1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Űrkutatás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Luthero által indítva @ 2015. szeptember 19..

  1. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    A TASS az egyik legkorrektebb orosz híroldal, legalábbis az RT-hez vagy a Sputnikhoz képest viszonylag kevés álhírt terjesztenek. A Kreml által elvárt hazugságokat nekik is le kell írniuk (MH17-ügyben, Skripal-ügyben, vagy az ukrajnai beavatkozás ügyében) de amúgy próbálják ezt az oldalt nagyjából hitelesnek és komolyan vehetőnek tartani. Ami még a fenti ügyekben is le meri írni az igazat az a Novaya Gazeta.
     
    Cifu likes this.
  2. jani22

    jani22 Well-Known Member

  3. boki

    boki Well-Known Member

  4. boki

    boki Well-Known Member

  5. jani22

    jani22 Well-Known Member

  6. boki

    boki Well-Known Member

    "Bajkal"
    Visszatérő első fokozatú "Krilo-SzV" hordozórakéta első repülési tesztjei 2021-2022 között várhatóak.

     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Na ez az amit nem értettem eddig soha. Hogy miért függőleges rakéta leszállással próbálkoztak hajtóművel? Az Űrsikló és Buran esetén is LEO pályáról kellett lehozni az egészet és a végén vitorlázó repülőgépet játszani. Ez egyesítette az összes problémát, mert a sűrű légkörben is kellett vitorlázni, meg 28000 km/h val belépni a légkörbe és túl is élni azt.

    A Falcon 9 féle leszálláshoz ráadásul hajtóanyag kell. Ok, ehhez meg futóművek, de valahogy egy műszakilag egyszerűbbnek tűnik és sokkal több biztonsági rátartást enged a leszálláshoz.

    Ehhez képest visszatérő rakéta fokozat esetén, ahol hővédő pajzs sem kell és lényegében egy manőverező robotrepülőgép aerodinamikával úgy nagyjából fel lehet ruházni, amik működnek 40+ éve furcsa, hogy eddig senki nem csinált még igen kis méretben techdemót sem.

    A videón levő szárny elforgatást azért műszakilag igen erős túlzásnak érzem (igen gyenge a CGI ezen a téren), mert kb. a lehető legbonyolultabb mozgásokat összegzi, ami műszakilag nagyon problémás. Több tengelyű elforgatás, közben aszimmetrikus légerők, stb. Mondjuk amolyan JDAM glide kit / SDB szerűen kihajtogatást már egyáltalán nem érezném sci-fi nek. Egy kis áramvonalazott részből variaszárny szerűen csuklós szerkezettel síkban kimozgatható lenne a szárny. Fényévekkel egyszerűbb és merevebb. Nagyjából ilyenre gondolok. Egyetlen tengely körüli forgatás van és merevíteni is lehet, mint az SDB-nél.

    [​IMG]


    Lusták voltak ezt leanimálni és helyette forgatták össze-vissza szerkezetet?
    A videón hiányolom annak bemutatását, hogy azért hogyan lassítják majd vissza annyira a rakétát, hogy azért szubszonikus tartományban legyen. Lesznek féklapok?
     
    2ndt and fip7 like this.
  8. boki

    boki Well-Known Member

    Hrunicsev által tervezett "Bajkal"

    [​IMG]
    [​IMG]
     
  9. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

  10. kamov

    kamov Well-Known Member


    A Shuttle megszakítási szcenáriókat érdemes tanulmányozni, hogy miért a függőleges landolást választotta mind a SpaceX, mind a Blue Origin.

    A Shuttle esetén a többszörös hajtóműhiba bizonyos esetekben azért nem volt túlélhető, mert az így kiadódott ballisztikus pályáról nem lehetett a Shuttle-t a szerkezet függőleges irányú 4,5G tűrőképessége alatt felhúzni siklásba.
    Tehát a repülő mód olyan megkötéseket jelent a visszatérési pálya kialakításában ami a függőlegesnél nincs.
    Mivel az amerikaiak oda teszik a leszállóhelyet a tengeren, ahova akarják, így minden teherhez rugalmasan tudnak alkalmazkodni.

    A függőleges leszállásnál a leszálláskor a rakéta rakétaként viselkedik és az indításhoz hasonló jellegű terheléseket kap.
    Vízszintes leszálláshoz a rakétát a szokásoson felül, a felhúzás okozta eltérő irányú terhelésekre is meg kell pluszban erősíteni.
    Ezek felül a visszatérés során a rakétát repülővé kell alakítani, ami macerás és drága.
    Az üzemanyag meg olcsó.
     
    fishbed, 2ndt and molnibalage like this.
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Csak landolni sokkal nehezebb, mint repülőgép üzemmódban. Bár most már elég jól megy, de azért hogy ez mikor lesz 90% feletti kumulatív? Mennyit várnak el? Mennyi kell a rentábilisához?
     
  12. kamov

    kamov Well-Known Member

    Egyáltalán nem nehezebb mint letenni egy repülőt, csak más jellegű a feladat. A tervezett Bajkal fokozathoz hasonló, rövid szárnyas, hosszú repülők sem a könnyű repülhetőségükről nevezetesek.

