Ruacana kifutópályáján, és a Becsületrend
Isak C. du Plessis kapitány 237-es oldalszámú Mirage F1 AZ gépében a V-601P 5V27U légvédelmi rakéták közeli robbanásai után leesett a hidraulika folyadék nyomás, megszorult a hajtómű gázsugárfokozó vezérlése, és megbolondult a navigációs számítógépe is. A lehető legközelebb eső délnyugat-afrikai reptéren kísérelte meg a kényszerleszállást. Ruacana kifutópályájához közelítve észlelte, hogy a Mirage orrfutója is megszorult, azt nem képes kiengedni. Mesteri repülőtudásáról számot adva, a kapitány így is sikeresen szállt le gépével. Teljesítményét a Dél-Afrikai Becsületrend második fokozatával értékelték, mivel a kézenfekvő katapultálás helyett megmentette az országa számára az ENSZ nemzetközi fegyverszállítási szankciója miatt szó szerint pótolhatatlan repülőgépet.
Mindkét Mirage F1 AZ vadászbombázót rövidesen kijavították.
Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétakomplexum Angolában. Előtérben a négysínes 5P73 indítóállvány V-601P 5V27U légvédelmi rakétákkal, háttérben az SzNR-125M rakétarávezető állomás antennája.
Másnap ismét eredményes volt a Pecsora osztály, a TAAG angolai légitársaság Jak-40-es utasszállítóját találták el, a fedélzeten tartózkodó 32 fő életét vesztette a katasztrófában, köztük a szovjet pilóta Valeríj Angurov, a másodpilóta Vjacseszláv Krilov, és a navigátor Vaszilíj Golubjev. Mivel a Pecsora Harmadik Világba szánt export változatához barát-idegen felismető rendszert a szovjetek nem szállítottak, így 1981-ben és 1982-ben is egy-egy AN-26-os kubai, illetve szovjet személyzete esett áldozatul saját légvédelmi rakéta találatának.
1981-ben érkezett még négy Sz-125M Pecsora légvédelmi rakétakomplexum, és a hozzájuk tartozó három javadalmazásnyi, összesen 144db V-601PD 5V27D rakéta, így kibővült a 40. BDAA negyedik rakétaosztállyal, és megalakult az 50. BDAA (légvédelmi rakétaezred) három rakétaosztállyal.
1983-ban már három osztályt üzemeltettek angolai kezelők, szovjet tanácsadók szoros felügyelete mellett, a többi osztályt továbbra is a kubaiak.
A folytatásban igazi "nagyvasak", illetve megkezdődnek a légiharcok a Dél-Afrikai és Angolai vadászgépek között...
Komolyan mondom, ez a legértelmesebb és legszínvonalasabb topik az utóbbi időben, hála a cikkszerzőknek....
T-34 Angolában(I.)
FAPLA T-34 harckocsija az 1970-es évek végéről, 1980-as évek elejéről
A szovjet második világháború legendás T-34 harckocsi egyik utolsó harci alkalmazására Angolában került sor 1970-es és 1980-as években. Az angolai polgárháború legelterjedtebb harckocsija a szovjet T-54/T-55 volt. Különösen a konfliktus elején azonban jelen volt a második világháborús T-34 is. Az angolai T-34-ek mindegyike négyfős T-34/85 volt, ZiS-S-53 85 mm-es fő fegyverrel és két 7,62 mm-es DT géppuskávall felfegyverkezve. Súlya 32 tonna volt. A járművet egy 12 hengeres dízel motor hajtotta, maximális sebessége mintegy 50km/h volt.
Az Angola által kapott T-34-esek teljes száma bizonytalan. Néha a kubaiak és a szovjetek egy tartalék harckocsit egy megsemmisült tank „pótalkatrészének” számították; máskor a kubai T-34-eket kétszer számolták meg, miután a kubaiaktól a FAPLA állományába került. Legjobb becslés szerint 125-200 T-34-t használtak a konfliktus során; azonban nem mind egyszerre.
