[BIZTPOL] Magyarország

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
24 978
82 862
113
"Békés cikkének olvasása közben megálltam egy pillanatra annál a résznél, amikor felidézi, hogy Fekete-Győr András Párizsban jött rá, hogy mi a baj Magyarországgal. Eltűnődtem azon, hogy milyen vastag bőr kell az arcon ahhoz, hogy ezt nyilvánosan bevallja egy Fekete-Győr-szerű alak. Ezekben tényleg nincs egy szemernyi szemérmesség sem. Egyrészről az jutott eszembe erről a párizsi sztoriról, hogy valamiért nekem Bordeauxban nem az jutott eszembe, hogy baj van Magyarországgal, hanem az, hogy milyen szerencsés ország az, ahol nem volt kommunizmus. Majd ezt követte az a gondolat foglalkoztatott, hogy a francia emberek majdnem olyan szépek, mint a magyarok, különösen, ami a nőket illeti."

Nekem az, hogy mennyire hiányzik az otthon.

 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 056
9 573
113

A tartalom is fontos:

"

Donáth Anna

Május 28., 8:11·


Sajnos Orbán Viktor elfelejtett részletesen beszámolni a Kossuth Rádióban, az e heti propagandainterjúban, a hét egyik legfontosabb eseményéről: történelmi döntés született a magyar parlamentben, és történelmi lépés előtt áll Európa.

Eldőlt, a környezetszennyező nagyvállalatoknak és az óriásplatformoknak, igazságos módon, végre ki kell venniük a részüket az adófizetésből, súlyuknak megfelelően. Ráadásul a tőlük befolyó pénzek, a tervek szerint, eddig alig látott példaként, közvetlenül az Európai Unió kasszájába kerülnek.

♻ Ebből válik ugyanis finanszírozhatóvá a szövetség közös, történelmi hitelfelvétele is. Azé a hitelé, amelyből a tagállamok finanszírozhatják a mostani fenntarthatatlan, mértéktelen fogyasztására alapozott gazdasági modelljük felszámolását, és az átállást egy igazságos, fenntartható és zöld gazdasági berendezkedésre.

Az Európai Parlamentben sokáig küzdöttünk azért, hogy legyenek új, közvetlenül az EU-s kasszába befolyó bevételi forrásai a közösségnek. Ez az új költségvetéssel megvalósult, a héten pedig a magyar Országgyűlés is megszavazta – bár korábban itt is fenyegettek vétóval a kormány részéről.

Az Európai Unió és az Országgyűlés most elfogadott javaslata alapján a fenntartható gazdasági modellre való átállást a legtöbbet szennyezőknek kell végre megfizetnie. Mert persze fontos az egyéni cselekvés, de az átállás költségeit nem viselhetik csak és kizárólag az emberek. A bolygónkat leginkább szennyező nagyvállalatoknak is ki kell venniük a részüket az átállás költségeiből, miután óriási hasznot szereztek abból, hogy szabadon szennyezhették a környezetet.

Ahogy a most elfogadott javaslat alapján az óriásplatformok sem vonhatják ki magukat többet a társadalmi felelősségvállalás alól. Nemzetállamok nemzetközi rendszerében eddig elkerülhették az érdemi adófizetést, azt, ami minden hazai cégre nézve kötelező. Az Európai Unió egységes fellépésével azonban lehetőség van végre kikényszeríteni, hogy a tech cégek, mindenki máshoz hasonlóan, részt vegyenek az igazságos társadalmi újraelosztásban. Ideje törleszteniük."

 
  • Dühítő
Reactions: milagro

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
24 978
82 862
113
A tartalom is fontos:

"

Donáth Anna

Május 28., 8:11·


Sajnos Orbán Viktor elfelejtett részletesen beszámolni a Kossuth Rádióban, az e heti propagandainterjúban, a hét egyik legfontosabb eseményéről: történelmi döntés született a magyar parlamentben, és történelmi lépés előtt áll Európa.

Eldőlt, a környezetszennyező nagyvállalatoknak és az óriásplatformoknak, igazságos módon, végre ki kell venniük a részüket az adófizetésből, súlyuknak megfelelően. Ráadásul a tőlük befolyó pénzek, a tervek szerint, eddig alig látott példaként, közvetlenül az Európai Unió kasszájába kerülnek.

