1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Űrkutatás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Luthero által indítva @ 2015. szeptember 19..

  1. gacsat

    gacsat Well-Known Member

     
  2. jani22

    jani22 Well-Known Member

    Úgy tűnik, mintha gondot okoztál volna a tanerőnek!
    Középsuliban mi amőbáztunk a hátsó sorokban, illetve számoltuk, hogy a töri_nagyi hányszor igazítja meg a krétás kezével a szemüvegét.

    Szerettem az óra kezdést, mert az osztály vigyáznál / több mint 50 % lányka ? volt/ nem mertek nyifogni a hátsó sorból indult kéz muzdulatokra.

    Mivel a hátsó sorból is súgtunk a padtársammal, így előre ültettek minket, de onnan még jobban tudtunk súgna, így visszaültettek hátra, a csajok mögé. :D

    Húú ez nagyon Off lett, talán a kutatás belefér ide. :)
     
  3. rm40

    rm40 New Member

    Számomra a legszomorúbb, hogy könnyen lehet, hogy az Uránusz és a Neptunusz rendszerét a mi életünkben egyetlen szonda sem fogja elérni. Elrepült mellettük sok éve a Voyager-2 (ugye a Voyager-1-et a gázóriások melletti elrepülést követően a két jégóriás megismerése szempontjából nézve - mint utóbb kiderült feleslegesen - elpazarolták), azóta pedig csak a teleszkópok... Minden arrafelé tervezett szondát vagy töröltek, vagy teljesen bizonytalan a sorsuk. És nem csak maguk a jégóriások, hanem ott van mondjuk a retrográd keringésű Triton is...
     
    Luthero, KoviUbi, Loken and 5 others like this.
  4. jani22

    jani22 Well-Known Member

  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

  6. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Az elpazarlást hogy érted?
     
  7. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Csak tippelek, de megpróbálok válaszolni: a Titán annyira érdekelte a csillagászokat, hogy a Voyager programot nagyjából alárendelték a Titán melletti elrepülésnek.

    A Pioneer-11 1979-ben a Titán felszíni hőmérsékletét 250K-ban határozta meg, és vastag légkört figyeltek meg, ami miatt felmerült, hogy akár még élet is lehet rajta. A Voyager-1-et ezért a JPL tudósai "előlépteték" dedikált Titán-közeli átrepülésre, ami miatt viszont a Voyager-1 kiesett a "Planetary Grand Tour" program eredeti céljaiból. Annyira fontosnak ítélték a Titán közeli elrepülést, hogy ha a Voyager-1 valamiért kudarcot vallana, akkor a Voyager-2 pályáját módosították volna úgy, hogy közel repüljön el a Titán mellett. Ha a Titán elrepülésre nem került volna sor, akkor a Voyager-1 a Plútót látogathatta volna meg, erre ugye nem került így sor.

    A Voyager-1 sok információt gyűjtött a Titánról, a légkör nagy része nitrogén (ahogy a Földé), de a felszíni nyomás 1,6x a Földinek, és héliumot illetve hidrogént is jelentős mennyiségben tartalmaz. Ugyanakkor a látható tartományban való fotókon nagyjából semmi sem látszott, a felszínről nem sokat tudtak meg. Vagyis sokan úgy vélik (utólag persze könnyű okosnak lenni), hogy nem érte meg a Voyager-1-et beáldozni a Titán-átrepülésért...
     
    gergo55, fip7, rm40 and 2 others like this.
  8. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Értem, köszi.
    Ennyire kötött a pálya, hogy a hintamanőver érinti a nagy bolygót, de csak a holdjához közel repülés miatt lehetetlen volt a Plútó felé irányítása még akkor is, ha tovább tartott volna az út vagy ahhoz nem annyira közel repül le a szonda?
     
  9. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Szerintem túl bonyolult volt akkoriban olyan pályát kiszámolni (bolygóhelyzetek, időablakok, számítási kapacitás), kialakítani, ami a holdakat jobban elkapja. Meg hát ugye a pályamódosításhoz szükséges kraft is véges egy akkora szondában. Az eredeti cél pedig akkor válik elérhetővé, ha mindkét óriást útba ejti. Szerintem ez egy kompromisszumos megoldás volt.
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Közben csak megnéztem a wikit. Lehetetlen volt a szükséges pályát összehozni, mert a célpont kidobta a szondát az ekliptika síkjából.


    One of many possibilities for the Voyager 1 spacecraft after its flyby of Saturn in 1980 was to use Saturn as a slingshot towards Pluto for a flyby as early as March 1986.[4][5] However, scientists decided that a flyby of Titan during the Saturn encounter would be a more important scientific objective. A subsequent flyby of Pluto was impossible, because the close approach of Titan meant it was also on a trajectory that slingshotted it upwards out of the ecliptic. Because no mission to Pluto was planned by any space agency at the time, it would be left unexplored by interplanetary spacecraft for years to come.
     