Elsőként a kubai T-34-esek érkeztek 1975 nyarán. Röviddel ezután egy 30 darab T-34-ből álló tételt szállítottak közvetlenül az FAPLA számára. Ezek egy része Csehszlovákiából származó, háború utáni építésű T-34-es volt, amelyeket nagyon kevéssé használtak; mások szovjet gyártmányúak voltak, és minden valószínűség szerint leharcoltabb állapotban, mivel már a II. világháború idején is használatban lehettek. A kubai haditengerészetnek nem volt teherhajó-kapacitása, így szinte az egész kubai kereskedelmi flotta szállította a harckocsikat, páncélozott járműveket, tüzérséget és repülőgépeket Angolába („Carlota” művelet). Ez még mindig nem volt elegendő, és 1976-ban a szovjetek Európából hajóval kezdték el szállítani a T-34-eket. 1977-re a szovjetek és a kubaiak 120 T-34 harckocsit szállítottak Angolába. Ezt követően csak néhány apró tétel került leszállításra; ezeken felül 1975-1989 között további, legalább 1000 harckocsi került leszállításra, döntően T-54/T-55 és néhány T-62 harckocsi.
A FAPLA szervezetében a T-34-eket a dandárok alárendeltségébe tartózó harckocsi zászlóaljakhoz rendelték. Minden zászlóalj három szakaszból állt, egyenként három T-34 harckocsival, plusz a zászlóalj parancsnokság egy járműve. Egyes egységek a meghibásodások miatt gyengébbek voltak, míg később a T-54/55 harckocsikkal átfegyverzésre kerülő egységek egy ideig megtartották az „extra” T-34-eiket.
Kubai T-34 Luandában, 1975
Luanda (1975. július)
A T-34 első alkalmazására Angolában 1975 júliusában került sor. A főváros birtoklásáért vívott harcok során, egy szakasz kubai T-34 a FAPLA csapatokat támogatta az FNLA erői ellen. Az FNLA katonáit elűzték, és a FAPLA soha többé nem vesztette el az irányítást Luanda felett. A kubai T-34-esek egyike sem veszett el.
Kubai T-34/85 harckocsik Huambo utcáin, 1975.
A T-34 harckocsik első harcérintkezésére 1975. október 7-én került sor, amikor egy dél-afrikai felderítő csapatot, amely az UNITA-t segítette Angola déli részén, egy kubai T-34-es különítmény támadta meg Norton de Matos közelében.A kubai harckocsik ezen szereplése nem volt túl meggyőző.
Operation Savannah(„Szavanna” hadművelet)
Ez volt az első nagyobb dél-afrikai művelet Angolában. Rövidesen elfoglalták Perreira de Eca és Rocades városait, és Angola délnyugati szegletét az UNITA irányítása alá helyezték. Volt egy kubai T-34-es egység Quifangondo közelében, de az nem játszott érdemi szerepet a műveletben.
Dél-Afrikai tiszt a FAPLA harcképtelenné tett T-34-e előtt a Savannah hadművelet idején, 1976
A cabindai hadjáratban részt vevő T-34-ekről már korábban esett szó.
Operation Reindeer(„Rénszarvas” hadművelet)
Ezen hadműveletről Hpasp kolléga részletesen írt. Veszteséglistára a kubaiak 6 megsemmisült és 3 súlyosan megrongálódott T-34 harckocsija került.
Operation Protea
Ezen hadművelet során hat dél-afrikai mobil harccsoportból állt szemben két angolai dandárral, valamint néhány kisebb önálló angolai és kubai egységgel. Ez volt a dél-afrikai hadsereg legnagyobb hadművelete a második világháború óta. A tényleges művelet három hét alatt viszonylag fix helyzetű csaták sorozata volt, amelyek intenzív harchoz vezettek. A legjelentékenyebb ütközet Xangongo közelében folyt.