♻ Ebből válik ugyanis finanszírozhatóvá a szövetség közös, történelmi hitelfelvétele is. Azé a hitelé, amelyből a tagállamok finanszírozhatják a mostani fenntarthatatlan, mértéktelen fogyasztására alapozott gazdasági modelljük felszámolását, és az átállást egy igazságos, fenntartható és zöld gazdasági berendezkedésre.

Az Európai Parlamentben sokáig küzdöttünk azért, hogy legyenek új, közvetlenül az EU-s kasszába befolyó bevételi forrásai a közösségnek. Ez az új költségvetéssel megvalósult, a héten pedig a magyar Országgyűlés is megszavazta – bár korábban itt is fenyegettek vétóval a kormány részéről.

Az Európai Unió és az Országgyűlés most elfogadott javaslata alapján a fenntartható gazdasági modellre való átállást a legtöbbet szennyezőknek kell végre megfizetnie. Mert persze fontos az egyéni cselekvés, de az átállás költségeit nem viselhetik csak és kizárólag az emberek. A bolygónkat leginkább szennyező nagyvállalatoknak is ki kell venniük a részüket az átállás költségeiből, miután óriási hasznot szereztek abból, hogy szabadon szennyezhették a környezetet.

Ahogy a most elfogadott javaslat alapján az óriásplatformok sem vonhatják ki magukat többet a társadalmi felelősségvállalás alól. Nemzetállamok nemzetközi rendszerében eddig elkerülhették az érdemi adófizetést, azt, ami minden hazai cégre nézve kötelező. Az Európai Unió egységes fellépésével azonban lehetőség van végre kikényszeríteni, hogy a tech cégek, mindenki máshoz hasonlóan, részt vegyenek az igazságos társadalmi újraelosztásban. Ideje törleszteniük."

Orbán pont ezzel a gondolattal ment ki, majd megcsinálta. Donáth és Szlovák küzdését pedig majd ha a hazaárulásról lesz szó, elővesszük.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 845
65 539
113

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 375
55 061
113
-Ősi jognál fontosabb az ősi érdek
A könyvek is ezt taglalják.Bár elsősorban a liberális demokrácia intézményrendszerét (és nem a ma liberalizmusnak mondott politikai érdekirányzatot,a kettő nem ugyan az,csak össze van mosva,nálunk is szándékosan) propagálják,de ezt intézményrendszer érdekeltségi viszonyai mentént teszik és nem politikai ideológia mentén.(mai politikai pártmegnevezési rendszer egyszerűen nincs fedésben az intézményrendszeri tipizálással.Eredendően a liberalizmus az maga a polgári konzervatizmus,de ma ez nálunk összeférhetetlen fogalmakká váltak az átlagmagyar szemében.Pedig definició szerint a balliberalizmus és az inliberális demokrácia értelmezhetetlen egy elvileg köztársaságban.Olyanok,mint a népi demokrácia-a kiegészitő jelző teljesen anulálja az eredeti jelentést)
És Szingapur példáján keresztűl arrol is elmélkednek,hogy a liberális intézményrendszerű államszervezet lehetséges egy politikai hatalmi viszonyaiban nem liberális rezsimben is (ez itt most megint nem pártpolitikailag értendő a liberális jelző,és főleg nem a mai magyar belpolitikai agitporopok szellemében-mindkétoldal baromira torzit) .Csak felettébb ritkán,de lehetséges.
Általános hiba,hogy ki van ragadva egy elem a komplex környezetéből.Ez pedig rettenetesen torz következtetéseket von maga után.Francia alsóházban van egy hasonló rendszer,mint nálunk.Csakhogy a francia rendszerben ez nem biztosit korlátlan hatalmat-éppen ellenkezőleg,az elnöki hatalom egyik ellensúlyaként van igy kialakitva.Azonkivűl van egy felsőház,valamint a különben eléggé központositott franci államszervezetben is jóval kisebb a központi hatalom jogköre,mint nálunk.Sokkal erősebbek és függetlenebbek a helyi és területi önkormányzatok.Vagyis az alsóházi többség nem biztosit bolsevik tipusú teljhatalmat,még akkor sem,ha az éppen aktuális elnök pártja birtokolja.
Az angolszász rendszerekben meg méginkább korlátozott a központi hatalom jogköre,és még függetlenebbek az önkormányzatok.
Azonkivűl nem szolgai másolást javallok,hanem saját viszonyainkhoz megfelelő saját intézményi-szervezeti rendszer kialakitását.Kiindulási alapnak tekinthető szerintem a félelnöki rendszer is. (különben valamelyik könyvben leirják,hogy valamelyik afrikai országban az USA politikai intézményrendszerét egy az egyben átvették-de a közigazgatási szervezetrendszert nem-és az ott teljesen más eredményt hozott,egyértelmű diktatúrát.Szerintem ez jó példa arra,hogy önmagában nálunk sem hozna semmiféle változást az,ha mondjuk egy helyett két kamarás parlamentre állnánk át-az ördög a részletekben búvik meg).