    A tengeri leszállás miatt nem várnak el 100%-ot, a szárazföldinél igen. A sűrű légkörön gyorsan és stabil nyílként áthulló fokozat ugyan sokkal kevésbé érzékeny a leszálláskori időjárásra, mint bármilyen szárnyas eszköz; de a tengeri hullámzás felboríthatja a leszállás után. A leszállás utáni időjárási problémákra mind a SpaceX, mind a Blue-Origin a jelenlegi hosszú, karcsú Falconoknál zömökebb, erőteljesebb konstrukciókkal reagált (Starship/Super Heavy és New Glenn).

    A jelenlegi tapasztalat azt mutatja hogy a dolog megéri, már most is, A SpaceX a block-5 szériás Falcon-9-el az eredetileg Protonra tervezett rakományokat már úgy tudta felvinni, hogy sikeresen visszahozta az első fokozatot a tengerre, ezzel le tudott menni a Proton árába, amerikai bérekkel.
     
    fishbed, 2ndt, Luthero and 1 other person like this.
  13. sidewinder12

    sidewinder12 Well-Known Member

    Ez a Bajkál terv hihetetlenül régi,de persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó. Csak már vagy 12 éve mutatták az Aeromagazinban, a MAKSZ-on kiállított példányát.Kár, hogy eddig nem volt rá pénz.
     
  14. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Tehát lehet, hogy jó ötlet, csak másodiknak lenni olcsónak már nem fogja megérni...
     
  15. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Amíg el nem készítenek egy méretarányosan de működő modellt, addig nem tudjuk meg, hogy életképes-e.
    Én azért szkeptikus vagyok.
    Az egy dolog, hogy rakétákon,bombákon működik ez a koncepció, azonban azoknak nem kell landolni. Ahhoz, hogy az animációban megjelenített manővert meg tudják csinálni, gyanítom sokkal komolyabb felhajtóerőt képző szárnyra lenne szükség. De a kormánylapok sem tűnnek elegendőnek egy ilyen manőverhez, hacsak nem kitéríthetők teljes felülettel, kacsaszárnyként. Ok hogy működik egy arányaiban kicsi kormánymű nagy sebességnél, de a leszállásnál jóval kisebb sebességgel lehet csak kilebegtetni.
    Ha viszont nagyobbak a szárnyak és értelmezhető kormányfelületekkel rendelkeznek, akkor ezek egyrészt felszállásnál növelik elég komolyan a légellenállást, másrészt elég komoly súlytöbbletet is jelentenek. Arra nem is merek gondolni, hogy egy fix méretű, leszálláshoz méretezett kormányfelület mekkora problémát jelenthet MaxQ környékén...
    A plusz súly a szerkezeti erősítéseknek hála még akár azt a súlyt is elérheti, amennyi üzemanyag a Falcon rakétáknak a leszállásához kell
    Arról se felejtkezzünk el, hogy a Falcon rakéták módszere nem csak a Földön működik, de más bolygókon való landolásra is alkalmas. Márpedig a BFR koncepciója is erre épül.
    Van még egy nagyon fontos aspektus: Mégpedig az, hogy a Bajkál esetében nem a teljes első fokozat újrahasznosítható, hanem csak a gyorsító rakéták.
    Ne felejtsük, hogy pl. a Falcon Heavy alkalmas arra, hogy mind3 első fokozati rakétát visszahozzák
    A Bajkálnál továbbá nagyon fontos lehet a tervezésnél az újrahasznosítható részekbe szerelt kerekek, és azok üzembiztonsága, valamint az, hogy asszimetrikussá teszik a konstrukciót.
    Ezek együttesen szerintem nagyon komoly gondokat jelenthetnek. De hajrá! A koncepció életképességét szerintem már a modelleken le lehet majd mérni.
     
    gergo55 and Ooorky like this.
  16. boki

    boki Well-Known Member

    Sikertelen Vega indítás
     
    fishbed likes this.
  17. boki

    boki Well-Known Member

    Sikeres Szojuz-2.1V indítás Pleszeckből 4 katonai müholddal a fedélzetén.

     
    gergo55 and fishbed like this.
  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    Valaki meg tudja mondani,hogy a ma használt űrrakéták közt mi a sorrend terhelhetőség szempontjából?Melyikkel lehet(ugyan onnan indítva) teszem azt az ISS pályamagasságára a legnagyobb tömeget feljuttatni?
     
  19. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Ebben benne van szinte minden.
    A tömegeadatok értelmezése:
    LEO - alacsony földkörüli pálya
    GTO - geostat pálya
    A CH4-es új fejlesztések még érdekesek lesznek. A Raptor földi teszten már volt, de még nem repült.
     
    dudi likes this.
  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    Jól értelmezem,hogy a Proton(UR-500) kb a Falcon könnyű verziójának kategóriája(inkább fordítva mert a Proton az idősebb)?
     

Ezen oldal megosztása