A kommunisták „Protea” hadművelet alatt hatalmas veszteségeket szenvedtek el. Több mint 1000 angolai és kubai katona vesztette életét. A FAPLA ongivai 11. dandárja egy T-34 századot vetett a harcokba, és lényegében megsemmisült.
A század T-34-ei közül nyolcat épségben zsákmányoltak a dél-afrikai erők, és még legalább kettőt megsemmisítettek a harcban a Ratel-90-ek. Komolyabb volt az anyagi veszteség; a dél-afrikaiak sértetlenül fogtak el 300 tonna lőszert, több tonna pótalkatrészt és mintegy 200 különféle típusú teherautót és pótkocsit.
"Protea" hadművelet során kilőtt T-34 harckocsik
"Protea" művelet során zsákmányolt T-34/85 harckocsik, 1981.08.24.
Ongiva, 1981.08.27.
Négy "Protea" hadművelet során zsákmányolt T-34
"Protea" hadművelet során zsákmányolt páncélosok: 8 T-34, 3 PT-76 és 2 BRDM-2
FAPLA T-34 harckocsija az 1970-es évek végéről, 1980-as évek elejéről
A szovjet második világháború legendás T-34 harckocsi egyik utolsó harci alkalmazására Angolában került sor 1970-es és 1980-as években. Az angolai polgárháború legelterjedtebb harckocsija a szovjet T-54/T-55 volt. Különösen a konfliktus elején azonban jelen volt a második világháborús T-34 is. Az angolai T-34-ek mindegyike négyfős T-34/85 volt, ZiS-S-53 85 mm-es fő fegyverrel és két 7,62 mm-es DT géppuskávall felfegyverkezve. Súlya 32 tonna volt. A járművet egy 12 hengeres dízel motor hajtotta, maximális sebessége mintegy 50km/h volt.
Az Angola által kapott T-34-esek teljes száma bizonytalan. Néha a kubaiak és a szovjetek egy tartalék harckocsit egy megsemmisült tank „pótalkatrészének” számították; máskor a kubai T-34-eket kétszer számolták meg, miután a kubaiaktól a FAPLA állományába került. Legjobb becslés szerint 125-200 T-34-t használtak a konfliktus során; azonban nem mind egyszerre.
Elsőként a kubai T-34-esek érkeztek 1975 nyarán. Röviddel ezután egy 30 darab T-34-ből álló tételt szállítottak közvetlenül az FAPLA számára. Ezek egy része Csehszlovákiából származó, háború utáni építésű T-34-es volt, amelyeket nagyon kevéssé használtak; mások szovjet gyártmányúak voltak, és minden valószínűség szerint leharcoltabb állapotban, mivel már a II. világháború idején is használatban lehettek. A kubai haditengerészetnek nem volt teherhajó-kapacitása, így szinte az egész kubai kereskedelmi flotta szállította a harckocsikat, páncélozott járműveket, tüzérséget és repülőgépeket Angolába („Carlota” művelet). Ez még mindig nem volt elegendő, és 1976-ban a szovjetek Európából hajóval kezdték el szállítani a T-34-eket. 1977-re a szovjetek és a kubaiak 120 T-34 harckocsit szállítottak Angolába. Ezt követően csak néhány apró tétel került leszállításra; ezeken felül 1975-1989 között további, legalább 1000 harckocsi került leszállításra, döntően T-54/T-55 és néhány T-62 harckocsi.
A FAPLA szervezetében a T-34-eket a dandárok alárendeltségébe tartózó harckocsi zászlóaljakhoz rendelték. Minden zászlóalj három szakaszból állt, egyenként három T-34 harckocsival, plusz a zászlóalj parancsnokság egy járműve. Egyes egységek a meghibásodások miatt gyengébbek voltak, míg később a T-54/55 harckocsikkal átfegyverzésre kerülő egységek egy ideig megtartották az „extra” T-34-eiket.