Most már értem mi a baj!
Leeset, hogy a politika tudományilag valójában nem alátámasztott, amerikai "intézményi demokrácia" szemlélet okozza a problémát.
Ezt nekem is tanították, mint egy lehetséges szemléleti módot.
Az intézmény rendszeren keresztül vizsgálja azt, hogy melyik rendszer mennyire demokratikus. Csak ez egy f@szság :D
Nagyon helyesen rá is világítasz te is két pontban, hogy miért. De például az USA "közel kelet demokratizálós" ötlete is ezen bukott meg.
Csináltak ott is demokratikus intézmény rendszert, azt csodálkoztak, hogy nem működik XD

Ezzel szemben más megközelítések (pl. kulturális) sokkal eredményesebb szemlélet.
Ebből sokkal jobban értehő az, hogy például egy adott országban miért olyan a rendszer amilyen.
Például miért erősen versenygő az angol/USA rendszer. (kapitalizmus, a győztes mindent visz szemlélet)
Miért vegyes a német rendszer (több tartomány, több érdek, de mégis kell nekik a "vezető", így a többségi model is érvényesül)
És ezt lehet folytatni.
Az egy hibás szemlélet, hogy a nyakába teszel a társadalomnak egy előre kitalált intézmény rendszert és az majd működik.
Valójában egy adott társadalom kulturája termeli ki magát az intézményrendszert!
Ami önmagában amúgy nem sokat jelent, hiszen a tartalmat az azt működtető emberek adják!
Nálunk két model volt, a német és a komcsi. Utóbbi tőlünk idegen.
Visszatértünk a rendszer váltáskor a német modelhez, ami hozzánk hagyományosan közelebb van.
Pl. Volt nálunk autonómabb önkormányzati rendszer, ami kifejezetten szarul mőködött.
Nálunk a német, parancs utasításos (kancellári) rendszer egyszerűen jobban működik.
Ennek van hagyománya.
A probléma inkább az, hogy az impexes komcsi polip hálózat még mindig nem szűnt meg. Csak ez nem intézményi hanem személyi probléma, amit 90-ben elfelejtettek megoldani.....
Ha nem lenne a komcsi polip, akkor sokkal gördülékenyebben működne a mai rendszer is.
(kriptokomcsikkal van tele a közigazgatás, a bíróság, a felső oktatás stb...)

Az angol típusú, a győztes mindent visz rendszer nagyon messze áll a magyar néplélektől.
A francia típusú elnöki/félelnöki rendszer szintén, ugyanis a túl erős, egyszemélyi vezetőket sem szeretjük.
Ez van :cool:


Nohát ezt 2bittes módon nem igazán tudom kifejteni.
Kezdetnek talán javaslom Adam Smith és Johan Locke irásait olvasni.Több száz évesek,de az elveket és mozgatórugókat jol leirják.

