[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

Az üres Bagram......

Fotók az elhagyott Bagram légibázisról, amely 20 évig a legnagyobb amerikai létesítmény volt Afganisztánban és az amerikai fegyveres erők egyik legnagyobb külföldi katonai létesítménye.

Az amerikai csapatok távozása után a bázist órákig fosztogatták, mielőtt az afgán hadsereg elfoglalta volna.

Az elhagyott épületekből mindent elvittek, beleértve az ajtófélfákat, dupla üvegezésű ablakokat és különböző "rézüstöket". A tömeges fosztogatás egyik szemtanúja egy brit kiadványnak elmondta: "Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy kifosztják őket.

E5cmbtUWUAQ3mTZ


E5cmbtUWQAAqUcJ


E5cmbtVWUAEcOAx


E5cmbtUXoAAq6OG


44972979-9750969-image-a-70_1625260803060.jpg


44972983-9750969-image-a-78_1625261034003.jpg


E5aye6NUcAIFU0x


E5aye6MVkAMj1-S


E5aye6MVoAAP2J5


58048653_303.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7
Az utolsó repülőgép Faizabadból

E5b1SuNXEAA-Gr3


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Kormánytisztviselők családtagjaikkal felszállnak egy repülőgépre Faizabadból (Badakhshan tartomány fővárosa), miközben fennáll a veszély, hogy a tartományt az afgán kormányerők elveszítik a tálibok offenzívája miatt. Ami most történik, az egyre inkább a 70-es évekbeli Saigonra emlékeztet.

A tálibok az elmúlt 24 órában újabb 5-12 körzetet foglaltak el Afganisztánban. A kormány azt állítja, hogy a tálibok elleni harcban a hadseregnek sikerült megölnie 228 harcost és letartóztatni több tucatnyi "küldöttet", akik a katonai bázisok közelében "kóborolnak", és felajánlják a katonáknak, hogy adják meg magukat a táliboknak.
A kormány azt is állítja, hogy a hadseregnek sikerült visszafoglalnia több tucatnyi területet a május vége óta elvesztett területek közül. A történtek fényében az állítólagos nyereségek jelentéktelennek tűnnek.

Ma arról is beszámoltak, hogy közel 300 afgán határőr feladta a tádzsikisztáni határ egy részét a táliboknak, és Tádzsikisztánba menekült. A valóság az, hogy a tálibok most már szilárdan ellenőrzik a Tádzsikisztánnal közös határ egy részét. Közben az amerikai külügyminisztérium a kabuli nagykövetség sürgősségi evakuálásának tervein dolgozik. Csak a biztonság kedvéért.:-):-)


E5cHkCkWQAAw8hm

Női milícia Ghor tartományban. Nem mindenki akar visszatérni az 1990-es évek iszlamista rendjéhez.

E5ZxaM7XEAgVY8K

Feladott milicisták Ghazni tartományban.

E5cHPxqXMAIUSyN

Még több tálib zsákmány.

E5cHPxtX0AME2uP


E5Zrts6WUAMbkqb


E5YKIjNXoAQd_sa


E5YKIjNXoAI1E5u


E5cHPyqXIAIHgiw


E5WtUchWQAAAzyb
 
Én nem látom értelmét annak hogy Kína bevonuljon. Egyszerűen még nincs itt az ideje. Amit az amerikai megszállás alatt nem tudtak felszínre hozni a földből azt kínai mellett sem, megoldás lehet a problémára ha megszüntetik a népességet, legalábbis azokat akik nem kollaborálnak, viszont most az is problémás még. Előbb látni kell az ujgur program eredményeit, valamint ha bevonulnak azzal kb olyan hatást érnének el a környező országokban mint egy részleges revízió a mi részünkről, összezárnának ellenük ezzel amerikának kedvezve. Ráadásul a nyugatnak csak utánpótlást kell szállítani az ellenállóknak, ez esetben pedig megint visszatértünk oda hogy a lakosságot kell megszüntetni.

Ami erőforrásokat ez a kaland felemésztene abból megszerzik közben fél Afrikát. Csalódást keltő lenne számomra ha a Kínai vezetés ilyen ostobaságot követne el.