Kubai T-34 Luandában, 1975
Luanda (1975. július)
A T-34 első alkalmazására Angolában 1975 júliusában került sor. A főváros birtoklásáért vívott harcok során, egy szakasz kubai T-34 a FAPLA csapatokat támogatta az FNLA erői ellen. Az FNLA katonáit elűzték, és a FAPLA soha többé nem vesztette el az irányítást Luanda felett. A kubai T-34-esek egyike sem veszett el.
Kubai T-34/85 harckocsik Huambo utcáin, 1975.
A T-34 harckocsik első harcérintkezésére 1975. október 7-én került sor, amikor egy dél-afrikai felderítő csapatot, amely az UNITA-t segítette Angola déli részén, egy kubai T-34-es különítmény támadta meg Norton de Matos közelében.A kubai harckocsik ezen szereplése nem volt túl meggyőző.
Operation Savannah(„Szavanna” hadművelet)
Ez volt az első nagyobb dél-afrikai művelet Angolában. Rövidesen elfoglalták Perreira de Eca és Rocades városait, és Angola délnyugati szegletét az UNITA irányítása alá helyezték. Volt egy kubai T-34-es egység Quifangondo közelében, de az nem játszott érdemi szerepet a műveletben.
Dél-Afrikai tiszt a FAPLA harcképtelenné tett T-34-e előtt a Savannah hadművelet idején, 1976
A cabindai hadjáratban részt vevő T-34-ekről már korábban esett szó.
Operation Reindeer(„Rénszarvas” hadművelet)
Ezen hadműveletről Hpasp kolléga részletesen írt. Veszteséglistára a kubaiak 6 megsemmisült és 3 súlyosan megrongálódott T-34 harckocsija került.
Operation Protea
Ezen hadművelet során hat dél-afrikai mobil harccsoportból állt szemben két angolai dandárral, valamint néhány kisebb önálló angolai és kubai egységgel. Ez volt a dél-afrikai hadsereg legnagyobb hadművelete a második világháború óta. A tényleges művelet három hét alatt viszonylag fix helyzetű csaták sorozata volt, amelyek intenzív harchoz vezettek. A legjelentékenyebb ütközet Xangongo közelében folyt.
A kommunisták „Protea” hadművelet alatt hatalmas veszteségeket szenvedtek el. Több mint 1000 angolai és kubai katona vesztette életét. A FAPLA ongivai 11. dandárja egy T-34 századot vetett a harcokba, és lényegében megsemmisült.
A század T-34-ei közül nyolcat épségben zsákmányoltak a dél-afrikai erők, és még legalább kettőt megsemmisítettek a harcban a Ratel-90-ek. Komolyabb volt az anyagi veszteség; a dél-afrikaiak sértetlenül fogtak el 300 tonna lőszert, több tonna pótalkatrészt és mintegy 200 különféle típusú teherautót és pótkocsit.
"Protea" hadművelet során kilőtt T-34 harckocsik
"Protea" művelet során zsákmányolt T-34/85 harckocsik, 1981.08.24.
Ongiva, 1981.08.27.
Négy "Protea" hadművelet során zsákmányolt T-34
"Protea" hadművelet során zsákmányolt páncélosok: 8 T-34, 3 PT-76 és 2 BRDM-2
Ez nem század lenne?T-34 Angolában(I.)
FAPLA T-34 harckocsija az 1970-es évek végéről, 1980-as évek elejéről
A szovjet második világháború legendás T-34 harckocsi egyik utolsó harci alkalmazására Angolában került sor 1970-es és 1980-as években. Az angolai polgárháború legelterjedtebb harckocsija a szovjet T-54/T-55 volt. Különösen a konfliktus elején azonban jelen volt a második világháborús T-34 is. Az angolai T-34-ek mindegyike négyfős T-34/85 volt, ZiS-S-53 85 mm-es fő fegyverrel és két 7,62 mm-es DT géppuskávall felfegyverkezve. Súlya 32 tonna volt. A járművet egy 12 hengeres dízel motor hajtotta, maximális sebessége mintegy 50km/h volt.