Magyarán nem tudsz konkrét választ adni a kérdésemre.
Ez sem baj. De arra felhívnám a figyelmed, hogy addig nem kellene társadalmi átalakításos dolgokba bele fogni amíg nem tudjuk konkrétan, hogy honnan hová szeretnénk eljutni, meg azt, hogy mi alapján.... Ezek elég fontosak :)
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 107
31 051
113
Kedves Negan....
1. Mi a szabadság fogalma? Mihez képest szabad valami vagy valaki? Milyen felelősséggel jár a szabadság? Egyáltalán a szabadság jár-e felelősséggel? A társadalm vagy az egyén megszerzett jogai milyen felelősséggel járnak? Diktatúra-e az a rendszer, ahol a kötelesség és felelősség vállalása a jog megszerzésének alapja, vagy az az igazi szabad rendszer, ahol az alanyi jogok felelősség nélkül járnak az egyéneknek? Vegyük észre: a kádári diktatúra lebontásának kísérlete óta szinte minden magyar kormány, jobb és baloldali egyaránt bizonyos, demokráciát illető kényszerpályán mozog. Miért? Mert az előző rendszerek a háború után lebontották, átépítették az emberek fejében az értékrendet. Nagyjából úgy szólt a dolog, hogy ha csendben maradsz, akkor tisztes szegénységben, de békében élhetsz. Ezért is a nosztalgia a kádári rendszer irányában. Kiölték az emberekből a felelősség és a kötelesség érzetét, tisztelet a nagyon kevés kivételnek. A magyar állampolgárok túlnyomó része gondolja még ma is azt, hogy "nekem ez jár", "jogom van hozzá"..... Pedig a jogot meg kell szerezni, ki kell érdemelni. Minden kísérlet, amely ezt a szemléletmódot változásra akarta késztetni, a következő választáson megbukott. Orbánék voltak az elsők, amelyek valóban nekimentek ennek a struktúrának. Kiépíteni egy tőkés osztályt, kiépíteni egy középosztályt, elégedettebbé tenni a szegényebb osztályokat, a nemzet megmaradása érdekében ösztönözni a gyermekvállalást és megannyi egyéb célt tűztek ki. Igen, némely esetben túltolták a dolgot, némely esetben kifejezetten rossz döntést hoztak, néha rossz emberek kerültek számukra alkalmatlan beosztásba, alkalmatlanok kaptak hatalmat ott, ahol nem kellett volna, de ez elkerülhetetlen annak a fényében, hogy alapjaiban kívánják visszaterelni az országot a természetes fejlődés útjára. Ők az elsők, akik ezt valóban megteszik. Ezért tűnik némely intézkedés diktatórikusnak, ezért ellenzik - még jobb oldalról is sokan - az intézkedéseket, mert olyan struktúrát változtat meg, amely az emberek lelkében él. Érdekes, hogy a gondolkodó, intelligens emberek az eszükkel tudják ezt, mégsem fogadják el, mert lelki beágyazottságuk minden porcikájával tiltakozik a valóság ellen. Ekkor pedig már diktátumnak, diktatúrának kiáltják, fogadják el azt, ami tulajdonképp egy fájdalmas műtét, amire 80+ évet kellett várniuk. Arra, hogy felismerjék: szabadságuk kulcsa önmaguk kötelességének teljesítése a társadalom irányában és felelősségük vállalása. Enélkül a szabadság csak szabadossággá degradálódik.

2. A korai, marxista terminológiával rablókapitalizmus vezéralakjai semmiben nem különböztek a mai jobb- vagy baloldali oligarcháktól. A "közpénz" akkori fogalma pedig nem tévesztendő össze a mai interpretációval. Talán annyiban más a helyzet, hogy az akkori technológiai színvonalon nem voltak a széles nyilvánosság számára ismertek a cselekedetek, életmódok. A mai médiahelyzetben már a széles társadalom szerez információkat ezekről, természetesen az újságírók felelőssége, hogy milyen színben mutatja be őket. Példának okáért írtam Mészárost, akit az ország Orbán oligarchájának tart, pedig már 2008-ban több száz milliárdos cégbirodalom és megrendelésállomány birtokosa volt. Ki volt akkor kormányon?

