Űrkutatás

Proton-M a Nauka modullal már az indítóálloson Bajkonurban
pOy4eBHD1rs.jpg

JnYZ7JQLag8.jpg

uxvSKMYi5Mo.jpg

Kt1m51DqJ4Y.jpg

vR0bMrAxDa0.jpg

UGvhi483Gk4.jpg
 
Ígéretes kínai koncepciók egy nemrégiben rendezett technológiai kiállításról.


Ezt a koncepciót először 2018-ban mutatták be.

E6gOyD1UUAAOYvX


E6gOyaVVoAMPFBp



2020-ban jelentették be a kínaiak a Nemzetközi Kereskedelmi Űrhajózási Fórumon , hogy 2025-re tervezik az újrafelhasználható Tengyun űrrepülőgép megépítését, amely állításuk szerint nem csupán koncepció, hanem már a gyakorlati fejlesztés szakaszában van.
A projekt célja, hogy kereskedelmi műholdakat állítson pályára, és olcsóbbá tegye az indításokat.

E6gOy4bVgAEcfwt

E6gOzDqUUAEnswk

Ek1EnwsXIAA5-Xz

Ek1Epa2XEAAPIFa

Ek1ErFYW0AAyTR2


Amúgy ezen a 2020-as kiállításon a következő célkitűzéseket jelentették be a kínaiak.


1. 2025-re világelsők lesznek az évente indított "szilárd" rakéták száma tekintetében.

2. Évente legfeljebb 50 szilárd hajtóanyagú rakéta gyártása a wuhani gyártóüzemben. Jelenleg (2020) évente 20 szilárd hajtóanyagú rakétát szerelnek ott össze.

3. 2025-ig olyan új rakéták kifejlesztése, amelyek akár 20, illetve 70 tonna rakományt képesek Föld körüli pályára juttatni.

4. A gyártóbázis korszerűsítése, hogy 2021-2025 között évi 100-ról 200 műholdat tudjon gyártani.
 
A kínai szuborbitális, újrafelhasználható űrhajó első sikeres tesztrepülése

4736904_1000.jpg

4737091_1000.jpg



A China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC) sajtóirodája közleményben tudatta, hogy a CASIC Első Akadémiája által kifejlesztett újrafelhasználható szuborbitális űrhajó első sikeres tesztrepülésére 2021. július 16-án került sor. Az űrhajót a Belső-Mongóliai Autonóm Területen található Jiuquan űrrepülőtérről indították. A jelentések szerint a repülés rendben lezajlott, és az űreszköz automatikus üzemmódban sikeresen leszállt a belső-mongóliai Alashanban található Badanjilin repülőtér kifutópályáján.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fishbed
"Belehallgatott a Juno űrszonda a Jupiter egyik holdjának, az Iónak a hangjába,Az eszköz a Juno Waves tudományos műszerrel vizsgálta a Jupiter által kiadott rádióhullámokat, hogy felmérje a pontos forrásukat, eközben fogta fel az Ióból áradó elektronok „hangját”, amelyek a bolygó felé tartottak."

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


https://24.hu/tudomany/2021/07/18/jupiter-hold-io-nasa-juno-urkutatas/
 

Az élet lehetséges nyomaira bukkanhatott a Marson a Curiosity​

https://index.hu/techtud/2021/07/20/elet-a-marson-jelek-curiosity-marsjaro-gale-krater-metan-agyag/

Lehetséges metánforrást és agyagot is talált a Gale-kráterben a NASA Mars-járója.

A Curiosity 2012-es landolása óta ez a hatodik alkalom, hogy a Mars szén-dioxid-légkörében a Mars-járó a metánkoncentráció növekedését érzékeli, viszont ez az első, hogy ennek forrását is sikerült közelítő pontossággal behatárolnia a tudósoknak.

Igaz, a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatóinak munkáját még nem lektorálták. A Caltech által kidolgozott új módszerben a metánrészecskéket csomagokra felosztva vizsgálták, figyelembe vették az észlelés idején tapasztalható szél sebességét és irányát, így jutottak vissza a metángáz lehetséges forrásának helyéhez. Ez alapján a mérés alapján az egyik emissziós pont csupán néhány mérföldre található attól, ahol jelenleg a Curiosity dolgozik.

39030123_362e3767952a212a0c855591f43dbb5f_wm.jpg


A Mars légkörébe a Curiosity mérése alapján évente maximum 10-20 tonna metán kerülhet, ez ötvenmilliószor kevesebb, mint amennyi a Föld atmoszférájában jelen van.