Az Angola által kapott T-34-esek teljes száma bizonytalan. Néha a kubaiak és a szovjetek egy tartalék harckocsit egy megsemmisült tank „pótalkatrészének” számították; máskor a kubai T-34-eket kétszer számolták meg, miután a kubaiaktól a FAPLA állományába került. Legjobb becslés szerint 125-200 T-34-t használtak a konfliktus során; azonban nem mind egyszerre.
Elsőként a kubai T-34-esek érkeztek 1975 nyarán. Röviddel ezután egy 30 darab T-34-ből álló tételt szállítottak közvetlenül az FAPLA számára. Ezek egy része Csehszlovákiából származó, háború utáni építésű T-34-es volt, amelyeket nagyon kevéssé használtak; mások szovjet gyártmányúak voltak, és minden valószínűség szerint leharcoltabb állapotban, mivel már a II. világháború idején is használatban lehettek. A kubai haditengerészetnek nem volt teherhajó-kapacitása, így szinte az egész kubai kereskedelmi flotta szállította a harckocsikat, páncélozott járműveket, tüzérséget és repülőgépeket Angolába („Carlota” művelet). Ez még mindig nem volt elegendő, és 1976-ban a szovjetek Európából hajóval kezdték el szállítani a T-34-eket. 1977-re a szovjetek és a kubaiak 120 T-34 harckocsit szállítottak Angolába. Ezt követően csak néhány apró tétel került leszállításra; ezeken felül 1975-1989 között további, legalább 1000 harckocsi került leszállításra, döntően T-54/T-55 és néhány T-62 harckocsi.
A FAPLA szervezetében a T-34-eket a dandárok alárendeltségébe tartózó harckocsi zászlóaljakhoz rendelték. Minden zászlóalj három szakaszból állt, egyenként három T-34 harckocsival, plusz a zászlóalj parancsnokság egy járműve. Egyes egységek a meghibásodások miatt gyengébbek voltak, míg később a T-54/55 harckocsikkal átfegyverzésre kerülő egységek egy ideig megtartották az „extra” T-34-eiket.
Kubai T-34 Luandában, 1975
Luanda (1975. július)
A T-34 első alkalmazására Angolában 1975 júliusában került sor. A főváros birtoklásáért vívott harcok során, egy szakasz kubai T-34 a FAPLA csapatokat támogatta az FNLA erői ellen. Az FNLA katonáit elűzték, és a FAPLA soha többé nem vesztette el az irányítást Luanda felett. A kubai T-34-esek egyike sem veszett el.
Kubai T-34/85 harckocsik Huambo utcáin, 1975.
A T-34 harckocsik első harcérintkezésére 1975. október 7-én került sor, amikor egy dél-afrikai felderítő csapatot, amely az UNITA-t segítette Angola déli részén, egy kubai T-34-es különítmény támadta meg Norton de Matos közelében.A kubai harckocsik ezen szereplése nem volt túl meggyőző.
Operation Savannah(„Szavanna” hadművelet)
Ez volt az első nagyobb dél-afrikai művelet Angolában. Rövidesen elfoglalták Perreira de Eca és Rocades városait, és Angola délnyugati szegletét az UNITA irányítása alá helyezték. Volt egy kubai T-34-es egység Quifangondo közelében, de az nem játszott érdemi szerepet a műveletben.
Dél-Afrikai tiszt a FAPLA harcképtelenné tett T-34-e előtt a Savannah hadművelet idején, 1976
A cabindai hadjáratban részt vevő T-34-ekről már korábban esett szó.
Operation Reindeer(„Rénszarvas” hadművelet)
Ezen hadműveletről Hpasp kolléga részletesen írt. Veszteséglistára a kubaiak 6 megsemmisült és 3 súlyosan megrongálódott T-34 harckocsija került.