3. Oktatás. Kezdjük a kályhától.... A Rákosi-korszak oktatási reformja szétverte azokat a fundamentumokat, amelyek megalapozták a hatékony, mindenki számára több szinten képzést nyújtó oktatás intézményrendszerét. A szegényebb társadalmi rétegek állami elemi oktatását és az ezt követő szint egyházi intézményeit szétverték, az egykor állami kezelésben lévő, de magánpénzen, illetve egyházi pénzen világszínvonalú felsőoktatást pedig felváltotta a szegényes állami felsőoktatás. A magyar nép szemében méltán büszkén felvállalt értelmiségünk még abban az időben kapott képzést, amikor az a struktúra élt. Annak megmaradt morzsáiból vegetáltunk egészen a rendszerváltásig. Persze akadtak a létező szocializmusban is jól képzett egyének, de az oktatási rend a rendszerváltásig (és utána is) a porosz rendszerű régi szemlélet alapján állt. A felsőoktatásba bejutás sem volt igazán demokratikus, hiszen eleve kizártak, illetve pozitívan diszkrimináltak egyes rétegeket. A szocialista (kommunista elit) gyermekei pedig szinte akadály nélkül képezték a "jövő elit társadalmát". Ebbe nyúltak bele Orbánék. Rengeteg hibát vétve, rengeteg sérelmet okozva a múlt struktúrájának beágyazott képviselőinek. Harcolnak is veszettül ellene. Pedig ő csak hozzányúlt ahhoz, amihez már régen kellett volna. Felismerték, hogy a modern államnak csak a szabályozó szerepe lehet hatékony, a fenntartó szerepe nem. Ezért az alapítványi próbálkozás. Egy üzleti elveket valló, szociálisan is érzékeny felsőoktatás kialakítása a cél, mely hatékony tudást ad, nem pedig a Marxista Egyetemhez hasonló simi-sumi diplomákat.
Tisztelt Little John
Mondom,elveinkben korántsem állunk olyan messze egymástol,viszont a jelen magyar valóságának megitélésében már igen.
1/2.A ma "ballibnek" titulált politikai irányzatot teljes joggal nevezed liberálmarxizmusnak,és az olyan mint a népi demokrácia-ami ügye se nem népi,se nem demokrácia.Ugyanigy a balliberalizmus sem liberalizmus. @fip7 által berakott könyv és folytatása meg szépen le is irja a működését.De megjegyzem,a mi mostani rendszerünk is igy működik.(nincs új a nap alatt,legfeljebb kicsit átfestik és átnevezik.)
Konzervativ polgári liberalizmus nem ismeri a kötelezettség nélküli jogot.Söt,forditva értelmezi,kötelezettségek teljesitésével lehet jogot szerezni.Klasszikusan a szavazati jogot az adófizetés kötelezetségének teljesitéséhez köti-cenzushoz.Az adóbevételböl,közpénzből bármi módon megélhetéshez jutóktol meg klasszikusan megtagadja (érdekeltségi viszonyok miatt.Ki adóbevételből jut megélhetéshaz,az nem önálló,függ a juttatást meghatározó felsőbbségtől-és érdekelt arra szavazni,ki ebből számára többet juttat.).Viszont a jog elérésének szabályai mindenkire egyformán kötelezőek és érvényesek.
Liberalizmus nem a korlátlan szabadságot jelenti-az az anarhizmus.Önmagában a liberalizmus mégcsak nem is igazán politikai irányzat,hanem csak egy törvényértelmezési elv.A megengedő törvényértelmezés helyett a tiltó törvényértelmezést jelenti.Vagyis nem azt lehet csinálni,amit a törvény megenged,hanem mindent lehet csinálni,mit a törvény nem tilt.(ezért aztán megengedő liberális törvények elvileg sem lehetségesek,egyszerűen az ellentmond a liberális alapelvnek-abszurd) .De amit a törvény tilt,az tilos.Mindenkinek egyformán.És a törvényszegés (elrettentő módon) példásan büntetendő
Ahogy a parlamenti ellenzék nem liberális,ugyanúgy a kormány sem nemzeti.Persze szavak szintjén azok,de csalakvés szintjén már nem.Éshát maga Orbán mondta
-Nem az számit,hogy mit mondok,hanem az,hogy mit teszek.