  11. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Én azon is csodálkozom, hogy egyáltalán hogy az akkori számítási színvonalon hogyan tudtak egyáltalán olyan pályát találni, ami legalább ennyit engedett.
    A Számolás joga című film k%rva jó ebből a szempontból. Nekem sikerült megnéznem viszonylag egymás után ezt meg az Első embert és csak tátottam a számat.
    Papír, logarlécel ellenőrzött pályaadatokkal stopperórákkal, kézi gyújtásokkal Gemini meg Apolló programot manage-eltek. :eek:o_O
    Ma meg már otthon a hülye PC-n a Kerbal Space program valós pályákat számol, még ha fiktív rendszerben is..... :hadonaszos:
     
    gergo55 likes this.
  12. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Mivel a Voyager-1 már úton volt, mikor döntöttek a Titán-átrepülésről, olyan pályát kellett találni, amely a lehető legközelebb viszi a Voyager-1-et a Titánhoz, de nem csapódik bele még. A Voyager-1 útja előtt még a Titán tömegéről sem voltak pontos adatok, tehát félig vakon kellett a manővert megtervezni. A Voyager-program kapcsán nagy belső viták voltak, mert a Titánért beáldozták a Plútót, márpedig könnyebb eljutni a TItánhoz, mint a Plútóhoz. De annyira ígéretesnek tűnt a Titán, hogy bevállalták...

    A Föld-Hold viszonylatban még nem nehéz dolog, mert a Kepleri fizika elegendő. De ha már plusz égitesteket hozol be, akkor vannak gondok. Ezért már az 1960-as évektől használtak számítógépeket is a pályakalkulációkra, a Pioneer műholdak esetén IBM 7090, a Voyager program (eredetileg Pioneer-12) esetében szintén IBM 7090, majd később IBM System/360 gépekre tértek át (részben azért, mert az 50-es sorozat tudta emulálni az IBM 7090-et). A probléma a gravitációs tényezők beprogramozása volt, a Jupiter és a Szaturnusz tömegét még úgy-ahogy jól ismerték már ekkor is, ebből fakadóan a gravitációját is. De ezen bolygók holdjainak gravitációja egy erősen becsült értékek szintjén volt csak meg...

    A KSP-hez amúgy van Real Solar System addon. ;)
     
    fulcrum11, fip7, fishbed and 4 others like this.
  13. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    OFF
    Este megy fel újra!!! Köszike!
    A korábbi ilyen mod verziók mindig problémásak voltak nekem. Ezt most megnézem.
    ON
     
  14. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Azóta hogyan sikerült pontosabban meghatározni a tömegüket?
    Ha a Titán után tudható volt, hogy kirepül a semmibe a szonda, akkor kb. olyan pontosság kellett, hogy a Titánba az elrepülés során ne álljon bele. A nagy gázóriások gravitációja nem akkora, hogy kb. kerekítési hiba volt hogy a néhány órás flyby alatt akkor hány ezer km-re lesz odébb a szonda?
     
  15. dudi

    dudi Well-Known Member

    Látszik már az alagíút végén az a meghajtás(olvastam valami napvitorla áttöréstől de itt ugye azt írták,hogy az csak parasztvakítás ha kicsit messzebbre akar menniaz ember) ami legalább a naprendszerünkön belül nem támaszkodik az égitestekre?Tehát nem kell különböző parittya manőverekkel meg hasonklókkal kalkulálni hanem csak simán felszáll és odarepül tökéletesen önerőből minden külső segítség nélkül.
     
  16. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nálunk erre kézi mérlegek vannak,odaviszed a mérőemberhez a zsákod(jellemzően menetgyakorlat előtt) és megméri.Nem egy NASA program.
    :D
     
  17. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Röviden?
    Nem.
    Túl sok üzemanyagra lenne szükség! Nem éri meg a jelen meghajtások mellett.
     
    dudi likes this.
  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    Így azért elég nehéz hatékony űrkutatásról beszélni hisz a menetrendet a bolygók pályája adja nem pedig te...
     
  19. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    A Szaturnusz mozgásának (kilengésének) figyelésével. Vagyis folyamatosan gyültek az információk, azokat egyre pontosabban összegezték, és így egyre finomodtak a Titán tömegével kapcsolatos becslések...

    Egyébként szerintem rosszul érted, a Voyager-1 az előtt haladt el a Titán mellett, mielőtt még a Szaturnusz mellett elrepült. Nem a Titán, hanem a Szaturnusz penderítette kia szondát a planetáris síkból:

    [​IMG]
     
    gergo55, fip7, fishbed and 2 others like this.
  20. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Ez csak a szondák számának növelésével is lehetne hatékonyabbá tenni, azonban ezek a kutatások tényleg inkább hobbi szintű dolgok, meg techdemók 1-1 ország életében. Ne izgulj, ha valamelyik bolygón óriás mennyiségben tisztán találnának nélkülözhetetlen/drága elemeket/vegyületeket 1-2 nagyságrenddel megnövelt költségvetés sokat dobna a kutatás tempóján. De az is sokat fog, ha még olcsóbban tudnak hajtóanyagot földkörüli pályára juttatni. (SpaceX rulez :rolleyes:)
    De alapvetően a naprendszerben való mozgásnál nem biztos hogy átok az összetett gravitációs rendszer. Elég sok energiát lehet vele spórolni. ;)
    A kereskedelmi ürkutatásban viszont sokkal nagyobb perspektívák vannak a kisbolygókban, mivel az azon való bányászat sokkal gazdaságosabb. A nyersanyagot nem nagy gravitáció ellenében kell elhozni.
     
    dudi likes this.

Ezen oldal megosztása