Szerintem érdemes várniuk pár évet vagy többet is, ki fognak alakulni az új belső határai Afganisztánnak, az is lehet hogy az egész tálib lesz bár én ebben kételkedek, aztán lehet látni kivel kell bizniszelni ahhoz hogy a kínaiak nyugodtan hozzák a felszínre ami őket érdekel, adott hadurak pedig ebből még több fegyvert vehetnek amivel a kínaiak biztonságát garantálják . Ez lenne a legolcsóbb és legjobb megoldás a kínaiaknak. Persze ha ez nem fog működni és a nemzetközi helyzet alkalmas lesz lehet a terület elfoglalásáról és az anyaországhoz való csatolásáról majd beszélni, de ez esetben is én fokozatosan foglalnám el a területet nem pedig egyszerre. Könnyebb pármillió embert szétszórni sterilizálni, stb a mennyek alatt mint 35 vagy majd 40-50 et.
 
A kínaiakat szerintem most még hadjuk, ha a Tálibok nem kezdik piszkálni a Selyemútjuk pakisztáni ágát, egyhama nem lesz okuk veluk foglalkozni.

Sokkal izgalmasabb kérdés a drogtermelés elleni programok jovoje. Van/volt(?) itt példaul egy kozos amerikai-orosz program, melynek eredményeit az oroszok még akkor is nyilvánosan dicsérték, amikor már amúgy az USA-val koszono viszonyban nem voltak. Most lehet hogy látványosan nyakukba zúdul a fehér por tobblet, majd megy tovább EU felé is.

No még itt van példaul a TAPI gázvezeték ...

4july2021_Afghanistan_map_2-scaled.jpg
 
Senki nem beszél arról, hogy Kína beakarna vonulni Afganisztánba.

Itt két állítás fogalmazódik meg:
1, Kína tanult az előző birodalmak hibáiból és amikor a helyi hadúr azt mondja, hogy takarodj kifelé az országból és az 1000 milliárd $ befektetésed itt marad, akkor lesz olyan bölcs, hogy elkotródik és ír egy számot a leírt veszteségek oszlopba.
2, Kína nem tanult az elődök hibáiból és amikor a helyi hadúr azt mondja, hogy jött az indiai befektető, legyél szíves sétálni, akkor... jól átgondolt katonai stratégia mentén bevonul, elkezdi az általatok leírt "aki nem kollaborál, azt megöljük" tervet.

Senki nem beszél arról, hogy 1-2 éven belül bevonulna. Két birodalom között mindig van 15-20 év.
 
Senki nem beszél arról, hogy Kína beakarna vonulni Afganisztánba.

Itt két állítás fogalmazódik meg:
1, Kína tanult az előző birodalmak hibáiból és amikor a helyi hadúr azt mondja, hogy takarodj kifelé az országból és az 1000 milliárd $ befektetésed itt marad, akkor lesz olyan bölcs, hogy elkotródik és ír egy számot a leírt veszteségek oszlopba.
2, Kína nem tanult az elődök hibáiból és amikor a helyi hadúr azt mondja, hogy jött az indiai befektető, legyél szíves sétálni, akkor... jól átgondolt katonai stratégia mentén bevonul, elkezdi az általatok leírt "aki nem kollaborál, azt megöljük" tervet.

Senki nem beszél arról, hogy 1-2 éven belül bevonulna. Két birodalom között mindig van 15-20 év.
Mondjuk el lehet játszani a gondolattal, hogy mi van akkor ha pár évtized múlva, Kína mint megkérdőjelezhetetlen világhatalom, nem finomkodik mint elődei, hanem nekiáll megoldani az afgán kérdést, amúgy kínaiasan. Kínai szemmel nézve egész Afganisztán csak akkora mint egyetlen kínai tartomány, területe csak harmada Xinjiang-nak, szóval 300-400 átnevelő táborral megnyugtatóan elrendezhető az egész, és már nem kell egyezkedni senkivel az arany, a réz, a drágakövek, az olaj vagy a ritkaföldfémek bányászatáról.
 
Én továbbra sem értem miért akarjátok Kínát bevonultatni Afganisztánba... Pakisztán Kína szoros szövetségese, a tálib mozgalom az ISI pakisztáni titkosszolgálat kreatúrája, Kína a pakikon keresztül sokkal olcsóbban és vér nélkül is eredményt tud elérni.
 