Mivel a metán lebomlásához a marsi körülmények között 330 év körüli időre van szükség, így feltételezhető, hogy a Mars-járó által érzékelt gáz forrása még mindig aktív. Ez pedig azért jelentős, mert a metán legtöbbször biológiai vagy folyékony vízhez köthető geológiai tevékenység során jön létre.

Amennyiben biológiai folyamatok zajlanak a Marson, melyek metánt termelnek, az azt jelenti, hogy kezdetleges életet is találhatnak a vörös bolygón.
Ha pedig vízhez köthető geológiai folyamatok során került metán a légkörbe, az hatalmas felfedezés lehet a Marson a jelenkori vagy egykori élet kialakulásának szempontjából.

Ugyanakkor fontos szem előtt tartani azt is, hogy a metán meteorok légkörbe jutásával vagy az UV-sugárzás hatására is kialakulhat. Ez nem jelenti az élet lehetőségének kizárását, mivel a Földön is él több olyan mikroba, melyek nem állítanak elő metánt.

A víz jelenlétét erősíti meg a Curiosity által a Gale-kráterben talált, agyagban gazdag kőzetminta is. Az agyag jó útjelző lehet az élet jeleit kereső kutatásban, mivel keletkezése általában sziklás ásványok vízzel történő érintkezésekor történik.

Két egyidős (3,5 milliárd éves) kőzetminta, melyet egymástól 402 méteres távolságban vett a Mars-járó, azonban eltérő mennyiségű agyagot mutatott. Az iszapkövek egyikében csak a várt agyagmennyiség felét sikerült kimutatnia a NASA-nak magas vas-oxid-tartalom mellett, amiből arra következtetnek, hogy valamikor nagyon magas sótartalmú vízoldat szivárgott az ásványi anyagokban gazdag agyagrétegbe, ami egyszerűen kimarta és kiöblítette előbbieket a rétegből.
Utóbbi folyamat a Földön is ismert jelenség, melyet diagenezisnek neveznek, és az üledékből az idő múlásával üledékes kőzetté válást jelenti. Az agyag is így keletkezik az összenyomódás hatására bekövetkező diagenezis során: terhelés hatására először kötetlen üledékes kőzet, erősebb nyomás hatására agyagpala lesz belőle. Másik fajtája a cementáció hatására bekövetkező diagenezis, melynek során az üledékben vándorló oldatban megváltoznak a fizikai-kémiai feltételek, s esetenként ettől kiválhat az oldott anyag. A kutatás szerint utóbbi történhetett a Gale-kráterben is annak kiszáradása során, ezért lehetséges, hogy egymáshoz két nagyon közeli ponton eltérő mennyiségű agyagot mutatott ki a Curiosity vizsgálata.

A NASA szerint a felfedezés kifejezetten fontos, ugyanis bebizonyítja, hogy a marsi felszín egyes részei nem olyan jó állapotmegőrzők a bolygó lehetséges élő múltjának tanulmányozása céljából, mint korábban gondolták. Emellett, mivel a Föld felszínén is találhatók anyagok, melyek óceáni hatásra úgy alakulnak ki, ahogy a marsi kőzetről is feltételezik, a mostani felfedezés segíthet modellezni, milyen víz fedhette a Mars felszínét évmilliókkal ezelőtt, s abban milyen, életre alkalmas környezet jött létre.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22 and gergo55
A kínai szuborbitális, újrafelhasználható űrhajó első sikeres tesztrepülése

4736904_1000.jpg

4737091_1000.jpg



A China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC) sajtóirodája közleményben tudatta, hogy a CASIC Első Akadémiája által kifejlesztett újrafelhasználható szuborbitális űrhajó első sikeres tesztrepülésére 2021. július 16-án került sor. Az űrhajót a Belső-Mongóliai Autonóm Területen található Jiuquan űrrepülőtérről indították. A jelentések szerint a repülés rendben lezajlott, és az űreszköz automatikus üzemmódban sikeresen leszállt a belső-mongóliai Alashanban található Badanjilin repülőtér kifutópályáján.
A csatolt képek kissé félrevezetőek.
Mondjuk tényleg alig van infó erről.
A jelenlegi tesztjármű még közelebb áll egy rakétához mint egy űrhajóhoz.
china-spaceplane-jiageng-1-tianxing-1-university-xiamen-launch-pad-lg.jpg


tianxing-1-e1588028352447.jpg
 
A sorozat folytatása az A13-ról.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Horizon
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A Nauka pályára állt, antennáit, napelemeit kinyitotta.
21:30 körül látható lesz az ISS átvonulás, utána 5-6 perccel a Nauka is.