Ezzel az erővel az egész szövi stratégiai bombázásnak sem volt semmi értelme, mert a németek gyakorlatilag ugyanezt csinálták 1940-ben: kombiánált légi-tengeri hadműveletekkel támadták az ellenség hátországát és utánpótlási vonalait.. mivel más stratégiai lehetőség nem is lett volna. A különbség annyi, hogy a németek ezt úgy 10 hónapig folytatták (1940 augusztus - 1941 május), aztán a Luftwaffe lelépett az oroszokat ütni.
Azt 1940-ben senki nem tudta, hogy a stratégiai bombázás mennyire lesz vagy nem lesz hatékony, mert még soha senki nem próbálta ilyen szinten. A háború előtti teoretikusok döntőnek gondolták, aztán 1940-ben kiderült, hogy egyszerűen nem az, nem tudja eldönteni a háborút. Az angolok nem tudtak átjönni a kontinensre, a németek nem tudtak átmenni Angliába, hogy dűlőre vigyék a dolgot. Patthelyzet.
A német cél így 1940-ben mindössze az volt, hogy Angliát lassan kiüssék a háborúból és józan belátásra térítsék. Ez persze a konok angolokkal nem működött, hiába fogytak ki 1941 tavaszára gyakorlatilag a pénzből, hogy külföldről vásároljanak fegyvert és alapanyagot, ezt követően gyakorlatilag a Lend Lease tartotta őket életben. A német terveket a továbbiakban nem tudták befolyásolni érdemben amíg a jenkik meg nem érkeztek. A német stratégia pedig 1940 nyarától, amikor az angliai csata még szinte el sem kezdődött, már a mozgolódó szovjetekre koncentrált.
Ez a játék azért mind a két irányba működött. A RAF-ot csúnyán megtépázták már Franciaországban, ezután a nyáron Anglia fölött pedig minden hónapban elvesztette a vadászparancsnokság gépállományának 20-25%-át. A vadászokban a veszteségeik kb. 2-ese volt a németnek. A tapasztalt állomány a RAF Fighter Commandból 1940-ben gyakorlatilag kivérzett, hiába töltögették fel folyamatosan félig kiképzett emberekkel és gépekkel. Az hogy 1941-42-ben a RAF milyen hatékonysággal működött a kontinens feletti berepülések során, nem véletlen.
Ha az angoloknak "nincs meg" a francia --és főleg-- a lengyel (összesen ezer+) számú pilóta, elvesztik az Angliai Légi-csatát! Így is volt, hogy több gépük volt, mint pilóta. A Légicsata ezen múlt, nem (főleg) a technika nmennyiségén!
Azt meg tudták oldani, később meg jött az amcsi áradat.
Minden lebecsülés nélkül, amerikai technikával, gyarmati(Afrika, India, ...) emberáldozatokkal, és Európából döntően lengyelek beáldozásával (Angliai Légicsata, Olaszo: Monte-Casino, ...) megnyerték a II. V-H-t.
A szervezés, diplomácia, (otthoni) propaganda: Ötös, Kiváló jegy!
Kiválóan megszervezték, hogy (finoman fogalmazok) mások erőforrásaival nyerjenek.
Az meg érdekes utóélet, hogy a békét utána már nem sikerült megnyerni se rövid, se hosszútávon.
Churchill a következő választáson bukott!
A hadi-iparuk azóta is amerikai lélegeztető-gépen.
U.i: Köszönetük: lásd a lengyeleknek...