Operation Protea
Ezen hadművelet során hat dél-afrikai mobil harccsoportból állt szemben két angolai dandárral, valamint néhány kisebb önálló angolai és kubai egységgel. Ez volt a dél-afrikai hadsereg legnagyobb hadművelete a második világháború óta. A tényleges művelet három hét alatt viszonylag fix helyzetű csaták sorozata volt, amelyek intenzív harchoz vezettek. A legjelentékenyebb ütközet Xangongo közelében folyt.
A kommunisták „Protea” hadművelet alatt hatalmas veszteségeket szenvedtek el. Több mint 1000 angolai és kubai katona vesztette életét. A FAPLA ongivai 11. dandárja egy T-34 századot vetett a harcokba, és lényegében megsemmisült.
A század T-34-ei közül nyolcat épségben zsákmányoltak a dél-afrikai erők, és még legalább kettőt megsemmisítettek a harcban a Ratel-90-ek. Komolyabb volt az anyagi veszteség; a dél-afrikaiak sértetlenül fogtak el 300 tonna lőszert, több tonna pótalkatrészt és mintegy 200 különféle típusú teherautót és pótkocsit.
"Protea" hadművelet során kilőtt T-34 harckocsik
"Protea" művelet során zsákmányolt T-34/85 harckocsik, 1981.08.24.
Ongiva, 1981.08.27.
Négy "Protea" hadművelet során zsákmányolt T-34
"Protea" hadművelet során zsákmányolt páncélosok: 8 T-34, 3 PT-76 és 2 BRDM-2
"Minden zászlóalj három szakaszból állt, egyenként három T-34 harckocsival, plusz a zászlóalj parancsnokság egy járműve."
A háború végén a T72M is megjelent,a burok 1et abból is zsákmányoltakT-34 Angolában(I.)
FAPLA T-34 harckocsija az 1970-es évek végéről, 1980-as évek elejéről
A szovjet második világháború legendás T-34 harckocsi egyik utolsó harci alkalmazására Angolában került sor 1970-es és 1980-as években. Az angolai polgárháború legelterjedtebb harckocsija a szovjet T-54/T-55 volt. Különösen a konfliktus elején azonban jelen volt a második világháborús T-34 is. Az angolai T-34-ek mindegyike négyfős T-34/85 volt, ZiS-S-53 85 mm-es fő fegyverrel és két 7,62 mm-es DT géppuskávall felfegyverkezve. Súlya 32 tonna volt. A járművet egy 12 hengeres dízel motor hajtotta, maximális sebessége mintegy 50km/h volt.
Az Angola által kapott T-34-esek teljes száma bizonytalan. Néha a kubaiak és a szovjetek egy tartalék harckocsit egy megsemmisült tank „pótalkatrészének” számították; máskor a kubai T-34-eket kétszer számolták meg, miután a kubaiaktól a FAPLA állományába került. Legjobb becslés szerint 125-200 T-34-t használtak a konfliktus során; azonban nem mind egyszerre.
Elsőként a kubai T-34-esek érkeztek 1975 nyarán. Röviddel ezután egy 30 darab T-34-ből álló tételt szállítottak közvetlenül az FAPLA számára. Ezek egy része Csehszlovákiából származó, háború utáni építésű T-34-es volt, amelyeket nagyon kevéssé használtak; mások szovjet gyártmányúak voltak, és minden valószínűség szerint leharcoltabb állapotban, mivel már a II. világháború idején is használatban lehettek. A kubai haditengerészetnek nem volt teherhajó-kapacitása, így szinte az egész kubai kereskedelmi flotta szállította a harckocsikat, páncélozott járműveket, tüzérséget és repülőgépeket Angolába („Carlota” művelet). Ez még mindig nem volt elegendő, és 1976-ban a szovjetek Európából hajóval kezdték el szállítani a T-34-eket. 1977-re a szovjetek és a kubaiak 120 T-34 harckocsit szállítottak Angolába. Ezt követően csak néhány apró tétel került leszállításra; ezeken felül 1975-1989 között további, legalább 1000 harckocsi került leszállításra, döntően T-54/T-55 és néhány T-62 harckocsi.