(megjegyzem,ez pont ugyanazt jelenti,mint az öszödi beszéd,csak szebben fogalmazva).Nem mentek neki a bolsevik államstruktúrának,éppen ellenkezőleg,visszaerősitették.Nem épitenek nemzeti tőkés osztályt,nemzti burzsuáziát,hanem közpénzből élő pártarisztokráciát,oligarchiát kreálnak.(megjegyzem a hires amcsi rablólovagok nagyon messze álltak a grállovagoktol,de a mi NER lovagjainktól is.Ők nem közpénzből épitkeztek alapvetően,hanem angol befektetésekböl épitették ki az USA gazdasági hatalmát.És az amerikai állam végül is fellépett ellenük,pl a trösztellenes törvényekkel.).Középosztály meg kb a közalkalmazotti felsőbb rétegre korlátozódik,ami nem jelent valódi polgári középosztályt-inkább a feudális familiárisokhoz hasonlatosak,az aktuális "uralkodó" kiszolgálásátol függ a helyzetük.És még ez a réteg is egy vékonyka kis réteg,gazdaságilag meg inproduktiv,élösködő réteg.A családtámogatási rendszer,és egyébb támogatások is hangzatosak,de csak ennek a rétegnek van kondicionálva,az átlag embernek nem érnek sokat.Jövedelem minimumhoz vannak kötve,ami magsabb,mint az átlagjani jövedelme.(kivéve a falusi CSOK,ami viszont a cigányoknak jó).Ezek a támogatások elsősorban hatalmi bázis kiépitésére és megkötésére szolgálnak,nem a nemzet általános felemelésére.
3.A kommunizmus pusztitása hatalmas.De a Horty korszak sem volt olyan sokkal jobb.Ami azt illeti,most egy XXI.sz-i hortyzmus van szerintem.És az átlagember oktatása akkor is,most is pocsék minőségű volt.Néhány elitista iskola működött,ahova az átlag nem juthatott el.És az akkori,de a mostani rendszerre is jellemző,hogy az azokbol kikerülő átlag szinvonala csak a magyar átlaghoz képest volt magas.Az igazán kiemelkedők meg mind munkájukat,mind tanulmányik befejező részét külföldön végezték döntő többségükben
Fudán egyetemről már irtam.Szemeben az netto haza és nemzetárulás.Bizonyosan emlékszel a 83as grenadai inváziora.Ott az USA legfőbb beavatkozási indoka az ott működő amerikai alapitványi egyetemen tanuló diákok megmentése volt.Grenadában volt az egyetem,de grenadai gyerek ott valymi kevés tanult,amerikaiak voltak a diákok.De azt legalább amerikai pénzből is finanszirózták-és nem a helyi kisember adójábol.
Egyet értünk,hogy szükséges lenne,de nagyon is az egyetemek megreformálására.De ami most folyik,az az egyetemek betagozolása a NER familiárisi rendszerbe.Ponthogy egy NER "marxista egyetemi" rendszer és kifizető hely kiépülését látom,nem egy jövő nemzedékeinek szóló minőségi és világszinvonalú teljesitményorientált oktatási rendszerét.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 107
31 051
113
4. A Fudan Egyetem az előző pontban meghatározott, értékes diplomákat ad.
Megint csak ismételni tudom magamat.Semmi kifogásom az ellen,hogy idejöjjön a Fudan egyetem.Sőt,még ingyen telekkel is támogatnám.De NE A MAGYAR ADÓFIZETŐ PÉNZÉBŐL ÉPÜLJÖN ÉS MÚKÖDJÖN.Fizessék a kinaiak.Azt viszont támogatom,hogy közpénzből létesüljön olyan nem pártérdekű közalapitvány,ami támogatja a magyar tehetséges fiatalok létesülő Fudan egyetemen való tanulását.
5.Mondottam már,nincs kifogásom az alkotmányos királyság ellen.De mivel nincs királyi házunk,inkább más mődon,közvetlenül a Szentkoronát emelném be abba a szerepbe,mit a királynak szánsz.
Többi ebben a pontban megbocsájs,de a szememben szerecsenmosdatás.Tudomásul veszed Orbán búneit,merthogy az a jövő boldogságát szolgálja.Kb mint a jakobinus közüdv bizotság szellemében.Csak éppen szerintem nem szolgálja sem a Haza,sem a Nemzet érdekét,csak egy hatalmi klikkét.Werböczy szellemében értelmezve a nemzet fogalmát,ami Trianonhoz vezetett.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 107
31 051
113
Most már értem mi a baj!
Leeset, hogy a politika tudományilag valójában nem alátámasztott, amerikai "intézményi demokrácia" szemlélet okozza a problémát.
Ezt nekem is tanították, mint egy lehetséges szemléleti módot.
Az intézmény rendszeren keresztül vizsgálja azt, hogy melyik rendszer mennyire demokratikus. Csak ez egy f@szság :D
Nagyon helyesen rá is világítasz te is két pontban, hogy miért. De például az USA "közel kelet demokratizálós" ötlete is ezen bukott meg.
Csináltak ott is demokratikus intézmény rendszert, azt csodálkoztak, hogy nem működik XD