Moszkva ma tisztázta álláspontját az Afganisztánban zajló eseményekkel kapcsolatban.

(1) Szó sincs arról, hogy csapatokat küldjünk Afganisztánba a helyi kormány támogatására.
2. A Tádzsikisztánnak nyújtott katonai segítségnyújtás a CSTO tervezett tevékenységeinek keretében történik.
3. A Mazar-e-Sharifban működő orosz konzulátus felfüggesztette működését a romló katonai helyzet miatt.
4. Tegnap a kabuli orosz nagykövet azt mondta, hogy a tálibok nem jelentenek közvetlen fenyegetést Oroszországra, és a fegyveresek még mindig nem rendelkeznek elegendő erővel ahhoz, hogy azonnal elfoglalják Kabult. Korábban Putyin afganisztáni különmegbízottja, Zamir Kobulov is hasonló álláspontot képviselt, hangsúlyozva, hogy a tálibok nem jelentenek fenyegetést Oroszországra és Afganisztán szomszédaira.

Általában Tádzsikisztánt fogják támogatni, és figyelik a tálibokat. Aztán majd meglátják, mit tesznek a tálibok.

Eközben a tálibok ma bejelentették, hogy minden olyan külföldi csapatot, amely szeptember 11-ig nem hagyja el Afganisztánt, megszállónak tekintenek, és támadások célpontjává válnak. A tálibok így kommentálták az Egyesült Államok azon terveit, hogy akár 1000 katonát is Afganisztánban hagynak, valamint Törökország azon terveit, hogy megtartják a kabuli repülőteret. A dohai megállapodások szerint a tálibok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a csapatkivonás alatt nem támadják meg az amerikai és NATO-csapatokat. Most a tálibok emlékeztetnek bennünket arra a határidőre, amely után a kötelezettségvállalás - amelyet a tálibok nagyrészt betartottak - megszűnik.

Több mint 1000 katona és határőr menekült el az éjszaka folyamán a tálibok elől a tádzsikisztáni határon túlra. A nap folyamán 250-en adták meg magukat. Tádzsikisztán szerint a tálibok már az Afganisztán és Tádzsikisztán közötti 1430 km hosszú határ 70%-át ellenőrzik. Kevés esély van arra, hogy a kormány javára fordítsák a számokat. A kormány a legharcképesebb erőit a nagyvárosok megtartására hagyja, és a határátkelőkért és az államhatárért folytatott harcra is fogytán az ereje, amit a tálibok kihasználnak, és vagy a biztonsági erők teljes felbomlásával vagy a tartományokban kialakult hatalmi vákuummal operálnak.
 
  • Szomorú
Reactions: formosa1
Remélem ezt kiverik a fejükből, húsz év vergődése semmit nem ért el a natonak, a törökök nem tudom mit akarnak. Meg a múlt héten nem úgy volt hogy mégse mennek?
 
Eközben a tálibok ma bejelentették, hogy minden olyan külföldi csapatot, amely szeptember 11-ig nem hagyja el Afganisztánt, megszállónak tekintenek, és támadások célpontjává válnak. A tálibok így kommentálták az Egyesült Államok azon terveit, hogy akár 1000 katonát is Afganisztánban hagynak, valamint Törökország azon terveit, hogy megtartják a kabuli repülőteret.

Ezek után mi miért is akarunk a törökök oldalán Alamosat "játszani" a kabuli reptéren?
 
  • Tetszik
Reactions: endre and formosa1
Ezek után mi miért is akarunk a törökök oldalán Alamosat "játszani" a kabuli reptéren?
Mi az alternativa?
Átveszik a hatalmat a talibok, kivégzik a jelenlegi kormány tamogatóit és jelentős menekülthullámot indítanak el. Akkor mi ertelme volt az elmúlt 15-20 évnek???

Csak úgy van értelme maradni, ha kellő erőt tesznek oda. Ha nem akkor hagyjuk veszni az orszagot, viszont a kapuit is zárjuk be. Nincs kedvem az autópályán afgán menekülteket kerülgetni, ld. Szir menekültek 2015.