A FAPLA szervezetében a T-34-eket a dandárok alárendeltségébe tartózó harckocsi zászlóaljakhoz rendelték. Minden zászlóalj három szakaszból állt, egyenként három T-34 harckocsival, plusz a zászlóalj parancsnokság egy járműve. Egyes egységek a meghibásodások miatt gyengébbek voltak, míg később a T-54/55 harckocsikkal átfegyverzésre kerülő egységek egy ideig megtartották az „extra” T-34-eiket.
Kubai T-34 Luandában, 1975
Luanda (1975. július)
A T-34 első alkalmazására Angolában 1975 júliusában került sor. A főváros birtoklásáért vívott harcok során, egy szakasz kubai T-34 a FAPLA csapatokat támogatta az FNLA erői ellen. Az FNLA katonáit elűzték, és a FAPLA soha többé nem vesztette el az irányítást Luanda felett. A kubai T-34-esek egyike sem veszett el.
Kubai T-34/85 harckocsik Huambo utcáin, 1975.
A T-34 harckocsik első harcérintkezésére 1975. október 7-én került sor, amikor egy dél-afrikai felderítő csapatot, amely az UNITA-t segítette Angola déli részén, egy kubai T-34-es különítmény támadta meg Norton de Matos közelében.A kubai harckocsik ezen szereplése nem volt túl meggyőző.
Operation Savannah(„Szavanna” hadművelet)
Ez volt az első nagyobb dél-afrikai művelet Angolában. Rövidesen elfoglalták Perreira de Eca és Rocades városait, és Angola délnyugati szegletét az UNITA irányítása alá helyezték. Volt egy kubai T-34-es egység Quifangondo közelében, de az nem játszott érdemi szerepet a műveletben.
Dél-Afrikai tiszt a FAPLA harcképtelenné tett T-34-e előtt a Savannah hadművelet idején, 1976
A cabindai hadjáratban részt vevő T-34-ekről már korábban esett szó.
Operation Reindeer(„Rénszarvas” hadművelet)
Ezen hadműveletről Hpasp kolléga részletesen írt. Veszteséglistára a kubaiak 6 megsemmisült és 3 súlyosan megrongálódott T-34 harckocsija került.
Operation Protea
Ezen hadművelet során hat dél-afrikai mobil harccsoportból állt szemben két angolai dandárral, valamint néhány kisebb önálló angolai és kubai egységgel. Ez volt a dél-afrikai hadsereg legnagyobb hadművelete a második világháború óta. A tényleges művelet három hét alatt viszonylag fix helyzetű csaták sorozata volt, amelyek intenzív harchoz vezettek. A legjelentékenyebb ütközet Xangongo közelében folyt.
A kommunisták „Protea” hadművelet alatt hatalmas veszteségeket szenvedtek el. Több mint 1000 angolai és kubai katona vesztette életét. A FAPLA ongivai 11. dandárja egy T-34 századot vetett a harcokba, és lényegében megsemmisült.
A század T-34-ei közül nyolcat épségben zsákmányoltak a dél-afrikai erők, és még legalább kettőt megsemmisítettek a harcban a Ratel-90-ek. Komolyabb volt az anyagi veszteség; a dél-afrikaiak sértetlenül fogtak el 300 tonna lőszert, több tonna pótalkatrészt és mintegy 200 különféle típusú teherautót és pótkocsit.
"Protea" hadművelet során kilőtt T-34 harckocsik
"Protea" művelet során zsákmányolt T-34/85 harckocsik, 1981.08.24.
Ongiva, 1981.08.27.
Négy "Protea" hadművelet során zsákmányolt T-34
"Protea" hadművelet során zsákmányolt páncélosok: 8 T-34, 3 PT-76 és 2 BRDM-2
Hát igen, hosszú története van a szovjet légvédelmi eszközök ilyen fajta sikereinek. Szerintem több kárt okoztak ott maguknak, mint az ellenségnek.
T