Ezzel szemben más megközelítések (pl. kulturális) sokkal eredményesebb szemlélet.
Ebből sokkal jobban értehő az, hogy például egy adott országban miért olyan a rendszer amilyen.
Például miért erősen versenygő az angol/USA rendszer. (kapitalizmus, a győztes mindent visz szemlélet)
Miért vegyes a német rendszer (több tartomány, több érdek, de mégis kell nekik a "vezető", így a többségi model is érvényesül)
És ezt lehet folytatni.
Az egy hibás szemlélet, hogy a nyakába teszel a társadalomnak egy előre kitalált intézmény rendszert és az majd működik.
Valójában egy adott társadalom kulturája termeli ki magát az intézményrendszert!
Ami önmagában amúgy nem sokat jelent, hiszen a tartalmat az azt működtető emberek adják!
Nálunk két model volt, a német és a komcsi. Utóbbi tőlünk idegen.
Visszatértünk a rendszer váltáskor a német modelhez, ami hozzánk hagyományosan közelebb van.
Pl. Volt nálunk autonómabb önkormányzati rendszer, ami kifejezetten szarul mőködött.
Nálunk a német, parancs utasításos (kancellári) rendszer egyszerűen jobban működik.
Ennek van hagyománya.
A probléma inkább az, hogy az impexes komcsi polip hálózat még mindig nem szűnt meg. Csak ez nem intézményi hanem személyi probléma, amit 90-ben elfelejtettek megoldani.....
Ha nem lenne a komcsi polip, akkor sokkal gördülékenyebben működne a mai rendszer is.
(kriptokomcsikkal van tele a közigazgatás, a bíróság, a felső oktatás stb...)

Az angol típusú, a győztes mindent visz rendszer nagyon messze áll a magyar néplélektől.
A francia típusú elnöki/félelnöki rendszer szintén, ugyanis a túl erős, egyszemélyi vezetőket sem szeretjük.
Ez van :cool:




Magyarán nem tudsz konkrét választ adni a kérdésemre.
Ez sem baj. De arra felhívnám a figyelmed, hogy addig nem kellene társadalmi átalakításos dolgokba bele fogni amíg nem tudjuk konkrétan, hogy honnan hová szeretnénk eljutni, meg azt, hogy mi alapján.... Ezek elég fontosak :)
Az általad berakott könyv is pontosan ezt teszi.
Ugyanakkor igen,nem létezik általánosan jó intézményrendszer.Ami az egyik helyen jol működik,az máshol totális csőd.Az alapelv,hogy leginkább az érdekeltségi rendszer viszonyai határozzák meg a működést,szerintem jó.
És pont azért nem fogalmazok meg egyértelmű konkrét szervezetrendszert,mert igazábol nem tudom,hogy nálunk melyik is lenne a leginkább megfelelő.A félelnöki rendszert gondolom kiindulási alapnak,amiböl talán kialakitható lenne egy működő magyar rendszer.De nem ragaszkodok hozzá,ha más model jobb alap,akkor legyen az.(mindegy,hogy a macska fehér e,vagy fekete,lényeg az,hogy fogja meg az egeret-de a macska azért legyen macska.)
És bár forradalmi szintű megújulást tartok szükségesnek,de nem forradalmi módon.Meidzsi forradalom sikerét lemásolnám-de anélkül a polgárháború nélkül,amivel az valójában végbement.90ben lett volna az a pillanat,amikor ezt meg lehetett volna tenni.Elszalasztottuk.Most már azért azonban el kéne indulni valami változásnak.Lassabban,elemenként,de meg kell újitani a szervezetrendszert.
Szerintem nem az a kérdés,hogy meg kell újitani a szervezetrendszert.Alighanem mindnyájan egyetértünk abban,hogy meg kéne.A nagy kérdés inkább az,hogy hogyan?
De egyenlöre azt is nagy eredménynek tartanám,ha a szekértáborba zárt "hivők" kijönnének a maguk sáncai mögül,és vitatkozni tudnának a dolgokrol,anyázás és trollkodás helyett.Utána majd talán neki lehet állni feltalálni a spanyolviaszt is.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 375
55 061
113
Az általad berakott könyv is pontosan ezt teszi.
Ugyanakkor igen,nem létezik általánosan jó intézményrendszer.Ami az egyik helyen jol működik,az máshol totális csőd.Az alapelv,hogy leginkább az érdekeltségi rendszer viszonyai határozzák meg a működést,szerintem jó.
És pont azért nem fogalmazok meg egyértelmű konkrét szervezetrendszert,mert igazábol nem tudom,hogy nálunk melyik is lenne a leginkább megfelelő.A félelnöki rendszert gondolom kiindulási alapnak,amiböl talán kialakitható lenne egy működő magyar rendszer.De nem ragaszkodok hozzá,ha más model jobb alap,akkor legyen az.(mindegy,hogy a macska fehér e,vagy fekete,lényeg az,hogy fogja meg az egeret-de a macska azért legyen macska.)
És bár forradalmi szintű megújulást tartok szükségesnek,de nem forradalmi módon.Meidzsi forradalom sikerét lemásolnám-de anélkül a polgárháború nélkül,amivel az valójában végbement.90ben lett volna az a pillanat,amikor ezt meg lehetett volna tenni.Elszalasztottuk.Most már azért azonban el kéne indulni valami változásnak.Lassabban,elemenként,de meg kell újitani a szervezetrendszert.
Szerintem nem az a kérdés,hogy meg kell újitani a szervezetrendszert.Alighanem mindnyájan egyetértünk abban,hogy meg kéne.A nagy kérdés inkább az,hogy hogyan?
De egyenlöre azt is nagy eredménynek tartanám,ha a szekértáborba zárt "hivők" kijönnének a maguk sáncai mögül,és vitatkozni tudnának a dolgokrol,anyázás és trollkodás helyett.Utána majd talán neki lehet állni feltalálni a spanyolviaszt is.


Ugye a dilemma az volt 90-ben is, hogy elnöki rendszer legyen vagy kancellári. A többi megoldást élből elvetették. (okkal)
Közjogi hagyománya az elnökinek lett volna, hiszen az 1222-s aranybulla óta valamilyen szinten mindig alkotmányos monarchia volt az ország.
Ebben a II. VH és a komcsik elképesztő károkat okoztak.
A lényeg az, röviden, hogy a komcsi egypárt rendszer után, az "egyszemélyi" elnöki vezetést, nem gondolták jónak.
Illetve a társadalom szerkezete is alapvetően megváltozott, polarizálódott stb.... és az elnöki rendszer inkább megosztó, mint összetartó. Erősebb polarizációhoz vezett volna. E miatt kockázatosnak ítélték és elvetették.
Ennek megfelelően inkább a német kancellári modell mellet döntöttünk.
Én ezt nem feltétlenül érzem rossz döntésnek, és szemmel láthatóan működik is.
Jó kompromisszum a társadalmi reprezentatívitás és a kormányozhatóság között, miközben a szükséges tekintélyszemély (kancellár) is megmaradt a rendszerben. A tények alapvetően ezt mutatják.

Véleményem szerint a magyar közjogi berendezkedéssel nincs baj.
Az általad megkívánt lassú reform pedig folyamatosan zajlik. (Alkotmánybíróságból Kúria pl.)
Az más kérdés, hogy kinek tetszik ez és kinek nem.